prcikk: Nvidia: világ legértékesebb vállalatainak egyikévé tette az AI, és most 4 billió dolláros céggé nőnének | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

Nvidia: világ legértékesebb vállalatainak egyikévé tette az AI, és most 4 billió dolláros céggé nőnének

A chipgyártó értéke 30 nap alatt 1 billió dollárral nőtt. Ekkora növekedés Warren Buffettnek 60 évébe telt. A cég most 18-szor annyit ér, mint Magyarország éves GDP-je. Mi ez? AI-csúcsteljesítmény vagy csak egy lufi?


Az Nvidia piaci kapitalizációja legutóbb (három év után) június 18-án ért történelmi csúcsra, 3,34 billió dollárral, amivel megelőzte az első helyért folyton marakodó Apple-t és az élen a legtöbbet terpeszkedő Microsoftot. A sikert leginkább annak köszönheti, hogy az AI-technológiára szabott IT eszközeit olyan ágazatokban hasznosítják, mint az adatfeldolgozás, a szimuláció, az automatizált elektronikai tervezés, a gyógyszertervezés, a kvantumszámítás és például a generatív AI.

A csoda ugyanakkor három napig tartott: bármiféle alapvető vállalati változásról szóló hír nélkül az Nvidia 430 milliárd dollárt veszített az értékéből, de a teljesítménye így is elképesztő – már ha az AI hosszútávon nem bizonyul tévútnak, vagy túlfújt lufinak. A cég sikerének kulcsa a mesterséges intelligencia rendszerek futtatására optimalizált, magas minőségű hardverek gyártása, és szinte biztos, hogy még többször meg fogja járni a világ tetejét, egészen addig, amíg az AI-ba fektetni akaró tömegek viszonylag kevés helyre tudják tenni a pénzüket.

A cél a 4.000.000.000.000 dollár

Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója a nemrég tartott éves közgyűlésen úgy beszélt a tagokhoz, mint egy olyan vállalat vezetője, ami idén végrehajtotta azt a bravúrt, hogy 30 nap alatt 2 billió dolláros értékről 3 billió dollárra növelte az értékét.

Jim Reid, a Deutsche Bank globális közgazdasági és tematikus kutatásokért felelős vezetője a nemrég közzétett jegyzetében rámutatott:

Warren Buffettnek 60 évébe telt, hogy a cégével egyáltalán megközelítse az 1 billió dollárt.

Az Nvidia vezérigazgatója a The Guardian szerint egyértelműen kijelentette: „a 4 billió dollár láthatáron belül van”, és az új, erőteljes chip termékcsoport, a Blackwell hozhatja el, hiszen potenciálisan az Nvidia, sőt, talán „a számítástechnika történelmének legsikeresebb terméke” lehet.

Az Nvidia új zászlóshajója, a Blackwell

A Blackwell termékcsalád 2024 márciusi bevezetése kapcsán az Nvidia nem fukarkodott a nagy szavakkal. Mint írták: ez az új grafikus feldolgozó egység, vagyis GPU-architektúra „a számítástechnika új korszakát nyitja meg”, lehetővé téve a szervezetek számára, hogy mindenhol valós idejű generatív AI-t építsenek és futtassanak, trillió paraméteres nagy nyelvi modelleken, akár 25-ször kisebb költséggel és energiafogyasztással, mint bármely elődjével.

Illusztráció: Nvidia

A Blackwell számítástechnikai platform hat átalakító technológiát tartalmaz a gyorsított számítástechnika számára, amelyek segítenek áttörést elérni az adatfeldolgozás, a mérnöki szimuláció, az elektronikai tervezés automatizálása, a számítógéppel támogatott gyógyszertervezés, a kvantumszámítás és a generatív AI területén. Ezek mind feltörekvő, őrületes befektetéseket megmozgató iparági lehetőségek, amelyekben a gyártott hardverei révén az Nvidia egytől egyig érdekelt. Van még kérdés, hogy miért került a világ tetejére, 2021 után másodszor is, 2024 júniusában?

„Három évtizede törekszünk a gyorsított számítástechnikára, azzal a céllal, hogy lehetővé tegyük az olyan áttöréseket, mint amilyen a mélytanulás és a mesterséges intelligencia.”

„A generatív AI korunk meghatározó technológiája, a Blackwell pedig a motor, ami ezt az új ipari forradalmat hajtja. A világ legdinamikusabb vállalataival együttműködve minden iparágban valóra váltjuk az AI ígéretét” – nyilatkozta Huang. És amikor a legdinamikusabb vállalatokról beszél, az Nvidia olyan partnereire céloz, mint az Amazon Web Services, a Dell Technologies, a Google, a Meta, a Microsoft, az OpenAI, az Oracle, a Tesla vagy az xAI.

Az AI elhozta a számítástechnikai aranylázat

Az Nvidia döbbenetesen sokat értékesít az utóbbi időben. Az évek óta tartó kapacitásbővítő beruházások ellenére továbbra is gyorsabban adja el csúcskategóriás chipjeit, mint amilyen gyorsan gyártani tudja őket. A mesterséges intelligencia-kutatásba történő befektetések hatalmas része a laboratóriumokból egyenesen az Nvidia kasszájába áramlik, és az olyan vállalatok, mint a Meta, sokmilliárd dollárt költenek több százezer Nvidia GPU beszerzésére. És ez csak egy vállalat a rengetegből, ami ennek a vállalatnak az eszközeit használja.

A cég kiugró sikerének titka mögött állhat egy prózaibb ok is, az, hogy a magán AI-kutató laboratóriumok, amilyen az OpenAI (ChatGPT) és az Anthropic (Claude chatbot), nem kereskednek a nyilvános értékpapírpiacokon. Mivel ezek a cégek a felfutó AI technológiákra szívesen fogadó befektetők számára nehezen hozzáférhetők, inkább olyan, az AI-technológiához  kapcsolódó cégek bárhol a világon vásárolható részvényeire csapnak le, mint amilyen az Nvidia, a Google vagy a Microsoft.

Alvin Nguyen, a Forrester vezető elemzője szerint legfeljebb a generatív AI piac összeomlása akadályozhatná meg az Nvidiát abban, hogy elérje a 4 billió dolláros összértéket, de az még kérdés, hogy ezt elsőként fogja megtenni, vagy az élbolyban lévő versenytársait fogja követni.

De mégis, mi állhat a hirtelen árfolyamcsökkenés mögött?

Az Nvidia elképesztő növekedése és a piacra gyakorolt hatása megkérdőjelezhetetlen: az elmúlt öt évben 3000 százalékkal drágultak a részvényei, ami miatt szükségszerű is, hogy az értékpapírok hajlamosak a hirtelen, váratlan negatív váltásokra – állapítja meg a Yahoo Finance elemzése.

Sok pénzpiaci szakértő úgy véli, a részvényesek a világcsúcs láttán profitot realizáltak, vagyis részben vagy egészben eladták az Nvidia részvényeiket. Mások szerint viszont új versenytársak jelentek meg az Nvidia által szinte egyedül uralt piaci szegmensben, és ez a vállalat számára duplán rossz hír, hiszen nem elég, hogy rövid távon értékvesztést szenvedett el, aligha számíthat rá, hogy a következő öt évben domináns szereplő marad. Mindkettő jogos felvetés, de egyben megerősíti a fentebb írt nézetet is: azt, hogy az Nvidia részvényei hajlamosak az éles elmozdulásokra. A chipgyártó Micron (MU) is hasonló elvárásokkal nézett szembe, amikor nemrég üzleti jelentést tett közzé, és a részvénye bezuhant valamelyest, hiszen a beszámoló nem felelt meg az AI kereslethez kötődő őrült elvárásoknak.

Ugyanakkor a Stock Titan frissülő világranglistája szerint (és ennek a cikknek a születésekor) az Nvidia a csúcs után elszenvedett visszaesésből visszakapaszkodva újra hárombillió dollár feletti értékkel rendelkezik, de ezzel már „csak” a dobogó alsó fokán áll, a Microsoft (3,39 billió dollár) és az Apple (3,32 billió dollár) mögött.

Simán lehetséges tehát, hogy egymást előre lökdösve jutnak el az újabb mérföldkőig, de az sem kizárt, hogy az Nvidia önmaga kap erőre és hagy le mindenkit, akár már ebben az üzleti évben.

Amennyiben az OpenAI következő nagy modellje, a GPT-5 és a többi új AI meghökkentően sikeres lenne, akkor az pozitív hatást gyakorol a részvényárfolyamra: az Nvidia továbbra is lendületben marad, és 2025-ben elérheti a négybillió dollárt – véli Nguyen. De ha az AI modellek alulmúlják a várt teljesítményt, akkor azt várhatóan megsínylik az értékpapírok, lévén ez a technológia a vállalat zászlóshajója. Hasonló lenne a helyzet, ha egy technológiai áttörés azt eredményezné, hogy kevesebb számítási teljesítményre lesz szükség a modellek betanításához, de akkor is gyengülhet az összérték, ha a vállalkozások és a fogyasztók érdeklődése valamiért csökkene a generatív AI-eszközök iránt (ami nem túl valószínű).

Az Nvidia jövője és versenyképessége

Ben Reitzes, a Melius Research technológiai kutatásvezetője a CNBC-nek nyilatkozva azt mondta, szerinte az Nvidia a „full stack” megközelítéssel – ami hardver- és szoftver-értékesítést egyaránt magában foglal, kulcsfontosságú előnyre tett szert, persze a mesterséges intelligencia területén. Az Nvidia olyan számítógépes nyelvet és ökoszisztémát épített, ami lehetővé teszi az AI monetizálását, és ebből behozhatatlannak tűnő előnye származik. Reitzes felhívta rá a figyelmet:

annak ellenére, hogy a részvényeladási hullám folytatódik, az Nvidia értékpapírjainak ára csak ebben az évben 155 százalékkal emelkedett – miután 2023-ban több mint a háromszorosára nőtt.

Az Nvidia éves innovációs ciklusaiban újabb és újabb termékek jelennek meg a piacon, ami lehetővé teszi a fejlesztők és ügyfelek számára, hogy előre tervezzenek és költségvetést társítsanak az újdonságokhoz. Ez az innovációs tempó azt eredményezi, hogy az Nvidia lépéselőnybe kerül a versenytársakkal szemben, és ez a Melius Research előrejelzései szerint a következő három évben 270 milliárd dolláros profitot hozhat, ami óriási hozamokkal kecsegteti a részvényeseket.

A cég az AI forradalom kellős középpontjába kormányozta magát és óriásira nőtt, önállóan is generálva a mesterséges intelligenciába vetett hitet és a világszerte ráfordított sokbillió dollárt. Bár hatalmas elvárásokkal néz szembe, az Nvidia erőteljes innovációs üteme és piacvezető pozíciója stabil alapot nyújt a jövőbeli növekedéshez, így a részvényei várhatóan vonzóak maradnak – azoknak a befektetők legalábbis, akik mindenképpen kérnek egy szeletet az AI boomból. És, most őszintén: van olyan, aki nem kérne, ha mostanában lenne befektethető pénze?

Jim Reid szerint az alacsony termelékenység, a csökkenő munkaképes korú népesség és a növekvő államadósságok világában a mesterséges intelligencia gazdasági ígérete tényleg nagyon üdvözítő. „Ha az AI a negyedik ipari forradalom katalizátora, akkor az nagyon jó hír, de ha nem, akkor a piacoknak végső soron nagy problémákat fog okozni”, szóval több forog kockán annál, hogy az Nvidia vajon megnyeri-e a négybillió dolláros értékig tartó versenyt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: