84 éves korában elhunyt Madeleine Albright, aki az Egyesült Államok történetének első női külügyminisztere volt – írja a BBC.
Albright, aki régi külpolitikai veterán volt, 1997-ben, a második Clinton-kormány idején lett Amerika vezető diplomatája. Halálhírét a családja tudatta Twitteren, azt is közölték, hogy Albright rákkal küzdött
A Maria Jana Kolberová néven született későbbi politikus Prágában látta meg a napvilágot 1937-ben. Családjával 1948-ban vándoroltak ki az Egyesült Államokba. Külügyminiszteri pozícióját a teljes második Clinton-ciklus alatt megtartotta, 2001-ben távozott. Albright kulcsszerepet játszott többek között a koszovói etnikai tisztogatás megszüntetésére irányuló erőfeszítésekben.
„Munkájának hatása minden egyes nap érezhető ezen épület falai között”
– közölte az USA Külügyminisztériumának szóvivője.
84 éves korában elhunyt Madeleine Albright, aki az Egyesült Államok történetének első női külügyminisztere volt – írja a BBC.
Albright, aki régi külpolitikai veterán volt, 1997-ben, a második Clinton-kormány idején lett Amerika vezető diplomatája. Halálhírét a családja tudatta Twitteren, azt is közölték, hogy Albright rákkal küzdött
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Humanisták néven új politikai kezdeményezést indított a (mára csak volt) momentumos Cseh Katalin és a Párbeszéd újbudai politikusa, Barabás Richárd. Erről is kérdezték a kormányinfón Gulyás Gergelyt. A miniszter Magyar Péter azon felvetésére, hogy a kormánynak köze lehetett ehhez az ügyhöz, azt felelte:
„Ép elmével senki sem gondolja, hogy a magyar kormánynak bármilyen hatása volna Cseh Katalinra vagy Barabás Richárdra, ezért logikus, hogy Magyar Péter így gondolja”.
Gulyás egy más ügyben is beszólt a Tisza Párt elnökének.
„Mit várt az, aki arra a Magyar Péterre bízta az adatait, aki lehallgatta a saját feleségét?”
- kérdezett vissza a miniszter, amikor a Tisza adatszivárgási ügyéről kérdezték.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Humanisták néven új politikai kezdeményezést indított a (mára csak volt) momentumos Cseh Katalin és a Párbeszéd újbudai politikusa, Barabás Richárd. Erről is kérdezték a kormányinfón Gulyás Gergelyt. A miniszter Magyar Péter azon felvetésére, hogy a kormánynak köze lehetett ehhez az ügyhöz, azt felelte:
„Ép elmével senki sem gondolja, hogy a magyar kormánynak bármilyen hatása volna Cseh Katalinra vagy Barabás Richárdra, ezért logikus, hogy Magyar Péter így gondolja”.
Gulyás egy más ügyben is beszólt a Tisza Párt elnökének.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rónai Egon: Rossz adatot említettem Orbán Viktornak, pedig nem akartam szépíteni a helyzetet
A műsorvezető a Facebookon vallotta be, hogy rosszul mondott egy adatot a gyermekszegénységről, amikor a miniszterelnökkel beszélgetett. Kiderült, hogy ez a szám még rosszabb, mint amit adásban említett.
Két nappal azután, hogy interjút készített Orbán Viktorral, Rónai Egon, az ATV műsorvezetője egy Facebook-posztban korrigálta a magyarországi gyermekszegénységről mondott adatát.
„Csak a rend kedvéért, mivel nem szeretnék a »fake news-t« terjesztők táborához csatlakozni! A miniszterelnöki interjúban szó esett a gyermekszegénységről. Ilyen témát természetesen nem az emlékezetemre hagyatkozva vetek fel, utananézek, ezért van előttem a tablet. Még így is hibáztam, rossz adatot említettem Orbán Viktornak, pedig nem akartam szépíteni a helyzetet”
– írta bejegyzésében.
A műsorvezető az interjúban azt állította, hogy a gyermekszegénység minden ötödik gyermeket, 20.9 %-ot érint. Ezt pontosította:
„Tévedtem, a helyes szám 22,9 %, tehát szépítettem akaratomon kívül” Az adat rosszabb, mint ahogy adásban mondtam.
Rónai Egon hozzátette, hogy szerinte még mindig nagyon sok a szegénységben vagy az anyagi kirekesztettség kockázatával élők száma.
„Ahogy Orbán Viktor helyesen mondta, egy is sok. De hogy fake news lett volna, az egyértelműen nem igaz. Aki ezt állítja, fake news-t terjeszt”
– szögezte le, utalva arra, hogy az interjút követően több kormánypárti médium, köztük a Mandiner és a Tények is „álhírnek” nevezte Rónai állítását.
A műsorvezető azzal indokolta az adatválasztását, hogy egy összegző, abszolút mutatót keresett, „hogy ne annak milyenségéről, hanem a témáról szóljunk”. A bejegyzését azzal zárta:
„De a legfontosabb, hogy legalább beszélünk a gyermekszegénységről, amely nem, nem csak a magyar roma közösséget érinti.”
Az ATV Mérleg című műsorában elhangzott kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök úgy reagált, hogy „a helyzet nem jó, de jobb, mint volt”, és szerinte „jó pályán vagyunk”, amit később úgy pontosított: „szegénységügyben abszolút”.
Rónai a Facebook-posztjában a KSH hivatalos adatait is idézte, amelyek alátámasztják a 22,9 százalékos értéket a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élő 18 év alattiak arányára (AROPE). A KSH szerint ez a mutató 2011-ben még 41,9 százalék volt, amivel Magyarország a legrosszabbak között szerepelt az unióban, 2022 óta azonban folyamatosan az uniós átlag alatt van. A legfrissebb, 2024-es Eurostat-adatok szerint a gyerekek AROPE-mutatójának EU-átlaga 24,2 százalék, vagyis a magyar érték ez alatt marad.
Két nappal azután, hogy interjút készített Orbán Viktorral, Rónai Egon, az ATV műsorvezetője egy Facebook-posztban korrigálta a magyarországi gyermekszegénységről mondott adatát.
„Csak a rend kedvéért, mivel nem szeretnék a »fake news-t« terjesztők táborához csatlakozni! A miniszterelnöki interjúban szó esett a gyermekszegénységről. Ilyen témát természetesen nem az emlékezetemre hagyatkozva vetek fel, utananézek, ezért van előttem a tablet. Még így is hibáztam, rossz adatot említettem Orbán Viktornak, pedig nem akartam szépíteni a helyzetet”
– írta bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amerikai külügyminiszter: egy évre kapott mentességet Magyarország a szankciók alól
A magyar kormány eddig időkorlát nélküli mentességről beszélt. Gulyás Gergely szerint a megállapodás egyértelmű és világos volt, mégis mást állítanak, mint Marco Rubio.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón tette egyértelművé, hogy Magyarország egy évre kapott mentességet az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos amerikai szankciók alól.
A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését. A Paks 2 atomerőműre vonatkozó szankciók feloldása ezzel szemben határozatlan idejű.
Rubio kijelentése éles ellentétben áll a magyar kormány kommunikációjával. Noha a november 7-i Trump–Orbán-találkozó követően már fehér házi források is egyéves haladékról beszéltek, a kormány ennek az ellenkezőjét kommunikálta.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón is azt mondta, „Magyarország általános szankciómentességet kapott a Barátság kőolajvezetékre és a Török áramlatra”.
Úgy fogalmazott, a megállapodás egyértelmű és világos volt, Magyarország időkorlát nélkül kapja meg a mentességet. Hozzátette, hogy az amerikai külügyminiszter érvelése helyes, hiszen ezek a problémák egy év múlva ugyanúgy fenn fognak állni. Azt is közölte, hogy ha a szankciók életbe lépnének, az energiahordozók ára itthon a kétszeresére-háromszorosára emelkedne.
A mentesség nem volt ingyen, a megállapodás részeként Magyarország mintegy 466 milliárd forint (körülbelül 1,4 milliárd dollár) értékű beszerzést vállalt amerikai cégektől. Ez a csomag három fő tételből áll: egy 600 millió dollár értékű cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról szóló szerződésből, 114 millió dollár értékű nukleáris fűtőelem-beszerzésből, valamint egy nagyjából 700 millió dolláros védelmi célú beszerzésből.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón tette egyértelművé, hogy Magyarország egy évre kapott mentességet az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos amerikai szankciók alól.
A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését. A Paks 2 atomerőműre vonatkozó szankciók feloldása ezzel szemben határozatlan idejű.
Rubio kijelentése éles ellentétben áll a magyar kormány kommunikációjával. Noha a november 7-i Trump–Orbán-találkozó követően már fehér házi források is egyéves haladékról beszéltek, a kormány ennek az ellenkezőjét kommunikálta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: A magyar óvodákban tilos lesz a genderoktatás – szerinte ezt jelenti „a keresztény kultúrán alapuló értékrendre” nevelés
A miniszter szerint Nyugaton már az óvodában azt tanítják, hogy a „a fiúk ne fiúk és a lányok ne lányok legyenek”. Ezt akadályozza meg az új magyarországi rendelet.
A csütörtök délelőtt kormányinfón szóba került a kormány új rendelete, amelyben az óvodai nevelésben „Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés” című fejezetben átírták „a kulturális értékek” szövegrészt „a keresztény kultúrán alapuló értékrendre”.
Az RTL riportere azt a kérdést tette fel Gulyás Gergelynek, hogy ez jelent-e például kötelező hittanoktatást az óvodákban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: bár ő óvodás korában járt hittanórára, az nem lesz kötelező az intézményekben.
Ezután rövid vita alakult ki arról, hogy az „elvi deklaráció is fontos”-e vagy csak az, hogy a gyakorlatban ez mit jelent az óvodák mindennapjaiban, de végül Gulyás előállt egy konkrétummal is.
Mint mondta, a magyar és az európai kultúra a keresztyén értékrenden alapul, és ezt kell beemelni az óvodai nevelésbe. Ám a szerinte Nyugat-Európában olyan trendeket próbálnak bevezetni, ami a gendersemlegességet erőltetné, ahogy fogalmazott:
„a fiúk ne fiúk és a lányok ne lányok legyenek, mindenféle gendersemlegességgel próbálják tönkre tenni már az óvodásokat is.”
Szerinte a magyar szabályozás ennek a teljes tiltása és tagadása.
A csütörtök délelőtt kormányinfón szóba került a kormány új rendelete, amelyben az óvodai nevelésben „Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés” című fejezetben átírták „a kulturális értékek” szövegrészt „a keresztény kultúrán alapuló értékrendre”.
Az RTL riportere azt a kérdést tette fel Gulyás Gergelynek, hogy ez jelent-e például kötelező hittanoktatást az óvodákban. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: bár ő óvodás korában járt hittanórára, az nem lesz kötelező az intézményekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
