HÍREK
A Rovatból

Kapitány István: Ne összeszerelő üzem legyen ez az ország

Kapitány István, a Tisza Párt leendő gazdasági minisztere a parlamenti bizottsági meghallgatásán úgy fogalmazott, az előző kormány kivéreztette a gazdaságot. Az újraindítás kulcsát a befektetői és lakossági bizalom helyreállításában látja.


Magyarországon kivéreztették a gazdaságot, megálltak a beruházások, az uniós forrásokat pedig befagyasztották – ezzel a súlyos helyzetértékeléssel kezdte miniszteri meghallgatását hétfőn a Parlamentben Kapitány István a Tisza Párt leendő gazdasági és energetikai minisztere.

Rövid bemutatkozásában a Shell korábbi globális alelnöke kiemelte, hogy három kontinensen és számos országban szerzett tapasztalatot, a kétezres évek elején tíz évig dolgozott Németországban. Úgy fogalmazott, piaci pályafutása után kötelességének érzi, hogy tudását az országa szolgálatába állítsa.

Úgy látja, a gazdaság lelassulásáért nem a magyar embereket, hanem az előző kormányzatot és az ország gazdasági vezetését tette felelőssé, mert szerinte nem voltak jó gazdái az országnak.

Szerinte a kormányzat hiába költött jelentős támogatásokat költött beruházásösztönzésre, a beruházások mégis visszaestek 20 százalékkal, miközben a növekedésünk az elmúlt négy évben gyakorlatilag stagnált, volt. Kapitány hamisnak tartja az Orbán-kormány hivatkozását a külső körülményekre, szerinte ugyanis a környező országok GDP-bővülése ennél nagyobb volt.

Úgy látja, az előző gazdasági modell az alacsony hozzáadott értékekre, a forintgyengülésre és a korrupt alkukra épült.

A gazdaság újraindításának kulcsát a befektetői és lakossági bizalom helyreállításában látja, amihez kiszámítható szabályokat, tisztességes versenyt és zéró toleranciát ígért a korrupcióval szemben.

Az európai uniós források megszerzésének fontosságáról beszélve a miniszterjelölt azt mondta: az ország nem engedheti meg, hogy 10,4 milliárd eurós forrást ne használjon fel. A forrásokat nem politikai hűség, hanem gazdasági hasznosság szerint kell felosztani.

„A mi feladatunk a következő négy évben az lesz, hogy ez létrejöjjön Magyarországon.”

Azt mondta, senki nem szeretné, hogy összeszerelő üzem legyen az ország. Rossz példaként felhozta, hogy az elmúlt években a fejlesztési pénzek 57 százaléka akkumulátoripari beruházásokra ment el.

Az energiaügyet a versenyképesség egyik kulcsterületének nevezte. Szerinte több lábon álló energetikára van szükség: energiatárolásra, hálózatfejlesztésre, átlátható nukleáris iparra és a költségek csökkentésére. Jelezte, hogy felülvizsgálnák a Paks 2 beruházáshoz kapcsolódó összes szerződést, és foglalkoznának a becslések szerint 800 ezer, energiaszegénységben élő háztartás helyzetével is, például a tűzifa áfájának csökkentésével.

Azt ígérte tíz éven belül energiahatékonyabbá teszik otthonok 25 százalékát.

Arra a kérdésre, hogy minderre miből lenne forrás, azt válaszolta: a pazarlás és a korrupció megszüntetéséből, valamint a túlárazott állami szerződések felülvizsgálatából. Szerinte korrupcióra évi 3000-4000 milliárd ment el az elmúlt években.

Azt ígérte, négy év alatt másfélszeresére emelik az innovációs forrásokat. "Nem zebrákat, hanem unikornisokat szeretnénk látni" - fogalmazott. Szerinte ezzel olyan tehetséges fiatalok által indított cégekre gondol, amik nemzetközileg is sikeresek lehetnek, úgy, ahogy ez az észteknél és cseheknél történt.

Szerinte a gazdaságban vissza kell állítani a valódi versenyhelyzetet.

Nem kivételezettekre és lobbizásra van szükség, hanem olyan vállalkozókra, akik megélnek válságokat, mert azok fejlesztenek. Olyan környezetet szeretnének teremteni, ahol senki nem kell attól tartania, hogyha növekedni kezd, akkor elveszik a vállalkozását.

Kapitány arról is beszélt, hogy az ipar és a kereskedelem mellett a turizmusnak is lesz önálló államtitkársága.

Kérdésre válaszolva az árszabályozásról azt mondta, amikor eljön az ideje, felül kell vizsgálni, de ennek még nincs itt az ideje. Szerinte ugyanakkor egy gazdaság akkor működik jól, ha minél kevesebb a beavatkozás, amennyire lehet, hagyjuk, hogy a piac logikája diktáljon.

Egyelőre a különadókkal kapcsolatban is óvatosan fogamazott, szerinte előbb át kell nézniük minden szerződést, „akkor tudunk állítást tenni a különadókról".

Az orosz olajról azt mondta, nem szerencsés, hogy 2022 és 2025 között 65 százalékról 90 százalékra ment fel az orosz olaj aránya. Szerinte annak ellenére sem diverzifikáltak, hogy Magyarország sok országhoz képest előnyös helyzetben van, mert két kőolajvezetéke van, ami ellensúlyozza, hogy nincs tengeri kikötőnk.

„Nem szeretnénk leválni semmiről, hanem szeretnénk opciókat, lehetőségeket kapni. Ebben az üzletben dolgoztam, higgyék el, az opcionalitás nagy előny" - jelentette ki.

A MOL-lal kapcsolatban azt mondta, jó lesz velük a viszony, de a MOL nem egy állami vállalat. A kormánynak nem áll szándékában a társaság működését befolyásolni.

Kapitány István miniszteri kinevezését végül 12 igennel támogatta a bizottság, az ellenzéki képviselők tartózkodtak.

Fotógaléria Kapitány István meghallgatásáról:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes: Soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?
A kormány legújabb Alaptörvény-módosítási tervének azon részét kritizálta, amely 12 évben maximálná a képviselői mandátumot. Felemlegeti, hogy visszalépett a Tisza Párt javára, és Magyar Péter azt mondta, ezért erkölcsi alapja lesz az indulásra.


Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

„Ha jól értem, soha többé nem indulhatok országgyűlési választásokon a saját hazámban?”

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Mindazonáltal szerinte „sosem lesz tartósan demokratikus, jogállami, polgári öntudata a magyar társadalomnak, ha mindig adminisztratív eszközökkel, a feje felett hatalomtechnikázik minden választott vezetője. Ez sem Orbántól, sem senki mástól nem tűrhető el” – írta.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

„Nem lehet elidegeníthetetlen alapjogot korlátozni, nem lehet ezzel sem Hadházy Ákost, sem Szabó Tímeát, sem senkinek az alapvető jogát korlátozni abban, hogy a következő választáson, vagy ha akkor nem, de esetleg tíz év múlva újra megpróbáljon képviselővé válni” – szögezte le.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Váratlanul lemondott egy fideszes politikus, a közélettől is visszavonul
Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy tizenöt év után visszavonul a közélettől. Döntését saját elhatározásnak nevezte, és írásban nyújtja be a csütörtöki közgyűlésre.


Tizenöt év után visszavonul a közélettől Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat fideszes elnöke. A politikus törölte a Facebook-oldalát, és arról beszélt, hogy kész lemondani a közgyűlési elnöki posztjáról és visszaadja a mandátumát is – írta a 24.hu.

A politikus a döntését tudatos és személyes lépésként írta le, amelyet nem egyeztetett előzetesen a pártvezetéssel.

„Tizenöt év után visszavonulok a közélettől, ez egy tudatos döntésem, senki nem kért meg erre, és előzetesen nem is egyeztettem erről a pártközponttal vagy Orbán Viktorral” – mondta a politikus.

Távozását azzal indokolta, hogy több időt szeretne a családjával, három gyermekével tölteni. Hozzátette, tiszta lelkiismerettel távozik, és nem tart attól, hogy „elszámoltatási ügy” indulna vele szemben.

A lemondását írásban nyújtja be a csütörtöki megyei közgyűlésen, mivel aznap Brüsszelben van elfoglaltsága.

A helyi sajtóban már megindult a találgatás az utódlásról: a hírek szerint Nagy Csaba (Fidesz) válthatja Őrit az elnöki székben, amennyiben a testület megszavazza.

Őri a Pécs Aktuálnak arról is beszélt, hogy a Fideszben zajló szervezeti átalakulás is szerepet játszik a döntésében; a közelmúltban szűnt meg a választókerületi elnöki pozíció, amelyet Pécsett korábban ő töltött be.

A politikus 2010-ben lett a pécsi közgyűlés képviselője, 2014-ben alpolgármesterré választották, 2019-től pedig a megyei közgyűlést vezette.

A megyei elnök korábban is került már az országos sajtó figyelmének középpontjába. Tavaly Lázár János akkori miniszter a helyi Fidesz kudarcának nevezte, hogy meg tudták rendezni a pécsi Pride felvonulást. A felvonulás ellen szervezett, mindössze néhány tucat embert vonzó ellenmeneten Őri László is részt vett.

Via Pécs Aktuál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rejtély: Narancssárgává festett egy patakot valami Miskolcon, a polgármester elárulta, mi történhetett
Az előzetes információk alapján vas oxidot tartalmazó víz juthatott a vízbe a Fűtőmű területéről, ami kárt okozott az élővilágban is. A polgármester úgy tudja, emberre nem veszélyes a szennyezés.


Ismeretlen eredetű, narancssárga anyag festette meg a Szinva patak vizét Miskolcon kedd délután.

A jelenség miatt a város polgármestere, Tóth-Szántai József a helyszínen tájékozódott, és a közösségi oldalán számolt be a fejleményekről. A városvezető közölte, a lakossági jelzések nyomán ment a patakpartra.

Akkor még nem lehetett tudni, mi okozta a riadalmat. A gyors vizsgálat érdekében Tóth-Szántai a Kormányhivatal segítségét kérte.

„A Kormányhivataltól soron kívüli vízvizsgálatot kértem, amelynek eredménye várhatóan holnapra készül el” – közölte a polgármester.

A lakosságot arra kérte, hogy a találgatások helyett a hivatalos tájékoztatásokat kövessék, és jelezte, hogy jelenleg nincs közvetlen veszélyre utaló információ.

Nem sokkal később a városvezető újabb poszttal jelentkezett. Ebben már azt írja, hogy

„A helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Miskolci Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő.”

Mint írja, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak.

„A kazánból leengedett, vas oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.”

A városvezető azt írja, hogy az elszíneződést okozó anyag emberre nem veszélyes, azonban arról tájékoztatták, hogy

a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezért elrendelte az ügy teljes kivizsgálását.

„A vizsgálat eredményéről és a szükséges intézkedésekről tájékoztatni fogom a nyilvánosságot” - írja Miskolc polgármestere.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jámbor András három dolgot üzent a kormánynak a tizenhetedik alkotmánymódosítás kapcsán
A volt országgyűlési képviselő az alkotmánymódosítás kapcsán arra kérte a kormányt, hogy a kulcspozíciókba jelölt személyeket előre nevezzék meg. A politikus szerint a transzparencia növelné az intézkedések társadalmi támogatottságát és a jövőbeni bizalmat.


Jámbor András, volt országgyűlési képviselő a kormány által társadalmi egyeztetésre bocsátott új javaslatcsomagra reagált egy Facebook-posztban, amelyben elküldte saját véleményét a kormánynak.

A bejegyzés szerint Jámbor három dolog kapcsán szól hozzá a tizenhetedik alkotmánymódosításhoz. „Egyrészt üdvözlendőnek tartom, hogy a Tisza megpróbálja betartani a választási ígéreteit a Tisztítótűz program keretében, és elindítja a vagyonvisszaszerzést, valamint leváltja az Orbán-rendszert elvtelenül kiszolgáló, gerincükben megtört állami méltóságokat.”

Másrészt viszont elvárásokat is megfogalmaz a Tiszával szemben, amelynek sokan adtak bizalmat. Azt írja, a köztársasági elnök vagy az Alkotmánybíróság tagjainak leváltása előtt jelentősen növelné az intézkedések társadalmi támogatottságát, ha a közvélemény megismerhetné, kik kerülnének a helyükre, akár a tényleges leváltás előtti napon.

„A jövőbeni bizalmat és az új rendszer demokratikus kereteit pedig erősítené, ha valóban olyan emberek kerülnének ezekbe a pozíciókba, akik nem a Tisza részei, és adott esetben képesek és hajlandók kontrollt gyakorolni.”

Hozzáteszi, a jelenlegi rendkívüli felhatalmazás felelősséggel jár, és az elmúlt tizenhat év tapasztalata mutatja meg, milyen károkat okoz, ha egy politikai erő visszaél ezzel.

Harmadrészt a képviselők tizenkét éves mandátumkorlátozásáról azt írja, ez nem volt hangsúlyos eleme a kampánynak, és nem szerepelt a Tisza programjában, így ez az első olyan kétharmados kormányzati intézkedés, amelyre a Tisza nem kapott közvetlen felhatalmazást.

„Márpedig a politikai rendszer átalakításánál jó gyakorlat lenne, ha nem csupán parlamenti, hanem azon túli megerősítés is érkezne. Ne legyen elegendő a politikai szabályok újraírásához, hogy egyik vagy másik oldal önmagában döntsön ezekről a kérdésekről.”

Jámbor szerint az is kérdéses, hogy ez az intézkedés milyen átfogó közjogi hatalomkorlátozási koncepcióba illeszkedik, és úgy véli, az új közjogi rendszert nem egyes elemeiben, hanem egy egységes, összefüggő rendszerként kellene újragondolni, amire egy új alkotmányozási folyamat kiváló lehetőséget kínálna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk