TECH
A Rovatból

Embernek nézték, pedig robot: küszöbön a humanoid forradalom

Egy új humanoid annyira élethűen mozog, hogy a bemutató nézői azt hitték, valójában ember. A tech óriások és startupok világszerte milliárdokat ölnek emberszerű robotok fejlesztésébe, mert ezek a gépek tényleg alapjaiban változtathatják meg a világunkat.


A kínai Xpeng autógyártó legújabb humanoid robotját, az IRON névre keresztelt modellt Kanton városában, egy november első hétvégéjén rendezett eseményen mutatták be, és a közönség legnagyobb megdöbbenésére annyira simán mozgott, hogy sokan azt hitték, beöltözött embert látnak a színpadon. Ott helyben fel is kellett vágni a burkolatát, hogy bebizonyítsák: nem bújt el benne emberi operátor.

A Live Science beszámolója szerint az IRON kifinomult műszaki megoldásokkal éri el a megtévesztően élethű mozgást: rugalmas, gerincoszlop-szerű törzset, egy csomó ízületet és mesterséges izmot is kapott, így emberi módon volt képes végigvonulni a színpadon. A robot működését a Xpeng saját fejlesztésű mesterségesintelligencia-architektúrája vezérli. Ez lehetővé teszi, hogy közvetlen fizikai mozdulatokkal reagáljon a környezeti ingerekre – anélkül, hogy a látottakat bonyolult köztes lépésekre, például nyelvi parancsokká alakítaná és csak ezt követően változtatna a mozgásán.

He Hsziao-peng, a Xpeng elnök-vezérigazgatója a bemutatón közölte: a nagyjából 178 centiméter magas és 70 kilogramm tömegű robot 82 aktív ízülettel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a rendkívül komplex és emberi mozgást. A természetes járás titka többek között a lábfejben rejlik, ahol a passzív szabadságfokokkal rendelkező lábujjak segítik a gördülékeny, könnyed lépéseket. A kezei amúgy 22-22, vagyis közel ugyanannyi szabadságfokkal bírnak, mint az emberi kezek, ami óriási bravúr, de összességében a testének szinte minden egyes részét tudja hajlítani, forgatni.

A robot érzékeléséért egy, az XPeng elektromos autóiból már ismert technológián alapuló, 720 fokos lefedettséget biztosító többkamerás látórendszer felel. Az IRON-ban három darab Turing AI-chip dolgozik, így a gyártó saját fejlesztésű, nagyméretű, fizikai alapú XPENG VLA (Vision-Language-Action) 2.0 mesterséges intelligencia modelljét összesen 3000 művelet/másodperc (TOPS) számítási kapacitás pörgeti. Összehasonlításképpen: egy csúcskategóriás laptop processzora (pl. egy Intel Core Ultra 200V) „mindössze” 120 TOPS teljesítményre képes.

Az IRON tervezésénél a mérnökök kifejezetten azt a dizájnelvet követték, hogy a robot belső váza és izomzata is az emberi test felépítését utánozza, ne csak egy géptest köré húzzanak emberi formájú burkolatot. A humanoid teljes testét szintetikus bőr fedi, így érintésre „melegebbnek és emberközelibbnek” hat – fokozta előadásában He.

„A jövőben a robotok életünk partnerei és kollégái lesznek. Gyanítom, hogy ahogy autóvásárláskor választhatunk színt és felszereltséget, úgy a jövőben a kívánt célra választhatjuk ki a robot nemét, hajhosszát vagy ruházatát is” – sorolta a cégvezető.

Az IRON nem mellesleg a világon elsőként működik szilárdtest-akkumulátorról (vagyis nem hagyományos lítium-ion teleppel). Mivel ennek kémiájához kerámiát vagy polimer elektrolitot használnak, az elem nem tartalmaz gyúlékony folyadékot, ezáltal jóval biztonságosabb zárt térben, emberek közelében használni.

Az Xpeng 2026-ban küldené sorozatgyártásba az IRON-t, de egyelőre hangsúlyosan nem háztartási célra készül, hiszen egy humanoid használata túl kockázatos lenne egy rendetlen, kiszámíthatatlan lakásban, ahol eleshet, felborulhat vagy tárgyakat verhet le. Az első IRON-ok várhatóan irodákban, üzletekben, bemutatótermekben teljesítenek majd szolgálatot – kezdetben az Xpeng különböző létesítményeiben.

És az IRON bemutatása nem utolsó sorban része a Xpeng átfogó „fizikai AI” stratégiájának, amellyel az autonóm járművek fejlesztésében szerzett tapasztalatokat a robotika területére is kiterjeszti. A cég üzenete egyértelmű: elektromos autógyártóból a humanoid robotika úttörőivé kíván válni – új mércét felállítva az élethű mozgással rendelkező robotok között. És bizony a közös szoftveres alap tényleg nagy versenyelőnynek tűnik: ugyanaz a technológia működteti az autóik önvezető rendszerét, a robotaxikat és a humanoid robotot is, így drasztikusan csökkennek a fejlesztési költségek, miközben gyorsul az innováció.

Mire szánják a humanoid robotokat a fejlesztők?

A most fejlesztés alatt álló humanoid robotokat elsősorban emberek mellett végzendő feladatokra szánják, olyan környezetekbe, amelyeket eredetileg is emberekre terveztek. A cél különböző fizikai munkák kiváltása, számos iparágban, így gyártósorokon, raktárakban, logisztikai központokban vagy épp üzletekben.

A gyártók álláspontja az, hogy a napi ismétlődő vagy megterhelő, veszélyes feladatokat végezzék el az emberek helyett.

A raktárlogisztikában ez különösen hasznos lehet, ahogy azt az Amazon is felismerte, amikor a közelmúltban két Digitet kezdett el tesztelni.  A kétlábú robotot műanyag ládák pakolására, vagyis egy olyan monoton munkára fogták be, amit eddig emberek végeztek. Az Amazon szerint a humanoidok legnagyobb előnye, hogy könnyen elboldogulnak emberek számára kialakított környezetekben: átjutnak például egyenetlen padlón vagy szűk folyosókon is, ami egy kerekeken guruló robot számára lehetetlen lenne – vezeti le az Axios.

A Digit mérete, tömege és formája ugyan hasonlít az emberéhez (kb. 175 cm magas és 63 kg), de a felépítése merőben különbözik: a térdei például ellentétes irányba hajlanak és a kezei is mások – lévén eleve rakodásra, adott alakú tárgyak (ládák és dobozok) mozgatására vagy rendezésére tervezték.

A nehéz, veszélyes ipari munkáknál – például építkezéseken vagy gyárakban – a humanoidok át tudják venni azokat a feladatokat, amelyek most balesetveszély vagy egészségkárosodás kockázatát hordozzák. A szolgáltató szektorban is komoly szerepet kaphatnak: szakértők szerint hamarosan megjelenhetnek pincérként vagy árufeltöltőként, hiszen ezeket a feladatokat emberszerű mozgással és megfogókkal lehet a legjobban automatizálni.

A Xpeng egyenesen azt tervezi, hogy IRON vendégfogadó recepciósként, ügyfélszolgálati asszisztensként, biztonsági őrként vagy éppen idegenvezetőként is munkába áll majd a különféle kereskedelmi és közösségi terekben.

Miért kell, hogy humanoid legyen?

A humanoid forma legnagyobb előnye, hogy könnyen illeszkedik az emberi környezetekbe: Jonathan Hurst, az Agility Robotics társalapítója a The Guardiannek rámutatott: a világunkat teljesen az emberi testarányokhoz szabtuk, ezért „egy nagyjából emberi formájú robot könnyebben tud közlekedni és tevékenykedni a tereinkben”. De a tervezők pszichológiai okból is ragaszkodnak az emberi formához: Rich Walker robotikai szakértő szerint a vásárlóknak azt kell érezni, hogy „ez az a robot, amire mindig is vártunk – olyan, mint C-3PO” – utalva a Star Wars filmek aranyszínű droidjára.

Sok cég ugyanakkor nem egyetlen adott feladatra, hanem többcélú bevetésre szánja a humanoidokat. A tervek szerint a jövő kétlábú robotjai képesek lesznek átállni egyik munkaterületről a másikra: délelőtt például csomagokat mozgatnak a raktárban, délután pedig takarítanak vagy épp a vásárlóknak segítenek – mindezt ugyanazzal az univerzális hardverrel és fejlett mesterséges intelligenciával – mutat rá a Világkereskedelmi Fórum riportja.

Melyik humanoid áll legközelebb a sorozatgyártáshoz?

Az elmúlt két évben szinte egymásra licitálva jelentették be a vállalatok, hogy hamarosan sorozatgyártásba küldik a humanoid robotjaikat – ám egyelőre kevés kézzelfogható termék jutott el a piacig. Az amerikai Agility Robotics az elsők között épített fel egy dedikált robotgyárat Oregon államban: a RoboFab üzem éves kapacitása a tervek szerint 10 000 darab Digit lesz, de a robot egyelőre nagyon messze áll attól, hogy tömegcikké váljon. Főleg pilot projektek keretében foglalkoztatják, ám a gyártó célja, hogy még ebben az évben szélesebb vevőközönség felé is nyisson vele.

A szintén amerikai Tesla az Optimus nevű humanoidot fejleszti, de a projekt – a cégtől és Elon Musktól nem túl szokatlan módon – csúszásban van. A vezérigazgató 2024 végére már 5000 egységet ígért belőle a Tesla gyáraiba, ehelyett viszont 2025 közepéig csak néhány száz prototípus készült el – mutat rá a QZ. De a robottal tényleg nagy tervei vannak: a cégvezető a november elején tartott részvényesi közgyűlésen tíz év alatt egymilliós példányszámról és arról beszélt, hogy a sorozatgyártás esetén 20-30 ezer dollárba (6,6-9,9 millió forintba) kerülő Optimus az ember éves produktivitásának ötszörösére lehet majd képes – azon egyszerű oknál fogva, hogy a nap 24 órájában működhet.

Musk X-en megosztott jövőképe szerint az AI és a robotika idővel minden állást betölt, és az emberi munka „opcionálissá” válik: nem fog számítani, hogy „magunknak termesztjük a zöldségeket, vagy a boltban vesszük meg őket”.

A Boston Dynamics ugyancsak komoly szereplője a humanoid piacnak: a Spot nevű robotkutyáról, majd az Atlas nevű kétlábú robotjáról ismert cég, 2023-ban leállította a hidraulikus humanoid gyártását, és tavaly áprilisban bemutatott egy új, elektromos változatot, még kiválóbb mozgásképességgel és szélesebb mozgástartománnyal. A fejlesztés egyik fókusza az, hogy a robot „valódi munkakörnyezetben” legyen használható: a célok között mozgás, tárgykezelés, felismerés, döntéshozatal is szerepel, de egyelőre fejlesztési fázisban van, nem áll készen a sorozatgyártásra.

A kínai Unitree Robotics 2024 októberében leplezte le H2 nevű humanoid prototípusát, amely látványos piruetteket és karate-mozdulatokat mutatott be, de hivatalos megjelenési dátuma egyelőre nincs. Közben olyan startupok is versenyben vannak, mint az amerikai Figure és Apptronik vagy a kanadai Sanctuary AI. A Figure nemrég mutatta be a Figure 03 nevű modelljét, és kijelentette, hogy ez lesz az első tömeggyártásra alkalmas humanoidjuk, amelybe a Time szerint már több mint egymilliárd dollár kockázati tőkét fektettek olyan befektetők, mint az OpenAI, a Microsoft és Jeff Bezos. A nagy nevek nem véletlenül ólálkodnak a projekt körül: ez a humanoid a tervek szerint már nem csak ipari létesítményekben, hanem akár a háztartásokban is megjelenhet.

A globális versenyfutásban egyébként Kína és az Egyesült Államok járnak az élen: a humanoid robotikában alkalmazott mesterségesintelligencia-modellek és szabadalmak túlnyomó többsége e két országból származik. A világ legnagyobb tech cégei is beszálltak: az Amazon 2022-ben befektetett az Agility Roboticsba, a Meta épp a saját AI-rendszereit próbálja humanoidokkal kombinálni, a Google pedig a texasi Apptroniknak segít fejlesztésekkel. A The Washington Post azt látja, hogy a befektetők valósággal öntik a pénzt ebbe a szektorba: 2024 eleje óta és globálisan több mint 5 milliárd dollár kockázati tőke érkezett humanoid robotokat fejlesztő startupokba.

A bizalom abból a hitből fakad, hogy ha sikerül működő, általános célú humanoidot alkotni, akkor az óriási piacot nyit meg. Brett Adcock, a Figure vezérigazgatója szerint nagyjából 40 ezermilliárd dolláros globális lehetőségről beszélünk, és „a következő tíz évben – vagy talán még hamarabb – a világ legnagyobb vállalata egy humanoid robotcég lesz” – jósolta.

A verseny tétje szerinte nem kisebb, mint hogy „minden otthonban legyen egy humanoid”, amely átveszi a házimunkát, a mosogatástól az ágyazásig. Az ilyen kijelentések talán túlzóak, de jól mutatják, hogy a cégek milyen lázasan igyekeznek vezető pozícióba kerülni.

Mivel jelenleg is több tucat cég fejleszt emberformájú robotokat világszerte, szinte hetente érkeznek hírek új prototípusokról és mérföldkövekről. A Nvidia chipgyártó vezére, Jensen Huang ennek hatására jelentette ki az év eleji CES technológiai expón (ahol csak ő maga 14 humanoid robotot sorakoztatott fel a színpadon), hogy „az általános célú robotika ChatGPT-pillanata küszöbön áll”, vagyis a mesterséges intelligencia áttörése most már a fizikai robotoknál is bármikor megtörténhet.

Mekkora változás közeleg, kiknek a munkáját vehetik el a humanoidok?

A humanoid robotok térnyerése átformálhatja a gazdaság számos szegmensét, és bizonyos emberi munkaköröket valóban feleslegessé tehet. A feldolgozóiparban és a logisztikában várható a legnagyobb átalakulás: a gyárakban, raktárakban a robotok napi 24 órában tudnak dolgozni, nem fáradnak el, nem sérülnek meg, így például az autógyártásban vagy az e-kereskedelem raktáraiban jelentősen növelhetik a termelékenységet.

Azokon a helyeken, ahol krónikus munkaerőhiány van (például építkezéseken vagy bizonyos gyári összeszerelő sorokon), a robotok betölthetik az üres pozíciókat. A robotok ugyanakkor nem fognak panaszkodni a monotóniára vagy a túlórára, így az olyan munkakörökben, melyeket az emberek gyakran hamar megunnak (pl. futószalag melletti csomagolás, áruk válogatása, ládák pakolása), hosszú távon kiválthatják az emberi munkaerőt.

A kereskedelemben és vendéglátásban is nagy változást hozhatnak: a bolti eladók, árufeltöltők, gyorséttermi dolgozók egy részét idővel humanoid asszisztensek helyettesíthetik.

Szakértők szerint hamarosan találkozhatunk robot pincérekkel vagy szállodai portásokkal – főleg olyan területeken, ahol egyszerű, kiszámítható interakciókat kell csak lekezelni. A The Guardian elemzése szerint a kiskereskedelem lehet az egyik első szektor, ahol humanoidok tűnhetnek fel, árufeltöltőként vagy raktárosként – ám tényleg csak akkor, ha gazdaságosabb lesz őket felvenni az emberek helyett.

De nem minden feladatra éri meg drága robotot bevetni: ha például egy ételfutár vagy bolti árukiadó minimálbérért dolgozik, ma még olcsóbb alkalmazni, mint megvenni és üzemeltetni egy humanoidot ugyanerre a célra. Persze ez is borul, ha a gyártók vagy egy újonnan megjelenő viszonteladói réteg „as-a-Service” megoldásként elkezdi bérbe adni a humanoidokat, amelyekért csak a használat (effektív munkával töltött órák-percek) után kell fizetni.

Így náluk nem ketyeg az óra ebéd-, cigi- és kávészünet alatt, ahogy fizetett, szülési vagy betegszabadságra sem kell elengedni őket.

A Világgazdasági Fórum riportja rámutat: a humanoid robotok az egészségügytől a közterület-fenntartásig, a kiskereskedelmi kiszolgálástól a személyi asszisztenciáig számos területen forradalmasíthatják a szolgáltatásokat. Különösen az idősödő társadalmak esetében merül fel, hogy a munkaerőhiányt részben robotokkal pótolják: Japánban, Németországban, Dél-Koreában vagy épp Kínában az idősgondozás, betegápolás terén remélnek segítséget a fejlett robotoktól – amelyek idővel akár beszélgetőpartnerként vagy állandó ápolóként is ott lehetnek az idősek mellett.

A szakértők összességében úgy látják, hogy a humanoidok terjedése egyszerre jelent ígéretet és fenyegetést a munkaerőpiac számára. Aggodalmat kelt az, hogy a robotok elveszik a munkát és növelik a munkanélküliséget, de eközben ott az érme másik oldala: a robotok kiegészíthetik az emberi képességeket, és új munkaköröket is teremtenek: szükség lesz például technikusokra a karbantartásukhoz, vagy éppen operátorokra és trénerekre, akik betanítják és felügyelik őket.

Az új munkakörök megjelenését egyébként már tapasztalatok is alátámasztják: az Amazon egyik vezető robotikai szakembere elárulta: a cégnél az elmúlt évtizedben 750 000 ipari robotot vezettek be, amellyel párhuzamosan 700 új munkakör alakult ki.

A robotok által átvett monoton munka helyett tehát a dolgozók tényleg bonyolultabb feladatokra kezdhettek el koncentrálni, vagy épp a gépek kezelésében kaptak új szerepet – ahogy azt oly sok robotfejlesztő sulykolta éveken keresztül.

A fejlett gazdaságokban pedig évek óta megfigyelhető, hogy a robotizáció nem egyik napról a másikra váltja ki az emberi munkaerőt, hanem fokozatosan átalakítja a munkaköröket: a monoton, veszélyes, megterhelő feladatok száma csökken, míg az emberek inkább felügyeleti, kreatív vagy emberi kontaktust igénylő munkák felé mozdulnak el.

Milyen etikai kérdéseket vetnek fel a humanoidok?

A robotok terjedése számos etikai és jogi kérdést hoz felszínre, amelyekkel a szakértők és döntéshozók már most, a nagy áttörés előtt – és remélhetőleg időben – foglalkozni kezdtek. Az első és legfontosabb a biztonság: hogyan garantáljuk, hogy egy több tíz kilós, fémvázú gép ne okozzon sérülést az embereknek? Az ipari robotok eddig rácsokkal elválasztott munkaállomásokon dolgoztak, jól elválasztva az emberektől – ezzel szemben egy humanoid szabadon mozog az emberek között, ami új szabványokat kíván.

„Más dolog egy robottal egy Amazon raktárban együttműködni – ott a dolgozó ki van képezve a robot közelségére. De ha ugyanezt a robotot kihelyezem egy nyilvános parkba, hogyan fog reagálni a gyerekekre, vagy azokra, akik nem értik, mivel állnak szemben?” – hozott egy példát a The Guardiannak Aaron Prather, az elektronikai mérnököket tömörítő IEEE csoport vezetője.

A szakemberek szerint új biztonsági protokollokra van szükség: a humanoidoknak rendelkezniük kell megbízható vészleállító mechanizmusokkal, kifinomult szenzorokkal, hogy időben észleljék az embereket maguk körül, és olyan szoftverrel, ami szigorú korlátok között tartja a viselkedésüket. Nem véletlen, hogy egyes fejlesztők a sci-fi irodalomig nyúlnak vissza inspirációért: Asimov „robotikai három törvényét” – miszerint a robot nem árthat az embernek stb. – gyakran emlegetik, bár a gyakorlatban ennél összetettebb szabályrendszerek kellenek majd.

És az adatvédelem szintén komoly aggály: egy humanoid robot tele van kamerákkal, mikrofonokkal, szenzorokkal, folyamatosan figyel és rögzít mindent a környezetében. Felmerülhet tehát, hogy ki fér hozzá ezekhez az adatokhoz, és hogyan védjük ki, hogy egy otthoni robot ne sértse meg a magánszféránkat. Ebből következik, hogy szükség lesz olyan szabályozásra, amely előírja, milyen adatokat gyűjthet és továbbíthat egy gép, illetve kötelezővé is lehet tenni az átlátható működést.

Ugyancsak fontos a felelősség kérdése: ha egy önállóan döntéseket hozó robot kárt vagy balesetet okoz, kire lehet mutogatni, a gyártóra, az üzemeltetőre, vagy magára a robotra? Persze jogi értelemben. Egyszóval új törvényekre is szükség lesz, amelyek tisztázzák ezeket a felelősségi viszonyokat, lehetőleg még az előtt, hogy robotok tömegesen elterjednének.

A munkahelyek védelme szintén etikai dimenzió: mennyire engedjük meg a cégeknek, hogy robotokkal váltsanak ki embereket? Szabályozzuk-e, lassítsuk-e ezt a folyamatot, hogy elkerüljük a tömeges munkanélküliséget, vagy bízzunk a piac alkalmazkodásában? Egy biztos: gyakorlatilag minden elemzés arra jut, hogy „világos védőkorlátokra” lesz szükség a humanoidok bevezetése előtt, a szakértők pedig hangsúlyozzák: az emberi jólétet kell szem előtt tartani, és ügyelni arra, hogy a robotok ne mélyítsék tovább a társadalmi egyenlőtlenségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
„Sokszor a munkahelyi asztalom alatt aludtam” – brutális tempót diktált az 50 éves Apple a fejlesztésekben
50 éves a cég, amelyik egy garázsból indult. Jövőjének kulcsa, hogy meg tudja-e ismételni a korábbi bravúrokat a mesterséges intelligencia korában is.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Ma ünnepli 50. születésnapját az Apple, a cég, amely egy kaliforniai garázsból indult, ma pedig a mesterséges intelligencia korának legnagyobb kérdéseivel néz szembe.

A tét nem kicsi: a vállalat jövője múlhat azon, hogy képes-e megismételni korábbi sikereit, míg versenytársai óriási összegeket ölnek az új technológiába.

Minden 1976 elején kezdődött.

Steve Wozniak megtervezett egy számítógépes áramköri lapot, amit a helyi hobbi-elektronikusoknak szánt.

Barátja, Steve Jobs azonban üzletet látott benne, és belevágtak a gyártásba és az értékesítésbe – így született meg az Apple.

Az ötlet, hogy a hardver és a szoftver szorosan összetartozik, már a kezdetektől a cég filozófiájának része volt. Ez a gondolkodásmód formálta át a technológiai ipart és a popkultúrát is.

Előbb az asztali számítógépeket, majd az okostelefonokat tették a mindennapok részévé, és létrehozták a mobilalkalmazások ökoszisztémáját.

A cég történetének legfontosabb döntése az iPhone kifejlesztése volt, amihez egy kudarcokkal teli úton jutottak el. Az első próbálkozások egy „iPod plusz telefon” létrehozására irányultak, de a legendás kattintókerék használhatatlannak bizonyult. Tony Fadell, az iPod egyik alkotója és az iPhone-fejlesztés korai vezetője szerint a prototípusok sorra megbuktak. „Mert a kattintókerékkel nem lehetett SMS-t írni, nem lehetett telefonszámot tárcsázni” – mondta.

A mérnököknek végül az érintőkijelző és egy teljesen új szoftver hozta meg az áttörést, amihez minden alkalmazást a nulláról kellett újraírniuk.

A cégben brutális munkatempót diktáltak. Rubén Caballero, a cég korábbi mérnöki alelnöke így emlékezett vissza az első iPhone bemutatását megelőző két és fél évre: „Sokszor az asztalom alatt aludtam.”

A belső feszültséget az is növelte, hogy a 2000-es évek közepén a mobilpiacot a Nokia és a Motorola uralta, a szolgáltatók pedig szigorúan ellenőrizték a marketinget és a terjesztést. Az 500 dolláros árral az első iPhone ráadásul jóval drágább volt a versenytársaknál.

Még a fejlesztők sem sejtették, mekkora siker előtt állnak.

Andy Grignon, a projekten dolgozó korábbi menedzser elmondta, hogy a készüléket egy szűkebb rétegnek szánták. „Ha bárkivel beszélsz, szinte mindenkinél visszatérő téma: ‘Tudtátok, hogy a telefon ekkora durranás lesz?’ És a válasz az, hogy egyikünk sem tudta.”

Az iPhone sikere után az Apple részvényeinek árfolyama az egekbe szökött.

A cég pénzügyi erejét az M-sorozatú chipekkel felszerelt Mac gépek és a folyamatosan bővülő szolgáltatási üzletág (App Store, Apple Music) is növelte. A legújabb iPhone-széria iránti erős keresletnek köszönhetően a vállalat a szeptemberben záruló pénzügyi évében várhatóan 465 milliárd dollár bevételt ér el - írta a Reuters.

Azonban a jövő már a mesterséges intelligenciáról szól, ahol az olyan, fejlesztésekre tízmilliárdokat költő riválisokkal kell harcolni a piacért, mint az Alphabet, a Microsoft és az OpenAI.

Elemzők szerint az Apple lemaradásban van, amit a régóta várt, megújított Siri késlekedése is jelez. Ezt a tőzsde is árazza: az OpenAI által fejlesztett ChatGPT 2022. novemberi indulása óta az Apple részvénye teljesít az egyik leggyengébben a hét legnagyobb technológiai óriás közül. Ben Thompson független technológiai elemző tegnap úgy fogalmazott, a cég jövője most azon múlik, „mennyire lesz végül valóban meggyőző az MI — és hogy az OpenAI képes-e az eredeti Apple-nél is ‘apple‑ebb’ lenni.”

A nyomás ellenére a márka vonzereje töretlen.

A legújabb, iPhone 17 sorozat iránti kereslet felhúzta a decemberrel záruló negyedév eredményeit, és a cég eddigi legolcsóbb laptopja, az 599 dolláros MacBook Neo is erős rajtot vett. Az Apple sikere eddig azon múlt, hogy képes volt saját legnépszerűbb termékeit is lecserélni egy jobbra, ahogy tette azt az iPod esetében az iPhone-nal. A következő ötven év nagy kérdése, hogy a cég meg tudja-e ismételni ezt a bravúrt a mesterséges intelligencia korában is.

Via CNN Business


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Fontos EU szigorítás lépett életbe a laptopoknál: aki most vásárol, erre figyeljen a dobozon
Életbe lépett az az uniós rendelet, amely egységesíti a laptopok töltését, így a vásárlóknak érdemes figyelniük a csomagolást. A gyártók a jövőben nem korlátozhatják a töltési sebességet csak azért, mert nem a saját márkás adapterüket használják.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 29.



Vége a kábeldzsungelnek a laptopoknál is: április 28-tól az Európai Unióban értékesített új, vezetékesen tölthető laptopoknak kötelezően támogatniuk kell az USB-C-s töltést. A magyar vásárlókat és a hazai piacot is közvetlenül érintő szabályozás csökkenti a gyártóspecifikus töltőktől való függést, és a telefonok után a hordozható számítógépeknél is egységesebb töltési megoldást hoz.

Az új előírás nem csupán a csatlakozó típusát határozza meg, hanem a töltés módját is szabályozza. A gyártóknak világos és átlátható információt kell adniuk a készülékek töltési jellemzőiről, és a szabályok célja, hogy ne korlátozzák indokolatlanul a töltési sebességet, ha a felhasználó kompatibilis töltőt használ.

A vásárlóknak a csomagoláson is egyértelműen látniuk kell majd, hogy a termékhez jár-e töltő, és milyen teljesítményű adapterre van szükség.

A mostani lépés egy hosszabb folyamat része, amelynek alapjait még 2022-ben fektették le. Mi is beszámoltunk arról a megállapodásról, amely az egységes töltők bevezetéséről született, és amely 2024 végétől a legtöbb kisebb elektronikai eszköznél – például telefonoknál, tableteknél és fejhallgatóknál – már kötelezővé tette az USB-C-t. A laptopoknál későbbi, 2026. április 28-i határidőt szabtak.

Az Európai Parlament szerint a szabályozásnak kettős célja van: a fogyasztói kényelem növelése mellett az elektronikai hulladék mennyiségének csökkentése.

Anna Cavazzini, az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának elnöke a szabályozásról korábban azt mondta: „Ezek a szabályok mindenkinek előnyösek: csökkentik a környezeti hulladékot, és segítenek a háztartásoknak megszabadulni az inkompatibilis vagy használaton kívüli töltőkkel teli fiókoktól.”

Fontos tisztázni, hogy az uniós szabályozás nem visszamenőleges hatályú, tehát csak az EU piacára újonnan bevezetett laptopokra vonatkozik, a már meglévő vagy használt gépeket nem érinti. Azt is érdemes tudni, hogy bár a csatlakozó egységes, a töltési sebesség továbbra is függ a töltő és a laptop által támogatott teljesítménytől, ezért vásárlás előtt mindig ellenőrizni kell a gyártó által megadott specifikációkat.

Aki tehát a közeljövőben tervez új laptopot vásárolni, annak érdemes figyelnie a dobozon feltüntetett teljesítményadatokra (W), a gyorstöltési szabványokra, és arra, hogy a csomag tartalmaz-e töltőadaptert.

Via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
„Komoly kockázatot jelenthet” – ezért ne tartsd a fiókban a régi mobilodat
A szakértők szerint a nem használt készülékek lítium-ion akkumulátorai idővel kémiai bomlásnak indulnak. A folyamat duzzadáshoz, szivárgáshoz, sőt akár gyulladáshoz is vezethet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 11.



A te fiókodban is lapul pár régi mobiltelefon? Pedig a fiókban heverő régi mobil nemcsak emléktárgy, hanem potenciális tűzforrás és adatcsapda.

A hosszú ideig felügyelet nélkül hagyott lítiumion-akkumulátorok akár fel is gyulladhatnak, a frissítések nélkül maradt készülékek pedig támadási felületet nyitnak a teljes otthoni hálózatra.

Mutatjuk, miért különösen aktuális ez most – és mit tegyél azonnal.

A probléma egyik fele az akkumulátor, ami egy elfeledett, fiókban heverő telefonban komoly kockázatot jelenthet.

A régi készülékekben található lítium-ion akkumulátorok idővel kémiai bomlásnak indulnak, különösen, ha szélsőséges hőmérséklet-ingadozásoknak vannak kitéve, vagy hosszú ideig nem töltik őket. Az ilyen akkumulátorok duzzadhatnak, szivároghatnak, sőt akár lángra is lobbanhatnak, ami súlyos lakástüzekhez vezethet.

A fizikai veszélyek mellett a régi telefonok kiberbiztonsági kockázatokat is hordoznak.

Az elavult készülékek, amelyek már nem kapnak gyártói támogatást és biztonsági frissítéseket, könnyű célpontot jelentenek a kiberbűnözők számára.

Még ha a készülék ki is van kapcsolva, a rajta tárolt személyes adatok rossz kezekbe kerülve könnyen hozzáférhetővé válhatnak.

Ennél is aggasztóbb, hogy az otthoni hálózathoz csatlakozó régi eszközök „hátsó ajtóként” szolgálhatnak, amelyen keresztül a támadók behatolhatnak a hálózat többi, modernebb eszközébe is.

A szakértők néhány egyszerű, de hatékony lépést javasolnak a veszélyek minimalizálása érdekében. Ha a régi telefon akkumulátora kivehető, érdemes azt eltávolítani és külön tárolni.

A beépített akkumulátorral rendelkező készülékek esetében rendszeresen ellenőrizni kell, hogy nincs-e duzzadás vagy más rendellenesség.

Ha továbbra is meg szeretnénk őrizni a készüléket, az akkumulátor állapotának megóvása érdekében ajánlott a töltöttségi szintet 50 százalékon tartani, és időnként újratölteni.

Az adatbiztonság érdekében minden régi eszközről készítsünk biztonsági másolatot, majd töröljük az adatokat a „Gyári beállítások visszaállítása” opcióval.

Az élettartamát betöltött készülékeket soha ne dobjuk a háztartási hulladék közé, mivel azok nehézfémeket tartalmaznak, amelyek károsak lehetnek a környezetre. Ehelyett adjuk le őket elektronikai üzletekben vagy önkormányzati gyűjtőpontokon.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Elon Musk AI-ja deepfake-eket készített kiskorúakról, tinédzser lányok perlik a milliárdost
Az xAI Grok nevű képgenerátora a vádak szerint szexuális jellegű deepfake-eket készített. A The Guardian által megszellőztetett ügy komoly szabályozói és platformfelelősségi kérdéseket vet fel.


Egy rémálom valósággá vált, és most több millió felhasználót érinthet az a lavina, amely Elon Musk mesterséges intelligenciával foglalkozó cégét, az xAI-t temetheti maga alá. A The Guardian arról számolt be, hogy tinédzser lányok pert indítottak a techmilliárdos vállalata ellen.

A bírósági kereset szerint a cég Grok nevű képgenerátora kiskorúakról készített szexuális jellegű deepfake képeket,

és ezzel a vállalat átlépett egy olyan határt, amely alapjaiban rengeti meg a technológiai iparág és a közösségi média felelősségvállalását.

A mostani jogi lépés nem a semmiből érkezett, hanem egy hónapok óta dagadó botrány legújabb, minden eddiginél komolyabb fázisa. A probléma gyökerei tavaly december végéig nyúlnak vissza, amikor a Grok hivatalos fiókja egy olyan mesterséges intelligencia által generált képet osztott meg, amelyen két fiatal lány szerepelt szexualizált öltözetben. A felháborodás nyomán január elején bocsánatkérés jelent meg, amelyben a cég elismerte: „Mélyen sajnálok egy 2025. december 28-i esetet… A védelmi mechanizmusok hibája volt.” A botrány azonban ekkor már elszabadult. A Center for Countering Digital Hate nevű civil szervezet sokkoló becslést tett közzé:

a Grok mindössze 11 nap alatt körülbelül hárommillió szexualizált képet hozott létre, amelyek közül nagyjából 23 ezer gyermeknek tűnő személyt ábrázolt.

A hatóságok gyorsan reagáltak. Rob Bonta, Kalifornia főállamügyésze felszólító levelet küldött az xAI-nak, amelyben a kiskorúakat ábrázoló deepfake-ek azonnali leállítását követelte.

„A beszámolók lavinaszerűsége sokkoló, és, ahogy a hivatalom megállapította, potenciálisan jogellenes” – fogalmazott a TechCrunch szerint.

Ezzel szinte egy időben New York állam és 34 további főügyész is fellépett a cég ellen. Elon Musk a vádakra úgy reagált, hogy ő maga nem tud a Grok által generált, kiskorúakat ábrázoló meztelen képekről.

„[Nem vagyok] tudatában annak, hogy a Grok meztelen kiskorúakról képeket generált volna” – jelentette ki.

A cég kommunikációjában eközben a „zéró tolerancia” elvét hangsúlyozta a gyermekek szexuális kizsákmányolásával szemben, és technikai korlátozásokat vezetett be, például több helyen előfizetéshez kötötte a képgenerálást. A jelentések szerint azonban a jogsértő tartalmak továbbra is előállíthatók maradtak.

A botrány nemzetközi szinten is komoly hullámokat vetett. Az Európai Unió a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján indított formális vizsgálatot, Nagy-Britanniában pedig az online biztonságért és az adatvédelemért felelős hatóságok is nyomoznak. Spanyolországban az ügyészség lehetséges bűncselekmények után kutat. Az ügy pikantériáját növeli, hogy az xAI éppen a botrány kirobbanásának idején, január elején jelentett be egy húszmilliárd dolláros, átszámítva körülbelül 6500 milliárd forintos tőkebevonást. Az Egyesült Államokban májusban lép életbe a TAKE IT DOWN Act végrehajtása, amely 48 órás eltávolítási kötelezettséget ír elő a nem konszenzuális intim képekre, ami közvetlenül érintheti az xAI és az X platform gyakorlatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk