TECH
A Rovatból

Eldöntöttem! Energiatakarékos hőszivattyút veszek, na de milyet?

Ha felújítás vagy építkezés előtt állunk, akkor mindenképpen érdemes elgondolkodnunk, milyen hűtő- és fűtőrendszert alakítsunk ki. Ha környezetvédelmi és akár pénzügyi okokból a megújuló energia mellett döntünk, okos lépés először feltérképezni a hőszivattyús megoldásokat.


Milyen hőszivattyút válasszak? Mire kell odafigyelni hőszivattyú választáskor? Jó lesz az otthonomba ez a rendszer? Mikor térül meg a hőszivattyús beruházás? Rengeteg kérdés merül fel ezzel az új, környezettudatos megoldással kapcsolatban, és nem egyszerű eligazodni a sok információ között, ezért a Gree légkondicionálók kereskedelmi üzletágának igazgatója, Ifj. Korcsok Gábor segítségével összeszedjük most a legfontosabb támpontokat. A Cool4u Systems Kft. vezetője a cégén keresztül nemcsak a teljes hazai, de a nemzetközi piacot és trendeket is ismeri, valamint cégfilozófiájában kiemelt szerepet játszik az edukáció.

Miért jó a hőszivattyú?

Ez egy olyan hűtő-fűtő technológia, amellyel kiválthatjuk jelenlegi fosszilis energiát használó fűtésünket, és a leghatékonyabban tudjuk megvalósítani a házunk hőszabályozását tisztán elektromos áram felhasználásával. Ez a rendszer nem égésből merít hőt, hanem a környezetből (talaj, levegő, víz) vonja el a hőt, éppen ezért ez egy megújuló energiaforrás. Tehát nincs szükség többé földgáz használatára, továbbá a rendszer napelemmel kiegészítve akár egész évben teljesen ingyenessé is teheti házunk hőmérséklet-kezelését. A hőszivattyú környezetbarát, mely hosszú távon gazdaságos és felhasználója nincs kitéve a hirtelen energiaár-változásoknak.

Nehéz kiépíteni?

Fontos kiemelni, hogy a hőszivattyú nemcsak új építésű ingatlanoknál jelent tökéletes megoldást, hanem egy kis odafigyeléssel meglévő ingatlanunk fűtési-hűtési rendszerét is átalakíthatjuk. Többféle hőszivattyús rendszer létezik, mindenképp kérjük szakember segítségét ahhoz, hogy megállapítsa, melyik lenne a legjobb nekünk. Szakértői feladat a terv elkészítése, majd a kivitelezés után az ellenőrzés is, hogy minden a leghatékonyabban működik, például nem szökik el sehol a hő. Egy profin kiépített rendszerrel az ingatlan fűtését, hűtését és melegvíz-ellátását is biztosítani lehet.

Milyen verziók közül választhatunk?

Magyarországon a levegő-víz hőszivattyúk a legelterjedtebbek az alacsonyabb beruházási költségük révén, ám léteznek talajszondás és egyéb más technológiák is, itt azonban a kivitelezési és beruházási összeg nagyobb, mert ez a megoldás nagy földmunkát és különböző engedélyek beszerzését is igényelheti. A legegyszerűbb és ár-érték arányban legjobb megoldás a levegő-víz hőszivattyú. De még ennél is különböző kivitelezési formák közül kell választanunk, hiszen az ingatlan adottságai és környezet határozza meg, mi a legjobb számunkra. Háromféle megoldás létezik: monoblokk, osztott és all in one.

Melyik passzol az otthonunkhoz?

Monoblokk esetén az összes részegység egyben, egy kültéri egységben található. Ennek az az előnye, hogy az ingatlanon belül nem kell kialakítani új helyiséget a rendszer számára. Ez a megoldás tűnik a legolcsóbbnak a berendezések árai alapján, viszont ennek a legmagasabb a kivitelezési költsége, és a kinti hideg miatt arra is szükség lehet, hogy fagyállóval töltsük fel a rendszer, a fagyálló pedig pár százalékkal csökkentheti a rendszer hatékonyságát, mivel ez a közeg nem közvetíti olyan jól a hőt.

Az osztott kivitelnél a kültéri egység mellé párosul egy beltéri egység is, melnek előnye, hogy nincs fagyásveszély, hátránya pedig, hogy a beltéri egységnek biztosítani kell egy helyet a falon, kb. akkorát, mint egy gázkazánnak. Ebbe a kategóriába tartoznak még az úgynevezett hydrosplit berendezések, melyek most kezdenek teret hódítani a piacon.

Az all in one rendszerrel egy kompakt és szinte mindenre kiterjedő megoldást kaphatunk. A hagyományos osztott kivitelű hőszivattyú minden előnyét élvezhetjük amellett, hogy a beltérben kialakítanak egy közel 200 literes melegvíz tartályt is.

A fent említett összes verzió alkalmas hűtésre és fűtésre, illetve használati melegvíz-előállításra is.

Hőszivattyút szeretnék, mi az első lépés?

„Új ház építésénél egyszerűbb a folyamat, hiszen már a tervezési szakaszban bekerül ez a modern hőtermelő egység és a házat is ehhez alakítják ki az építés során. Elkészül az épület hőszükséglet-számítása is, és a szakemberek meghatározzák a hőszivattyú teljesítményét. Ilyenkor már csak arra kell figyelni, hogy a kivitelezés során minden munkálatot a terveknek megfelelően kivitelezzenek. Ugyanakkor felújítás és fűtéskorszerűsítés esetén komplikáltabb a helyzet. Ilyenkor a szakembernek fel kell mérnie a cserére szoruló rendszert, javaslatot kell tennie az átalakítási munkálatokra, el kell készíteni az épület hőszükséglet-számítását és meg kell határozni az ingatlan pontos teljesítményigényét, hogy a legjobb hőszivattyú kerüljön be. Ebben cégünk, a Cool4u Systems Kft. és országos partnerhálózatunk ingyenes segítséget, illetve szakértői támogatást is nyújt érdeklődőink számára. Számunkra kiemelten fontos, hogy ügyfeleink elégedettek legyenek és a hőszivattyú zavartalanul tegye a dolgát hosszú éveken keresztül.“ – mondja Ifj. Korcsok Gábor, a Cool4u Systems Kft. kereskedelmi igazgatója.

Az is fontos, hogy inkább nagy múltú, jó alkatrész-ellátottságú és szervizlehetőséget nyújtó gyártót válasszunk, hiszen sok új, olcsónak tűnő kisebb cég árasztotta el a piacot, melyek nem biztos, hogy pár év múlva is elérhetők lesznek, így hiba esetén majd alkatrész nélkül maradhatunk.

Mennyire hangos?

A gyártók egyik fő fejlesztési iránya a kültéri és beltéri egységek hangjának csökkentése, hiszen egyre több lakóparkot építenek kizárólag hőszivattyús fűtési rendszerekkel, ahol különösen nagy problémát jelentene zajkeltés. Jelenleg egy ideálisan elhelyezett beltéri egység szinte teljesen hangtalan lehet, míg a kültéri egység esetében sem kell nagyobb zajjal számolni, mint egy közepes teljesítményű klímaberendezésnél.

Mekkora ház esetében érdemes hőszivattyú telepítésben gondolkozni?

Valójában a pár tíz négyzetméteres ingatlanoktól a többszáz négyzetméteres házakig vagy akár a még nagyobb közületekig, szállodákig, irodaházakig is megfelelő választás a hőszivattyú.

Mennyibe kerül a rendszer kiépítése?

A bekerülési költségek és a megtérülés is sok mindentől függ. Új építésű az ingatlan vagy használt? Milyen fallal, szigeteléssel és nyílászárókkal rendelkezik? Milyen ez energetikai besorolása? Van H tarifa kiépítve? Van napelem a tetőn? Az ezekre a kérdésekre adott válaszok közül akár egy is nagyon megváltoztathatja az árakat. A következő bekezdésben szeretnénk egy kicsit segíteni olvasóinknak a költségek kiszámításában.

Először is vegyünk a BB energia besorolású 120m2-es ingatlant. (2018 után jellemzően már csak ilyen energetikai besorolású ingatlanok épültek, melyek nem a maximum, inkább a minimum elvárásokat teljesítik. Ezáltal sok esetben találkozhatunk ennél jobb megoldásokkal, mely ingatlanok még kevesebb energiából tarthatóak fennt.)

Tehát nézzük az ingatlan adatait, melyekkel megfelel a BB energetikai besorolásnak: Táblázat 1.

Természetesen ne feledkezzünk meg a HMV (használati melegvíz termelésről) sem. Jelen számításunkban egy 3 tagú családot vettünk alapul. Táblázat 2.

A fenti igények ellátására és a kalkuláció kiszámításához egy Gree Versati III 10 kW-os osztott levegő-víz hőszivattyú értékeit és tulajdonságait vettük alapul. Az életszerű költségek megállapításához az elmúlt évek téli, azaz október-április közötti időszakának átlaghőmérsékletét alkalmaztuk, melynek meghatározásában az OMSZ.hu volt a segítségünkre. Táblázat 3.

Lássuk a fogyasztás és a költségek alakulását havi bontásban. Mivel az átlaghőmérsékletben regionálisan is eltérések lehetnek, így a középhőmérsékleteket vettük alapul.

Fontos kiemelni, hogy számításainkban figyelembe vettük a rezsicsökkentett energiaárakat mind az elektromos áram, mind a földgáz esetében is és a törvényben szabályozott lakossági kvóta mértékéig ezekkel számoltunk. Az efeletti fogyasztás esetében a hivatalos piaci árral kalkuláltunk. Táblázat 4.

A havi bontás után elemezzük ki, mit is jelent ez háztartásunk számára éves szinten: Táblázat 5.

Természetesen a gázkészülékhez hasonlóan a hőszivattyúval is akár 20+ éves üzembiztos működéssel is számolhatunk a megfelelő karbantartások elvégzése mellett, így ez a megtérülési kalkuláció akár tovább gondolható a jelen tervet meghaladó, azaz 5 év feletti időszakra is.

Mivel egy modern épület szempontjából a hőleadók és a gépészeti szerelvények kialakítása szinte azonos, mint egy gázkészülék vagy egy hőszivattyú kiépítésekor, ezért a megtérülési számításhoz a két hőtermelő készülék beszerzési árának különbségében kell keresnünk a megoldást. Kalkulációinkból jól kirajzolódik, hogy egy hőszivattyú vásárlás egy gázkazánnal szemben akár 3-5 éves periódusban is meg tud térülni, és akkor még nem beszéltünk a napelemek esetleges jelenlétéről. Egy megfelelően kialakított szolárrendszer akár a teljes épület felhasznált energiáját is előtermelheti, ezzel csökkentve akár nullára a havi elektromos áram költségeit, sőt ezzel egyetemben a fűtés és hűtés költségét is. Igen hűtés! A hőszivattyúval ugyanis nem csak fűteni, hanem megfelelő hőleadók mellett hűteni is tudunk.

További részletekért keressen minket bizalommal.

*A táblázatokban feltüntetett adatok összetett számítások eredményét képezik, melynek okán akár eltérések tapasztalhatók más számításokkal összehasonlítva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Egy ártatlan AI-karikatúrának indult, de a zsarolók már az arcodra és a pénzedre utaznak
A közösségi médiában terjedő AI-trend során a felhasználók tömegesen töltenek fel fotókat. A kiberbűnözők ezekkel élnek vissza, ami ellen már az FBI is fellép.


„Készíts karikatúrát rólam, mindabból, amit tudsz!” – néhány nap alatt ez lett a közösségi médiák új varázsmondata. A hírfolyamokat elárasztották a mesterséges intelligencia által generált, vicces vagy éppen elgondolkodtató portrék, amelyeket a felhasználók magukról és a munkájukról kértek.

A játékos önkifejezésnek tűnő trend azonban egy sokkal sötétebb oldalt is rejt: miközben az emberek fotókat és részletes önleírást töltenek fel a szórakoztató képekért cserébe, az opportunista oldalak ugyanígy gyűjtik az arcunkat, a szokásainkat és néha a bankkártyánkat is. A kérdés ma már nem az, hogy menő-e az AI-karikatúra, hanem az, hogy mennyit ér meg egy mém a magánszféránkból.

A február elején elterjedt jelenség lényege, hogy a felhasználók arra kérik a ChatGPT-t, hogy a róluk elérhető vagy általuk megadott információk, illetve egy feltöltött szelfi alapján készítsen karikatúrát.

A folyamat azonban gyakran arra ösztönzi az embereket, hogy egyre több személyes részletet osszanak meg a pontosabb eredmény érdekében. Ezt a hullámot lovagolják meg a külső oldalak és alkalmazások, amelyek „ChatGPT-stílusú” karikatúrák ígéretével csalogatják magukhoz a gyanútlan érdeklődőket.

A legkomolyabb veszélyt a biometrikus adataink, vagyis az arcvonásaink kiadása jelenti.

A feltöltött fotók ugyanis nemcsak egy képet, hanem egyedi azonosító jegyeket is tartalmaznak, amelyeket a rendszerek megtanulhatnak és tárolhatnak. Ezekkel az adatokkal később visszaélhetnek, például nem beleegyezésen alapuló, manipulatív képek, úgynevezett deepfake-ek létrehozására.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda már 2023-ban külön figyelmeztetést adott ki a szintetikus képekkel elkövetett zsarolásokról, amelyek különösen a fiatalkorúakat érintik, és tartós pszichés károkat okozhatnak.

„A szexuális tartalmú zsarolás (sextortion) következményei országszerte érezhetők” – fogalmazott Christopher Wray, az FBI igazgatója.

Nemcsak a zsarolók, hanem a hétköznapi csalók is felfedezték az AI-arcokban rejlő lehetőséget. A Meta fenyegetéselhárítási vezetője, Ben Nimmo már 2022-ben arról beszélt, hogy a közösségi oldalakon felszámolt csaló hálózatok több mint kétharmada mesterségesen generált profilképeket használt a hitelesség látszatának megteremtésére. „Ezek lényegében olyan emberek fotói, akik nem is léteznek” – mondta.

A folyamat pszichológiai csapdája, hogy ha a felhasználók a kapott karikatúrát „nem elég pontosnak” érzik, hajlamosak még több kontextust és személyes adatot megadni. „Ha az eredmény nem pontos, a felhasználók egyszerűen több kontextust adnak hozzá, gyakran rendkívül személyes adatokkal” – mondta a Forbes-ban Matt Conlon, a Cytidel kiberbiztonsági cég társalapító-vezérigazgatója.

A reputációnkat is kockáztatjuk, hiszen a nők képeiből a rendszer aránytalanul gyakran készített túlszexualizált kimeneteket, sőt, kiskorúakról készült fotókat is elfogadhatatlan módon alakított át. Az Egyesült Királyságban február 7-én lépett életbe az a törvény, amely bűncselekménynek minősíti a beleegyezés nélküli szexuális deepfake képek létrehozását.

„A mai nap egy igazán emlékezetes nap” – nyilatkozta az egyik áldozat. Az Európai Unió AI-rendelete pedig 2026 augusztusától teszi kötelezővé a deepfake-tartalmak egyértelmű megjelölését.

A legfontosabb tanács, hogy ne töltsünk fel valós fotót, ha nem muszáj. Helyette adjunk részletes leírást az arcformánkról, hajszínünkről és öltözékünkről. Az OpenAI hivatalos felületén lehetőség van kikapcsolni a tréningcélú adatmegosztást a beállításokban, illetve használhatunk ideiglenes csevegést is, amelynek tartalmát 30 nap után törlik.

Kerüljük az ismeretlen domaineken futó, „ingyenes karikatúra” hirdetéseket, és soha ne töltsünk fel kiskorúakról készült képet ilyen szolgáltatásba. Egyes klónoldalak, mint a Caricature Bot, már 9 dollárért, azaz nagyjából 3300 forintért kínálnak csomagokat, miközben adatvédelmi tájékoztatójuk homályos vagy hiányos.

via Forbes


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Veszélyes anyagok oldódhatnak ki a fejhallgatódból, a legdrágább márkák is megbuktak a teszten
A kutatás mind a 81 vizsgált modellben talált káros vegyületeket, köztük Magyarországon is. A legtöbb termékben kimutatott biszfenol A (BPA) rákkeltő és idegrendszeri károsodást okozhat.


Riasztó eredményre jutott egy friss, Európai Unió által támogatott kutatás:

minden egyes vizsgált fejhallgatóban találtak az egészségre veszélyes vegyi anyagokat.

A ToxFree Life for All projekt keretében 81 különböző, Európában – köztük Magyarországon is – forgalmazott fejhallgatót elemeztek, és kivétel nélkül mindegyik bőrrel érintkező részében kimutatták a káros anyagok jelenlétét.

A kutatók a termékekben többek között biszfenolokat, ftalátokat és égésgátlókat azonosítottak. Különösen a biszfenol A (BPA) jelenléte aggasztó, amelyet a legtöbb fejhallgatóban megtaláltak – írja a Blikk. A kutatás szerint ez az anyag számos egészségi problémával, például rákkal és idegrendszeri zavarokkal hozható összefüggésbe, emellett megzavarhatja a hormonrendszer működését is.

„Ez az egész iparág kudarca. Úgy tűnik, sem a jól ismert márkák, sem az olcsó fejhallgatók gyártói nem képesek méreganyagmentes termékeket előállítani” – mondta Jitka Straková, a tanulmány vezető szerzője és a cseh Arnika környezetvédelmi szervezet kutatója. A probléma tehát nemcsak az olcsó, hanem a drága, prémium kategóriás termékeket is érinti.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy

bár az anyagok általában megkötött formában vannak jelen, izzadás vagy hő hatására a bőrön keresztül a szervezetbe juthatnak.

Ez különösen azokat érintheti, akik sportolás közben használják a fejhallgatókat. Az igazi veszélyt a hosszú távú, gyakori használatból eredő kitettség jelenti, főként azért, mert a hormonrendszert befolyásoló anyagok esetében nincs biztonságos minimummennyiség.

A kutatók ezért a jelenlegi szabályozási gyakorlat felülvizsgálatát sürgetik. „Felszólítjuk az EU intézményeit, hogy tiltsák be az összes biszfenolt és az összes mérgező égésgátlót minden termékben, mert a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy az uniós piacon lévő termékek biztonságosak, függetlenül attól, hogy mit és hol vásárolnak” – tette hozzá Straková. A javaslat szerint a hatóságoknak nem egyesével kellene korlátozniuk a veszélyes anyagokat, hanem teljes anyagosztályokra kellene átfogó szabályozást bevezetniük.

A ToxFree projekt korábban már más termékek esetében is jelzett hasonló problémákat. Egy tavalyi vizsgálatuk során ismert márkák cumijaiban, egy korábbi elemzésben pedig a Magyarországon is kapható fehérneműk egyharmadában találtak biszfenolokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
A Rovatból
„Képesek zavarni, vakítani, manipulálni vagy akár fizikailag kiiktatni a műholdakat”– Orosz kémműholdak követik és hallgatják le az európaiakat
A Lucs-program orosz eszközei a Földről érkező, titkosítatlan parancsjeleket rögzíthetik a célműholdak közelében. Ez a jövőben lehetővé teheti a műholdak pályájának manipulálását és a szolgáltatások megbénítását.


36 ezer kilométerrel a fejünk felett hallgatózhatnak az oroszok. A Financial Times szerdai oknyomozása szerint két orosz kémműhold az elmúlt három évben szisztematikusan követett és veszélyesen megközelített több tucat európai kommunikációs szatellitet.

Európai hírszerzési források attól tartanak, hogy a Lucs–1 és Lucs–2 néven azonosított eszközök célja a műholdak parancskapcsolatainak lehallgatása lehet, ami a jövőben akár az irányításuk átvételére is lehetőséget adhat.

A gyanú szerint az orosz műholdak hetekig vagy akár hónapokig is „leparkolnak” egy-egy kiszemelt európai szatellit közvetlen közelében, hogy rögzítsék a Földről érkező, a működésüket irányító parancsjeleket.

A kockázat különösen a régebbi, még titkosítatlan kommunikációs protokollokat használó eszközöknél magas, mivel az elfogott adatokkal később a támadó utánozhatja a földi irányítást, és a műholdat akár a pályájának elhagyására vagy üzemanyag-pazarló manőverekre is kényszerítheti. Az aggodalmakat nemcsak hírszerzési jelentések, hanem nyílt forrású megfigyelések is alátámasztják. Az Aldoria nevű francia űrmegfigyelő cég tavaly áprilisban egy „hirtelen közeli megközelítést” észlelt, amikor a Lucs–2 mindössze 10–50 kilométerre repült el egy geostacionárius műhold mellett.

A jelenség nem teljesen új, de a mostani tevékenység minden korábbinál kiterjedtebb.

Franciaország már 2018-ban kémkedéssel vádolta Oroszországot, miután a Lucs-program egy korábbi műholdja túlságosan megközelítette az Athena-Fidus nevű francia–olasz katonai szatellitet. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az európai kormányok is egyre nyíltabban beszélnek a fenyegetésről. Boris Pistorius német védelmi miniszter tavaly szeptemberben drámai hangú beszédben figyelmeztetett. „Képesek zavarni, vakítani, manipulálni vagy akár fizikailag kiiktatni a műholdakat” – mondta az AP hírügynökség tudósítása szerint, majd bejelentette, hogy Németország a következő öt évben 35 milliárd eurót, vagyis átszámítva közel 13 300 milliárd forintot fordít űr- és űrvédelmi programokra.

A Kreml következetesen tagadja a vádakat, és visszautasítja, hogy militarizálná a világűrt.

„Nem sértünk meg semmit. Ismételten a fegyverek világűrbe telepítésének tilalmát szorgalmaztuk” – közölte a Reuters hírügynökséggel Dmitrij Peszkov szóvivő egy korábbi, hasonló témájú nyilatkozatában. Az orosz álláspont szerint a műveleteik a nemzetközi jognak megfelelően zajlanak.

Eközben a program egyik eredeti eszköze, a Lucs–1 január végén egy „temetőpályán” – ahová a kiöregedett műholdakat irányítják – eddig tisztázatlan okokból darabokra hullott, ami tovább növeli a pályán keringő űrszemét mennyiségét. A megfigyelési feladatokat ettől függetlenül a modernebb Lucs–2 továbbra is aktívan végzi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
A Rovatból
„Ugyanannyit vagy még többet dolgozol” – egy szoftvermérnök leplezte le, hogyan hajszol kiégésbe a mesterséges intelligencia
Rekordmennyiségű kódot szállítanak, mégis sosem látott fáradtságról számolnak be a szoftvermérnökök. Munkájuk az AI miatt a kreatív alkotás helyett folyamatos ellenőrzéssé és lektorálássá vált.


A mesterséges intelligencia nem levette a terhet a vállunkról, hanem láthatatlanul felgyorsítja a tempót, szétfeszíti a munkaköri határokat, és bekúszik az ebédszünetbe is - írja az AIToday.

Egy friss, nyolc hónapon át tartó terepkutatás szerint

a csodafegyvernek hitt eszközök, ha nem használjuk őket tudatosan, könnyen a kiégés katalizátorává válhatnak.

A Berkeley Egyetem Haas Üzleti Iskolájának kutatói, Aruna Ranganathan és Xingqi Maggie Ye egy kétszáz fős amerikai technológiai cégnél vizsgálták tavaly április és december között, hogyan hat a generatív AI a dolgozókra – írja a Harvard Business Review. Arra jutottak, hogy a technológia nem csökkenti, hanem rendszerszerűen felerősíti a munkát, ami intenzívebbé, sűrűbbé és megterhelőbbé vált.

A munka felerősödésének három fő csatornáját azonosították.

Az egyik a felgyorsult munkaritmus: amikor az AI pillanatok alatt elvégez egy korábban órákig tartó részfeladatot, az nem felszabaduló időt eredményez, hanem feljebb tolja az elvárásokat, és a gyorsabb teljesítés lesz az új norma.

A másik a feladatspektrum kitágulása, mivel az AI azonnali tudásforrásként arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy átlépjék szakmai határaikat: a vizsgálat során a termékmenedzserek elkezdtek kódot írni, a kutatók pedig mérnöki feladatokat vettek át.

A harmadik a munkaidő bekúszó növekedése: a dolgozók a néhány perces mikromunkákat, például a promptírást vagy egy generált válasz átnézését, a szüneteikben vagy este végezték el. „Ezek a cselekedetek ritkán tűntek plusz munkának, mégis idővel egy olyan munkanapot eredményeztek, amelyben kevesebb a természetes szünet és folyamatosabb a munkával való elfoglaltság” – írták a kutatók.

A gyorsulás magasabb tempót diktál, ami még inkább az AI használatára készteti a dolgozókat, a megnövekedett függőség pedig egyre szélesebb feladatkörök elvállalására ösztönöz. A végeredmény az egyre „szünetmentesebbé” váló munkanap, ami kognitív fáradtsághoz és a kiégés kockázatának drámai növekedéséhez vezet. „Azt gondoltad, hogy mivel produktívabb lehetsz az AI-jal, megspórolsz némi időt, és kevesebbet kell dolgoznod. De a valóságban nem dolgozol kevesebbet. Ugyanannyit vagy még többet dolgozol” – mondta az egyik, a kutatásban részt vevő mérnök.

A terepbeszámolók szerint a dolgozók több párhuzamos szálat futtattak, egyszerre dolgoztak a saját kódjukon és ellenőrizték az AI által generált alternatívát, ami az állandó váltogatással és a kritikus felülvizsgálat kényszerével a nap végére mentálisan kimeríti őket. Ezt támasztja alá Siddhant Khare szoftvermérnök tapasztalata is. „Az elmúlt negyedévben több kódot szállítottam, mint a karrierem bármelyik negyedévében. Ugyanakkor fáradtabbnak is éreztem magam, mint a karrierem bármelyik negyedévében.” Khare szerint a munka természete is átalakulóban van: „Régen mérnöknek hívtuk, most már inkább olyan, mint egy lektor.”

A kép azonban nem mindenhol ennyire borús.

Az egészségügyben az adminisztrációs feladatokat átvevő AI-asszisztensek drámai mértékben csökkentették a kiégést.

A JAMA Network Open tudományos folyóiratban tavaly augusztusban megjelent, 1430 orvos bevonásával készült kutatás szerint az úgynevezett „ambient” AI-diktálási technológia, amely a háttérben hallgatva automatikusan elkészíti a betegdokumentációt, forradalmi változást hozott. A Mass General Brigham egészségügyi rendszerben 84 nap alatt 50,6 százalékról 30,7 százalékra esett vissza a kiégéssel küzdő orvosok aránya. „Orvosaink azt mondják, visszakapták az estéiket és a hétvégéiket, illetve újra felfedezték a gyógyítás örömét. Nincs még egy beavatkozás a szakterületünkön, ami ilyen mértékben hat a kiégésre” – mondta Rebecca Mishuris, az intézmény informatikai vezetője.

Mindeközben a globális munkaerőpiacon a munkavállalók több mint háromnegyede úgy érzi, a technológia bevezetése óta nőtt a terhelésük. Az Upwork Research Institute 2024-es, 2500 fős felmérése szerint a dolgozók 77 százaléka érzi úgy, hogy

az AI bevezetése óta nőtt a munkaterhelése, minden harmadik pedig a túlterheltség miatt fontolgatja a felmondást.

Az Institute for the Future of Work brit kutatóintézet szintén tavaly publikált tanulmánya szerint a legújabb technológiák gyakoribb használata kéz a kézben jár az alacsonyabb életminőséggel. A legszorosabb algoritmikus kontrollt gyakran a platformgazdaság dolgozói szenvedik el: egy 953 ételfutár körében tavaly áprilisban végzett vizsgálat kimutatta, hogy a kiégés közepes szintje széles körben elterjedt a szektorban.

A kutatók szerint a megoldás nem az AI elvetése, hanem egy tudatos keretrendszer, egyfajta „AI-praktika” intézményesítése lenne. Ez magában foglalja a használat tudatos indítási és leállítási pontjainak kijelölését, a hasonló jellegű AI-feladatok egy blokkban történő elvégzését, valamint az emberi kontroll számára dedikált idősávok beiktatását. A vezetésnek egyértelmű normákat kell felállítania arról, mikor és hogyan használják a dolgozók ezeket az eszközöket, és mikor nem. Jó stratégia lehet a napi AI-használati ablakok kijelölése, a „mélymunka-sávok” tudatos védelme, valamint a saját alapkompetenciák frissen tartása a feladatok AI nélküli elvégzésével.

Részletesebben ITT olvashatsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: