A Demokratikus Koalíció azt tudakolta az Állatorvosi-, a Miskolci-, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János-, a Soproni-, a Széchenyi István és a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványaitól, hogy mennyit keresnek a kuratóriumaik elnökei és felügyelőbizottsági tagjai.
Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón közölte: csak a MOME, a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem válaszolt teljesen a kérdéseikre.
A MOME kuratóriumának elnöke, Böszörményi-Nagy Gergely havi bruttó 1 205 000 forintot kap a munkáért, ugyanennyit kap a kuratórium többi tagja is. A felügyelőbizottság elnöke 453 ezer forintot, a tagok 367 ezer forintot keresnek, a könyvvizsgáló évi bruttó 900 ezer forintot, a vagyonellenőr pedig havi 320 ezer forintot keres.
A fizetést maguk a kuratórium tagjai állapították meg.
A Miskolci Egyetem kuratóriumának tagjai közül Varga Judit igazságügyi miniszter, a kuratórium elnöke nem kap fizetést ezért, ám a többi tag havi bruttó egymillió forintot kap. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai havi bruttó 800 ezer forintért végzik a munkát.
A Soproni Egyetem kuratóriumának és a felügyelőbizottságnak minden tagja is ingyen végzi a munkát.
Az Állatorvostudományi Egyetemért felelős Marek József Alapítvány mindössze azt közölte, hogy a kuratórium tagjai összesen havi bruttó 7,5 millió forintot keresnek.
Az SZFE alapítványa és a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítvány nem válaszolt, a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány pedig úgy válaszolt, hogy semmilyen adatot nem adott ki.
Mi, európai magyarok addig fogunk harcolni, míg minden egyes szelet papírt, számlát, kifizetést ki nem perelünk. Mindenkinek joga van tudni, hogy mennyi pénzt lopnak el az intézményesített lenyúlás rendszerében a haverok. Ez a pénz ugyanis a mi pénzünk, mindenki pénze, olyan közpénz, amit a magyarok boldogulására, jövőjére kellett volna fordítani
- közölte Oláh.
A Demokratikus Koalíció azt tudakolta az Állatorvosi-, a Miskolci-, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János-, a Soproni-, a Széchenyi István és a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványaitól, hogy mennyit keresnek a kuratóriumaik elnökei és felügyelőbizottsági tagjai.
Oláh Lajos, a DK országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón közölte: csak a MOME, a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem válaszolt teljesen a kérdéseikre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára a Szőlő utcai ügyről: Kizárt, hogy egy egyszerű osztályvezető-helyettes döntése miatt feljelentések tömege tűnik el valahol egy papírkosárban
Dobrev Klára a TISZA Párttal való viszonyáról és a Zsolti bácsi-ügyről is nyilatkozott. Röviden válaszolt arra is, hogy köze volt-e Magyar Péter politikai felemelkedésének Gyurcsány Ferenc visszavonulásához.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke a Blikknek adott interjújában fejtette ki véleményét az aktuális politikai helyzetről, amelyben kitért a TISZA Párthoz fűződő viszonyára, a Szőlő utcai botrányra és volt férje, Gyurcsány Ferenc visszavonulására is. Az ellenzéki politikus szerint pártja nem változtat az irányvonalán, de nyitott az együttműködésre, még ha más pártoktól erre egyelőre nem is lát fogadókészséget.
Az ellenzéki térfél legaktuálisabb kérdése az új szereplővel, Magyar Péterrel való viszonya volt. Dobrev szerint a TISZA Pártra és annak vezetőjére is szükség van a kormányváltáshoz, és ő maga nyitott lenne a közös munkára.
„Én mindenkivel együttműködök, aki Orbán rendszerét akarja leváltani, és demokrata, azaz elismeri, hogy nem egypárti teljhatalmat szeretnénk” – hangsúlyozta. Hozzátette viszont: úgy érzi, a TISZA Párt részéről ez az ajtó egyelőre zárva van, mégis, ő „örök optimista” a kérdésben.
Kiemelte, hogy létezik egy jelentős szavazói réteg, amely elutasítja a jelenlegi kormányt, de különböző okokból nem tud a TISZA-ra szavazni, és őket is képviselni kell.
A DK által napirenden tartott Szőlő utcai üggyel kapcsolatban Dobrev Klára továbbra is kitart amellett, hogy a botrányban magas rangú politikai érintettség sejthető. Meggyőződését egyszerű logikai érvvel támasztotta alá.
„Józan paraszti ésszel kizárt, hogy egy egyszerű osztályvezető-helyettes döntése miatt feljelentések tömege tűnik el valahol egy papírkosárban”. Szerinte az ellenzék feladata, hogy ne hagyja annyiban az ügyet, amíg a kormány „sunnyog”, és nem ad érdemi válaszokat.
Az interjúban szóba került volt férje, Gyurcsány Ferenc lemondása is a DK elnöki pozíciójáról, és felmerült a kérdés, hogy ehhez köze volt-e Magyar Péter politikai felemelkedésének. Dobrev Klára erre röviden, de egyértelműen válaszolt.
„Ez Gyurcsány Ferenc döntése volt. A politika közrejátszott, az biztos, de ez az ő döntése volt, úgyhogy tiszteletben kell tartani azt.”
A volt kormányfő 2025 májusában jelentette be, hogy lemond a Demokratikus Koalíció elnöki tisztségéről, frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, és visszavonul a közélettől. Ezzel egyidejűleg Dobrev Klára közölte, hogy hosszú éveken át tartó házasságuk is véget ért. A sajtóban ezután felmerültek híresztelések Gyurcsány Ferenc állítólagos viszonyáról, mire Dobrev személyes hangvételű bejegyzésében csalódottságát fejezte ki a sajtó hozzáállása miatt, és hangsúlyozta, hogy politikusként hozzászokott a támadásokhoz, de a családját érintő ügyek különösen érzékenyen érintik.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke a Blikknek adott interjújában fejtette ki véleményét az aktuális politikai helyzetről, amelyben kitért a TISZA Párthoz fűződő viszonyára, a Szőlő utcai botrányra és volt férje, Gyurcsány Ferenc visszavonulására is. Az ellenzéki politikus szerint pártja nem változtat az irányvonalán, de nyitott az együttműködésre, még ha más pártoktól erre egyelőre nem is lát fogadókészséget.
Az ellenzéki térfél legaktuálisabb kérdése az új szereplővel, Magyar Péterrel való viszonya volt. Dobrev szerint a TISZA Pártra és annak vezetőjére is szükség van a kormányváltáshoz, és ő maga nyitott lenne a közös munkára.
„Én mindenkivel együttműködök, aki Orbán rendszerét akarja leváltani, és demokrata, azaz elismeri, hogy nem egypárti teljhatalmat szeretnénk” – hangsúlyozta. Hozzátette viszont: úgy érzi, a TISZA Párt részéről ez az ajtó egyelőre zárva van, mégis, ő „örök optimista” a kérdésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csak az 5 éves fiát védte a bántalmazó apától: most halálra ítélték a 25 éves Golit
Az írástudatlan nővel ügyvéd nélkül, nyomás alatt íratták alá a vallomását. Az áldozat családja a „szemet szemért” elv alapján most pénzt vagy a halálát követeli.
Drámai küzdelem zajlik egy fiatal iráni anya életéért. A 25 éves Goli Kouhkant kivégzés fenyegeti, miután 18 éves korában halálra ítélték bántalmazó férje meggyilkolásában való részvételért. A nőnek csupán decemberig van ideje, hogy összegyűjtsön 35 millió forintnyi vérdíjat, különben végrehajtják rajta az ítéletet. Az áldozat családja ugyanis az iszlám törvények szerint dönthetett: a halál helyett elfogadják a pénzt is.
Goli az észak-iráni Gorgan börtönében már hét éve várja a sorsát - írta a Guardian. Az élete maga volt a pokol. A beludzs kisebbséghez tartozó lányt, akinek még személyi igazolványa sem volt, 12 évesen adták feleségül az unokatestvéréhez, 13 évesen pedig már meg is szülte a fiát. Éveken át kellett elviselnie a fizikai és érzelmi bántalmazást. Amikor egyszer megpróbált hazaszökni, a saját apja küldte vissza a legkegyetlenebb szavakkal.
„Fehér ruhában adtam oda a lányomat, csak ugyanígy (halotti lepelben) térhetsz vissza” – mondta neki az apja.
A végzetes napon Goli rajtakapta a férjét, amint éppen az akkor ötéves kisfiukat verte. A kétségbeesett anya segítségért hívta az unokatestvérét. A két férfi összeverekedett, a dulakodás pedig a bántalmazó férj halálával végződött. Goli maga hívott mentőt, és mindent elmondott a hatóságoknak, mégis letartóztatták. A kihallgatáson az írástudatlan nőt nyomás alatt, ügyvéd nélkül kényszerítették egy vallomás aláírására.
Egy norvégiai emberi jogi szervezet szerint Goli esete tökéletesen megmutatja a nők és a kisebbségek helyzetét Iránban. „Kouhkan egy etnikai kisebbséghez tartozik, nő és szegény. Valószínűleg ő a leggyengébb az iráni társadalomban” – nyilatkozta a képviselőjük. A börtön végül alkut kötött az áldozat családjával: ha Goli kifizeti a 35 millió forintot és elhagyja a várost, életben maradhat.
2024-ben 31 nőt végeztek ki Iránban, ami 2008 óta a legmagasabb szám. Az Iran Human Rights nevű civil szervezet adatai szerint 2010 és 2024 között legalább 241 nőt végeztek ki, 114-et emberölés, 107-et pedig kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt.
Drámai küzdelem zajlik egy fiatal iráni anya életéért. A 25 éves Goli Kouhkant kivégzés fenyegeti, miután 18 éves korában halálra ítélték bántalmazó férje meggyilkolásában való részvételért. A nőnek csupán decemberig van ideje, hogy összegyűjtsön 35 millió forintnyi vérdíjat, különben végrehajtják rajta az ítéletet. Az áldozat családja ugyanis az iszlám törvények szerint dönthetett: a halál helyett elfogadják a pénzt is.
Goli az észak-iráni Gorgan börtönében már hét éve várja a sorsát - írta a Guardian. Az élete maga volt a pokol. A beludzs kisebbséghez tartozó lányt, akinek még személyi igazolványa sem volt, 12 évesen adták feleségül az unokatestvéréhez, 13 évesen pedig már meg is szülte a fiát. Éveken át kellett elviselnie a fizikai és érzelmi bántalmazást. Amikor egyszer megpróbált hazaszökni, a saját apja küldte vissza a legkegyetlenebb szavakkal.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elszakadt a cérna Lázár Jánosnál, törvénymódosítással vágna vissza a Strabagnak a megsüllyedt autópálya miatt
A miniszter megelégelte, hogy a cég nem javítja ki a több mint 50 milliárdért épült, de megsüllyedt autópálya-szakaszt. A jövőben mindenkit kizárna, aki megkárosítja az adófizetőket.
Egy használhatatlan autópálya-szakasz miatt forrnak az indulatok Borsodban, és az ügyben most Lázár János építési és közlekedési miniszter is lépéseket sürget. A tárcavezető hétfői Facebook-posztjában kijelentette: olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely alapjaiban változtathatja meg a jövőbeli állami építkezések szabályait.
A vita középpontjában az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti, több mint 50 milliárd forintból épült 10 kilométeres szakasza áll. Az út a miniszter posztja szerint „az átadást követően rövid időn belül megsüllyedt, használhatatlanná és életveszélyessé vált”.
A kivitelező Strabag 10 hónapot kért a javításra, de a határidő lejárt, a munka nem készült el, és az út azóta is használhatatlan.
Lázár megelégelte a helyzetet, és a közbeszerzési törvény módosításával zárná ki a jövőben azokat a cégeket az állami megbízásokból, amelyek a rosszul elvégzett munkájukkal megkárosítják a magyar adófizetőket, illetve „hátráltatták a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlásához fűződő alapvető jogainkat”. A miniszter a Facebookon azt írja, „a folyamatban lévő eljárásokat is felülvizsgáljuk”.
„Az osztrák cég ahelyett, hogy bocsánatot kérne azoktól a borsodiaktól, akiknek lassan egy éve keseríti meg az életét nap mint nap az általa okozott közlekedési káosszal, a sajtóban vitatkozik a Kormánnyal, miközben arra az egyszerű kérdésre sem tud választ adni, hogy mikor készülhet el végre az út” - fogalmazott a tárcavezető.
A 444.hu emlékeztet: a Lázár–Strabag konfliktus nem állt meg a hibás útnál, hiszen a miniszter korábban politikai síkra is terelte az ügyet. Azt állította, hogy az osztrák cég „pénzzel és közvélemény-kutatások megrendelésével” támogatta a TISZA Pártot, ezzel pedig „beszállt a magyarországi választási kampányba”.
Az osztrák építőipari cég közleményben tagadta a vádakat. „Leszögezzük, hogy vállalatunk nem finanszíroz semmilyen politikai pártot Magyarországon, nem készít és nem támogat semmilyen közvélemény-kutatást, valamint nem áll semmilyen kapcsolatban a Tisza Párttal” – írták közleményben. Azt is hozzátették, hogy Lázár politikai véleményét nem kommentálják, de továbbra is közösen keresik a megoldást a minisztériummal.
Egy használhatatlan autópálya-szakasz miatt forrnak az indulatok Borsodban, és az ügyben most Lázár János építési és közlekedési miniszter is lépéseket sürget. A tárcavezető hétfői Facebook-posztjában kijelentette: olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely alapjaiban változtathatja meg a jövőbeli állami építkezések szabályait.
A vita középpontjában az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti, több mint 50 milliárd forintból épült 10 kilométeres szakasza áll. Az út a miniszter posztja szerint „az átadást követően rövid időn belül megsüllyedt, használhatatlanná és életveszélyessé vált”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vérfürdő a Halottak napi ünnepségen: hét lövéssel végeztek a mexikói polgármesterrel
A politikus hiába állt komoly védelem alatt, a merénylő a tömegben férkőzött a közelébe. A támadásban egy tanácsos és a polgármester testőre is megsérült.
Életvidám mariachi zene, ünneplő helyiek és turisták – a Halottak napja legszebb pillanatait élte át egy mexikói város, amikor a vidámságot fegyverropogás hangja törte meg. A támadás célpontja a település polgármestere volt, akinek életét már nem tudták megmenteni - írta a Guardian.
A mexikói Michoacán államban található Uruapan városának főterén zajlott a hagyományos Halottak napi megemlékezés, amikor egy ismeretlen férfi odalépett a polgármesterhez, Carlos Alberto Manzo Rodríguezhez, és hét lövést adott le rá. Az eseményről készült felvételeken látszik, ahogy a gondtalan ünneplés egy pillanat alatt pánikba csap át, és az emberek fedezéket keresnek.
A polgármestert súlyos sérülésekkel szállították kórházba, de ott később elhunyt. A támadásban egy városi tanácsos és a politikus egyik testőre is megsérült. A tragédiát beárnyékolja a tény, hogy Manzo Rodríguez már 2024 decembere óta védelem alatt állt, sőt, a védelmét tavaly májusban 14 nemzetőrségi tiszt bevonásával erősítették meg.
Michoacán állam Mexikó egyik legveszélyesebb területe, ahol a rivális bűnözői csoportok folyamatosan harcolnak a területek és a kábítószer-útvonalak feletti uralomért.
A város gyászba borult. Vasárnap több száz, feketébe öltözött helyi lakos vonult az utcákra, hogy végső búcsút vegyen szeretett vezetőjétől. A menet élén egy különleges és szívszorító kép tárult a gyászolók elé: a polgármester fekete lovát vezették, nyergében a férfi jellegzetes kalapjával. A tömeget egy szintén gyászruhába öltözött mariachi zenekar kísérte, akik szomorú dalokkal tisztelegtek a polgármester emléke előtt.
Via: Telex.hu
Életvidám mariachi zene, ünneplő helyiek és turisták – a Halottak napja legszebb pillanatait élte át egy mexikói város, amikor a vidámságot fegyverropogás hangja törte meg. A támadás célpontja a település polgármestere volt, akinek életét már nem tudták megmenteni - írta a Guardian.
A mexikói Michoacán államban található Uruapan városának főterén zajlott a hagyományos Halottak napi megemlékezés, amikor egy ismeretlen férfi odalépett a polgármesterhez, Carlos Alberto Manzo Rodríguezhez, és hét lövést adott le rá. Az eseményről készült felvételeken látszik, ahogy a gondtalan ünneplés egy pillanat alatt pánikba csap át, és az emberek fedezéket keresnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
