Korábban felröppent a hír, hogy a Netflix pótdíjat számolna fel azoknak, akik a jelszavukat másokkal megosztják. A gondot az okozza a cégnek, hogy százmilliós nagyságrendben lehetnek olyan nézők, akik más jelszavát használják. A céljuk az, hogy ők is előfizetők legyenek.
Most úgy tűnik, hogy a korábbi pletyka a pótdíjról nem igaz, viszont
az átállás után azonnal blokkolni fogja az olyan eszközöket, melyekről úgy ítéli meg, hogy azok nem az előfizetés elsődleges helyén találhatók
A streamingszolgáltató a jelek szerint hamarosan lépni fog, de azt még nem tudni, hogy ez mikorra várható - derül ki a Flatpanelshd.com cikkéből.
A Netflix annyit írt új - Gyakran feltett kérdések - oldalán, hogy egyes országokban lehetővé teszik majd a felhasználók számára, hogy felárat fizessenek a fiókmegosztásért, ezt azonban nem fogják globálisan bevezetni. Az is kiderült, hogy nem fognak automatikusan pótdíjat felszámolni, ha szerintük a felhasználó más helyen használja a fiókot, ehelyett blokkolni fogják azt és felajánlanak előfizetést.
Azt, hogy mi lesz az elsődleges címe, azt a Netflix a felhasználó IP-címe, a bejelentkeztetett eszközök azonosítói, illetve a fióktevékenységek alapján határozza majd meg. Ezért 31 naponta be kell lépnie a bejelentkeztetett eszközökön, vagy letilthatja a rendszer. Az utazások alkalmával pedig kódot kell kérni, amit aktiválás után hét napig lehet használni.
A cég egy olcsóbb előfizetési kategóriát is bevezetne, ahol reklámok is lennének és csak egy szűkebb kínálatból lehetne választani.
Az új csomag bevezetésével tehát a következőképp néz majd ki a Netflix árlistája:
Basic with Ads – 6,99 dollár, 720p, szűkített katalógus, reklámokkal (a magyar ár még ismeretlen, kb. 1890 forint/hó)
Basic – 9,99 dollár, 480p helyett ezentúl már 720p, reklámmentes (jelenleg 2490 forint/hó)
Standard – 14,49 dollár, 1080p, reklámmentes (jelenleg 3490 forint/hó)
A Netflix új előfizetése első körben a következő országokban lesz elérhető: Kanada, Mexikó, Egyesült Államok, Ausztrália, Brazília, Franciaország, Németország, Spanyolország, Olaszország, Japán, Korea és az Egyesült Királyság. Azt, hogy idehaza mikor vezeti be minden eddiginél olcsóbb előfizetését a streamingóriás, egyelőre még nem tudni, ahogy azt sem, hogy a jelszómegosztással kapcsolatos korlátozások mikor élesednek majd.
Korábban felröppent a hír, hogy a Netflix pótdíjat számolna fel azoknak, akik a jelszavukat másokkal megosztják. A gondot az okozza a cégnek, hogy százmilliós nagyságrendben lehetnek olyan nézők, akik más jelszavát használják. A céljuk az, hogy ők is előfizetők legyenek.
Most úgy tűnik, hogy a korábbi pletyka a pótdíjról nem igaz, viszont
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kínai AI-modell alapjaiban rengetheti meg a technológiai ipart: a DeepSeek startup R1 modellje már most felforgatta a Wall Streetet és az amerikai technológiai szektort. Mint a CNN írja, a modell ugyanis nemcsak méltó vetélytársa a legfejlettebb nyugati AI-fejlesztéseknek, mint amilyen az OpenAI GPT-4, a Meta Llama vagy a Google Gemini, de mindezt az utóbbiak költségeinek töredékéért érte el.
A DeepSeek R1 modellje az úgynevezett „érvelő modellek” közé tartozik, amelyek nemcsak kérdésekre válaszolnak, hanem képesek komplex logikai és matematikai problémák megoldására, valamint az egyes lépések közötti logikai kapcsolatok feltárására is. Az R1 ráadásul teljesen ingyenes és nyílt forráskódú, bárki szabadon használhatja.
A modellt januárban indították útjára, és azonnal a letöltési listák élére ugrott, megelőzve a népszerű ChatGPT-t is. Alkalmazásként mostanra több mint 2 millió alkalommal töltötték le.
Mindezt hivatalosan mindössze 5,6 millió dolláros költségvetéssel hozta össze a DeepSeek, miközben például a Meta csak idén 65 milliárd dollárt tervez AI-fejlesztésekre költeni.
A bejelentés azonnali következményekkel járt a globális tőzsdéken. Mint a DeepSeek jelenséget elemezve a 444.hu hétfőn rámutatott, az Nvidia, amely piacvezető az AI-chipek terén, hétfőn egyetlen nap alatt 300 milliárd dollárt veszített piaci értékéből, ami a valaha volt legnagyobb egynapos esés egy cég esetében. Ekkor még nem állt meg a zuhanás: végül a veszteség elérte az 589 milliárd dollárt.
A hét legnagyobb techcég, köztük a Meta, a Microsoft és a Siemens Energy, együtt összesen akár ezermilliárd dollárt is bukhatott a DeepSeek miatt.
A DeepSeek fejlesztése azért is érte váratlanul a piacot, mert az Egyesült Államok 2022-ben komoly exportkorlátozásokat vezetett be a fejlett AI-chipek Kínába irányuló exportjára, hogy megakadályozza a kínai cégek ehhez hasonló előretörését. A DeepSeek állítása szerint a szankciók előtt beszerzett 10 ezer Nvidia H100-as chipet használt a modell fejlesztésére. Ez a hardver a jelenlegi nyugati csúcstechnológiához képest már elavultnak számít.
A kínai AI-modell alapjaiban rengetheti meg a technológiai ipart: a DeepSeek startup R1 modellje már most felforgatta a Wall Streetet és az amerikai technológiai szektort. Mint a CNN írja, a modell ugyanis nemcsak méltó vetélytársa a legfejlettebb nyugati AI-fejlesztéseknek, mint amilyen az OpenAI GPT-4, a Meta Llama vagy a Google Gemini, de mindezt az utóbbiak költségeinek töredékéért érte el.
A DeepSeek R1 modellje az úgynevezett „érvelő modellek” közé tartozik, amelyek nemcsak kérdésekre válaszolnak, hanem képesek komplex logikai és matematikai problémák megoldására, valamint az egyes lépések közötti logikai kapcsolatok feltárására is. Az R1 ráadásul teljesen ingyenes és nyílt forráskódú, bárki szabadon használhatja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keményet lépett az EU: betiltották a veszélyes mesterséges intelligenciát, óriási bírságok jöhetnek
Rengeteg MI-rendszert érint a szabályozás, van, amit teljesen be is tiltanak. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.
Február 2-tól az Európai Unió új szabályai alapján szigorúan fellépnek az olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszerek ellen, amelyek túl nagy kockázatot jelentenek. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act) hosszú előkészítés után tavaly márciusban kapta meg a jóváhagyást, és augusztus 1-jén lépett hatályba – részletezi a Tech Crunch. A rendeletben szereplő első határidő most februárban érkezett el: ez az, amikor a legveszélyesebbnek ítélt MI-rendszereket betiltják.
A szabályok célja az MI biztonságos felhasználásának biztosítása különböző területeken, például a fogyasztói alkalmazásokban és a közterületeken.
Az új szabályozás négy kockázati szintet határoz meg:
• A minimális kockázatú rendszerek, például az e-mail spamszűrők, szabályozás nélkül maradnak.
• Az ügyfélszolgálati chatbotokat korlátozott kockázatúként kezelik, így csak enyhe szabályozás vonatkozik rájuk.
• A magas kockázatú rendszerek, például az egészségügyi ajánlásokat adó MI-k, szigorúbb ellenőrzést kapnak.
• Az elfogadhatatlan kockázatú alkalmazások viszont teljes tiltás alá esnek.
Az utóbbi, tiltott kategóriába tartozik például a társadalmi pontozás, amely a személyes viselkedés alapján készít kockázati profilokat. Nem engedélyezett az olyan MI sem, amely észrevétlenül manipulálja az emberek döntéseit, vagy kihasználja az életkor, fogyatékosság vagy társadalmi helyzet miatti sérülékenységet. Tilos olyan technológiát használni, amely külső megjelenés alapján próbálja előre jelezni a bűncselekményeket, vagy biometrikus adatokkal próbál következtetni egy személy tulajdonságaira. Az érzelemfelismerő rendszereket sem lehet munkahelyen vagy iskolában alkalmazni, és tilos arcfelismerő adatbázisokat bővíteni online vagy biztonsági kamerás felvételekből származó képek segítségével.
A szabályokat megszegő cégek akár 35 millió eurós – nagyjából 13 milliárd forintnyi – bírságot is kaphatnak, vagy az előző pénzügyi évük globális árbevételének 7 százalékát kellhet befizetniük, attól függően, melyik összeg a nagyobb.
Tavaly szeptemberben több mint 100 vállalat, köztük az Amazon, a Google és az OpenAI önként csatlakozott az EU AI Paktumhoz, amelyben vállalták, hogy az AI Act előírásait már a hivatalos határidő előtt alkalmazzák. Néhány nagy technológiai vállalat, például a Meta és az Apple, kimaradt a megállapodásból. A francia MI-startup, a Mistral, amely az AI Act egyik legnagyobb kritikusa, szintén nem csatlakozott.
A jogszabály néhány kivételt is tartalmaz. A bűnüldöző szervek bizonyos esetekben biometrikus adatokat gyűjtő rendszereket használhatnak, például emberrablási ügyeknél, vagy közvetlen életveszély elhárítására. Az ilyen esetekben előzetes hatósági engedély szükséges, és a döntéseket nem hozhatják meg kizárólag az MI-rendszerek eredményei alapján. Orvosi, vagy biztonsági indokokkal alkalmazhatóak munkahelyi és iskolai érzelemfelismerő rendszerek is.
Az Európai Bizottság 2025 elejére ígérte a további részleteket tartalmazó iránymutatások közzétételét, de ezek egyelőre nem jelentek meg.
Február 2-tól az Európai Unió új szabályai alapján szigorúan fellépnek az olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszerek ellen, amelyek túl nagy kockázatot jelentenek. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act) hosszú előkészítés után tavaly márciusban kapta meg a jóváhagyást, és augusztus 1-jén lépett hatályba – részletezi a Tech Crunch. A rendeletben szereplő első határidő most februárban érkezett el: ez az, amikor a legveszélyesebbnek ítélt MI-rendszereket betiltják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szellemek az AI-képeken? Sokak szerint megőrült a ChatGPT mesterséges intelligenciája
A ChatGPT új képgeneráló funkciója tarol a neten, de sokaknál furcsa alakok tűnnek fel az anime stílusban módosított képeken. A felhasználók egy része paranormális jelenségeket emleget.
Az elmúlt napokban világszerte rengetegen próbálták ki a ChatGPT új képgeneráló funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók különféle művészeti stílusok alapján alakítsák át a saját fotóikat.
A legnépszerűbb a Studio Ghibli animációit idéző stílus lett. A közösségi médiát el is árasztották ezek a módosított képek, viszont az internetezők egy része furcsa, hátborzongató részletekre figyelt fel a végeredményen.
Többen arról számoltak be, hogy a Ghibli-stílusban generált képeken olyan alakok is megjelentek, akik az eredeti fotón nem szerepeltek.
Nemcsak a ChatGPT képgeneráló AI-jával akadt hasonló gond. Egy Instagram-felhasználó az Elon Musk cége, az xAI által fejlesztett AI-t használva kapott hasonlóan vérfagyasztó eredményt. A barátnőivel közös fotón eredetileg négyen voltak láthatóak, de a Grok által generált verzión már öten voltak.
Ahogy telnek a napok, egyre több hasonló tapasztalatról, a módosított képeken ismeretlen alakok feltűnéséről számolnak be a felhasználók – vette észre a Hindustan Times.
Aligha véletlen, hogy az AI szellemalakokat szerkeszt a képekre
A tokiói Ghibli Stúdiót 1985-ben alapította Hajao Mijazaki rendező. Első egész estés animációs filmje, a Cagliostro vára 1979-ben jelent meg. A legismertebb munkái közé tartozik a Nauszika – A szél harcosai, a Laputa – Az égi palota, A vadon hercegnője és a Ponyo a tengerparti sziklán. Filmjeit saját elmondása szerint gyerekeknek szánta, ugyanakkor a felnőttek számára is fontos üzeneteket hordoznak. Egyik legismertebb karaktere a Chihiro Szellemországban című népszerű animében feltűnt arc nélküli szellem:
A figura önmagában kísérteties többlettartalommal bír az anime- és mangarajongók számára, így talán nem véletlen, hogy a Ghibli-stílusban átalakított képekre a generatív mesterséges intelligenciák szellemalakokat szerkesztenek.
Az elmúlt napokban világszerte rengetegen próbálták ki a ChatGPT új képgeneráló funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók különféle művészeti stílusok alapján alakítsák át a saját fotóikat.
A legnépszerűbb a Studio Ghibli animációit idéző stílus lett. A közösségi médiát el is árasztották ezek a módosított képek, viszont az internetezők egy része furcsa, hátborzongató részletekre figyelt fel a végeredményen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ne dőlj be! Nem igaz, hogy a fordított PIN-kód segélyhívást indít – ezt teheted helyette
Ugyan a városi legenda teljes blődség, de tény, hogy veszélybe kerülhetünk a bankautomatáknál, és szerencsére az is igaz, hogy vannak hatékony megoldások is.
Évek óta terjed az a tévhit, hogy ha valaki vészhelyzetben a PIN-kódját fordított sorrendben adja meg a bankautomatánál, a készülék nemcsak pénzt ad ki, hanem titokban riasztja a rendőrséget is. A bankok és a biztonsági szakértők szerint azonban ez nem igaz, a módszer egyáltalán nem működik.
Az ATM-ek kizárólag a helyesen beírt PIN-kódot fogadják el. Ha valaki fordított sorrendben próbálja megadni a kódját, azt a rendszer hibás próbálkozásként értékeli. Három sikertelen próbálkozás után akár zárolhatja is a kártyát – írja a cseh poznatsvet.cz portál nyomán a Blikk.
Ha valakit erőszakkal kényszerítenek arra, hogy pénzt vegyen fel, a szakértők szerint a legbiztonságosabb megoldás az együttműködés. Egy sikertelen trükk vagy ellenállás csak tovább ronthat a helyzeten.
Bár a fordított PIN-kódos riasztás csupán legenda, a bankautomatáknál valódi veszélyek is leselkednek az emberekre. Egyre többen próbálnak visszaélni azzal a módszerrel, hogy banki dolgozónak adják ki magukat. A csalók azt állítják, hogy biztonsági ellenőrzést végeznek, és arra kérik az áldozatot, hogy generáljon egy aktivációs kódot az ATM-nél. Később ezt felhasználva hozzáférhetnek az illető bankszámlájához.
A cseh portál szerint az alábbi óvintézkedésekkel csökkenthetjük a kockázatot:
Mindig takarjuk el a billentyűzetet a PIN-kód beírásakor.
Rendszeresen ellenőrizzük a bankszámlánkat, és ha gyanús tranzakciót észlelünk, azonnal értesítsük a bankot.
Soha ne adjuk meg a PIN-kódunkat, belépési adatainkat telefonon, e-mailben vagy SMS-ben, mert a bankok ilyen információt nem kérnek.
Ha gyanús hívást vagy üzenetet kapunk, ne válaszoljunk, hanem közvetlenül a bank hivatalos ügyfélszolgálatát hívjuk fel.
Évek óta terjed az a tévhit, hogy ha valaki vészhelyzetben a PIN-kódját fordított sorrendben adja meg a bankautomatánál, a készülék nemcsak pénzt ad ki, hanem titokban riasztja a rendőrséget is. A bankok és a biztonsági szakértők szerint azonban ez nem igaz, a módszer egyáltalán nem működik.
Az ATM-ek kizárólag a helyesen beírt PIN-kódot fogadják el. Ha valaki fordított sorrendben próbálja megadni a kódját, azt a rendszer hibás próbálkozásként értékeli. Három sikertelen próbálkozás után akár zárolhatja is a kártyát – írja a cseh poznatsvet.cz portál nyomán a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
