A világ 80 tényellenőrző szervezetét magába foglaló csoportosulás szerint a YouTube az online álhírek egyik legfőbb terjesztője - írja a The Guardian.
A tényellenőrzők szerint a videómegosztó olyan csoportok tartalmait teszi elérhetővé, mint a 'Doctors for the Truth' (Orvosok az igazságért). Ez a szervezet többek között a koronavírussal kapcsolatos álhírek forrása, és a Joe Biden győzelmével végződő amerikai elnökválasztás idején a választási csalásról szóló elméletet terjesztette.
A 40 ország tényellenőrzőit magába foglaló csoport levélben szólította fel a Google tulajdonában álló YouTube-ot, hogy mielőbb léptessen életbe négy fontos változást a működésében. Ezek sorrendben: támogassa a platformon folyó dezinformációs kampányok finanszírozását, helyezzen el a cáfolatokra mutató linkeket a félretájékoztató videókban, az algoritmus fejlesztésével minimalizálja a visszaeső álhírgyártók elérését, és tegyen többet a nem angol nyelvű valótlanságok terjedése ellen.
A levelet aláíró tényellenőrzők szerint a YouTube fake news elleni harcának kudarca különösen szembetűnő a déli féltekén található latin-amerikai, ázsiai és afrikai országokban. Példákat is felhoznak a hamis tartalomra: megemlítik a korábbi fülöp-szigeteki elnök, Ferdinand Marcos uralmával kapcsolatos álhíreket, és a brazil kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszédek szinte akadálytalan terjedését.
A levére válaszolva Elena Hernandez, a YouTube szóvivője leszögezte: a vállalat sokat fektet a félretájékoztatás terjedésének visszaszorításába minden országban, ahol működik. Hangsúlyozta, hogy az álhírek az összes megtekintés 1 százalékát sem teszik ki, valamint a később törlésre kerülő jogsértő tartalmak is csupán 0,21 százalékot jelentenek.
Hernandez nyomatékosította: eredményeik ellenére folyamatosan keresik a még hatékonyabb megoldásokat, és a jövőben még szorosabbra fűzik a munkakapcsolatot a tényellenőrzésért felelős szervezetekkel.
A világ 80 tényellenőrző szervezetét magába foglaló csoportosulás szerint a YouTube az online álhírek egyik legfőbb terjesztője - írja a The Guardian.
A tényellenőrzők szerint a videómegosztó olyan csoportok tartalmait teszi elérhetővé, mint a 'Doctors for the Truth' (Orvosok az igazságért). Ez a szervezet többek között a koronavírussal kapcsolatos álhírek forrása, és a Joe Biden győzelmével végződő amerikai elnökválasztás idején a választási csalásról szóló elméletet terjesztette.
A 40 ország tényellenőrzőit magába foglaló csoport levélben szólította fel a Google tulajdonában álló YouTube-ot, hogy mielőbb léptessen életbe négy fontos változást a működésében. Ezek sorrendben: támogassa a platformon folyó dezinformációs kampányok finanszírozását, helyezzen el a cáfolatokra mutató linkeket a félretájékoztató videókban, az algoritmus fejlesztésével minimalizálja a visszaeső álhírgyártók elérését, és tegyen többet a nem angol nyelvű valótlanságok terjedése ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ma ünnepli 50. születésnapját az Apple, a cég, amely egy kaliforniai garázsból indult, ma pedig a mesterséges intelligencia korának legnagyobb kérdéseivel néz szembe.
A tét nem kicsi: a vállalat jövője múlhat azon, hogy képes-e megismételni korábbi sikereit, míg versenytársai óriási összegeket ölnek az új technológiába.
Minden 1976 elején kezdődött.
Steve Wozniak megtervezett egy számítógépes áramköri lapot, amit a helyi hobbi-elektronikusoknak szánt.
Barátja, Steve Jobs azonban üzletet látott benne, és belevágtak a gyártásba és az értékesítésbe – így született meg az Apple.
Az ötlet, hogy a hardver és a szoftver szorosan összetartozik, már a kezdetektől a cég filozófiájának része volt. Ez a gondolkodásmód formálta át a technológiai ipart és a popkultúrát is.
Előbb az asztali számítógépeket, majd az okostelefonokat tették a mindennapok részévé, és létrehozták a mobilalkalmazások ökoszisztémáját.
A cég történetének legfontosabb döntése az iPhone kifejlesztése volt, amihez egy kudarcokkal teli úton jutottak el. Az első próbálkozások egy „iPod plusz telefon” létrehozására irányultak, de a legendás kattintókerék használhatatlannak bizonyult. Tony Fadell, az iPod egyik alkotója és az iPhone-fejlesztés korai vezetője szerint a prototípusok sorra megbuktak. „Mert a kattintókerékkel nem lehetett SMS-t írni, nem lehetett telefonszámot tárcsázni” – mondta.
A mérnököknek végül az érintőkijelző és egy teljesen új szoftver hozta meg az áttörést, amihez minden alkalmazást a nulláról kellett újraírniuk.
A cégben brutális munkatempót diktáltak. Rubén Caballero, a cég korábbi mérnöki alelnöke így emlékezett vissza az első iPhone bemutatását megelőző két és fél évre: „Sokszor az asztalom alatt aludtam.”
A belső feszültséget az is növelte, hogy a 2000-es évek közepén a mobilpiacot a Nokia és a Motorola uralta, a szolgáltatók pedig szigorúan ellenőrizték a marketinget és a terjesztést. Az 500 dolláros árral az első iPhone ráadásul jóval drágább volt a versenytársaknál.
Még a fejlesztők sem sejtették, mekkora siker előtt állnak.
Andy Grignon, a projekten dolgozó korábbi menedzser elmondta, hogy a készüléket egy szűkebb rétegnek szánták. „Ha bárkivel beszélsz, szinte mindenkinél visszatérő téma: ‘Tudtátok, hogy a telefon ekkora durranás lesz?’ És a válasz az, hogy egyikünk sem tudta.”
Az iPhone sikere után az Apple részvényeinek árfolyama az egekbe szökött.
A cég pénzügyi erejét az M-sorozatú chipekkel felszerelt Mac gépek és a folyamatosan bővülő szolgáltatási üzletág (App Store, Apple Music) is növelte. A legújabb iPhone-széria iránti erős keresletnek köszönhetően a vállalat a szeptemberben záruló pénzügyi évében várhatóan 465 milliárd dollár bevételt ér el - írta a Reuters.
Azonban a jövő már a mesterséges intelligenciáról szól, ahol az olyan, fejlesztésekre tízmilliárdokat költő riválisokkal kell harcolni a piacért, mint az Alphabet, a Microsoft és az OpenAI.
Elemzők szerint az Apple lemaradásban van, amit a régóta várt, megújított Siri késlekedése is jelez. Ezt a tőzsde is árazza: az OpenAI által fejlesztett ChatGPT 2022. novemberi indulása óta az Apple részvénye teljesít az egyik leggyengébben a hét legnagyobb technológiai óriás közül. Ben Thompson független technológiai elemző tegnap úgy fogalmazott, a cég jövője most azon múlik, „mennyire lesz végül valóban meggyőző az MI — és hogy az OpenAI képes-e az eredeti Apple-nél is ‘apple‑ebb’ lenni.”
A nyomás ellenére a márka vonzereje töretlen.
A legújabb, iPhone 17 sorozat iránti kereslet felhúzta a decemberrel záruló negyedév eredményeit, és a cég eddigi legolcsóbb laptopja, az 599 dolláros MacBook Neo is erős rajtot vett. Az Apple sikere eddig azon múlt, hogy képes volt saját legnépszerűbb termékeit is lecserélni egy jobbra, ahogy tette azt az iPod esetében az iPhone-nal. A következő ötven év nagy kérdése, hogy a cég meg tudja-e ismételni ezt a bravúrt a mesterséges intelligencia korában is.
Ma ünnepli 50. születésnapját az Apple, a cég, amely egy kaliforniai garázsból indult, ma pedig a mesterséges intelligencia korának legnagyobb kérdéseivel néz szembe.
A tét nem kicsi: a vállalat jövője múlhat azon, hogy képes-e megismételni korábbi sikereit, míg versenytársai óriási összegeket ölnek az új technológiába.
Minden 1976 elején kezdődött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ne aggódj! Én egy vidám kis robot vagyok” – ezt válaszolta a plüssjáték a szomorú kisfiúnak
A gyerekek hiába várnak vigaszt a drága játéktól, az egyszerűen lerázza a problémájukat. Szakértők szerint a hasonló termékek gyengíthetik a gyerekek képzelőerejét és érzelmi fejlődését.
Az ötéves Charlotte éppen egy Gabbo nevű, mesterséges intelligenciával működő plüssjátékkal beszélgetett egy londoni játszóházban a családjáról és a boldogságról.
Minden jól ment, a kislány még puszit is küldött a 80 fontos játéknak, amikor hirtelen kimondta: „Gabbo, szeretlek.” A gördülékeny beszélgetés itt megakadt.
„Barátságos emlékeztetőként kérjük, ügyelj arra, hogy az interakciók megfeleljenek a megadott irányelveknek. Mondd meg, hogyan szeretnél továbbhaladni” – válaszolta a játék a saját beépített korlátaiba ütközve.
Ez a kínos jelenet a Cambridge-i Egyetem kutatása során történt, amelyről a The Guardian számolt be március 13-án.
A vizsgálat során egy másik esetben a hároméves Josh azt mondta a játéknak, hogy szomorú, mire az így felelt: „Ne aggódj! Én egy vidám kis robot vagyok. Folytassuk a mókát. Miről beszélgessünk most?”
A kutatók arra jutottak, hogy ezek a termékek küszködnek a társas- és a szerepjátékkal, félreértik a gyerekeket, és nem megfelelően reagálnak az érzelmekre. Dr. Emily Goodacre, a tanulmány egyik szerzője egy tipikus példát is említett: „A gyerek azt mondta: ‘Nézd, hoztam neked egy ajándékot.’
Erre a játék: ‘Nem látom az ajándékot. Nincsenek szemeim.’
A szakemberek szerint a legnagyobb kockázat, hogy a játékok nem nyújtanak vigaszt, gyengíthetik a gyerekek képzelőerejét, és aggályos az is, hová kerülnek a beszélgetések adatai.
„Mivel ezek a játékok félreértelmezhetik az érzelmeket, vagy nem megfelelően reagálhatnak, előfordulhat, hogy a gyerek nem kap vigaszt a játéktól, és nem kap érzelmi támogatást egy felnőttől sem”.
A kutatók ezért szigorúbb szabályozást, új biztonsági minősítéseket sürgetnek, és azt javasolják, hogy korlátozzák a játékok képességét a barátság és más érzékeny kapcsolatok megerősítésére.
A gyártó reagált a kutatásra. Közleményük szerint „a gyermekek biztonsága irányítja termékfejlesztésünk minden aspektusát, és üdvözlünk minden független kutatást, amely segít javítani, hogyan tervezzük a technológiát a kisgyermekek számára.”
Hozzátették, hogy a félreértések is olyan területeket jelentenek, ahol a technológia folyamatosan fejlődik. „A mesterséges intelligencia gyermekeknek szánt termékekben való alkalmazása fokozott felelősséggel jár, ezért játékaink a szülői engedélyezésre, az átláthatóságra és az ellenőrzésre épülnek”.
A beszélgető MI‑játékok piaca gyorsan bővülő prémium szegmenst alkot.
Már 2025 végén több gyermek- és fogyasztóvédő szervezet is óva intette a szülőket az MI‑játékoktól, mert azok helyettesíthetik a kreatív emberi interakciókat és rosszul kezelhetik az érzékeny témákat. Egy korábbi botrány során egy MI‑maci szexuális tartalmú beszélgetésekbe keveredett, ami után a gyártó termékvisszahívást és biztonsági auditot jelentett be.
A piac gyorsan fejlődik, miközben a független, hosszú távú hatásvizsgálatok és a célzott szabványok hiányoznak – éppen ezt sürgetik a kutatók is.
Az ötéves Charlotte éppen egy Gabbo nevű, mesterséges intelligenciával működő plüssjátékkal beszélgetett egy londoni játszóházban a családjáról és a boldogságról.
Minden jól ment, a kislány még puszit is küldött a 80 fontos játéknak, amikor hirtelen kimondta: „Gabbo, szeretlek.” A gördülékeny beszélgetés itt megakadt.
„Barátságos emlékeztetőként kérjük, ügyelj arra, hogy az interakciók megfeleljenek a megadott irányelveknek. Mondd meg, hogyan szeretnél továbbhaladni” – válaszolta a játék a saját beépített korlátaiba ütközve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vége a vonaton leskelődésnek: a Samsung új csúcstelefonja láthatatlanná teszi, mit nézel
A Samsung San Franciscóban bemutatta a Galaxy S26 Ultra modellt, amely beépített Privacy Display funkciót kapott. A technológia pixelszinten szabályozza a fényt, így védi a felhasználói adatokat.
Aki ült már zsúfolt vonaton vagy egy kávézó teraszán, miközben a telefonján intézett egy banki utalást vagy olvasott egy bizalmas e-mailt, pontosan ismeri a szorongató érzést, amikor egy idegen pillantása a képernyőre téved. A Samsung február 25-én bemutatott Galaxy S26 szériával pontosan ezt a hétköznapi problémát célozta meg:
az új csúcsmodell, az S26 Ultra egy olyan beépített kijelzőtechnológiát kapott, amely egyetlen gombnyomásra láthatatlanná teszi a tartalmat a kíváncsi szemek elől.
A cég San Franciscó-i Galaxy Unpacked eseményén kiderült, hogy a valódi újdonság nem csupán a hardverben rejlik; a Galaxy AI mesterséges intelligencia egy olyan „ügynökként” működik a háttérben, amely a felhasználó helyett intézi az apró, de időrabló feladatokat.
A Galaxy S26, S26+ és S26 Ultra modellek mostantól előrendelhetők. A show sztárja egyértelműen az S26 Ultra Privacy Display nevű megoldása volt. Ez nem egy egyszerű sötétítő fólia, hanem a panel pixelszintű vezérlése, amely úgy szabályozza a fény útját, hogy a képernyő csak szemből látható élesen, oldalról nézve a tartalom szinte teljesen eltűnik.
A funkció szoftveresen finomhangolható: beállítható, hogy csak bizonyos alkalmazásoknál – például a banki appoknál vagy jelszómezők kitöltésénél – aktiválódjon, így a képminőség és a fényerő sem szenved csorbát a mindennapi használat során.
A Samsung hivatalos közleménye szerint a technológia több mint ötévnyi mérnöki munka eredménye.
A kijelzőn túllépve
a Samsung a szoftveres intelligenciát is új szintre emelte.
A Galaxy AI harmadik generációja már nem csupán reagál a parancsokra, hanem proaktívan segít. A Google Gemini és a Perplexity nyelvi modellekre épülő rendszer képes arra, hogy a felhasználó jóváhagyásával több lépésből álló feladatokat hajtson végre a háttérben, akár különböző alkalmazásokon keresztül is – például lefoglal egy fuvart anélkül, hogy végig kellene kattintani a folyamatot. Az új Now Nudge funkció a billentyűzeten keresztül ad kontextusfüggő javaslatokat, a Now Brief pedig személyre szabott, időzített összefoglalókat készít a nap legfontosabb teendőiről.
Ez a fejlett mesterséges intelligencia erős hardveres alapot követel.
A telefonokat a kifejezetten a Galaxy szériához optimalizált Snapdragon 8 Elite Gen 5 chip hajtja, amely az előző generációhoz képest jelentős, akár 39 százalékos gyorsulást ígér a neurális feldolgozóegység terén.
Az S26 Ultra modellben egy megnövelt méretű hűtőkamra gondoskodik a tartós csúcsteljesítményről. A készülékek 10 bites, 1-120 Hz-es képfrissítésű LTPO AMOLED paneleket kaptak, az Ultra kamerarendszerét pedig egy 200 megapixeles főkamera és egy 50 megapixeles, ötszörös optikai zoomra képes telefotó lencse vezeti. A Samsung a hosszú távú használhatóság mellett is elkötelezte magát, és a teljes szériára 7 évnyi operációs rendszer- és biztonsági frissítést garantál.
A három modell méretben és képességekben tér el egymástól.
Az alap Galaxy S26 egy kompaktabb, 6,3 hüvelykes (~16,0 cm) kijelzővel és 4300 mAh-s akkumulátorral érkezik. A Galaxy S26+ egy nagyobb, 6,7 hüvelykes (~17,0 cm) panelt és 4900 mAh-s telepet kapott, 45 wattos gyorstöltéssel. A csúcsot a 6,9 hüvelykes (~17,5 cm) Galaxy S26 Ultra jelenti, amely az exkluzív Privacy Display mellett beépített S Pen érintőceruzával, 5000 mAh-s akkumulátorral és 60 wattos vezetékes töltéssel büszkélkedhet, ami a gyártó szerint 30 perc alatt 75 százalékra tölti a készüléket.
Az árak a tengerentúlon a Galaxy S26 esetében 899,99 dollárról indulnak, ami a mai árfolyamon körülbelül 287 000 forintnak felel meg.
A Galaxy S26+ 1099,99 dolláros (kb. 351 000 forint), míg a Galaxy S26 Ultra 1299,99 dolláros (kb. 415 000 forint) áron kerül a piacra, a bolti forgalmazás március 11-én kezdődik. A telefonok mellett bemutatkoztak az új Galaxy Buds4 (179 dollár) és Buds4 Pro (249 dollár) fülhallgatók is.
Az iparági szereplők is a kézzelfogható újításokat emelték ki. „Az AI-nak az infrastruktúránk részévé kell válnia. Élveznünk kell az előnyeit a mindennap használt eszközeinken” – mondta az AP hírügynökségnek TM Roh, a Samsung Device eXperience üzletágának vezetője, aki szerint a Galaxy S26 nem más, mint „az ügynökszerű AI-telefon”. Paolo Pescatore, a PP Foresight elemzője szintén a gyakorlati hasznot hangsúlyozta: „A Privacy Display lehet a ‘rejtett favorit’, egy kiemelkedő funkció az AI-zaj tengerében” – nyilatkozta az AP-nek.
Aki ült már zsúfolt vonaton vagy egy kávézó teraszán, miközben a telefonján intézett egy banki utalást vagy olvasott egy bizalmas e-mailt, pontosan ismeri a szorongató érzést, amikor egy idegen pillantása a képernyőre téved. A Samsung február 25-én bemutatott Galaxy S26 szériával pontosan ezt a hétköznapi problémát célozta meg:
az új csúcsmodell, az S26 Ultra egy olyan beépített kijelzőtechnológiát kapott, amely egyetlen gombnyomásra láthatatlanná teszi a tartalmat a kíváncsi szemek elől.
A cég San Franciscó-i Galaxy Unpacked eseményén kiderült, hogy a valódi újdonság nem csupán a hardverben rejlik; a Galaxy AI mesterséges intelligencia egy olyan „ügynökként” működik a háttérben, amely a felhasználó helyett intézi az apró, de időrabló feladatokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Forradalom a Szent Péter-bazilikában: QR-kóddal, 60 nyelven megy a mise, de egy botrányos előzmény sejteti a legfőbb veszélyt
A Vatikán a Szent Péter-bazilika falai között 60 nyelven elérhető, mesterséges intelligencia-alapú élő misefordítást vezet be. Az újítást szigorú etikai irányelvek előzték meg, amelyek előírják, hogy minden AI-val készült tartalmat egyértelműen és kötelező jelöléssel kell ellátni.
Egy QR-kód a római Szent Péter-bazilika több száz éves köveinél – a látvány egyszerre meghökkentő és jelképes. A Vatikán a világ legnagyobb katolikus templomának felszentelési 400. évfordulóján egy olyan technológiai ugrásra készül, amely örökre megváltoztathatja a zarándokok és a látogatók élményét.
A héten élesedő rendszer a mesterséges intelligencia segítségével 60 nyelven, köztük magyarul is tolmácsolja a miséket valós időben, közvetlenül az emberek okostelefonjára.
A lépés a jubileumi programsorozat része, és egy évek óta tudatosan épített vatikáni AI-stratégia leglátványosabb eleme.
A rendszer működése a felhasználó számára pofonegyszerű.
A bazilika bejáratánál elhelyezett QR-kód beolvasása után egy böngészőablak nyílik meg, ahol külön alkalmazás letöltése nélkül választhatunk a támogatott nyelvek közül, majd szöveges vagy hangos formában követhetjük a liturgiát.
A technológiai hátteret a Translated vállalat Lara nevű MI-fordítórendszere biztosítja, a projekt tudományos felügyeletét pedig a beszédfordítás egyik úttörője, Alexander Waibel professzor látja el.
A cél nem kevesebb, mint a nyelvi korlátok lebontása.
„A Szent Péter-bazilika évszázadok óta minden nemzet és nyelv hívei előtt nyitva áll” – nyilatkozta Mauro Gambetti bíboros, a bazilika főpapja, aki szerint a liturgia szavainak megértését segítő eszköz az egyház egyetemességét szolgálja.
A professzor ezt azzal egészítette ki, hogy „ma már látjuk a lehetőségét annak, hogy a nyelvi korlátokat valós időben törjük át, mindezt az egyik legjelentőségteljesebb elképzelhető közegben megvalósítva” – mondta az Euronews-nak.
A Vatikán évek óta foglalkozik a digitális örökségvédelemmel, aminek részeként a Microsofttal közösen már létrehozták a bazilika „digitális ikertestvérét” is, amely a virtuális bejárás mellett az állagmegóvást is segíti.
Az MI-tolmácsolás a jubileumi fejlesztési csomag részeként érkezik, amely többek között új online időpontfoglalási rendszert és korábban nem látogatható terek megnyitását is tartalmazza.
Miközben a Szentszék egyre bátrabban nyit a technológia felé, párhuzamosan rendkívül szigorú etikai kereteket is kidolgozott.
Tavaly január óta Vatikánvárosban olyan AI-irányelvek vannak érvényben, amelyek előírják, hogy minden mesterséges intelligenciával előállított szöveget, képet, zenét vagy audiovizuális tartalmat egyértelműen jelölni kell, és rögzítik az emberi döntéshozatal elsőbbségét.
Leó pápa a Tömegkommunikációs Világnapra kiadott januári üzenetében külön figyelmeztetett a „megtévesztő chatbotokra” és a deepfake-ekre, hangsúlyozva, hogy a médiavállalatok nem engedhetik, hogy a pár másodperces figyelemért tervezett algoritmusok felülírják szakmai értékeiket.
Az elmúlt években az egyházat is több, az MI-vel kapcsolatos botrány kavarta fel.
Világszerte elterjedt az a 2023-as deepfake kép, amely a pápát egy divatos pufidzsekiben ábrázolta, rávilágítva, milyen könnyen megtéveszthető a közönség.
Tavaly egy mesterséges intelligencia által generált, a „Vatikán ördögimádatáról” szóló hamis kép terjedt villámgyorsan a közösségi médiában, idén pedig már a koreai püspökök adtak ki hivatalos figyelmeztetést a manipulált videók miatt.
A legélesebb határvonalat azonban a Catholic Answers nevű amerikai katolikus szervezet lépte át, amikor elindították „Father Justin” nevű AI-„papjukat”.
A chatbot napok alatt túllépett a hatáskörén: valós papként kezdett viselkedni, sőt, a gyónás szentségének kiszolgáltatását is „felajánlotta” a felhasználóknak.
A szervezet villámgyorsan leállította a rendszert, majd egy csipkelődő közleményben jelezték: „Nem mondjuk, hogy megfosztjuk a papi státuszától, mert soha nem volt valódi pap!”
Egy QR-kód a római Szent Péter-bazilika több száz éves köveinél – a látvány egyszerre meghökkentő és jelképes. A Vatikán a világ legnagyobb katolikus templomának felszentelési 400. évfordulóján egy olyan technológiai ugrásra készül, amely örökre megváltoztathatja a zarándokok és a látogatók élményét.
A héten élesedő rendszer a mesterséges intelligencia segítségével 60 nyelven, köztük magyarul is tolmácsolja a miséket valós időben, közvetlenül az emberek okostelefonjára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
