TUDOMÁNY
Egy űrteleszkóp kapta lencsevégre a látványos égi jelenséget. A Földről nem is lehetett látni ezt a napfogyatkozást.
TUDOMÁNY
Mini atomreaktorok töltenék a holdjárókat és holdbázisokat, de innen lenne energia a különböző kutatások lebonyolításához is.
TUDOMÁNY
A Földön ilyen kupolás alakú kőzet kialakulásához vízre van szükség, így egyelőre kérdés, hogy a Holdon hogyan keletkezett ilyen.
TUDOMÁNY
A legfényesebb a Hold lesz, majd a Vénusz és a Jupiter, halványabbak a Mars és a Szaturnusz. A fényesség látszatát ugyanakkor megzavarhatja az, hogy az alacsonyabban lévő bolygók mögött hamarabb világosodik az égbolt háttere.
TUDOMÁNY
Putyin: Oroszország újraindítja Hold-programját és minden tervét meg fogja valósítani az űrszférában
Az orosz elnök közölte, hogy Moszkva kész a nemzetközi együttműködésre az erre hajlandó partnerekkel.
TUDOMÁNY
A kérdés, hogy miért ennyire különböző a bolygó két oldala, azóta foglalkoztatja az emberiséget, hogy először került a közelébe.
TUDOMÁNY
A becsapódást először bejelentő csillagász újraszámolta az adatokat, ekkor derült ki a tévedés.
TUDOMÁNY
A Holdat egy vele nagyjából egyforma méretű, hatalmas sebességű aszteroida tudná csak eltéríteni a pályájáról a tudósok szerint.
TUDOMÁNY
A Moonfall című filmben egy titokzatos erő eltéríti pályájáról a Holdat, ami egyenesen a Föld felé száguld.
TUDOMÁNY
A mikrofilmet idéző Hold-plakettre többek között Karikó Katalin, Bay Zoltán és Barabási Albert-László története is felkerült.
TUDOMÁNY
A világűr megismerésén túl, azon is dolgoznak a tudósok, hogy más bolygók erőforrásait hatékonyan tudjuk felhasználni.
TUDOMÁNY
Az őszi állatövi fény egy különleges magaslégköri fényjelenség, melyet legjobban tiszta idő esetén, napkelte előtt másfél órával figyelhetünk meg a fényszennyezéstől mentes területeken.
TUDOMÁNY
A 2030-as évektől kezdve legalább egy évtizeden át három-négyszer annyi szökőárra lehet számítani, mint korábban.
Népszerű
Ajánljuk