TUDOMÁNY

Mennyi az esélye, hogy a Hold egyszer tényleg a Földnek ütközik, mint a Moonfall című filmben?

A Holdat egy vele nagyjából egyforma méretű, hatalmas sebességű aszteroida tudná csak eltéríteni a pályájáról a tudósok szerint.

Link másolása

A csütörtökön bemutatott Moonfall című katasztrófafilmben egy titokzatos erő a Föld irányába mozdítja el a Holdat. A történet szerint a bolygónkat évmilliárdok óta kísérő égitest heteken belül a Földbe csapódik, az emberiség pedig kétségbeesetten próbálja menteni a menthetőt. A Live Science tudósok segítségével járta körbe, mekkora eséllyel térítheti el pályájáról a Holdat valami - ráadásul úgy, hogy egyenesen a Földbe csapódjon.

A filmmel ellentétben a Hold egyáltalán nem egy idegenek által épített, mesterséges megastruktúra. Valójában egy sziklás, szilárd test, melyet vékony, exoszférának nevezett gázréteg vesz körül. A szomszédos égitest korát 4,5 milliárd évre becsülik, vagyis a Földdel egyszerre keletkezhetett.

Egy széles körben elfogadott hipotézis szerint a fiatal Föld és egy másik, lényegesen kisebb bolygó összeütközése után alakulhatott ki a sziklás törmelékből. Egy másik vélemény szerint ugyanakkor mind a Föld, mind pedig a Hold két, a Marsnál megközelítőleg ötször nagyobb égitest ütközése után alakult ki.

A Hold bolygónktól mintegy 385 ezer kilométerre kering, átmérője pedig egynegyede a Földének. A felszínéről készült felvételek alapján a Holdat rengeteg kráter borítja, melyek zömmel évmilliárdokkal ezelőtti becsapódások eredményei. Mára azonban a legtöbb bolygóképző sziklás törmelék eloszlott a Naprendszerben, ezért a meteortalálatok száma is jelentősen csökkent.

A Földközeli Objektumokat Vizsgáló Központ (CNEOS) olyan aszteroidákat és üstökösöket követ nyomon, melyek 1,3 csillagászati egységnél, vagyis 194,5 millió kilométernél közelebb haladnak el a Föld mellett. A NASA égisze alatt működő központ közel 28 ezer ilyen égitestet tart számon.

Paul Chodas, a CNEOS vezetője szerint általánosságban elmondható, hogy egy aszteroida nagyobb eséllyel csapódik a Földbe, mint a Holdba. Ennek magyarázata pedig bolygónk jóval nagyobb tömegében és a sokkal erősebb gravitációban rejlik. Míg azonban a Földet fenyegető minősítést a legalább 140 méter átmérőjű űrkőzetek kaphatják meg, addig

szomszédunk pályájának módosításához a Holdnak egy minimum vele megegyező méretű, ráadásul hatalmas sebességű aszteroidával kellene ütköznie.

Szerencsére azonban a Naprendszer eddig ismert egyetlen aszteroidájának mérete sem közelíti meg a Holdét. A legnagyobb ismert aszteroidánál 70-szer nagyobb a Hold, tetejébe ez is a Jupiter és a Mars közötti aszteroidaövben kering. Vagyis jelenlegi ismereteink szerint kizárható, hogy a Naprendszerből származó űrkőzet módosítsa a Hold pályáját.

Szerencsére ugyanez elmondható arról a SpaceX hordozórakétáról is, mely előreláthatólag március 4-én csapódik majd a Holdba. A 4,4 tonna súlyú rakéta a számítások szerint 9288 km/h sebességgel éri majd el a szomszédos égitest túlsó oldalát. A szakértők szerint nem áll fenn a veszélye, hogy Elon Musk szerkezete befolyásolja a Hold pályáját. Ennek ellenére figyelemmel kísérik a még 2015-ben fellőtt rakéta útját.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Látványos csillaghullás lesz vasárnap hajnalban
2046-ig nem lesz hasonló jelenség. A koránkelők csíphetik el a legszebb látványt.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Az év egyik legszebb meteorraja, az Éta Aquaridák csillaghullása lesz látható vasárnap hajnalban.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében azt írja, hogy

idénre a raj egy kisebb kitörését jósolják, amelyhez hasonló nem valószínű, hogy lesz 2046-ig.

A tájékoztatás szerint a leggazdagabb hullást a koránkelők csíphetik el, hajnal 3 és 4 óra között.

via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Geomágneses viharra figyelmeztetnek a szakértők, szombaton lesz a legintenzívebb
A csütörtöki napkitörés szele szombaton éri el a Földet. Ha még napkelte előtt ideér, akkor akár szabad szemmel is látható lesz a sarki fény.

Link másolása

A csütörtök reggeli X2.2-es intenzitású napkitörés az előzetes várakozásoknál hevesebb turbulenciákat okozhat majd a Föld mágneses terében. A NOAA űridőjárással foglalkozó osztálya, az SWPC friss előrejelzésében extrém, 8,33-as Kp indexet vár a szombat reggeli órákra – írja az idokep.hu.

G4-es erősségű geomágneses viharra adtak ki figyelmeztetést, amire legutóbb 2005-ben volt példa.

Hazánkból általában 5-6-os Kp index esetén hosszú expozíciós fényképezőgépekkel már látható a sarki fény, ennél magasabb érték esetén nem kizárt, hogy akár szabad szemmel is látható legyen a jelenség.

A legintenzívebb időszak szombaton reggel 8 és 11 óra között várható, de már az azt megelőző három órás időablakban is 7-es értéket várnak a szakemberek. A jelenség megfigyelésében így a korai napkelte lesz a legnagyobb akadály.

Ugyanis holnap Budapesten 5:12-kor kel a Nap, viszont körülbelül már másfél órával korábban világosodni kezd. Az égboltot ráadásul szórványos felhőzet is takarhatja.

Az ideális megfigyelőhely Amerikában lesz, de kis szerencsével már az éjjeli órákban látható lesz a jelenség hazánkból is.

A Nap péntek reggel újabb, X3.98-as kitörést produkált, így további turbulenciák várhatók a következő napokban a Föld mágneses terében.

A kitörésről látványos grafikát készített a HUXt napszél-modellje, amelyet itt lehet megnézni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Videóban mutatta be a NASA, milyen lehet átmenni egy fekete lyukon
A szimulációban láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is. Az is kiderült, hogy inkább a szupermasszív fekete lyukba lenne jobb belezuhanni.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 08.


Link másolása

Szimulációt készített az amerikai űrhivatal arról, hogy milyen érzés lehet egyenesen egy fekete lyuk közepébe repülni.

Jeremy Schnittman, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának asztrofizikusának videója azt mutatja be, hogyan nézhet ki, ha valaki átrepül a fekete lyuk eseményhorizontján. Ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút, ugyanis a gravitációs vonzás már túl erős ahhoz, hogy menekülni lehessen.

A szimuláció során láthatjuk a spagettizálódás folyamatát is, amikor a fekete lyuk által beszippantott tárgy végtelen hosszúra nyúlik, végül pedig darabjaira hullik.

Schnittman azután döntött a videó elkészítése mellett, hogy rengetegen kérdezték arról, mi történhet a fekete lyukba repüléskor.

„Két különböző forgatókönyvet szimuláltam: az egyikben egy kamera - egy vakmerő űrhajós helyettesítője - épphogy csak elkerüli az eseményhorizontot, és visszacsapódik, a másikban azonban átlépi a határt, megpecsételve ezzel a sorsát”

– mondta a kutató.

A tudós kitért arra is, hogy ha már választani lehetne, akkor inkább a szuerpmasszív fekete lyukba lenne érdemes belezuhanni. Ugyan a túlélésre ebben sem lenne esély, de legalább gyorsabban bekövetkezne a vég.

A lenyűgöző szimulációt itt lehet megnézni:

via Unilad

Link másolása
KÖVESS MINKET: