UTAZZ
A Rovatból

„Mondták, hogy óvatosan sátrazzunk, mert egy jaguár szokott itt ólálkodni” – A kuna indiánok földjén kajakozott Villám Géza

Eredetileg Panamából egészen Kolumbiáig szeretett volna eljutni négy társával, végül módosítaniuk kellett a terven, de egyáltalán nem bánják. Két hétig függőágyakban aludtak az érintetlen természetben, és testközelből láthatták a kuna indián törzs életét is.


Az egykori rádiós, manapság főként a Budapest-Bamako rali alapítójaként ismert Szabó Gál András – művésznevén Villám Géza – korábban is szerepelt már nálunk szenvedélye, a kajakozás kapcsán: akkor Grönland érintetlen tájaira jutott el, most pedig újabb különleges túrát szervezett Közép-Amerika partjai mentén. Bár az eredeti célt végül nem érték el, így is rengeteg maradandó élményben volt részük, erről mesélt hazaérkezésük után.

– Az utóbbi közel 20 évben leginkább raliszervezőként hallattál magadról. Hogy lett ebből kajakos expedíció?

– 2016 óta óta kajakozom rendszeresen, az egész akkor kezdődött, miután Los Angelesbe költöztünk. Egyszer csak elkezdett fájni a térdem, ezért elhatároztam, hogy az addigi gyalogtúrák helyett valami olyan sportágra váltok, ami a karjaimmal végezhető. Mivel a tengerparton volt a házunk, adta magát a kajak, annál is inkább, mert már a húszas éveim elején is gyakoroltam. Úgy voltam vele, hogy ha egyszer a házam előtt be tudom rakni a kajakot a vízbe, el kéne menni valahova jó messzire, legalább Mexikóba. Így is történt, az első túrámon Los Angelestől Tijuanáig jutottam el 10 nap alatt, és olyan iszonyatosan szép helyeket láttam, amelyek nagy részét autóval lehetetlen lett volna megközelíteni. Utána annyira rákaptam, hogy jártam Görögországban, Albániában, Grönlandon, a Külső-Hebridákon és a Coloradó folyón is.

– Ezeknek az egyenes folytatása volt a mostani túra?

– A kuna indiánokról először 3 éve hallottam, és azóta álmodoztam róla, milyen jó lenne szervezni egy túrát a lakóhelyükre. Ők egy kis szigetvilágban élnek Panama és Kolumbia között egy félig autonóm területen, tehát a panamai hatóságok nem is igazán járkálnak be hozzájuk.

Nagyon megmozgatta a fantáziámat, hogy saját környezetében láthatok egy népet, akik nemet mondtak a tömegturizmusra, direkt nem adják el a földjeiket szálloda cégeknek. Pedig akár egy második Maldív-szigetekké is válhattak volna, de nem akarták ezt. Maga volt a tökéletes úti cél számomra: természetközeli, nehezen megközelíthető, testközelből érezni egy nép energiáit.

Elkezdtem utánaolvasni annak, hogyan lehet eljutni ide, és kiderült, hogy szerencsére egyáltalán nem lehetetlen küldetés végigevezni ezen a területen. Kitaláltam, hogy legyen Kolumbia a cél, mivel a régióban van a világ egyik legkülönlegesebb, érintetlen dzsungele, a Darien-dzsungel. Ez választja el Közép- és Dél-Amerikát, a mai napig nem építettek semmilyen autóutat, szóval szárazföldön szinte lehetetlen átvágni rajta: az első társaságnak, akinek sikerült, több mint fél évig tartott az út, napi 200 méternél ritkán tettek meg többet és gyakrabban járatták a láncfűrész motorját, mint az autóét.

– Mekkora felkészülést igényelt az út akár fizikailag, akár a vízumok, engedélyek beszerzése terén?

– Két évig tartott a felkészülés. Nem volt mindegy az időpont, hiszen az időjárás igencsak kemény tud lenni ezen a vidéken. Tavaly állapodtunk meg abban, hogy április első felében megyünk, mert a szélhelyzet az előrejelzések alapján ekkor a legideálisabb. A logisztika szintén nagy kihívásnak bizonyult: egész Közép-Amerikában nem találtunk olyan kajakot, ami elég stabil, strapabíró, és elfér benne két hétnyi felszerelés. Emiatt végül a német Prijon kajak gyárból rendeltünk 5 speciális, tengeri kajakot Panamába.

– Hogy alakult ki a csapat?

– Csatlakozott hozzám régi barátom, Leitner Gábor, akivel több közös túránk is volt már korábban, illetve Gaál Péter, Kóczán András és Ősze Szilvia tartottak még velem, akikkel szintén eveztem már korábban.

Ismeretleneket direkt nem hívtam, mert egy korábbi túrát meghirdettem a Facebookon, jelentkeztek is 13-an, de közülük 9-en az első nap után feladták, mondván, ez nekik túl kemény. Akikkel most mentem, bennük biztos voltam, hogy bírni fogják.

– Szponzoraitok voltak, vagy saját magatok finanszíroztátok a költségeket?

– Nem voltak, teljesen önköltséges volt a túra. De valójában nincs szó óriási összegről, egyedül az 5 kajak volt nagyobb tétel, szóval ezekkel még biztosan kezdünk majd valamit, ha már kifizettük őket. Egyébként pedig lakatlan szigeteken laktunk, kókuszpálmák közé kifeszített függőágyakban aludtunk, szóval az út során alig kellett pénzt költenünk.

– Hol kezdődtek a bonyodalmak, amelyeknek az lett a vége, hogy félbe kellett szakítani a túrát a célállomás előtt?

– A kiindulási pontunk egy Santa Isabel nevű falu volt, és már itt adódott egy olyan akadály, hogy a kuna indiánok nem engedték, hogy az ő kikötőjükben rakjuk vízre a hajókat. Elmondták, hogy ez csak a Kuna Kongresszus külön engedélyével lehetséges, én írtam is nekik, de érdemi választ nem kaptam. Ezután elhatároztuk, hogy nagyjából 30 kilométerrel arrébb, már a határaikon kívül csináljuk meg a vízre bocsátást.

Az indulás előtti éjjel odajött hozzánk valaki a faluból, hogy csak óvatosan aludjunk itt sátorban, mert egy jaguár szokott ólálkodni ezen a vidéken. Eddig ugyan még nem támadott meg senkit, de nem is nagyon szoktak sátrazni errefelé.

Végül megúsztuk a jaguárt, de érthetően már emiatt is volt bennünk egy jó adag feszültség. Másnap aztán nagyon megerősödött a szél, szóval elég nehezen tudtuk elhagyni a partszakaszt. Szilvi beborult a vízbe, és egy hullám hozzávágta a korallszirthez, ami ugyan csak kisebb zúzódásokat okozott neki, de lelkileg is megviselte. Péter szintén beborult ugyanezen a hullámzónán, és azt mondták, hogy addig nem folytatják az utat, amíg nem fordul jobbra az időjárás. Mi viszont Gáborral ekkor már kilométerekkel arrébb jártunk, szóval egy másik partszakaszon vártuk be őket.

Ezzel elvesztettünk majdnem egy teljes napot, másnap pedig újabb fél napot. Emiatt elég lassan érkeztünk meg a kuna szigetvilágba, ahol a rossz idő miatt három teljes napig vesztegeltünk. Ez az expedíció miatt nem volt jó, hiszen egyre csökkent az esélyünk a célba érésre, másrészt viszont ennyivel több ideig tudtuk tanulmányozni az indián törzset. Szóval végső soron Panama-Kolumbia expedícióból kuna expedícióvá alakultunk.

– Milyen benyomásokat szereztetek róluk, illetve egyáltalán, hogyan tudtatok kommunikálni?

– Az első nap, amikor a szigeten vesztegeltünk, áteveztünk egy nagyjából 200 méterre lévő másik szigetre, és ott megismerkedtünk a helyi kocsma tulajdonosával, aki beszélt valamennyire angolul (de egyébként én alapszinten spanyolul is tudok, azt pedig szinte mindenki értette). Mondtuk neki, hogy itt ragadtunk, hátha van egy hajója, amivel át tud vinni bennünket egy lakott szigetre. Azt felelte, hogy nem probléma, de nagyon korán kell indulnunk, mert aztán még rosszabbak lesznek a körülmények a tengeren.

Másnap hajnali 5-kor be is pakoltuk a kajakokat a motoros kishajójába, és átvitt bennünket egy nagyjából 1500 fős településre egy másik szigeten. Ez itt már népesnek számít, de a házak ugyanúgy pálmatetősek. Bemutatta a családját és spontán idegenvezetést is tartott arról, hogyan élnek a helyiek.

Végül az éjszakát is nála töltöttük a konyhában, két gerenda közé kifeszített függőágyakban. Persze a konyhát úgy kell elképzelni, hogy van egy darab tűzrakóhely egy vasállvánnyal, amin főznek, és nagyjából ennyi. Ennél közelebbi bepillantást aligha nyerhettünk volna a kunák életébe. A Földgömb magazin valamelyik következő számában egy részletes anyagot is közlünk majd erről.

– A beharangozó sajtóközleményben azt írtátok, drog- és embercsempész bandák területén is keresztül fogtok haladni. Volt ebből bármi probléma?

– Semmilyen probléma nem volt, olyan mélyen eleve nem is terveztünk behatolni a dzsungelbe. Az időjárás mindenkit elszakított kicsit egymástól, szóval ilyen viharos időben a drogcsempészek se voltak túl aktívak.

– Végül mikor adtátok fel az eredeti tervet?

– Nem mondanám, hogy feladtuk, inkább úgy fogalmaznék, hogy újraterveztük és megváltoztattuk az eredeti irányt. Nagyjából 6 nappal járhattunk Kolumbia előtt, de már csak 4 napunk volt hátra, szóval úgy voltunk vele, hogy ezt az időt inkább felhasználjuk arra, hogy minél jobban megismerhessük a kuna szigetvilág eldugott szegleteit. Nagyon különleges és tanulságos volt: ezeknek az embereknek van 365 szigetük, tehát az év minden napjára jut egy, de ebből alig 50 lakott.

Ezen kívül olyan szigetek is akadnak, amelyeken alig 1-2 család él. Ha megérkezel egy ilyen helyre, nyilván nagyon örülnek neked, hiszen végre történik náluk valami.

Elkérnek pár dollárt azért, hogy kiköthess, illetve hideg sört is szívesen adnak el neked. Nagyon sok időt töltöttünk ilyen alig lakott helyeken, aztán ott voltak a teljesen lakatlan szigetek is, ahol azt csináltuk, amit csak szerettünk volna: felállítottuk a függőágyakat, főzőcskéztünk, megpróbáltuk leinteni az arra haladó helyi vitorlásokat, hátha van eladó friss haluk. Lényegében kókusz-, rizs és haldiétán éltünk ebben a két hétben.

– Akkor nem vagytok csalódottak, amiért így alakult?

– Az egyik oldalon egyáltalán nem, hiszen sokkal több érdekes élménnyel gazdagodtunk. Másrészt viszont az expedíció egyes fiú tagjaiban megvan az a vágy, hogy mégiscsak el kellene érni a kolumbiai célt, szóval én már tervezem, hogy valamikor belátható időn belül visszamegyek és megpróbálom újra. Hiányérzet tehát van bennem, kudarc viszont nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Aki utazna, most tegye meg – üzente a Wizz Air vezére, aki őszre áremelést jósol
Váradi József szerint a nyári túlkínálat miatt most olcsóbbak a repülőjegyek, de a helyzet hamarosan megváltozhat. A magasabb kerozinárak és a piaci verseny átalakulása miatt ősztől a szektorban érezhető jegyáremelkedésre számít.


Több mint szerencsétlennek nevezte Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatójának a kerozinhiányról szóló nyilatkozatát Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója a 24.hu-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy az iráni háború kirobbanása óta egyetlen járatukat sem érintették üzemanyagproblémák, és garantálja, hogy a légitársaság gépei repülni fognak a nyáron. Váradi szerint a HungaroControlnak a saját feladataira kellene koncentrálnia, miközben a Wizz Air speciális szerződésekkel védekezik a magas kerozinárak ellen.

A cégvezető szerint Turi Ferencnek nem lett volna szabad véleményt formálnia a kérdésben.

„A HungaroControl nem gyárt kerozint, nem szállít kerozint, és nem éget kerozint, tehát egyáltalán nincsen benne a szállítási láncban” – jelentette ki Váradi József, hozzátéve, hogy a Wizz Air napi szinten kezeli a kerozinkérdést, és 200 repülőtérre repülve az elmúlt három hónapban semmilyen fennakadást nem tapasztaltak.

Váradi szerint kerozinválság jelenleg nem Európában, hanem Ázsiában van, és semmi nem utal arra, hogy a helyzet rosszabbodna a kontinensen. „Körülbelül két hónapra előre látunk ezzel kapcsolatban, és nincs semmilyen olyan ügy, ami miatt igazán aggódni kellene” – mondta, kiemelve, hogy a légitársaság különböző alternatívákkal készül egy esetleges fennakadásra, például alternatív szállítókkal vagy a gépek túltankolásával. Azt is garantálta, hogy a Wizz Air járatai fel fognak szállni. „A repülőgépek tudnak repülni, a Wizz Air garantáltan repülni is fog” – szögezte le.

A vezérigazgató kategorikusan cáfolta Turi Ferenc azon állítását is, hogy a diszkont légitársaságok az egyéb szolgáltatások, például a feladott poggyász árának emelésével reagálnának a helyzetre. „Ezt kategorikusan cáfolom. Jelen pillanatban az árak csökkennek a tavalyihoz képest” – mondta. Állítása szerint a makrogazdasági inflációs nyomás miatt a fogyasztók visszafogják a vásárlásaikat, ami a légi közlekedésben is érezteti hatását. Úgy látja, a piacon jelenleg túlkínálat van a kapacitások terén a kereslethez képest, ami lenyomja az árakat.

A kerozinellátásról szóló hírek szerinte kelthetnek bizonytalanságot, de a Wizz Air foglalási számai júliusra és augusztusra két százalékkal magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszakában. Éppen ezért gondolja úgy, hogy a spekulációk helyett a realitásokkal kell foglalkozni. Ezzel kapcsolatban ismét kritikát fogalmazott meg a HungaroControllal szemben. „A HungaroControlnak is inkább arra kellene fókuszálnia, hogy a légiforgalmi irányítást minél hatékonyabban megoldja, mert az elmúlt három-négy évben az európai léginavigációs szolgáltatók kapacitáshiánya volt az európai járatkésések legfőbb oka” – jelentette ki.

Váradi József szerint az elmúlt években a késések fő oka a légiforgalmi irányítás kapacitáshiánya volt a csúcsidőszakokban. A Covid-járvány után sok irányítót nyugdíjba küldtek, és az újrainduláskor már nem tudták lefedni az igényeket, egy új szakember kiképzése pedig körülbelül három évig tart. „Az elmúlt három-négy éves időszakban Európában a HungaroControl volt az egyik legrosszabbul teljesítő légiirányító szervezet” – mondta. Hozzátette, bár a cég teljesítménye azóta javult, a feladatuk az utasok zökkenőmentes eljuttatása A-ból B-be. „Én majd mondom a híreket a légitársaság vonatkozásában, mindenki más pedig mondja a saját háza tájáról, ne a másikat próbáljuk kioktatni” – fogalmazott.

A kerozinválság rémképét Váradi a Hormuzi-szoros lezárásával magyarázta, ami a pánikkeltés forrása volt. A kerozin árának megemelkedése után azonban új logisztikai láncok és alternatívák jelentek meg.

„Ez nem úgy működik, hogy a Wizz Air kerozinja ott dekkol a szorosban, és csak arra várunk, hogy végre jöhessen. Ezen az áron, amin most mozog a kerozin, gyalog vagy lóháton is eljön Amerikából” – érzékeltette a helyzetet.

Arra a kérdésre, hogy a drágább kerozin árát miért nem kell áthárítani az utasokra, a vezérigazgató a Wizz Air kockázatkezelési módszerét hozta fel példaként. A légitársaság úgynevezett üzemanyag-fedezeti ügyletekkel vásárolja a kerozin egy részét, ami lehetővé teszi, hogy védekezzenek az áringadozások ellen. „Mi 18 hónapra előre fedezzük az üzemanyag-szállításainkat úgy, hogy a közeljövő erősen lefedett, 80-85 százalékosan” – részletezte. Ennek köszönhetően mélyen a piaci ár alatt vásárolnak.

„720 dollár per metrikus tonna áron vagyunk fedezve, szemben a mostani 1500 dolláros piaci árral. Tehát kevesebb, mint a felét fizetjük az üzemanyagáraknak a jelenlegi piaci viszonyokhoz képest” – magyarázta.

Elmondása szerint ez egy hosszú távú rendszer, és van, amikor ők fizetnek többet, ha az üzemanyag ára beesik, de strukturálisan a partnerek sem veszítenek ezzel.

A jövőbeli jegyárakkal kapcsolatban Váradi József elmondta, ősztől már érzékelhető áremelkedés jöhet a piacon. A nyári verseny után szerinte „a király sokkal meztelenebbé válik majd”, vagyis jelentősen csökkenhet azoknak a légitársaságoknak a kapacitása, amelyek költségszinten nem bírják a versenyt. Ez megváltoztathatja a kereslet-kínálat dinamikáját. „Én pont azt javasolnám az utazni vágyóknak, hogy inkább most utazzanak, mert az elkövetkező három-négy hónapban a szezonhoz képest olcsóbban lehet utazni, mint esetleg utána” – tanácsolta. A Wizz Air a költségnövekményeket a folyamatos növekedésből és a modernebb, kevesebbet fogyasztó flottából fedezi, így szerinte jobb helyzetben vannak, mint az iparág többi szereplője.

Az interjú végén a budapesti BL-döntő is szóba került. Váradi elmondta, hogy a Wizz Air hetvenhét plusz járatot indít a hétvégén, a ferihegyi menetrenden felüli üzemelés kétharmadát ők adják. Kiemelte az esemény súlyát és a hibázás lehetetlenségét. „Bízom benne, hogy mindenki a helyén van, mert olyan nincs, hogy valaki megveszi az ezereurós meccsjegyet, kifizet újabb ezer eurót a szállásra, és nem tud megérkezni. Ilyen nem fordulhat elő” – mondta. Hozzátette, hogy a Wizz Air tartalékokkal készül a hétvégére, ami szerinte nagyszerű lehetőség az országnak, de komoly szakmai kihívás. „Nem lehet hibázni, mert az megmagyarázhatatlan lenne” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Hatalmas elismerés: ez a magyar csoda a világ legszebb helyei között szerepel!
A Time Out utazási magazin beválasztotta Miskolc-Lillafüredet a világ 51 leggyönyörűbb helyszínét tartalmazó idei listájára.


Nem akármilyen elismerést kapott Magyarország egyik gyöngyszeme.

Miskolc-Lillafüred a világ legszebb helyeit rangsoroló nemzetközi toplista 19. helyére került.

A mesebeli üdülőhely olyan illusztris társaságba került, amelyben a világ leghíresebb és leglátványosabb úti céljai szerepelnek. Most megmutatjuk, mivel érdemelte ki a figyelmet, és hogyan érdemes felfedezni.

A neves utazási magazin, a Time Out minden évben közzéteszi 51-es válogatását, amelyet utazási szakértők állítanak össze személyes tapasztalataik alapján.

Céljuk, hogy a mindenki által ismert ikonikus helyek mellett a kevésbé reflektorfényben lévő, de lenyűgöző desztinációkra is felhívják a figyelmet.

A Bükk Nemzeti Park kapujában fekvő Lillafüredről a lap úgy ír, mint egy „mesébe illő üdülőhely”, ahol az erdőket vaddisznók, farkasok és olykor medvék uralják.

A cikk kiemeli a Hámori-tavat, amely télen látványosan befagy, nyáron pedig zöldellő környezetével és a ringatózó csónakokkal vonzza a látogatókat.

A tóra néző, évszázados Palotaszállót barlangok, függőkertek és vízesések veszik körül, így a túrázók, a romantikára vágyók és a barlangászat szerelmesei egyaránt találnak itt programot.

Aki a környéken jár, annak érdemes bejárnia a Palotaszálló alatti függőkerteket, amelyek Magyarország legmagasabb vízeséséhez vezetnek. A Hámori-tavon a melegebb hónapokban csónakázni és kajakozni is lehet. A hegy gyomra két híres barlangot is rejt: a közvetlenül a vízesés mellett található, különleges mésztufa képződményeiről ismert Anna-barlangot, valamint a gyógyhatású mikroklímájú Szent István-barlangot. A völgyre nyíló lenyűgöző panorámáért pedig a Zsófia-kilátóhoz érdemes felsétálni.

A Time Out külön tippel is szolgál: senki ne hagyja ki az erdei kisvasutat, ami pöfögve halad a Bükk bükkfái között, a tó és a Palotaszálló mellett. A kisvonat egész évben közlekedik, bár a menetrendje évszakonként változik.

Lillafüred megközelítése egyszerű. Budapestről Miskolcig nagyjából kétórás út vezet InterCity vonattal, onnan pedig helyi buszjáratokkal vagy akár a már említett erdei vasúttal is könnyen elérhető a célállomás.

A helyszín minden évszakban más arcát mutatja. Télen a befagyott tó és a hófödte sziklák teremtenek varázslatos hangulatot, míg tavasszal és nyáron a zöldbe borult hegyoldalak és a hosszú nappalok csábítanak kirándulásra. Ősszel a Bükk ezerszínű lombkoronája nyújt felejthetetlen látványt. A szálláslehetőségek közül a legkézenfekvőbb a négycsillagos Palotaszálló, amely saját fürdővel és étteremmel várja a vendégeket, de Miskolcon is számos alternatíva található.

Via Timeout


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Egyetlen ruhadarab, amit egy világutazó szerint soha ne vegyünk fel a reptérre
Mitch Glass utazási szakértő a sokzsebes cargo nadrágot nevezte meg a leginkább kerülendő ruhadarabnak repülés előtt. Tapasztalatai szerint a flitteres ruhák és a merevítős melltartók mellett ez a nadrágtípus okozza a legtöbb felesleges fennakadást.


Sokan esküsznek rá, hogy a sokzsebes cargo nadrág a tökéletes utazós viselet, hiszen minden fontos irat és a telefon is kéznél van benne. Egy szakértő szerint azonban épp ez a praktikusnak hitt ruhadarab okozhat felesleges perceket és kellemetlen motozást a repülőtéri biztonsági ellenőrzésen. Mitch Glass, aki Project Untethered néven vezet YouTube-csatornát és eddig több mint negyven országot járt be, pénteken a UNILAD-nek beszélt arról, miért hagyja inkább a szekrényben ezt a nadrágtípust.

A világutazó szerint a vastag anyagú, több rétegben elhelyezett zsebekkel ellátott cargo nadrágok gyakran keltenek gyanút a szkennereknél.

„Sok utazó azt állítja, hogy semmi gondjuk nincs a cargo nadrágokkal, de olyan történeteket is hallottam, hogy aki felveszi az extrán zsebes cargo nadrágját, azt minden alkalommal megállítják” – magyarázta Glass.

A fő probléma szerinte a feledékenység. „Én akkor is inkább kerülöm őket, mert könnyű elfelejteni, hogy mélyen valamelyik zsebben maradt valami, amit ki kellene venni.”

A nőknek azt tanácsolja, legyenek felkészülve arra, hogy a merevítős melltartó is bejelezhet.

Magyarországon is volt már példa abszurd helyzetre, amikor egy veszprémi káplánt arra kényszerítettek a ferihegyi reptéren, hogy igya meg a nála lévő szenteltvizet, mert az üvegen nem volt űrtartalom-jelölés.

Egy másik esetben egy férfi egy csomag jávorszarvas-ürülékkel bukott le, amit állítása szerint politikusoknak szánt ajándékba. A szigorú biztonsági ellenőrzés során tehát a legegyszerűbb, legkevésbé feltűnő öltözékkel és a zsebek teljes kiürítésével spórolhatunk időt és idegeskedést a biztonsági kapuknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
A Wizz Air hatalmasat újít: egy eddigi luxusszolgáltatás érkezik a fapados gépekre
A Wizz Air bejelentette, hogy 2027-től a teljes flottáján elérhetővé teszi a Starlink műholdas internetet. A lépés azt jelenti, hogy a diszkont áron utazók is a legkorszerűbb szolgáltatást kaphatják majd a levegőben.


A Wizz Air 2027-től fokozatosan bevezeti a Starlink műholdas internetet a flottáján, ezzel a diszkont légitársaságok között elsőként teszi elérhetővé a korábban luxusnak számító szolgáltatást – közölte hétfőn a Reuters. A cég közleménye szerint a szolgáltatáshoz szükséges átalakításokat 2027-től kezdik el. Az üzlet pénzügyi feltételeit a felek nem hozták nyilvánosságra.

A Wizz Air kereskedelmi igazgatója, Ian Malin a döntés hátteréről azt mondta, véget vetnek annak a korszaknak, amikor a jó minőségű fedélzeti kapcsolat csak a drága jegyekkel utazók kiváltsága volt. „Utasainknak nem kell választaniuk a megfizethető jegyárak és a megbízható fedélzeti internet között, hogy kapcsolatban maradhassanak a számukra fontos emberekkel, vagy épp a munkájukkal. Büszkék vagyunk arra, hogy a Starlinkkel együttműködve vezető szerepet vállalunk ebben a változásban” – közölte.

A SpaceX képviseletében Jason Fritch, a Starlink vállalati értékesítési alelnöke arról beszélt, hogy a technológiát kifejezetten a repülés közbeni használatra tervezték. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy elhozhatjuk a Starlink szolgáltatást a Wizz Air fedélzetére és ezzel több millió ember utazási élményét tehetjük még jobbá” – tette hozzá.

A cég ezzel az első európai ultra-low-cost légitársaság, amely a Starlinket választja.

A bejelentésből ugyanakkor több fontos részlet nem derült ki: egyelőre nem tudni, hogy a szolgáltatás ingyenes vagy fizetős lesz-e, és a cég a „fokozatos bevezetésen” túl nem közölt részletes ütemtervet sem a flotta átalakításáról.

A Wizz Air döntése azért is figyelemre méltó, mert legfőbb versenytársa, a Ryanair korábban a magas költségekre hivatkozva vetette el a hasonló fejlesztést.

A nagy európai légitársaságok közül a Lufthansa-csoport már idén, 2026 második felétől megkezdi a Starlink telepítését, és 2029-re tervezi a teljes flotta lefedését. Az úttörők közé tartozik az airBaltic is, amely már 2025-ben elindította a Starlink-integrációt az A220-300 flottáján.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk