Balesetet szenvedett Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes
A politikus egy hivatalos diplomáciai eseményre tartott, amikor a baleset történt. Bár ő maga sértetlen maradt, a mentőknek két munkatársát is el kellett látniuk.
Vargha Tamás, Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője a közösségi oldalán számolt be arról, hogy autóbalesetet szenvedett. A honvédelmi miniszterhelyettes bejegyzése szerint ma hat óra körül kollégáival Budapesten érte őket a baleset, miközben egy hivatalos diplomáciai eseményre tartottak. Vargha Tamás állítása szerint a gépjárművük megkülönböztető jelzést használt.
A miniszterhelyettes a posztjában azt írta:
„A szolgálati gépjárművet vezető kollégám, valamint egy másik munkatársam könnyebben sérült, amikor kanyarodás közben egy autó nekünk ütközött. A másik, balesetben érintett gépjármű vezetője nem sérült meg, a segítségnyújtást követően a helyszínről távozott. A harmadik kollégám nem sérült meg és én sem.”
Vargha Tamás közölte továbbá, hogy az ilyenkor szükséges vizsgálatokat elvégezték, és a gépjárművet vezető munkatársa semmilyen befolyásoltság alatt nem állt. A politikus köszönetet mondott a tűzoltók, a mentőszolgálat, valamint a rendőrség gyors és szakszerű segítségéért, és posztja végén minden érintettnek mielőbbi jobbulást és teljes felépülést kívánt.
Vargha Tamás, Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője a közösségi oldalán számolt be arról, hogy autóbalesetet szenvedett. A honvédelmi miniszterhelyettes bejegyzése szerint ma hat óra körül kollégáival Budapesten érte őket a baleset, miközben egy hivatalos diplomáciai eseményre tartottak. Vargha Tamás állítása szerint a gépjárművük megkülönböztető jelzést használt.
A miniszterhelyettes a posztjában azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Láttam, hogy ebből baj lesz” - Orbán Viktor a G-napról és Simicska Lajosról vallott Hajdú Péternek
A NER egyik legfontosabb szakításáról kérdez Hajdú Péter a Beköltözve című műsorának előzetesében, ahol ezúttal rendhagyó módon a miniszterelnökhöz látogat Felcsútra. Orbán Viktor elárulja, hogy egy idő után ő már számított arra, hogy Simicska Lajossal kötött barátsága véget érhet.
Csütörtök este 19 órától kerül adásba a Beköltözve Hajdú Péterhez legfrissebb része, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök lesz a vendég. A műsor formabontó lesz, ugyanis ezúttal nem Hajdú Péter látja vendégül beszélgetőtársát, hanem a kormányfő meghívására ő költözik be a politikus felcsúti otthonába. A műsor előzetese kedden került ki az internetre, aminek elején Orbán személyes videóban hívja meg magához Hajdút, majd a háza kapujában fogadja őt. A videót a Blikk is szemlézte.
Az előzetesben felbukkan a miniszterelnök egyik esküvői fotója is, amiről így beszélt: „Fiatalság, bolondság! Ez esküvői fotó. Én szerencsés ember vagyok, mert az embernek végül is az életben két dologban kell, hogy szerencséje legyen: a feleségével, meg a munkájával. Ha ezt a kettőt a Jóisten megsegíti, akkor rendben van”. Hozzátette, szerencsésnek tartja magát, mert „86-ban meghoztam az első, életem legjobbjának bizonyuló döntését a feleségemmel kapcsolatban, és 90-ben meghoztam a munkámról azt a döntést, amit a mai napig elhozok”.
Ezután Hajdú Péter a 2015-ös G-napra kérdezett rá, amikor egy szövetség és egy barátság ment tönkre, amire szavai szerint senki sem számított.
„Engem leszámítva. Nekem nem volt döbbenetes” – reagált Orbán Viktor.
A miniszterelnök Simicska Lajosról szólva kifejtette:
„láttam, hogy ebből baj lesz, és előbb-utóbb ennek lehet valami durva, szimbolikus szakítása. És hát ismerve a barátomat, ez elég durvára és szimbolikusra sikerült”.
A műsorvezető azt is felvetette, hogy bár harcban állunk Brüsszellel, a magyar gazdaságnak szüksége lenne az uniós pénzekre, ezért nem lehetne-e elszívni a békepipát. Erre a kormányfőtől az a válasz érkezett:
„Az én taktikám nem a békepipa, hanem a tomahawk”.
A promó végén Hajdú Péter azt a kérdést teszi fel, hogy
ha csak a töredéke igaz annak, amit a volt Nemzeti Bank-elnök Matolcsy Györgyről és fiáról hallani, akkor hogyhogy nincsenek még börtönben.
Erre az előzetesben már nem érkezik válasz. A teljes beszélgetés csütörtökön 19 órától lesz látható a Frizbi TV Youtube-csatornáján.
Az előzetest itt láthatjátok:
A videó itt
Csütörtök este 19 órától kerül adásba a Beköltözve Hajdú Péterhez legfrissebb része, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök lesz a vendég. A műsor formabontó lesz, ugyanis ezúttal nem Hajdú Péter látja vendégül beszélgetőtársát, hanem a kormányfő meghívására ő költözik be a politikus felcsúti otthonába. A műsor előzetese kedden került ki az internetre, aminek elején Orbán személyes videóban hívja meg magához Hajdút, majd a háza kapujában fogadja őt. A videót a Blikk is szemlézte.
Az előzetesben felbukkan a miniszterelnök egyik esküvői fotója is, amiről így beszélt: „Fiatalság, bolondság! Ez esküvői fotó. Én szerencsés ember vagyok, mert az embernek végül is az életben két dologban kell, hogy szerencséje legyen: a feleségével, meg a munkájával. Ha ezt a kettőt a Jóisten megsegíti, akkor rendben van”. Hozzátette, szerencsésnek tartja magát, mert „86-ban meghoztam az első, életem legjobbjának bizonyuló döntését a feleségemmel kapcsolatban, és 90-ben meghoztam a munkámról azt a döntést, amit a mai napig elhozok”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Buda Péter a Gundalf-ügyről: Ha kivizsgálás nélkül, büntetlenül eltűnik, az egy olyan seb, amiből a magyar demokrácia soha nem fog felgyógyulni
A 24.hu szakértőket kért arra, hogy vágjanak egy kis rendet a Tisza Párt körüli titkosszolgálati kavarás káoszában. Gatter László szerint Gundalfnak jogi értelemben nincs félnivalója, viszont az ügyet soha nem fogják kivizsgálni, aminek Buda szerint végzetes következményei lehetnek a harmadik magyar köztársaságra nézve.
Gundalf néven ismertté vált fiatal informatikus megszólalásával tovább bonyolódott a Tisza Párt munkatársai ellen indított nyomozás, melynek részleteit és lehetséges következményeit Buda Péter biztonságpolitikai szakértő és Gatter László ügyvéd, a Fővárosi Bíróság korábbi elnöke elemezte a 24.hu-nak.
Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa a nyilvánosság előtt beszélt a titkosszolgálat által az NNI-re gyakorolt nyomásról, majd a kormány egy megvágott videót tett közzé Gundalf meghallgatásáról, azt sugallva, hogy az informatikust beszervezték az ukránok. Gundalf ezt követően a 444.hu-nak adott interjúban azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat.
Buda Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a hétfői interjú után két fő következtetés vonható le. Egyrészt úgy véli,
„az interjú a fiatal informatikussal kapcsolatos kémvádat nem tisztázta minden kétséget kizáróan, de nem is erősítette – sőt, valamelyest még gyengítette is”, mivel Gundalf egy sikeres poligráfos vizsgálatra hivatkozott.
A szakértő ugyanakkor kiemelte, érdemes átgondolni, hogy ha az informatikus dolgozott is idegen titkosszolgálatokkal, az feltehetően Ukrajna védelmében történt, nem pedig Magyarország ellen.
„Olyan vád, hogy Magyarország ellen kémkedett volna a fiatal, még a meghallgatás során sem hangzott el”
– vélekedik Buda Péter.
Másrészt szerinte erősödött az a hipotézis, hogy a Gundalf beszervezésével próbálkozó, Henry nevű személy magyar állami háttérrel dolgozhatott.
„Az interjú során sem szűnt meg az a rossz érzése az embernek, hogy a magyar állami hatóságok az ügynek ezt a második szálát nem akarják kivizsgálni” – mondta a szakértő, aki szerint ez azért lehet, mert „a magyar állam valamilyen szinten érintett ebben a kérdésben”.
Gundalf szavahihetőségével kapcsolatban Buda Péter óvatosságra intett, mondván: „Nyilvánvalóan nem kell és nem is szabad pusztán azért elfogadni valamit, mert valaki azt mondja, pláne akkor, hogyha gyakorlatilag azt állítja, hogy az előző alkalommal végig hazudott”. Ugyanakkor hozzátette, hogy a fiatalember állításai között vannak olyanok, mint a poligráfos vizsgálat ténye és eredménye, amelyek állami szervek segítségével könnyen ellenőrizhetőek lennének.
A szakértő szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak nem lett volna szabad manipulált felvételeket nyilvánosságra hoznia, amíg nem tudja egzakt módon bizonyítani az állításait. Véleménye szerint a döntés a videó közzétételéről nem szakmai, hanem politikai szinten született, majd hozzátette: „Kizártnak tartom, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai ne tiltakoztak volna kézzel-lábbal ez ellen”.
Az ügy dekonspirálódása miatt a szakmai eljárásnak gyakorlatilag vége. „Olyan szinten dekonspirálódott az eljárás, hogy attól eredményeket várni már nagyon-nagyon nehéz lenne” – emelte ki Buda, aki szerint
az ügyet propagandacélra használták fel. Arra a kérdésre, hogy ez mennyire rengeti meg a titkosszolgálatokba vetett bizalmat, úgy felelt: „Sajnos maximális mértékben”. Úgy látja, „a titkosszolgálatokat a politika jelenleg lábtörlőnek használja, emiatt elvesztik a hitelüket, és ebből a politika sem jön ki jól”.
Ezzel a véleménnyel Gatter László is egyetértett. „Meglep, hogy egy ilyen ügy titkosságát feloldotta, és a nyilvánosság elé tárta azt az Alkotmányvédelmi Hivatal, ezzel pedig lejáratta magát” – mondta az ügyvéd, aki szerint „ez alkalmas arra, hogy aláássa a titkosszolgálatokba vetett bizalmat”. Az eljárást megengedhetetlennek és a titkosszolgálati működés elveivel ellentétesnek tartja. „Tették ezt azért, hogy megpróbálják befeketíteni ezt a fiatalembert és megpróbáljanak belőle egy ukrán kémet gyártani” – fogalmazott.
Gatter László szerint Gundalfnak jogi értelemben nincs félnivalója. „Ezt helyesen mondta a hétfői interjúban: olyan szempontból nincs félnivalója, hogyha a kormány nyilvánosságra hozta a meghallgatás részleteit, annak megszűnt a titkossága” – magyarázta. Az ügyvéd szerint a meghallgatás nem minősül sem tanú-, sem gyanúsítotti vallomásnak, így az informatikus bármit mondhatott. „Valószínűleg információt akart szerezni így a hivatal, egyébiránt nehéz értelmezni ezt a meghallgatást” – vélekedett, és elképzelhetőnek tartja, hogy Gundalf „hülyét csinált a titkosszolgálatokból”.
Arra a kérdésre, hogy kiderülhet-e valaha a teljes igazság, Gatter László pesszimistán válaszolt.
„Soha nem fogunk tisztán látni. Biztos vagyok benne, hogy nem fogják tudni ezt kivizsgálni, még egy esetleges Tisza-győzelem esetén sem”
– mondta a Fővárosi Bíróság egykori elnöke.
Ezzel szemben Buda Péter úgy gondolja, egy kormányváltás esetén az új vezetés megpróbálna az ügy végére járni. A biztonságpolitikai szakértő szerint a Henry-szállal kapcsolatban több bűncselekmény is felmerülhet, a legsúlyosabb a választás rendje elleni bűncselekmény. Buda Péter szerint ha az ügy következmények nélkül marad, az a magyar demokrácián maradandó sebet ejt.
„Ha ez a kémügy kivizsgálás nélkül, büntetlenül, szankciók nélkül el tud tűnni, el tud halványulni, akkor az a magyar demokrácián egy olyan seb, amelyből szerintem soha nem fog felgyógyulni”
Gundalf néven ismertté vált fiatal informatikus megszólalásával tovább bonyolódott a Tisza Párt munkatársai ellen indított nyomozás, melynek részleteit és lehetséges következményeit Buda Péter biztonságpolitikai szakértő és Gatter László ügyvéd, a Fővárosi Bíróság korábbi elnöke elemezte a 24.hu-nak.
Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa a nyilvánosság előtt beszélt a titkosszolgálat által az NNI-re gyakorolt nyomásról, majd a kormány egy megvágott videót tett közzé Gundalf meghallgatásáról, azt sugallva, hogy az informatikust beszervezték az ukránok. Gundalf ezt követően a 444.hu-nak adott interjúban azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jeszenkszy Géza: Olyan szervilis hangnem Szijjártó és Lavrov között, amit még a kommunista korszak magyar külügyminiszterei is legfeljebb a hatvanas, hetvenes években használtak
A volt külügyminiszter a VSquare által nyilvánosságra hozott hangfelvételekre reagált, amelyeken Szijjártó Péter orosz kérésekre ígér közbenjárást.
„Valami rosszat mondtam?” – kérdezte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól egy 2024 augusztusában lehallgatott telefonbeszélgetésen. A hívásról, amelyben Lavrov egy Kreml-közeli oligarcha rokonának sorsáról érdeklődött, az RTL Híradó is beszámolt egy nemzetközi oknyomozó-csoport által megszerzett hangfelvétel alapján.
A beszélgetésben az orosz külügyminiszter arra kérte Szijjártót, segítsen levenni Aliser Uszmanov oligarcha testvérét, Gulbahor Iszmailovát az Európai Unió szankciós listájáról. A magyar miniszter a felvétel szerint lelkesen igent mondott, és megígérte, hogy „természetesen segít, mégpedig a szlovákokkal együtt”. A nő hét hónappal később, 2025 márciusában valóban lekerült a listáról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint a hangfelvétel súlyos bizonyíték. „Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy nemcsak arról van szó: a magyar kormány a szlovákokkal kiegészülve olyan lépéseket tesz, és próbál szankcióktól megmenteni oroszokat, amelyek az orosz érdekeket szolgálják, hanem ez direkt orosz kérésre, illetve az oroszokkal egyeztetve történik” – magyarázta. Az újságíró szerint a beszélgetés hangvétele is árulkodó: egy nyugati biztonsági tisztnek megmutatva a felvételt, az illető úgy reagált, ha nem tudná, kik beszélnek, azt hinné, egy tartótiszt ad utasításokat az ügynökének.
Az ügyre a politikai élet szereplői is hevesen reagáltak. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint Magyarország gyakorlatilag szövetségest váltott. Úgy fogalmazott, a magyar és a szlovák kormány „olyan szervilis hangnemben” lobbizik az orosz érdekekért, „amit szerintem még a kommunista korszak magyar külügyminiszterei is legfeljebb a hatvanas–hetvenes években használtak”.
Szijjártó Péter nem tagadta a beszélgetés létét, de a lehallgatást és annak nyilvánosságra hozását botránynak tartja. „Óriásbotrány. Egy nagyon durva óriásbotrány, hogy külföldi titkosszolgálatok folyamatosan lehallgatták a telefonhívásaimat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a felvétel választások előtti kiszivárogtatása „minden idők legdurvább, legsúlyosabb, leggátlástalanabb titkosszolgálati beavatkozása a magyar parlamenti választásba”. A miniszter azzal védekezett, hogy Iszmailovának jogalap nélkül kellett volna a listán maradnia, és szerinte a diplomácia lényege éppen a párbeszéd fenntartása.
A Demokratikus Koalíció szerint a külügyminiszternek azonnal le kell mondania. Rónai Sándor, a párt politikusa azt mondta: „végre bizonyíték is van rá, hogy Szijjártó Péter hazaárulást követett el”, és szerinte bebizonyosodott, hogy Vlagyimir Putyin utasításait követte, miközben „közvetlenül az orosz külügyminiszter rángatta őt dróton”.
Arató László brüsszeli újságíró szerint a magyar kormány azért lehetett sikeres az orosz személyek érdekében folytatott lobbiban, mert az EU-nak sokszor fontosabb volt egy-egy szankciós csomag elfogadása, mint néhány név miatt megakasztani a folyamatot.
A nemzetközi oknyomozó cikkből az is kiderül, hogy Szijjártó nemcsak Lavrovval, hanem az orosz energiaügyi miniszterrel is rendszeresen egyeztetett, sőt, esetenként kérés nélkül is felajánlotta a segítségét szankciókkal fenyegetett orosz bankok ügyében. Az ügynek pedig Panyi Szabolcs szerint várhatóan lesz még folytatása.
„Valami rosszat mondtam?” – kérdezte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól egy 2024 augusztusában lehallgatott telefonbeszélgetésen. A hívásról, amelyben Lavrov egy Kreml-közeli oligarcha rokonának sorsáról érdeklődött, az RTL Híradó is beszámolt egy nemzetközi oknyomozó-csoport által megszerzett hangfelvétel alapján.
A beszélgetésben az orosz külügyminiszter arra kérte Szijjártót, segítsen levenni Aliser Uszmanov oligarcha testvérét, Gulbahor Iszmailovát az Európai Unió szankciós listájáról. A magyar miniszter a felvétel szerint lelkesen igent mondott, és megígérte, hogy „természetesen segít, mégpedig a szlovákokkal együtt”. A nő hét hónappal később, 2025 márciusában valóban lekerült a listáról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint a hangfelvétel súlyos bizonyíték. „Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy nemcsak arról van szó: a magyar kormány a szlovákokkal kiegészülve olyan lépéseket tesz, és próbál szankcióktól megmenteni oroszokat, amelyek az orosz érdekeket szolgálják, hanem ez direkt orosz kérésre, illetve az oroszokkal egyeztetve történik” – magyarázta. Az újságíró szerint a beszélgetés hangvétele is árulkodó: egy nyugati biztonsági tisztnek megmutatva a felvételt, az illető úgy reagált, ha nem tudná, kik beszélnek, azt hinné, egy tartótiszt ad utasításokat az ügynökének.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
21 Kutatóközpont: már 900 ezerrel több szavazója van a Tiszának, mint a Fidesznek
A 21 Kutatóközpont március végi felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.
A Tisza Párt még sosem állt ennyivel a Fidesz előtt: a 21 Kutatóközpont március végi, országos felmérése szerint a pártválasztók között 16, a biztos pártválasztók között 19 százalékponttal vezet – ez nagyjából 900 ezerrel több belföldi szavazót jelent.
A kutatóintézet szerda reggel közzétett adatai szerint
a teljes mintában 12 százalékpontos a különbség a két párt között, ami az eddigi legnagyobb mért eltérés. A Mi Hazánk továbbra is a parlamenti küszöb felett áll, míg a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága 1–1 százalékos.
A 24.hu számításai alapján egy mostani választáson a Tisza Párt 129, a Fidesz a nemzetiségi képviselővel együtt 64, a Mi Hazánk pedig 6 mandátumra számíthatna. Ez az eredmény a lap szerint
„nagyon magabiztos, de még nem kétharmados” győzelmet jelentene Magyar Péter pártjának.
A mostani elmozdulás egyértelmű tendenciát mutat: a Tisza Párt január óta 48-ról 54 százalékra növelte táborát a pártválasztók között. Az adatokból az is látszik, hogy nem a Fidesz támogatottsága esett vissza jelentősen – az hibahatáron belül ingadozik –, hanem a Tiszáé nőtt, vélhetően a kispártok és a korábban pártnélküli szavazók rovására.
A felmérés hibrid adatfelvétellel, 1500 fő megkérdezésével zajlott március 23. és 28. között. Az online kérdőívet SMS-ben küldték ki, a 65 év felettieket pedig telefonon keresték. A teljes mintára vonatkozó hibahatár plusz/mínusz 2,5 százalékpont, de az intézet hangsúlyozza, hogy a részvételi szándék nem feleltethető meg a tényleges választási részvételnek, és a biztos szavazói alminta hibahatára is valamivel nagyobb.
A 24.hu megjegyzi, hogy a mostani adatok
egyértelmű növekedést mutatnak a hónap elejéhez képest.
A 21 Kutatóközpont március 2. és 6. között készült mérése még 10 százalékpontos különbséget mutatott a pártválasztók, és 14 százalékpontosat a biztos szavazók körében a Tisza Párt javára.
A Tisza Párt még sosem állt ennyivel a Fidesz előtt: a 21 Kutatóközpont március végi, országos felmérése szerint a pártválasztók között 16, a biztos pártválasztók között 19 százalékponttal vezet – ez nagyjából 900 ezerrel több belföldi szavazót jelent.
A kutatóintézet szerda reggel közzétett adatai szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
