ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Szent Valentin? Ugyan már! Egy angol költő és rengeteg marketing kellett ahhoz, hogy a Valentin-napból globális ünnep legyen

A legtöbben egy romantikus szent történetére gondolnak, pedig a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb. Eláruljuk, hogyan lett egy középkori költeményből kőkemény üzlet, ami ma már mindenkit nyomás alá helyez.


Február 14-én minden évben ugyanaz történik: a fél ország virágot vesz, a másik fele pedig úgy tesz, mintha nem érdekelné az egész. Piros szívek, csokiszökőkutak, és az a csendes, kollektív pánik, hogy „ugye nem felejtettem el valamit?”. A Valentin-nap ma Magyarországon elsősorban párkapcsolati vizsga, pedig ha visszamegyünk az elejére, kiderül, hogy az egész sokkal furcsább, bizonytalanabb és meglepően angolabb, mint gondolnánk.

Kezdjük ott, hogy Szent Valentin nem egyetlen, jól körülhatárolható történelmi figura. A február 14-i dátum eredetileg nem a romantika miatt került be a naptárba, hanem mert a keresztény hagyomány szerint ezen a napon végeztek ki egy Valentinus nevű mártírt a III. században. Csakhogy itt rögtön kezdődik a zavar: az ókori egyházi források nem egyetlen, jól azonosítható Bálintot említenek, hanem legalább kettőt – egy római papot és egy Terni városához kötött püspököt.

Az egyik legismertebb verzió szerint Valentin titokban eskette a szerelmes párokat, amikor a római császár ezt megtiltotta.

Más történetekben börtönbe kerül, ott halála előtt búcsúlevelet ír a börtönőr lányának, és aláírja: „a te Valentinod”. Szép, kerek sztori, csak éppen a történészek szerint a konkrét bizonyítékok meglehetősen ködösek. A Valentin-nap tehát már a kezdetektől fogva inkább mítosz, mint dokumentált tény. Romantikus? Abszolút. Történelmileg betonbiztos? Nem igazán.

A romantika ugyanis nem az ókori Rómában kapcsolódott a dátumhoz, hanem a középkori Angliában.

A XIV. században egy elég híres Geoffrey Chaucer nevű költő leírta, hogy február közepén a madarak párt választanak. Innen már csak egy ugrás volt, hogy a napot összekapcsolják az udvari szerelemmel.

Nem csokival és menüsorral, hanem levelekkel, titkos hódolattal, költői gesztusokkal. A Valentin-nap tehát eredetileg irodalmi projekt volt, nem virágbolti.

Az igazi fordulat a viktoriánus korban jött el. A XVIII-XIX. századi Angliában beindult a valentinkártya-gyártás: először kézzel írt üzenetek, aztán díszes, tömeggyártott lapok. A fontos részlet: nemcsak szerelmesek küldtek egymásnak kártyát. Barátok, családtagok, gyerekek is adtak egymásnak apró üzeneteket.

A nap inkább egy kedves, játékos gesztus volt, nem egy romantikus kötelező gyakorlat.

Magyarországra a Valentin-nap nem organikusan fejlődött ki, hanem gyakorlatilag importtermékként érkezett a 90-es években, erősen amerikai csomagolásban. Mire ideért, már készen kapott díszletekkel jött: rózsa, csoki, vacsora, ajándék, nagy gesztus. Nem volt viktoriánus levélkultúránk, nem volt több évszázados udvari szerelem-hagyományunk február 14-ére. Volt viszont piacgazdaság és reklám. Nálunk ezért a Valentin-nap azonnal párközpontú lett. Olyan nap, amikor demonstrálni kell, hogy kapcsolatban vagy, és az működik. A nap egy érzelmi KPI-mutatóvá vált: mennyire komoly ez a kapcsolat? Mennyire figyelsz? Mennyit költesz?

Közben Angliában például a mai napig erős a kártyaküldés hagyománya, és az érzelmi spektrum szélesebb.

Gyerekek az iskolában kis üzeneteket cserélnek, barátok is megünnepelhetik egymást, és senki nem omlik össze attól, ha nincs gyertyafényes vacsora.

A hangsúly inkább a gesztuson van, nem a performanszon.

A globális kultúra persze mindent homogenizál. Az Instagram-korszakban a Valentin-nap is látványsport lett. A romantika dokumentálandó, a csokor fotózandó, a vacsora posztolandó. És minél látványosabb, annál jobb.

Az elmúlt években viszont megjelent az ellenreakció. Anti-Valentin partik, „Galentine’s Day”, önszeretet-narratíva. Mintha sokan próbálnák visszavenni az irányítást egy olyan nap felett, ami kezd túlnőni rajtunk. Talán mert egyre többen érzik, hogy február 14. nemcsak romantika, hanem nyomás is.

A Valentin-nap története így valójában nem más, mint egy kultúrtörténeti tükör: megmutatja, hogyan lesz egy homályos szentlegendából középkori szerelmi játék, abból viktoriánus képeslapipar, majd globális fogyasztói ünnep. És azt is, hogy országonként mennyire mást jelenthet ugyanaz a dátum.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Tündérmeseként indult a magyar-olasz szerelem, Szilvi most versenyt fut az idővel, hogy megmentse kedvese életét
Temesvári Szilvi és párja, Giuliano életét egy szeptemberi agydaganat-diagnózis írta át. Egy németországi immunterápiára gyűjtenek, hogy meghosszabbítsák a férfinak jósolt 6-18 hónapot.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



Mesébe illő történetként indult Szilvi és Giuliano szerelme, ami mára versenyfutássá vált az idővel, miután a férfinál szeptemberben egy rendkívül agresszív agydaganatot diagnosztizáltak. A pár 2019-ben egy online társkeresőn ismerkedett meg, és a kapcsolatuk gyorsan komolyra fordult – írta a Blikk.

„Abszolút működött közöttünk a kémia, így 3-4 héttel később ki is utaztam Giulianóhoz a dél-olaszországi Taranto városába.

Fantasztikus négy napot töltöttünk együtt, miután hazarepültem, egy héttel később már ő látogatott meg engem Budapesten.

Amikor másodjára jött, már hozzám is költözött, még ugyanabban az évben” – mondta Temesvári Szilvi. Giuliano, aki Olaszországban zenészként dolgozott, Magyarországon az informatikai szektorban helyezkedett el, és beleszeretett Budapestbe. Két éve kérte meg Szilvi kezét.

A közös életüket Giuliano rosszullétei törték meg. Nehezen járt, aluszékony volt és sokat fájt a feje.

„Végül elmentünk magán úton egy MRI-vizsgálatra, ahonnan egy órán belül telefonáltak, hogy azonnal menjünk be a sürgősségire, mert egy háromcentis tumor van az agyában.

Fel sem fogtam, mi történik. Kiderült, hogy életveszélyes állapotban van” – folytatta Szilvi. Giulianót két nappal később megműtötték, a daganat nagy részét sikerült eltávolítani. A szövettani vizsgálat azonban kimutatta, hogy a férfi glioblasztómával küzd.

A glioblasztóma az egyik leggyorsabban növő és legrosszabb prognózisú agydaganat. Hagyományos kezeléssel, azaz kemoterápiával és sugárkezeléssel az átlagos túlélési idő 6-18 hónap.

A daganat gyökérszerű terjedése miatt a teljes sebészi eltávolítás csak a legritkább esetekben lehetséges. „Úgy kell elképzelni, mint egy fa gyökerét. A nagyobb részt sikerült kiszedni, ám az agy belseje felé gyűrűző csápokhoz általában nem lehet hozzáférni” – magyarázta Szilvi.

A pár egy németországi, tübingeni intézményben készülő, egyénre szabott immunterápiában látja a reményt.

Ehhez kiküldték a daganat egy darabját és Giuliano vérét is. „A tumor analizálása alapján készítenek úgymond egy receptet, amiből végül legyártják a vakcinákat. Ebből 14 adag készül, amit 1,5 év alatt adnak be kúraszerűen egy litván kórházban. A benne lévő anyag felébreszti a beteg immunrendszerét, hogy vegye fel a harcot a rákos sejtek ellen” – részletezte Szilvi.

Giulianónak most komoly fájdalmai vannak, de a szerelme és a közös jövő reménye élteti. „Egyszer elsírta magát, és azt mondta, hogy korábban nem érdekelte, él-e vagy hal-e, mert nem volt boldog. Mellettem viszont megtudta, milyen érzés ez, és nem akarja elengedni.

Minden este úgy bújtunk oda egymáshoz, hogy mennyire szerencsések is vagyunk, hogy egymásra találtunk.

Annyi mindent elterveztünk már, és szeretnénk nagyon sokáig együtt élni” – mondta Szilvi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Akár te is élőben nézheted a bírósági tárgyalásokat otthonról, de egyetlen ügybe soha nem kukkanthatsz be
Januártól bárki beülhet egy online tárgyalásra. Megmutatjuk, melyek azok a perek, amikről a törvény miatt soha nem tudhatsz meg semmit.


Egy kattintás, és már ott is ülsz a tárgyalóteremben: számos bírósági tárgyalás online is követhető Magyarországon, de szigorú szabályok mellett. Az új rendszert egy 2025-ben elfogadott törvénymódosítás tette lehetővé, a technikai hátteret pedig az Országos Bírósági Hivatal biztosítja – írta meg a Meglepetés magazin. A közvetítés alapvetően egyirányú, tehát a hallgatóság nem szólhat bele a tárgyalás menetébe.

„Főszabály szerint egyirányú kép- és hangkapcsolatról beszélünk, tehát a hallgatóság a tárgyalást követheti, de nem avatkozhat bele. Szükség esetén azonban kétirányú kapcsolat is létrejöhet”

– mondta Dr. Tarczay Áron ügyvéd.

Egy-egy tárgyalást legfeljebb az első száz sikeresen regisztráló, nagykorú személy követhet. A csatlakozás feltételei szigorúak.

„Az elektronikus regisztráció eAzonosításhoz kötött. A jelentkezőnek el kell fogadnia a részvételi szabályokat, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy megismerte az adatkezelési tájékoztatót” – magyarázta az ügyvéd. A jogi és államtudományi képzésben részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók előbb regisztrálhatnak. Ha egy tárgyalást tanóra keretében követnek, az oktató felel azért, hogy csak az arra jogosultak legyenek jelen.

A regisztráció során a digitális állampolgársági rendszer továbbítja a jelentkező adatait a bíróságnak, de ezeket szigorúan kezelik.

„Az adatok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, nagy részüket a bíróság zártan kezeli, és azokat kizárólag törvényben feljogosított személyek ismerhetik meg” – tette hozzá a szakértő.

A peres feleknek ugyanakkor joguk van megismerni az online hallgatók nevét és fényképét, és ha kizáró okot találnak, a bíróságnak ezt vizsgálnia kell. Az online hallgatóságnak tilos felvételt készítenie a tárgyalásról, azt továbbközvetítenie vagy nyilvánosságra hoznia.

„E tilalmak megszegése büntetőjogi vagy polgári jogi felelősséget, valamint bíróság által megállapított kizárást vonhat maga után” – figyelmeztetett Dr. Tarczay Áron.

A Büntető Törvénykönyv módosítása szerint aki jogosulatlan felvétellel él vissza, akár három év börtönt is kaphat.

A bíróság előre is kizárhatja az online nyilvánosságot, ha az veszélyeztetné a tárgyalás lefolytatását, vagy ha minősített adatok, kiskorúak, illetve a felek személyiségi jogainak védelme ezt indokolja. A szakma részéről aggályok is felmerültek, például a bizonyítási kockázatok, mint a tanúk összebeszélése „közös képernyőzés” során.

Vannak olyan ügytípusok, amelyeket eleve nem lehet online követni. Ilyenek a személyi állapotot érintő perek, például a gondnoksági, házassági vagy szülői felügyelettel, kapcsolattartással, tartásdíjjal, valamint az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos ügyek.

Via Meglepetés magazin


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért pörög feleslegesen a villanyórád: folyamatosan apasztják a pénztárcádat még a kikapcsolt gépek is
Bosszantóan sok a villanyszámla, pedig látszólag minden ki van kapcsolva a lakásban? Iktasd ki a fantomfogyasztást, és súlyos ezreket spórolsz!


A villanyszámlád jelentős része észrevétlenül dagad egy sor figyelmetlenség miatt.

Az úgynevezett „fantomfogyasztók”, az elavult világítás és a rossz szigetelés együtt akár két számjegyű megtakarítástól foszthat meg.

Pedig szakértők szerint néhány egyszerű lépéssel gyorsan, mérhetően faraghatsz a költségeken.

Először is értsd meg, mi fogyaszt észrevétlenül plusz áramot, majd lépésről lépésre szüntesd meg a probléma okát.

A legnagyobb rejtett pénznyelő az úgynevezett „fantomfogyasztás”.

Ide tartozik minden olyan eszköz, ami kikapcsoltnak tűnik, mégis folyamatosan áramot vesz fel: a készenléti állapotot jelző LED-ek, a konnektorban felejtett töltők, a set-top boxok, a játékkonzolok és a routerek.

Egy amerikai összefoglaló szerint ez a háztartási fogyasztás 5–10 százalékát is kiteheti.

A megoldás egyszerű. Használj kapcsolós elosztókat a szórakoztatóelektronikai eszközökhöz, és húzd ki a töltőket, amikor épp nem töltesz semmit.

Ha a rejtett szivárgásokat megszüntettük, jöhetnek a látványos, tartós megtakarítást hozó lépések.

A LED-világításra való átállás azonnali és tartós csökkenést eredményez.

A LED-ek nagyságrendekkel kevesebb áramot igényelnek azonos fényerő mellett, élettartamuk pedig jóval hosszabb a hagyományos izzókénál. Érdemes a leggyakrabban használt helyiségekben, például a konyhában és a nappaliban kezdeni a cserét.

A világítás után a legnagyobb energiafaló a fűtés-hűtés, amit "okos termosztáttal" tehetsz sokkal gazdaságosabbá. Ez az eszköz önmagában további 10–15 százalékos megtakarítást hozhat a fűtési költségeken.

Az okos termosztát megtanulja a szokásainkat, érzékeli a jelenlétünket, és csak akkor fűt vagy hűt, amikor valóban szükség van rá. Különösen hatékony lehet időszakos áramdíjak mellett, mivel beprogramozható, hogy az olcsóbb idősávokban végezze a nagyobb energiaigényű műveleteket.

A vezérlés mellett az is számít, mennyi meleg szökik el a lakásból. Az ajtók, ablakok és konnektorok körüli réseken távozó hő komoly pluszköltséget jelent. Ezeket a kritikus pontokat viszonylag olcsón, öntapadós szigetelőcsíkokkal, tömítőhabbal vagy ajtóseprűvel javíthatjuk.

A standby terhelés megszüntetése, az okos termosztát használata, a LED-re váltás és a réseknél szökő meleg megfogása együtt könnyedén két számjegyű megtakarítást hozhat a háztartásokba. E lépések hatása összeadódik, vagyis a problémák megszüntetésével látható összeget spórolhatsz az áramon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több mint 100 éves rejtély végére tettek pontot: most derült ki, miért esnek mindig a talpukra a macskák
Japán kutatók oldották meg a fizikusokat régóta foglalkoztató rejtélyt. A macskák gerincének két szakasza teljesen máshogy működik, ez teszi lehetővé a tökéletes landolást.


A japán Yamaguchi Egyetem kutatócsapata, Higurashi Yasuo állatorvosi élettanász vezetésével jött rá a titokra, miszerint a macskák gerincének elülső, mellkasi része sokkal hajlékonyabb, mint a hátsó, ágyéki szakasza - írta a ScienceAlert. A rejtély márciusban került a tudomány fókuszába, amikor Étienne-Jules Marey francia fiziológus

nagysebességű fotósorozatot készített egy zuhanó macskáról.

A fizikusoknak egészen 1969-ig kellett várniuk a matematikai magyarázatra, amely bebizonyította, hogy a macska a testrészeinek egymáshoz képesti csavarásával úgy tud átfordulni, hogy közben nem sérti meg a perdületmegmaradás törvényét.

Higurashi és kollégái öt, adományozott macskatetem gerincoszlopát vizsgálták meg. A kutatók vizsgálták, mennyire hajlékonyak az egyes szakaszok. Az eredmények döbbenetes különbséget mutattak: az elülső, mellkasi gerinc mozgástartománya körülbelül háromszorosa volt a hátsó, ágyéki szakaszénak, merevsége pedig mintegy harmadával alacsonyabb. Az elülső résznek ráadásul volt egy közel 47 fokos mozgástartománya, ahol minimális erő kellett a csavarodáshoz, míg a hátsó gerincszakaszon ilyen egyáltalán nem volt.

Ezután két élő macskát ejtettek le nyolcszor-nyolcszor, körülbelül egy méter magasról egy puha párnára, miközben nagysebességű kamerával filmezték őket.

A felvételek igazolták az elméletet: a macskák nem egyetlen mozdulattal fordulnak át. Először a testük elülső fele fordul, majd ezt követi a hátsó rész. Az egyik macskánál 94, a másiknál 72 ezredmásodperc különbséget mértek a két testfél elfordulása között. A kutatók megállapították, hogy „a törzs elfordulása a levegőben történő önrendezés során szekvenciálisan történik, először az elülső törzs forog, ezt követi a hátsó törzs, és a rugalmas mellkasi gerincük, valamint a merev ágyéki gerincük a tengelyirányú csavarodásban alkalmas erre a viselkedésre.”

Ez a változó rugalmasság más mozgásoknál, például a vágtázásnál vagy a nagy sebességű kanyarodásnál is segítheti a macskák rendkívüli mozgékonyságát.

A kutatók szerint „a gerinc anyagtulajdonságainak további vizsgálata segíthet tisztázni, hogy a törzs rugalmasságának különbségei hogyan befolyásolják az emlősök mozgásteljesítményét.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk