SZEMPONT
A Rovatból

Vagyonokat fizetnek egyetlen szobáért a legszegényebbek

Egy felmérés szerint 2-3 millióan élnek lakásszegénységben, vagyis ennyien vannak az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben.


Magyarok milliói élnek lakásszegénységben, és egyre többen bérelnek viskókat extrém drágán, ha cserébe nem kell kauciót fizetniük. A Habitat for Humanity jelentése szerint folyamatosan mélyül a lakhatási válság, ami egyáltalán nemcsak a legszegényebbeket sújtja. A kormány mégis egyéni szociális problémaként tekint erre, ahelyett, hogy rendszerszintű változásokba kezdene.

Másfélmillióan élnek zsúfolt, nedves, alacsony komfortfokozatú lakásban, amit többnyire esélyük sincs felújítani. Ez a Habitat for Humanity éves jelentéséből derül ki, amelyet most kivételesen nem kötetformában, hanem egy honlapon tettek közzé.

A legfontosabb számok szerint

• a 4,4 millió magyarországi lakóingatlan 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai elvárásoknak.

• Minden harmadik háztartásra igaz, hogy a jövedelméhez képest irreálisan sok pénzt költ rezsire, bérleti díjra vagy törlesztőrészletre.

• Látványos az eladósodás: 1,4 millió háztartásnak van hitele, és a háztartások 13 százalékának van 60 napon túli rezsitartozása.

• Közben 750 ezer végrehajtási ügy van folyamatban, és minden napra jut egy tucatnyi kilakoltatás.

A kutatás készítői úgy becsülik, legalább 2-3 millióan élnek lakásszegénységben, ami azt jelenti, hogy megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, vagy jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben vannak.

A jelentés szerint az elmúlt években folyamatosan mélyült a lakhatási válság, és bár a kormánynak lenne rá lehetősége, látványosan nem csinál semmit az ügy érdekében. Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország vezetője a jelentés bemutatóján azt mondta, 2018-ban 285 milliárd forintot költött a kormány lakhatási célokra, de ennek csak 11 százalékát osztották ki szociális alapon. A többi családi otthonteremtési kedvezményre, lakástakarékossági támogatására, kamattmogatásra vagy áfa-visszatérítésre ment, ami inkább a jobb helyzetűeket érinti. Ez évek óta jellemzi a kormány politikáját, itt is írtunk már róla.

“Az állam eseti szociális problémaként kezeli a lakásszegénységet” – mondta Pósfai Zsuzsanna, a jelentés egyik szerkesztője. Vagyis ahelyett, hogy rendszerszinten próbálná megoldani ezt a tömegeket érintő problémát, a szociális ellátórendszerbe tereli azokat, akik kihullanak a rendszerből. Ezért éltek 2015-ben több mint 90 ezren valamilyen szállást nyújtó intézményben. Közben az állam megszüntette a normatív lakásfenntartási támogatást, és az önkormányzatokra bízta, hogy adnak-e ilyet a lakosaiknak. A településeknek viszont általában nincs elég forrásuk, vagy ha mégis, sokszor a politikai akarat hiányzik, és inkább kiszorítani próbálják a szegényeket, például a szociális bérlakások számának csökkentésével.

Szegfalvi pozitív kormányzati intézkedésként a Nemzeti Eszközezelő létrehozását említette, amely szerinte tényleg képes segítséget nyújtani az adósságspirálba került embereknek. Ezen az ábrán megnézheti, pontosan mekkora összegeket költ a kormány a különböző lakhatási célokra.

Fizesd meg a nyomort, cserébe nem kérek kauciót

A Habitat azt javasolja a kormánynak, hogy fordítson nagyobb figyelmet a szegények lakhatási gondjaira, és

• hozza vissza a lakásfenntartási támogatást,

• segítse az adósokat,

• adjon albérlet- és rezsitámogatást a rászorulóknak,

• javítson a szociális tűzifa hozzáférhetőségén,

• tegye széleskörűvé a jobb helyzetűek számára elérhető támogatásokat.

Ezen kívül úgy látják, az albérletpiacon is bőven lenne kormányzati tennivaló, még akkor is, ha a magyarok többége ma is saját tulajdonú ingatlanban él. Az albérletárak ugyanis elképesztően kilőttek az elmúlt években, annyira, hogy sokkal gyorsabban nőnek a jövedelmeknél. Ráadásul a szegényebbek is hasonló arányban bérelnek lakást, mint a tehetősebbek, ezért őket különösen érinti ez a probléma.

A kutatók szerint a lakástulajdonosok egy része direkt a szorult helyzetbe került szegényekre utazik azzal, hogy extrém drágán adnak ki nekik szörnyű állapotú lakásokat, cserébe nem kérnek kauciót, és a gyerekeket is beengedik, akik sok más főbérlőt elriasztanak. Így egyre többen kényszerülnek arra, hogy bőven a piaci ár felett, súlyos tízezrekért béreljenek egy szobát, vagy akár csak egy ágyat. A jelenséget a Habitat munkatársai uzsoraalbérletnek neveztek el.

A jelentésben idéznek egy interjúalanyt, aki 2017-ben egy négy négyzetméteres szobáért 55 ezer forintot fizetett havonta, de a nagyobb szobákért akár 80 ezret is elkértek. “Bár a bérleti díj tartalmazza a rezsit, olyan eset is előfordult, amikor valamilyen közüzemi szolgáltatást huzamosabb időre kikapcsoltak, és a bérlők áram vagy gáz nélkül maradtak” – írják.

Ez nemcsak budapesti jelenség: vidéken 25 ezer forintba került egy 15 négyzetméteres szükséglakás, és 15 ezerbe egy 10 négyzetméteres fáskamra. “Ugyanitt a tulajdonos, bár az önkormányzatnál és a szolgáltatóknál képviselte a lakók érdekeit, a rászorultsági alapon járó tüzelőanyag-utalvány egy részét elvette bérlőitől. A bérleti díjat a tulajdonos vagy egy megbízottja szedi be, a fizetéssel nem lehet késni. Késés esetén a fizikai bántalmazás kilátásba helyezésével fenyegetik a bérlőket, nemfizetés esetén azonnali a kilakoltatás.”. A kisebb településeken ráadásul mindez összekapcsolódik a hagyományos uzsorával is.

Az albérletből kiszorulók másik menekülőútja a munkásszállókra vezet, amelyek építését a kormány is támogatja, hogy ezzel ösztönözze az emberek mobilitását. Mivel ezek olcsóbbak az albérleteknél, olyan családoknak is kapóra jön, akiknek nem a munkavállalás miatt van rájuk szüksége, néhány szállóra pedig még gyerekeket is beengednek. A munkásszállók havi díja így is 45-105 ezer forint között van, ami elég magas a körülményekhez képest.

A Habitat szerint egy szegényeket célzó albérlettámogatási rendszerrel sokat lehetne javítani a helyzeten, ahogy azzal is, ha a kormány támogatná a nem piaci alapú lakáskiadást. Ilyenek lehetnének például a szociális lakásügynökségek, a lakáskezelő társaságok, vagy a bérlői lakásszervezetek. Ezen kívül azt javasolják, hogy a kormány fejlessze a szociális bérlakásszektort, de legalábbis ösztönözzék az önkormányzatokat, hogy ne adják el a már meglevő állományukat.

Nem győzik fával a házaik kifűtését

A jelentés egy másik része a lakások minőségével foglalkozik, amire a cikk elején már utaltunk. A túlzsúfolt lakásban élő másfélmilliós tömeg más problémákkal is szembesül: beázik a tető, nedvesek a falak, nincs WC és fürdőszoba vagy túl sötét a lakás. Ez a 18 éven aluliak 27,3 százalékát érinti.

Az elmúlt évtizedekben persze sokat javult a helyzet. Ma már a lakások majdnem 95 százaléka összkomfortos vagy komfortos, miközben a rendszerváltás idején ez az arány csak 70 százalék volt. Közben csökkent a szükség- és komfort nélküli lakások aránya (a komfort nélküli lakásban nincs sem vécé, sem fürdőszoba, a szükséglakásban ezen kívül nincs 12 négyzetméteresnél nagyobb helyiség sem). A rendszerváltás idején még 127 ezer szükséglakás volt az országban, amiből mára csak 1730 maradt. A területi különbségek viszont most is elég nagyok, Észak-Magyarországon majdnem nyolcszor akkora a komfort nélküli és szükséglakások aránya, mint Közép-Magyarországon.

Ugyanez a helyzet a közműellátottságot tekintve. Ma már a lakások 96 százalékában van vezetékes víz, de ebben is sokszoros különbségek vannak a fejlettebb és a hátrányos helyzetű régók között.

A jelentésben részletesen írnak az energiafelhasználás egyenlőtlenségeiről is, ami azért fontos, mert az országban évente felhasznált energia nagyjából egyharmadát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, és ennek háromnegyede fűtésre megy. Így nem nehéz belátni, hogy hőszigeteléssel, fűtésrendszerek korszerűsítésével vagy az elektromos berendezések cseréjével sokat lehetne spórolni, erre viszont nincs igazán széleskörű kormányzati terv. Az “Otthon melege program” a kitűzött cél öt százalékát érte el, a Magyar Fejlesztési Bank kedvező hitelkonstrukciója pedig nem elérhető a szegényebbeknek, pedig pont ők élnek a legrosszabb minőségű házakban.

Ráadásul egyre többen, a háztartások 42 százaléka fával fűt, és ez az arány a falusi, illetve a szegény háztartások körében még magasabb. Ez azért fontos, mert a szegényeknek sokkal több fára van szükségük, hogy kifűtsék a rosszul szigetelt házaikat, amelyekben még a kályba is alacsonyabb hatékonyságú. A Habitat szerint a megfelelő fűtőberendezések és tüzelőanyagok biztosításával nem lenne gond a fatüzeléssel, ehhez viszont kormányzati támogatásra lenne szükség.

Nem hallgatják meg őket

Bár a Habitat for Humanity már hetedik éve rendszeresen elkészíti a lakhatási szegénységről szóló jelentését, a kormánytól még egyszer sem kaptak választ, pláne nem fogadtak meg semmit a javaslataikból. Szegfalvi Zsolt arról is beszélt, hogy most sem volt könnyű minden adatot megszerezni a kutatáshoz, előfordult, hogy egy-egy adatgazdától választ sem kaptak, vagy fizetniük kellett az információkért.

A jelentés teljes egészében, grafikonokkal és interaktív ábrákkal együtt elérhető ezen az oldalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Hankó Balázs nem emlékezett rá, pontosan miért adott 500 milliót egy két héttel azelőtt létrejött cégnek
A miniszter az Egyenes Beszédben próbált válaszolni arra, hogyan kerülhetett 17 milliárd forint Fideszhez köthető szervezetekhez és előadókhoz a választások előtt a Nemzeti Kulturális Alapból. Hankó szerint a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok melletti kiállás döntött.


Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli pénzosztási botrányra. A miniszter szerint az eljárás jogszerű volt, a döntések pedig ízlésbeli kérdések, amelyek a hazaszeretetet és a magyar büszkeséget erősítő kultúrát hivatottak támogatni.

A beszélgetés elején Hankó Balázs kifejtette, hogy az NKA ideiglenes kollégiumát, amely a vitatott támogatásokat kiosztotta, maga a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága hozta létre a korábbi évekből megmaradt, az ötöslottó bevételeiből származó „tartalék” szétosztására. Azt állította, hogy a testület tagjai, köztük saját minisztériumának munkatársai, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, így „az ő kulturális rálátásuk megalapozott”.

Rónai Egon műsorvezető felvetésére, miszerint a testület egyik tagja, Ughy Attila szerint lényegében csak jóváhagyták az eléjük tett javaslatokat, a miniszter nem reagált érdemben. A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt másfél évben összesen mintegy 17 milliárd forintot osztottak szét közel 1100 nyertes pályázó között.

Amikor a műsorvezető felhozta, hogy Kis Grófo és Dopeman is úgy kapott 5-5 millió forintot, hogy állításuk szerint felhívták őket, hogy pályázzanak, a miniszter azzal hárított: „Hát ha nem tudott volna róla, akkor nem nyújtotta volna be a pályázatot.”

A miniszteri keretből kiosztott százmilliós támogatásokkal kapcsolatban Hankó Balázs több ponton is bizonytalannak tűnt. Amikor Rónai Egon Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüli 101 milliós támogatásáról kérdezte, a miniszter először egy Munkácsy-kiállításra emlékezett, majd javított, mondván:

„A magyar kultúráról szóló, többrészes dokumentumfilm készítése” volt a cél. A Mága Zoltán fotósához köthető, alig egy héttel a támogatás elnyerése előtt bejegyzett cégnek juttatott félmilliárd forintról azt mondta, az egy országos koncertsorozatot finanszíroz.

Arra a felvetésre, hogy egy frissen alapított, múlt nélküli cégnek hozomra adtak ekkora összeget, úgy reagált: „Nézzük meg, hogy milyen kulturális tartalmat fog biztosítani.”

Hasonlóan kitérő választ adott a szintén újonnan alapított, egy Fidesz-alkalmazott tulajdonában álló Part Event Magyarország 450 milliós támogatására is, mindössze annyit közölt, a cég által szervezett koncertek egy része már lezajlott. A miniszter azzal védekezett, hogy a döntéseket nem a cégek múltja, hanem a benyújtott pályázatok tartalma alapján hozzák meg.

„Lehet, hogy ön cég alapján dönt – vagy lehet, hogy mások cég alapján döntenek –, én a kulturális tartalom alapján hozom meg a döntést” – mondta.

Amikor Rónai Egon megkérdezte, hogy mi volt ez a kulturális tartalom, Hankó azt válaszolta: „A kulturális tartalom, mint, hogy végigbeszéltük, az adott koncertek, események, amelyeket a miniszteri keret esetén a felterjesztések tartalmaztak”.

„Szóval nem emlékszik rá, hogy mire adta?” - jött a kérdés.

„Tulajdonképpen a miniszteri keret esetében meghatározott szakmai konzultációt követően az adott kulturális tartalom kerül támogatásra, és ennek megfelelően a születnek maga döntések” - válaszolta a miniszter, Azt nem volt hajlandó elárulni, kikkel konzultál szakmailag, többszöri visszakérdezésre is csak annyit mondott, hogy a kollégáival.

Az érintett Fidesz-alkalmazott épp az, akinek a lakásában sajtóértesülések szerint a Magyarországra menekült lengyel igazságügyi miniszter-helyettes lakik, aki ellen hazájában büntetőeljárás folyik. De Hankó szerint ennek semmi köze a támogatáshoz.

A miniszter a botrány hatására bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bizottságától részletes beszámolót kért, és kezdeményezte, hogy mind az 1100 támogatott nyújtson be egy időközi pénzügyi és szakmai beszámolót.

Amikor a műsorvezető szembesítette azzal, hogy az Edda egyetlen Aréna-koncertre 150 millió forintot kapott, ami a piaci árakat messze meghaladja, a miniszter azzal érvelt, hogy egy Kossuth-díjas előadóművészről van szó, akinek „a magyar kultúrában jelentős volt a hozzáadott értéke”. A fővárosi független társulatok ehhez képest összesen kaptak 1,3 milliárd forintot. Hankó Balázs szerint a függetlenek támogatása a tavalyi 800 millióhoz képest így is emelkedett.

A miniszter a politikai részrehajlás vádját azzal utasította vissza, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Szerinte a támogatási politikát egyértelmű elvek vezérlik.

„Akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető döntési elv kell, hogy legyen a kulturális döntések során – legalábbis mi ezt az elvet követjük.”

Arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan magyar kultúra, amely nem a hazaszeretet mellett áll ki, igennel felelt.

Van olyan kultúra, amely magyar nyelven szól, de nem a magyar hazaszeretet mellett áll ki.

Hozzátette, a kormány feladata az, hogy a nemzeti büszkeséget erősítő alkotásokat támogassa. „Az ember érti és érzi azt, hogy a hazáját szereti, és nekünk büszke magyarokként kell azt a kultúrát támogatni, amely ezt a büszkeségünket erősíti meg” – fogalmazott.

A beszélgetés végén Hankó Balázs megerősítette, hogy a parlamentben az Oktatási Bizottság alelnöke lesz. Védelmébe vette az egyetemi modellváltást, mondván, annak eredményeként megduplázódott a világ legjobb 5 százalékába tartozó magyar egyetemek száma. „6 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában; most úgy adom át, hogy 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában” – jelentette ki. Az SZFE-n és a MOME-n zajló tiltakozásokat azzal magyarázta, hogy a művészeti területeken mindig vannak „ízlések közötti viták”.

A teljes interjú


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor megvédte Magyar Péter sógorát: Nem oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva
Szerinte Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszterként felelős szolgálatra kapott felkérést. Élesen kritizálta a Fidesz-kormányok gyakorlatát a rokonok - más típusú - helyzetbe hozását illetően.


A Vidéki Prókátor álnéven író jogász a Fidesz támogatóinak címezte bejegyzését, akik szerinte éppen a választási eredményeket próbálják feldolgozni. A poszt írója szerint Magyar Péter sógorának felkérése alapvetően különbözik a Fidesz-kormány alatt megszokott gyakorlattól.

A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd szerint „Melléthei-Barna Márton felelős szolgálatra és embert próbáló feladat teljesítésére kapott megtisztelő felkérést a sógorától, nem pedig oligarchának, strómannak és biobukszának lett kiválasztva, mint a fideszes rokonok.”

A Vidéki Prókátor szerint a két helyzet közötti különbség óriási. Úgy fogalmaz,

„ez pontosan akkora különbség, mint amekkora különbség a hazájáért dolgozó államférfi és a ruszki diktátornak felajánlkozó kisegér-maffiafőnök között van.”

A bejegyzést azzal a mondattal zárja, hogy „Örülök, ha segíthettem”, majd azt írja, hogy

szerinte Melléthei-Barna Márton számíthat a jogállamiság iránt elkötelezett magyar jogászok támogatására.

Magyar Péter tegnap bejelentette: sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek. A Tisza Párt jogi igazgatójaként ismert szakember, aki Magyar Péter bizalmasának számít, már a választások után a Parlamentben is feltűnt a pártelnök mellett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Pankotai Lilinek nem annyira tetszik Magyar Péter sógorának miniszteri kinevezése
Szerinte a családtag kinevezése sok mindent jelezhet, de nem feltétlenül cseng jól a nepotizmus ellen kampányoló Magyartól, és támadási felületet biztosít vele. Minden választót éberségre kért, hogy ne ismétlődjön meg az, ami 2010 és 1989 után.


Pankotai Lili egy bejegyzésben elemzi Magyar Péter döntését, miszerint sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek. A poszt írója szerint a leendő tárcavezető feladatai Magyar Péter nyilatkozata alapján egyebek mellett „a jogállam helyreállítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, a magyar emberek jog előtti egyenlőségének megteremtése, a korrupció megszüntetése, az átláthatóság megteremtése, a hatóságok szakmaiságának és a független ellenőrző intézmények helyreállítása, valamint azok politikamentes működése.”

Pankotai elismeri, hogy a jelöltnek megvan a szükséges szakmai múltja. „De néhány szempontot nem engedhetünk el, és nem hagyhatunk figyelmen kívül” – teszi hozzá. A szerző azt a kérdést veti fel, milyen következményei lehetnek a közeli rokoni szálnak egy kormányon belül.

„Lehetséges-e, hogy a minisztériumi dolgozók nemcsak a szimpla főnöküket látják majd a miniszterben, hanem az is befolyásolja őket, hogy családtagja a miniszterelnöknek?”

A poszt szerint felmerül az is, hogy a többi tárcavezető vagy a képviselők nem „csak” egy minisztert látnak majd benne, hanem a „nagyfőnök” rokonát. Pankotai szerint ezek a folyamatok a mindennapokban is ismerősek lehetnek. „Ilyen lehet az öncenzúra, a kritikák elhallgatása, ha esetleg nem jeleznek egy-egy problémáról, vagy nem jeleznek feljebb egy-egy kényesebb ügy kapcsán.”

A poszt írója szerint a dolog fordítva is működhet. „Az is előfordulhat, hogy mivel szoros rokoni szál köti össze a miniszterelnökkel, ezért pont hogy megkörnyékezik annak reményében, hogy közelebb férkőzhessenek a közvetlen hatalomhoz, kedvében járjanak, vagy harcoljanak a »kegyeiért« egy magasabb pozíció elnyerésének reményében.”

A bejegyzés azt is feszegeti, hogy Magyar Péter vajon képes lesz-e pusztán miniszterként tekinteni a rokonára. Pankotai szerint ez „kétélű kimenetel lehet”. Egyfelől elképzelhető, hogy elnézőbb lesz vele, sőt, annyira azonosulhat a sógorával, hogy a neki szóló kritikákat személyes támadásnak érezheti. „Az azonosulás veszélyes, és kizárja az objektivitás lehetőségét.”

Másfelől, írja, „az is lehetséges természetesen, hogy ebből fakadóan akár szigorúbb lesz sógorával szemben, és 170%-ot vár majd el tőle annak érdekében, hogy a döntése bizonyítva legyen a teljesítmény által, hogy az jónak bizonyult.”

A bejegyzés szerint mindez könnyen azt az üzenetet közvetítheti a választók és a fiatalok felé, hogy nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatok számítanak. A poszt szerzője szerint ez támadási felületet adhat, amely azt sugallja, hogy a Magyar Péter által korábban bírált rendszer „most csak brandet váltott”.

Pankotai Lili szerint persze lehetséges, hogy nem egy családi vállalkozás kiépítése a cél. „Sőt, sokat agyaltam, mi lehetett vajon a szándék emögött. És én nem a kifizetőhelyet láttam benne, sokkal inkább azt, hogy erre a pozícióra Magyar Péter minél közelebb, minél bizalmasabb embert szeretne.” A poszt írója szerint bár ez egy „kevésbé fájdalmas forgatókönyv”, mégis van benne némi rossz szájíz.

Úgy véli, a korábbi rendszer is a személyes lojalitáson alapult, amit le kellene bontani: „Hogy ne személyekre legyen építve a rendszer, és ne személyes bizalmakra, hanem az intézménybe vetett bizalom épüljön vissza.”

Pankotai Lili felidézi Magyar Péter korábbi nyilatkozatát, amely szerint azért nem lépett fel korábban az Orbán-kormánnyal szemben, mert a családi érdek – volt felesége pozíciója – ezt felülírta. A poszt szerint ebből az következik, hogy a politikában újra előállhat olyan helyzet, amikor „a helyes döntést felülírja a családi szempont”.

A poszt végkövetkeztetése szerint a jelölés sok mindennek a jele lehet, de hogy valóban az-e, az a jövőben dől el. A szerző szerint a döntés mindenesetre azt jelzi, hogy a választóknak ébernek kell maradniuk. „És nem hagyhatjuk meg csak a lehetőségét sem annak, hogy abba a hibába essünk, mint ’89 vagy 2010 után.”

A kritikákra reagálva Magyar Péter bejelentette, hogy húga a férje és bátyja kormányzati megbízatásának idejére [felfüggeszti aktív bírói tevékenységét], hogy elkerüljék a hatalmi ágak összefonódásának látszatát is. A leendő miniszterelnök egyúttal átlátható miniszteri döntéseket és nyilvánosan kezelt összeférhetetlenségi helyzeteket ígért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk