Kétszer is fizetnie kell annak, aki a Halászbástyáról minden irányba megcsodálná a panorámát, ugyanis a műemlék egy részét üzemeltető luxusétterem is pénzt szed a turistáktól az egyszer már befizetett belépődíj mellé. A hvg.hu azt írja: az üzemeltetőt korábban ettől egyszer már eltiltották, de trükkösen megoldotta a dolgot, méghozzá úgy, hogy egy üdítőt is ad a kilátás mellé, így már vendéglátásnak számít a szolgáltatás.
Egyik turista is nyilatkozott a portálnak, akik vettek jegyet, szerettek volna felmenni a sarokbástyára, hogy innen is lássák a főváros északi részének panorámáját.
„A lépcső le volt kordonozva, mert a Halászbástya Étterem 3 eurós díjat szedett a belépésért, miközben ott volt nálunk az 1000 forintért már megvett jegy, de azt mondták, az ide nem jó”
– mesélte a férfi, aki állítja, a többi turista is fel volt háborodva. „Nem értették, ez hogy lehetséges, én sem, mert korábban nem szedtek pénzt” – értetlenkedett.
Az ott lefotózott tájékoztató tábla alapján ebben a díjban benne van a „panoráma kilátás”, az ott kiállított mini Budapest-makett és „1 db üdítő”.
Ezért V. Naszályi Mártához, a Párbeszéd Magyarországért I. kerületi önkormányzati képviselőjéhez fordult, így derült ki, hogy az éttermet korábban már eltiltották az illegális jegyszedéstől, az üdítő pedig a szabály ügyes kijátszása.
A helyzet most az, hogy a teljes Halászbástyát megtekintő turistáknak kétszer is fizetniük kell – ha akartak üdítőt inni, ha nem.
Kétszer is fizetnie kell annak, aki a Halászbástyáról minden irányba megcsodálná a panorámát, ugyanis a műemlék egy részét üzemeltető luxusétterem is pénzt szed a turistáktól az egyszer már befizetett belépődíj mellé. A hvg.hu azt írja: az üzemeltetőt korábban ettől egyszer már eltiltották, de trükkösen megoldotta a dolgot, méghozzá úgy, hogy egy üdítőt is ad a kilátás mellé, így már vendéglátásnak számít a szolgáltatás.
Egyik turista is nyilatkozott a portálnak, akik vettek jegyet, szerettek volna felmenni a sarokbástyára, hogy innen is lássák a főváros északi részének panorámáját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Utolsó napok az iglukban: véget ér a téli szezon a 360 Bar tetején
Még pár napig beülhetsz Budapest egyik legkülönlegesebb „buborékjába”: a 360 Bar Igloo Garden május 3-ig vár, aztán eltűnnek a tél ikonikus kis kuckói, majd rövid átalakulás után, már igluk nélkül, a tavaszi-nyári szezonra nyit újra.
Van valami furcsa abban, ahogyan a saját városunkhoz viszonyulunk. Miközben utazáskor gondolkodás nélkül felkutatjuk a legjobb kilátásokat, tetőbárokat vagy „rejtett” helyeket, addig otthon sokszor hajlamosak vagyunk leragadni a jól ismert útvonalaknál. Pedig néha elég csak feljebb menni pár emeletet, és máris egészen más perspektívából nézhetünk rá Budapestre - a 360 Bar pedig erre a legjobb példa.
Most ráadásul van egy konkrét ok is, hogy ezt ne halogasd: a 360 Bar Igloo Garden május 3-a után bezár, így már csak néhány napig ülhetsz be ezekbe a fűtött, átlátszó buborékokba a város fölött.
Addig viszont még épp belefér, hogy végignézd a panorámát, kipróbálj néhány bistro-fine fogást, és megkóstold a koktélokat is. Mi pedig mutatjuk, milyen élményre számíthatsz!
Az egész történet már az odajutással elkezdődik. Az Andrássy út 39. szám alatt nem egy klasszikus, utcáról azonnal hívogató bár vár, hanem egy olyan hely, amit egy kicsit keresni kell. Belépsz az épületbe, elsétálsz a recepciónál, majd megtalálod a liftet, amelynek gombjai között ott van a 360 Bar. Amikor megnyomod, még nem sejted, mennyire megváltozik majd a hangulat pár másodpercen belül: a zártabb, visszafogott folyosóból egyszer csak egy világos, nyitott tetőkertbe lépsz ki, mintha tényleg egy másik dimenzióba érkeztél volna.
Ez az a pont, ahol hirtelen megváltozik minden. Az ember szinte automatikusan körbenéz:
végigfut a tekintete az Andrássy úton, megakad a Bazilika kupoláján, elkalandozik a Hősök tere irányába, majd egészen a budai hegyekig jut.
Ez nem az a panoráma, amit egyetlen pillantással letudsz, hanem inkább az, amiben egy kicsit benne maradsz, és hagyod, hogy lassan magával ragadjon.
Télen iglukban lehet ücsörögni a város felett
Ez az élmény télen kap igazán különleges réteget, amikor a 360 Bar teljesen átalakul. Míg a melegebb hónapokban egy nyitott, pezsgő rooftop bárként működik, addig a hidegben fűtött igluk költöznek a tetőre.
Ezek az átlátszó, kupolaszerű kis építmények nemcsak a hideg ellen védenek, hanem egy sajátos, intim hangulatot is teremtenek: egyszerre zárnak el a külvilágtól, miközben mégis végig kapcsolatban maradsz a várossal.
Belépve az igluba azonnal megérzed a különbséget. Kint a hideg, bent kellemes meleg, miközben az áttetsző falakon keresztül ott vibrál Budapest. Ez a kettősség adja az élmény egyik legnagyobb erejét. Ráadásul az igluk nem egyformák: mindegyik más berendezéssel és kicsit más kilátással vár, így valóban kis szeparékként működnek, ahol egy estére saját tered lehet a város fölött.
Ebben a környezetben könnyű elveszíteni az időérzéket. Egy beszélgetés észrevétlenül elnyúlik, a telefon a zsebben marad, és egyszer csak azon kapod magad, hogy már rég nem csak „beugrottál egy italra”, hanem teljesen belecsúsztál az estébe.
Nem csak a kilátás miatt érdemes felmenni
A 360 Barban azonban nem csak a panoráma viszi a prímet, bőven van még, amiért érdemes feljönni. Az élményhez szorosan hozzátartozik az étel és az ital kínálat is, és szerencsére egyikben sincs hiány.
Az étlap szezonálisan változik, és erősen a bistro fine vonalat képviseli: jól ismert alapok, izgalmas, néha meglepő párosításokkal.
A lazactatár avokádóval például az a fogás, amelynél már ránézésre érzed, hogy jó döntés lesz, a színek és az állag egyértelműen a frissességről árulkodnak. A lazac steak fokhagymás polentával és szicíliai lecsóval pedig pont az a kombináció, amely elsőre talán váratlan, de éppen ettől válik emlékezetessé. A raclette több változatban is elérhető, és kifejezetten jól illik ehhez a még kicsit hidegebb, kuckózós hangulathoz. Itt futottam bele életem mákos gubájába is, ami pont megtalálta az újraértelmezés és a klasszikus közötti arany középutat, és egyszerűen nem lehet abbahagyni.
A koktéloknál hasonló a helyzet. A kínálat erős, a signature italok és a klasszikusok egyaránt helyet kapnak, ráadásul olyan formában, amely egyszerre látványos és szerethető. Nem akar túlbonyolítani semmit, inkább arra koncentrál, hogy az ital valóban élmény legyen. A Pornstar Martini például most újra nagyot megy, és itt kifejezetten emlékezetes verzióval találkoztam.
Ahogy telik az este, egyre inkább összeáll a kép: ez egy eldugott, brutális panorámával megáldott hely, ahol a különböző elemek - a kilátás, a tér, az ételek és az italok - nem csak külön-külön működnek, hanem szépen egymást erősítik.
Most menj még, ha igluban ülnél, utána a tavaszi-nyári szezon vár!
Május 3-a után tehát véget ér a téli szezon, és egy időre eltűnnek a bár ikonikus, kuckós iglui.
Egy rövid szünet után azonban újra kinyit majd, immár a tavaszi-nyári arculattal: nyitott tetőtérrel, friss levegővel, új étlappal és ugyanazzal a jó hangulattal, de egészen más élménnyel.
Szóval ha most az igluk miatt mennél, ne halogasd - de tavasszal és nyáron is érdemes visszatérni, amikor már a nyitott tetőről, egészen más hangulatban tárul eléd a város.
Van valami furcsa abban, ahogyan a saját városunkhoz viszonyulunk. Miközben utazáskor gondolkodás nélkül felkutatjuk a legjobb kilátásokat, tetőbárokat vagy „rejtett” helyeket, addig otthon sokszor hajlamosak vagyunk leragadni a jól ismert útvonalaknál. Pedig néha elég csak feljebb menni pár emeletet, és máris egészen más perspektívából nézhetünk rá Budapestre - a 360 Bar pedig erre a legjobb példa.
Most ráadásul van egy konkrét ok is, hogy ezt ne halogasd: a 360 Bar Igloo Garden május 3-a után bezár, így már csak néhány napig ülhetsz be ezekbe a fűtött, átlátszó buborékokba a város fölött.
Addig viszont még épp belefér, hogy végignézd a panorámát, kipróbálj néhány bistro-fine fogást, és megkóstold a koktélokat is. Mi pedig mutatjuk, milyen élményre számíthatsz!
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tacskók százai lepték el a Városligetet – Fotókon a rekorddöntési kísérlet
A DOGZ Fesztivál keretében tartottak tacskós falkasétát és rekordkísérletet péntek délután a Városligeti Nagyréten. A szervezők célja, hogy felülmúlják a 2025-ben felállított, 502 tacskóból álló magyar csúcsot.
Tacskók és gazdáik lepték el ma délután a Városligetet, ahol 13 órakor elrajtolt a DOGZ Fesztivál egyik leglátványosabb programja, a tacskós falkaséta.
A közös vonulás egyben rekordkísérlet is: a szervezők célja az volt, hogy megdöntsék a tavaly felállított, 502 tacskóból álló magyar csúcsot.
A fesztivál a Városligeti Nagyréten zajlik, a részvételhez a kutyáknak kötelező a póráz használata és az érvényes oltási könyv felmutatása.
A We love Dogz magazin által szervezett esemény azonban nemcsak a rekorddöntésről szól. A rendezvényen külön TacskóLand is várta a tacskósokat, ahol egész nap a fajtáé volt a főszerep: a programok között szerepelt a leghosszabb és legszebb tacskó versenye, valamint fajtabemutatók és kerekasztal-beszélgetések is.
A cél egy olyan közösségi tér létrehozása, ahol a gazdik találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek, és szakértőktől kaphatnak tanácsokat.
A 2026-os rekordkísérlet hivatalos végeredményéről egyelőre nincs hivatalos szervezői közlés.
Fotókon a tacsik!
Tacskók és gazdáik lepték el ma délután a Városligetet, ahol 13 órakor elrajtolt a DOGZ Fesztivál egyik leglátványosabb programja, a tacskós falkaséta.
A közös vonulás egyben rekordkísérlet is: a szervezők célja az volt, hogy megdöntsék a tavaly felállított, 502 tacskóból álló magyar csúcsot.
A fesztivál a Városligeti Nagyréten zajlik, a részvételhez a kutyáknak kötelező a póráz használata és az érvényes oltási könyv felmutatása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó terveit, a Nyugati téri felüljárót is elbontanák – Az ötletek máris hatalmas vitát kavartak
Vitézy Dávid bemutatta a Pesti Fonódó villamoshálózat első terveit, amelyek a Deák és a Lehel tér közötti szakaszt építenék át. A fejlesztés átszállásmentes kapcsolatot teremtene többek között Újpest, Angyalföld és a déli vonalak között.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”
Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”
Vitézy Dávid régóta hisz abban, hogy „forrásokat szerezni leginkább kész, azonnal megvalósítható tervekkel lehet; ennek hiányában legfeljebb elvi vitát lehet folytatni a pénzek elosztásáról, ami általában nem vezet sehova.”
Beszámolója szerint a BKK-nál és a tervezőknél gőzerővel zajlik a munka, és „mindezt sok év semmittevés után, alig néhány hónap alatt értük el”.
A Pesti Fonódó a Deák tér és a Lehel tér közötti hiányzó szakasz megépítésével valósulhat meg, amely szerinte „Angyalföld, Rákosrendező, Újpalota és Újpest térségéből is átszállásmentes belvárosi és budai kapcsolatokat biztosítana”.
Vitézy Dávid elmondása alapján: gyakorlatilag össze tudnának forrasztani egy egységes hálózatba „délről a 47-es és 49-es vonalat, valamint az új Műegyetem rakparti ágról érkező egyik vonalat, - északról a 12-es, a 14-es és a Szegedi úti felüljáró megépülte esetén Rákosrendezőn át az egyik Újpalota (69-es) felől érkező vonalat”.
Azt állítja, a változás hatása a Budai Fonódóéhoz lenne hasonló, ahol „minden vártnál többen használják az összekötött vonalakat, mióta nem sok átszállással lehet csak utazni Budán.” A modellezés szerint az új szakaszon 44-49 ezer napi utassal számolnak, és a fejlesztéssel naponta 2500 órát takarítanának meg a budapestieknek.
„Ez azt jelenti, hogy ez a beruházás kb. 90 évnyi várakozási időt spórol meg az utasoknak évente” – írta.
Vitézy Dávid azt is közölte, hogy Karácsony Gergellyel közösen a következőket javasolják a bizottságnak:
• „a Bajcsy-Zsilinszky úton a villamospálya körül zöldsáv is létesüljön, új fákkal, folytatva a Károly körút 13 évvel ezelőtti átalakítását, a kerékpárosok nem zavarják majd a gyalogosokat tovább a járdán, faltól falig megújul ez a fontos belvárosi főút,
• Nyugati téren tüntessük el a ronda és teljesen felesleges felüljárót, a buszvégállomás és a parkoló helyett zöld köztér létesül, a Váci úton a javaslatunk szerint a villamos szélső vezetésben halad majd a bevásárlóközpont mellett füves vágányon,
• a Lehel téren szűnjön meg az, hogy a templom egy aszfalttenger közepén áll, legyen valódi köztér a piac előtt a villamosvégállomás helyett.”
Bejegyzését azzal zárta, hogy rengeteg munka van még hátra, a látványtervek sem véglegesek, mert „számos részlet a továbbtervezés során kerül majd a helyére, most a koncepcionális irányokat fogjuk eldönteni a hétfői bizottsági ülésen, utána folytatódik a munka tovább”.
A politikus bejegyzéséhez máris rengeteg komment érkezett, és óriási vitát váltott ki. Többen kifogásolják, hogy így kevesebb autó tud majd közlekedni erre, ami szerintük még nagyobb dugót okozhat. Mások szerint felesleges a villamos, mert ezen a vonalon közlekedik a metró is. Ugyanakkor van aki üdvözli az ötletet, hogy több lesz a zöld felület és kényelmesebb lesz a gyalogosoknak, kerékpárosoknak a környék.
Vitézy Dávid a közösségi oldalán arról írt, hogy elkészültek a Bajcsy-villamos, vagyis a Pesti Fonódó villamoshálózat első tervei. Bejegyzése szerint „hétfőn a szakbizottság elé visszük a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal, azaz a Pesti fonódó villamoshálózat koncepcionális terveit, hogy az engedélyezési tervek elkészítéséhez szükséges főbb döntések megszülessenek.”
Állítása szerint nagyon jó döntésnek bizonyult, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2024 végén a javaslatukra úgy döntött, a befagyasztott uniós források ellenére saját pénzből megkezdik a tervezést. Úgy véli, „így viszont lehetséges, hogy az új kormány által visszaszerzett uniós pénzekből ez a fejlesztés meg is valósulhasson.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: megnéztük, milyen lett az MTA-székház több tízezer LEGO-elemből
A látványos projektet mi is megnéztük az MTA „200 év kincsei” kiállításán, ahol a makett mellett egészen kivételes történelmi relikviák is várják a látogatókat.
Egészen különleges látvány fogadja azokat, akik betérnek a Magyar Tudományos Akadémia megújult székházába: az ikonikus épület ezúttal nemcsak eredeti formájában, hanem egy aprólékosan kidolgozott LEGO-makettként is „életre kel”. A több mint 60 ezer kockából készült alkotás az MTA200 jubileumi programsorozat egyik legizgalmasabb vállalása, amely egyszerre játékos, látványos és meglepően elgondolkodtató módon idézi meg az intézmény múltját.
Mi is ott jártunk, közelről megnéztük a különleges makettet, és bejártuk az „MTA 200 év kincsei” című kiállítást is, amely még gazdagabb kontextusba helyezi ezt a rendhagyó alkotást.
A projekt a Fiatal Kutatók Akadémiájának kezdeményezésére valósult meg, a megtervezésében pedig Dóczy Balázs LEGO-építőmester működött közre. Az ő tervei alapján készült el az 1:75 méretarányú modell, amely nemcsak méreteiben, hanem részleteiben is lenyűgöző: a klasszicista homlokzat elemei, a korinthoszi oszlopok, az íves ablakok és a díszítőmotívumok mind visszaköszönnek a kockákból felépített változaton. Ha közelebb hajolunk, még a szobrok és a szfinxek is felismerhetők, sőt felülről a belső udvar is láthatóvá válik, ami külön izgalmas perspektívát ad az épületnek.
Közösségi élmény, amelybe a diákok is bekapcsolódtak
A makett azonban nemcsak egy látványos installáció, hanem egy valódi közösségi alkotás eredménye.
A több mint 60 ezer elemből álló építmény 195 különálló modulból áll, amelyek egy részét a Középiskolai MTA Alumni Program diákjai rakták össze.
Így a fiatalok nemcsak szemlélői, hanem aktív résztvevői lettek az építésnek, miközben játékos formában ismerkedhettek meg az Akadémia történetével és szerepével.
A 94×120 centiméter alapterületű, 60 centiméter magas makett elkészítése nagyjából egy hetet és mintegy 150 munkaórát vett igénybe, az utolsó simításokra pedig 2026. április 17-én került sor. Ekkor diákok, kutatók és önkéntesek együtt dolgoztak az utolsó részleteken, ami nemcsak az építés lezárását jelentette, hanem egy közös élményt is, amelyben minden résztvevő hozzátehette a saját „kockáját” az egészhez.
Ez a gondolat egyébként nem véletlen:
a kezdeményezés tudatosan reflektál arra, hogy az MTA székháza a 19. században közadakozásból épült fel, vagyis a társadalom széles rétegeinek összefogása hozta létre.
A LEGO-projekt ezt a történelmi példát idézi meg mai formában, ahol a közösségi munka és az együtt gondolkodás válik az alkotás legfontosabb elemévé.
Időutazás a „200 év kincsei” kiállításon
Mi pedig nemcsak a makettet néztük meg, hanem bejártuk az „MTA 200 év kincsei” című kiállítást is, ahol a LEGO-alkotás méltó környezetbe került. A tárlat igazi időutazás: egyetlen térben találkozhatunk a magyar kultúra és tudomány meghatározó relikviáival.
Látható például egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy darab Hunyadi Mátyás híres corvinái közül, de itt őrzik a Szózat eredeti kéziratát is, amely Vörösmarty Mihály munkája.
Különösen izgalmasak azok a személyesebb tárgyak és dokumentumok, amelyek közelebb hozzák az irodalmi és történelmi alakokat. Arany JánosKapcsos könyve mellett Petőfi Sándor relikviái is helyet kaptak, miközben Madách ImreAz ember tragédiája című művének eredeti kézirata is megtekinthető – ráadásul Arany megjegyzéseivel együtt. A későbbi korszakokat idézik meg Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezsővagy József Attila művei, amelyek egymás mellé helyezve egészen új nézőpontból mutatják meg a köztük húzódó feszültségeket és párbeszédeket. Az egyik legerősebb pontja a kiállításnakRadnóti Miklós emlékezete: a Bori notesz – amely közel két éven át a föld alatt rejtőzött – megrendítő közelségbe hozza a költő utolsó időszakát.
A székház harmadik emeletén a portrégaléria is külön világot nyit meg. A falakon sorakoznak többek között Széchenyi István, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc vagy Eötvös József arcképei, amelyek nemcsak esztétikai élményt adnak, hanem arról is mesélnek, hogyan alakult ki az a nemzeti emlékezet, amelyben ezek az alakok ma is meghatározó szerepet játszanak.
A kiállítás ráadásul kifejezetten nyit a fiatalok felé is: diákcsoportokat múzeumpedagógiai programok várnak, a tanárok pedig akár rendhagyó irodalom- vagy történelemórát is tarthatnak a vitrinek között – nem mindennapi élmény lehet például a Szózatról úgy beszélni, hogy közben ott van előttünk az eredeti kézirat.
A tárlat az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az MTA Művészeti Gyűjtemény anyagából válogat, és ritkán látható kincseket tesz elérhetővé a nagyközönség számára.
Nézd meg képgalériánkat a kiállításról:
A történet folytatódik
Ebben a közegben a LEGO-ból épült székház még inkább új jelentést kap: nemcsak egy kreatív installáció, hanem egyfajta híd múlt és jelen között. Miközben a vitrinekben évszázadok történetei sorakoznak, a makett azt mutatja meg, hogyan lehet mindezt mai eszközökkel, élményszerűen továbbadni a következő generációnak.
A közös építés ráadásul nem zárult le a makett elkészültével: 2026 őszén újabb alkalmak kapcsolódnak a kezdeményezéshez, ahol ismét középiskolások kapcsolódhatnak be az alkotás folyamatába.
Ezek a közösségi napok a Fiatal Kutatók Akadémiája MTA200-as programjainak kiemelt eseményei, amelyek egész évben igyekeznek bevonni a fiatalokat az Akadémia életébe, a bicentenáriumi rendezvénysorozat pedig 2026 decemberében zárul majd az FKA saját ünnepi hónapjával.
Az építési napok részletei a Középiskolai MTA Alumni Program honlapján lesznek elérhetők,
a már elkészült alkotást pedig bárki megnézheti: az év végéig az „MTA 200 év kincsei” kiállítás látogatói testközelből is megcsodálhatják a több tízezer LEGO-kockából összeálló székházat.
Egészen különleges látvány fogadja azokat, akik betérnek a Magyar Tudományos Akadémia megújult székházába: az ikonikus épület ezúttal nemcsak eredeti formájában, hanem egy aprólékosan kidolgozott LEGO-makettként is „életre kel”. A több mint 60 ezer kockából készült alkotás az MTA200 jubileumi programsorozat egyik legizgalmasabb vállalása, amely egyszerre játékos, látványos és meglepően elgondolkodtató módon idézi meg az intézmény múltját.
Mi is ott jártunk, közelről megnéztük a különleges makettet, és bejártuk az „MTA 200 év kincsei” című kiállítást is, amely még gazdagabb kontextusba helyezi ezt a rendhagyó alkotást.
A projekt a Fiatal Kutatók Akadémiájának kezdeményezésére valósult meg, a megtervezésében pedig Dóczy Balázs LEGO-építőmester működött közre. Az ő tervei alapján készült el az 1:75 méretarányú modell, amely nemcsak méreteiben, hanem részleteiben is lenyűgöző: a klasszicista homlokzat elemei, a korinthoszi oszlopok, az íves ablakok és a díszítőmotívumok mind visszaköszönnek a kockákból felépített változaton. Ha közelebb hajolunk, még a szobrok és a szfinxek is felismerhetők, sőt felülről a belső udvar is láthatóvá válik, ami külön izgalmas perspektívát ad az épületnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
