SZEMPONT
A Rovatból

Vannak lányok, akik a mezőgazdaságban képzelik el a jövőjüket

Imola fodrásznak tanul, Brigitta gyerekkorában hercegnőnek készült, Bianka pedig egy kiállításon találkozott először traktorokkal. Mindhármuknak az az álma, hogy a mezőgazdaságban dolgozzanak.
Az Abcúg.hu cikke, szöveg: Fődi Kitti, Fotó: Magócsi Márton - szmo.hu
2018. június 12.



Egyiküket sem a szülői kényszer terelte a pályára, őket tényleg boldoggá tesz a kapálás, a traktorozás vagy éppen a tehenek terelgetése.

Miközben a gazdák panaszkodnak, hogy a gyerekeiknek már derogál a mezőgazdaságban dolgozni, addig Imola, Brigitta és Bianka mezőgazdászok szeretnének lenni. Mindhárman lehetnének bármelyik tizenéves lány, akit Budapest utcáin látni, ők mégis egy ma már egyáltalán nem szokványos munkát választottak maguknak. Kinek a szülei, kinek a nagyszülei foglalkoztak mezőgazdasággal, de van közöttük olyan is, aki úttörőnek számít a családban.

A lányokat a mezőgazdaságon túl összeköti, hogy mindhárman indultak már a Gazdász Szépe szépségversenyen, ahol a szépségükön túl azt is bemutatták, hogy mit is jelent számukra kinn lenni a szabad levegőn a növények között vagy az állatokkal.

A dinnyés kislány

"A korombeliek közül van, aki támogat, van, aki kicsit lenéz, hogy: na, paraszt, túrja a földet. Apukám szokta mondani, hogy nem az a paraszt, akin gumicsizma van. Én is ezt az elvet tartom" – meséli nevetve Dalacsi Imola a dinnyeföldjükön állva.

A 16 éves Dalacsi Imolával és édesanyjával, Dalacsi Attilánéval Orosházán találkozunk, hogy megtudjuk, hogy lehet az az álma egy fiatal lánynak, hogy a földeken dolgozzon. Imola és anyukája délutánra várnak minket, amikor már Imola is hazaér a suliból, ahol fodrásznak tanul. Az udvaron két tacskó, Zseni és Ribizli üdvözöl minket fiatal gazdájuk mellett tipegve. Imola nagyon közvetlen, szinte már rutinos az interjúadásban, mert az utóbbi időben több helyi média is megkereste, amiért megnyerte az idei Gazdász szépe versenyt.

A család 30 éve foglalkozik mezőgazdasággal, de már Dalacsi Attiláné szülei is állatokat tartottak és gabonafélét termesztettek. A család mostani fő profilja a dinnyetermészetes, de hogy egész évben meg tudjanak élni, árulnak még kukoricát, retket, paprikát, paradicsomot, salátát, karfiolt, brokkolit és spenótot.

Az anyuka szemmel láthatóan nagyon büszke lányára, de nem csak a szépségversenyen aratott győzelme miatt, hanem amiért ő is olyan rajongással bír a dinnyék iránt, ahogy ő is.

Amikor Imola a büszke anya mellet szót kap, elmeséli, hogy most azért tanul fodrásznak, mert amikor középiskolába ment, nem indult mezőgazdász szak, de a fodrász suli elvégzése után növényvédelmet szeretne tanulni. Azt meséli, hogy sok lehetősége van, mert a fodrászaton túl a média is érdekli, de ezekre inkább csak hobbiként gondol, a mezőgazdaság az, ami biztosan főszerepet kap majd a jövőjében.

Imola a termesztés egész folyamatában kiveszi a részét, az édesanyjával ketten szoktak palántázni, ő locsol, kapál, szellőzteti a fóliasátrat, vet és ő adja el a piacon az árut.

"Nyáron én állok ki egész nap a piacra. Az eladás a kedvenc részem, mert sok embert megismerek. Már két éve vagyunk kinn az orosházi piacon és már mindenki tudja, hogy én vagyok a dinnyés kislány" – meséli nevetve Imola.

Miután végignéztük a kertben lévő fóliasátrakat, furgonba pattanunk és kimegyünk a nem messze lévő dinnyeföldre. A görögdinnye még éppen csak most kezdett érni, júliusban lesz először leszedhető.

A hatalmas földterületet hárman művelik, Imola és a szülei. Imolának van egy nővére, de őt egyáltalán nem ragadta magával a mezőgazdaság, ápolóként dolgozik, és csak akkor megy ki a földre, ha muszáj.

"Nyilván az is benne van, hogy a szüleim ezzel foglalkoztak, ebben nőttem fel, mert kiskoromtól kezdve kinn voltunk a földeken. Igazából megfogalmazhatatlan a számomra, hogy miért szeretem, mert ezért, ami itt van" – mondja kitárva a karjait.

Imola el sem tudja képzelni, hogy az osztálytársai mit csinálnak, miután hazaérnek, ő elképzelhetetlennek tartja, hogy benn üljön a szobában. Suli után, amint hazaér és végzett a leckéjével, már megy is a szüleinek segíteni. A nyarat pedig teljes egészében a dinnyézésnek szenteli: hétfőn, kedden és szerdán a földeken dolgoznak, csütörtöktől pedig reggel héttől este hétig kinn árulja a piacon a dinnyét. Idén nyáron egy fodrászatba kell mennie gyakorlatra, de azt is úgy időzítette, hogy mire szedni kell a dinnyét, addigra ráérjen, mert ennél nincs fontosabb.

Fiatal lányok, akik mezőgazdasággal akarnak foglalkozni

Az időzítés kulcsfontosságúnak tűnik azoknál, akik dinnyével foglalkoznak, ugyanis Dalacsi Attiláné még a szülést is a dinnyéhez igazította, hogy a nyárra már akkorák legyenek a gyerekek, hogy ki tudja őket tolni babakocsiban a földekre. Imola tehát szó szerint a földeken és a piacon töltötte a gyerekkorát, ahova akkor is szívesen ment, ha nem kellett, mert bulinak tartotta. Az anyukája viszont sosem kényszerítette arra, hogy dolgozzon, a lányt teljesen magától kezdte el érdekelni a növénytermesztés. Imola ahogy nőtt, úgy egyre több feladatból vehette ki a részét.

"Úgy komolyabban 2-3 éve kezdett el tényleg érdekelni a mezőgazdaság. Akkor jöttem rá, hogy milyen jó kapálni, itt kinn nem szól hozzám senki, levezetem a feszkót"

– mondja.

Imola osztálytársai közül a versenyig sokan nem is tudták, hogy mi tölti ki a mindennapjait. A lány úgy látja, hogy van, aki tiszteli, amit csinál, de olyan is akad, aki lenézi. Az viszont szerinte is nagyon ritka, hogy egy olyan fiatal lány, mint ő egész életében mezőgazdasággal szeretne foglalkozni.

Imola nem próbál meg áltatni azzal, hogy néha nincs elege a munkából, amikor már órák óta a negyven fokon van. Neki is jól esik a pihenés, ugyanolyan, mint bármelyik fiatal, szeret a barátaival elmenni szórakozni, most éppen műkörmöt is felrakatott egy bál miatt, de a dinnyéhez mindig visszatér.

Miközben Imola odavan a dinnyetermésztésért, magát a dinnyét nem szereti, ahogy a család többi tagja sem, ha beviszik az asztalra, akkor sosem fogy el.

Úristen, az egy lány?

Már az ország másik végében járunk, egy Győr-Moson-Sopron megyei kis falucskában, Rábaszentmihályon. Lengyel Brigitta most 19 éves, és egy farmon dolgozik, ahol több, mint 60 tehénnek viseli gondját, amiből neki is vannak sajátjai, sőt otthon disznókat is tart. Brigitta gyerekkorában hercegnőnek készült, Barbie babákkal játszott, nem gondolta volna, hogy a mezőgazdaságban köt ki.

Érkezésünk után megmutatja a traktorokat, amiket ő is szokott vezetni, aztán elvisz minket a Rába árteréhez, ahova a teheneket hajtják ki. A tehenek békésen legelésznek a fák hűse alatt, Brigitta pedig rögtön a kedvencét, Kávét keresi, aki kézhez van szoktatva és a napokban fog elleni.

A lánynak a nagypapája foglalkozott tehenekkel, Brigitta onnan látta, mit-hogyan kell csinálni. Már gyerekkorában könyörgött a nagypapának, hogy engedje fejni, de a malacok körül is szívesen sertepertélt. Brigitta szülei viszont egyáltalán nem foglalkoznak állatokkal, mindketten gyári munkások, de sosem próbálták elterelni a lányukat a mezőgazdaságtól, a nagymama viszont annál inkább, emiatt tanult szakácsnak.

"A szakács szakma maximum a sokadik terv, ha valami nem úgy jönne össze. Én már középiskola kilencedikben át akartam iratkozni gépszerelőre, de nagymamám nyüstölt, hogy legyen nőies szakmám, mert ez csak egy fellángolás és majd megunom"

– meséli.

A lánynak komoly tervei vannak, szeretne egy saját telepet, ahol önállóan tenyésztheti az állatokat, mert jelenleg a nagypapája egy barátjának, Józsinak a farmján dolgozik. Elvégezte a szakács iskolát is, de utólag szeretne egy gépszerelőit is elvégezni, mert nagyon idegesítő, amikor kinn a földön elromlik a traktor és ki kell hívnia valakit, hogy nézze meg, mi baja.

"A traktorozás a legjobb. Az az élmény, hogy amikor mész és utánad néznek, hogy úristen, az egy lány? Meg én annyira állatbarát vagyok, azért van most is ilyen sok tehén, mert mindegyiket meg akarom tartani" – meséli, fejével a legelésző tehenek felé intve.

A borjak közül eladnak néhányat, a teheneknek pedig a tejét árusítják, ebből van annyi bevétel, hogy Brigitta meg tud élni, de az álma megvalósításához, a saját telek megszerzéséhez, ennél jóval többre van szüksége. A gépszerelő mellett még egy képzést szeretne elvégezni, ami minősített gazdává teszik, így tudna pályázni az államnál egy saját telekre.

A tehenek egész napos elfoglaltságot jelentenek, Brigitta minden nap ötkor kell, előbb megeteti a disznókat és a teheneket, mert nála mindig az állat az első, ő csak azok után reggelizik. A tehenek kihajtása után a bálázást is ő csinálja, egyedül a vetést nem ő szokta, mert fél, hogy valamilyen hibát ejt a sorban.

A környéken a fiatal lányok közül rajta kívül senki nem foglalkozik önszántából mezőgazdasággal. A kortársai részéről nem sok beszólogatást kapott, a helyi asszonyoktól viszont annál inkább, akik túl nehéznek tartják ezt a munkát egy nőnek.

Ebből már kiszeretni nem lehet

Az ország egy harmadik végében, a Miskolctól nem messze lévő Encsen is meghódították egy tizenhét éves lány szívét a traktorok. Dávid Bianka szobájában egy egész falat lefednek a traktoros poszterek és magazinokból kivágott képek. Nemrég még egy hatalmas molinót is kapott az egyik barátjától, de az ágyneműjén is traktorok vannak.

Bianka a napokban lett képesített gazdász, az osztályból csak ketten vizsgáztak ötösre. Most nagyon izgatott, mert a kombájnra is megszerezte a jogosítványt, ami a napokban fog megérkezni.

Pedig ez a hatalmas rajongás szinte teljesen véletlenül került az életébe. A családja sosem foglalkozott mezőgazdasággal, az anyukája erdészeti szerszámokat árul, a bátyja hentes, az egyik nővére jogász, a másik szociális munkás.

Amikor Bianka még csak 13 éves volt, a mezőgazdasági középiskola, ahova most jár, egy traktorkiállítást rendezett. Bianka többször is megnézte a traktorokat, első pillantásra még nem szeretett a gépekbe, de aztán azon kapta magát, hogy egyre többet jár vissza. A visszafordíthatatlan szerelembe esés akkor következett be, amikor az osztályával felutaztak Budapestre és megnézték az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást. Bianka eredetileg szakácsnak vagy fodrásznak készült, de ekkor eldöntötte, hogy gazdász lesz.

Beiratkozott a középiskolába, ahol szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztést tanultak. Mivel a tanüzemben kevés állat volt és túl sok volt rá a tanuló, ezért váltott műszakban jártak etetni, itatni, trágyázni, legeltetni. Bianka nagyon imádta ezt a munkát, minden állatnak volt neve, ő maga is több borjat felnevelt. Most Németországba készül egy pulykatelepre két hónapos gyakorlatra.

A lánynak az az álma, hogy egyszer majd egy saját telepe legyen.

"Nőként ebben elhelyezkedni itt Magyarországon elég nehéz. Csak családi gazdaságokban vagy saját telken van esély. Én arra gondoltam, hogy kicsivel, például egy tanyával kezdek, és akkor szép lassan építkezek majd, hogy a saját magam ura legyek. Engem ez a férfimunka jobban vonz" – meséli.

Már akkor tudta, hogy nem lesz könnyű elhelyezkedni, amikor elkezdett tanulni. Mivel a családja nem foglalkozott mezőgazdasággal, nincs is földjük, ahol vetni lehetne vagy állatokat tartani, a közelben pedig kevesen foglalkoznak állattenyésztéssel, akik igen, azok is nagygazdák, és megvannak a saját embereik. A lány elképzelhetőnek tartja, hogy másfajta munkát is kénytelen lesz elvállalni, de ahogy ő fogalmaz: a mezőgazdaságból már nem lehet kiszeretni.

Bianka azt mondja, hogy a későbbiekben a traktor miatt szeretne növénytermesztéssel is foglalkozni, de az állatokat is imádja, ezért nem igazán tudna választani a kettő közül.

Most, hogy befejezte a sulit, nagyon hiányzik neki a gazdálkodás, ezért a kert végében egy kiskertet alakított ki az édesanyjával, de ez sem pótolja eléggé az állatok hiányát. Saját maguknak vetnek répát, paradicsomot, paprikát. A lánynak van egy fűkaszája is, amit annyira szeret, hogy soha senkinek a kezébe nem adná. Természetesen egy saját traktorra is nagyon vágyik, de egyelőre még túl sokba kerülne.

Bianka azt mondja, hogy sok savazást kapott a falubeliektől és az ismerőseitől, amiért ilyen fiús szakmát választott, de a családja és a barátai támogatják benne.

Miután hazaér Németországból, szeptembertől ismét visszamegy az iskolába, hogy letegye az érettségit, de egy technikusi képzést is el fog végezni, hogy magasabb minősítésű gazdász lehessen. Bianka a Gazdász Szépe versenyen is azért indult el, hogy megmutassa, egy fiatal lány is érthet a traktorokhoz és a mezőgazdasághoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hankó Balázs nem emlékezett rá, pontosan miért adott 500 milliót egy két héttel azelőtt létrejött cégnek
A miniszter az Egyenes Beszédben próbált válaszolni arra, hogyan kerülhetett 17 milliárd forint Fideszhez köthető szervezetekhez és előadókhoz a választások előtt a Nemzeti Kulturális Alapból. Hankó szerint a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok melletti kiállás döntött.


Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagált a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli pénzosztási botrányra. A miniszter szerint az eljárás jogszerű volt, a döntések pedig ízlésbeli kérdések, amelyek a hazaszeretetet és a magyar büszkeséget erősítő kultúrát hivatottak támogatni.

A beszélgetés elején Hankó Balázs kifejtette, hogy az NKA ideiglenes kollégiumát, amely a vitatott támogatásokat kiosztotta, maga a Nemzeti Kulturális Alap bizottsága hozta létre a korábbi évekből megmaradt, az ötöslottó bevételeiből származó „tartalék” szétosztására. Azt állította, hogy a testület tagjai, köztük saját minisztériumának munkatársai, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, így „az ő kulturális rálátásuk megalapozott”.

Rónai Egon műsorvezető felvetésére, miszerint a testület egyik tagja, Ughy Attila szerint lényegében csak jóváhagyták az eléjük tett javaslatokat, a miniszter nem reagált érdemben. A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt másfél évben összesen mintegy 17 milliárd forintot osztottak szét közel 1100 nyertes pályázó között.

Amikor a műsorvezető felhozta, hogy Kis Grófo és Dopeman is úgy kapott 5-5 millió forintot, hogy állításuk szerint felhívták őket, hogy pályázzanak, a miniszter azzal hárított: „Hát ha nem tudott volna róla, akkor nem nyújtotta volna be a pályázatot.”

A miniszteri keretből kiosztott százmilliós támogatásokkal kapcsolatban Hankó Balázs több ponton is bizonytalannak tűnt. Amikor Rónai Egon Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüli 101 milliós támogatásáról kérdezte, a miniszter először egy Munkácsy-kiállításra emlékezett, majd javított, mondván:

„A magyar kultúráról szóló, többrészes dokumentumfilm készítése” volt a cél. A Mága Zoltán fotósához köthető, alig egy héttel a támogatás elnyerése előtt bejegyzett cégnek juttatott félmilliárd forintról azt mondta, az egy országos koncertsorozatot finanszíroz.

Arra a felvetésre, hogy egy frissen alapított, múlt nélküli cégnek hozomra adtak ekkora összeget, úgy reagált: „Nézzük meg, hogy milyen kulturális tartalmat fog biztosítani.”

Hasonlóan kitérő választ adott a szintén újonnan alapított, egy Fidesz-alkalmazott tulajdonában álló Part Event Magyarország 450 milliós támogatására is, mindössze annyit közölt, a cég által szervezett koncertek egy része már lezajlott. A miniszter azzal védekezett, hogy a döntéseket nem a cégek múltja, hanem a benyújtott pályázatok tartalma alapján hozzák meg.

„Lehet, hogy ön cég alapján dönt – vagy lehet, hogy mások cég alapján döntenek –, én a kulturális tartalom alapján hozom meg a döntést” – mondta.

Amikor Rónai Egon megkérdezte, hogy mi volt ez a kulturális tartalom, Hankó azt válaszolta: „A kulturális tartalom, mint, hogy végigbeszéltük, az adott koncertek, események, amelyeket a miniszteri keret esetén a felterjesztések tartalmaztak”.

„Szóval nem emlékszik rá, hogy mire adta?” - jött a kérdés.

„Tulajdonképpen a miniszteri keret esetében meghatározott szakmai konzultációt követően az adott kulturális tartalom kerül támogatásra, és ennek megfelelően a születnek maga döntések” - válaszolta a miniszter, Azt nem volt hajlandó elárulni, kikkel konzultál szakmailag, többszöri visszakérdezésre is csak annyit mondott, hogy a kollégáival.

Az érintett Fidesz-alkalmazott épp az, akinek a lakásában sajtóértesülések szerint a Magyarországra menekült lengyel igazságügyi miniszter-helyettes lakik, aki ellen hazájában büntetőeljárás folyik. De Hankó szerint ennek semmi köze a támogatáshoz.

A miniszter a botrány hatására bejelentette, hogy a Nemzeti Kulturális Alap bizottságától részletes beszámolót kért, és kezdeményezte, hogy mind az 1100 támogatott nyújtson be egy időközi pénzügyi és szakmai beszámolót.

Amikor a műsorvezető szembesítette azzal, hogy az Edda egyetlen Aréna-koncertre 150 millió forintot kapott, ami a piaci árakat messze meghaladja, a miniszter azzal érvelt, hogy egy Kossuth-díjas előadóművészről van szó, akinek „a magyar kultúrában jelentős volt a hozzáadott értéke”. A fővárosi független társulatok ehhez képest összesen kaptak 1,3 milliárd forintot. Hankó Balázs szerint a függetlenek támogatása a tavalyi 800 millióhoz képest így is emelkedett.

A miniszter a politikai részrehajlás vádját azzal utasította vissza, hogy a kulturális döntések ízlésbeli kérdések. Szerinte a támogatási politikát egyértelmű elvek vezérlik.

„Akik a hazaszeretet, az életigenlés és a hagyományok mellett állnak, az alapvető döntési elv kell, hogy legyen a kulturális döntések során – legalábbis mi ezt az elvet követjük.”

Arra a kérdésre, hogy létezik-e olyan magyar kultúra, amely nem a hazaszeretet mellett áll ki, igennel felelt.

Van olyan kultúra, amely magyar nyelven szól, de nem a magyar hazaszeretet mellett áll ki.

Hozzátette, a kormány feladata az, hogy a nemzeti büszkeséget erősítő alkotásokat támogassa. „Az ember érti és érzi azt, hogy a hazáját szereti, és nekünk büszke magyarokként kell azt a kultúrát támogatni, amely ezt a büszkeségünket erősíti meg” – fogalmazott.

A beszélgetés végén Hankó Balázs megerősítette, hogy a parlamentben az Oktatási Bizottság alelnöke lesz. Védelmébe vette az egyetemi modellváltást, mondván, annak eredményeként megduplázódott a világ legjobb 5 százalékába tartozó magyar egyetemek száma. „6 egyetemünk volt a világ legjobb 5 százalékában; most úgy adom át, hogy 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában” – jelentette ki. Az SZFE-n és a MOME-n zajló tiltakozásokat azzal magyarázta, hogy a művészeti területeken mindig vannak „ízlések közötti viták”.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk