HÍREK
A Rovatból

„Toxikus volt Gyurcsány közelsége. Átbasztak minket, ahogy kell” - így élték meg Karácsony Gergely kampányát a stábtagok

Többen is lesújtó véleményt fogalmaztak meg a főpolgármester kampányáról. A legnagyobb vita pont az összefogást hirdető plakát miatt alakult ki az ellenzéki oldalon.


Káoszfutam, orosz rulett, menet közben megtankolt repülő - így jellemezték Karácsony Gergely kampányát a 24.hu-nak megszólaló források. A legnagyobb vitát az ellenzéki oldalon egy közös plakát váltotta ki, amit a belső szereplők csak szentháromságként emlegettek.

A 24.hu az elmúlt hetekben a fővárosi kampány tucatnyi szereplőjével beszélgetett, hogy minél pontosabban megrajzolják, mi vezetett oda, hogy a hivatalban lévő Karácsony majdnem belebukott a lefutottnak tűnő választásba. A forrásaik meglepően egységesen nyilatkoztak a kampány hibáiról, ahogy a következtetések is egy irányba mutattak. Eszerint Karácsony ráfizetett, hogy folyton kompromisszumokat köt, és olyan ügyeket vesz magára, melyekben nem hisz.

„Üvöltöttek velünk. Nagyon befeszültek ezen a dolgon” – mondja a Karácsony-kampány egyik tagja annak a plakátnak kapcsán, amelyik elvileg pont az összefogást hivatott népszerűsíteni. A plakáton a főpolgármester mellett Dobrev Klára és Kunhalmi Ágnes szerepelt, és csak szentháromságként emlegették egymást közt a stábtagok.

A Karácsony-csapat egyik tagja ezekről mondta:

„Mi ezt nem akartuk. Tudtuk, hogy Gergőnek nem használ majd, sőt hamar éreztük, hogy árt neki. Százalékban mérhető a kár, amit ez az amúgy kinézetre is silány plakát okozott neki. Toxikus volt Gyurcsány közelsége akkor, amikor már berobbant a Magyar Péter-őrület”

A főpolgármester stábja ezért azt kérte, hogy ezek Budapesten ne kerüljenek ki, ezt azonban a DK nem akarta.

„Ezen ment az üvöltözés. Hogy nyeljük már le a Klára fejét, nem fog az nekünk ártani” - fogalmazott a Karácsony-csapat egyik tagja. Végül abban állapodtak meg, hogy a plakátok Budára és a belvárosi kerületekbe nem kerülnek ki, csak a pesti külső részekre.

„Ebben maradtunk, azt mondtuk, ez vállalható. Pár nap múlva aztán teleszórták velük az egész várost, a belső kerületeket is. Átbasztak minket, ahogy kell”

– fogalmazott egy városházi forrás.

A főpolgármester azonban erről azt mondta a 24.hu-nak:

„A plakátot valóban nem akartam. Aztán felhívtak annyian, annyiszor, volt, aki síró hangon, hogy azt mondtam, jó, legyen.”

A cikk szerint ha Karácsony „letiltja” az arcát Dobrev mellől az EP-kampányban, azt kockáztatta volna, hogy a DK-tól nem kapja meg azokat a plakáthelyeket, amelyeken a saját fővárosi kampánya futott. Így került abba helyzetbe, hogy a kampányának láthatósága kockáztatta volna, ha lenyeli a plakátokat, amiket amúgy magára nézve károsnak ítélt.

A cikkben Balogh Samu, Karácsony kabinetfőnöke azt mondta:

„Annak ellenére, hogy a Fidesz hány milliárd forintot költött a főpolgármester politikai tönkretételére, hogy összerántott két különböző választást és behozta a listás szavazást, illetve Szentkirályi és Vitézy egymásra épülő kampánya, majd előbbi visszaléptetése ellenére a tény, hogy Gergő győzött, maga a csoda. És eközben az is igaz, hogy ez a hajszálvékony győzelem inkumbens pozícióból, finoman szólva sem fényes.”

Mások ennél karcosabb véleményt fogalmaztak meg a lapnak a kampányról. Az egyik megszólaló például úgy fogalmazott, hogy ez nem kampány volt, hanem káoszfutam.

„Ilyen kampányt én még nem láttam, csoda, hogy néha kampányjellegünk volt. Menet közben tankoltuk a repülőt.”

Egy ellenzéki parlamenti képviselő arról beszélt, hogy nem volt közösségépítés, nem volt aktivistatoborzás, nem voltak emberek ebben a kampányban.

„Nem volt olyan, hogy a Gergő aktivistái. Az a kampány, ahova nem csatornázol be embereket, halott kampány, legfeljebb médiakampány. És Gergő körül azt hitték, ez elég lesz. Hogy ez jó lesz így is.

Ezt az orosz rulettet Gergő és a stábja idézte elő.”

Karácsony egyik bizalmasa pedig úgy összegzett, hogy „pusztító kampány” volt, amilyenben soha többé nem szeretne részt venni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk