„Gazdasági krízisben vagyunk, minden eszközhöz hozzá kell nyúlni” - Támogatja a vagyonadót a Cápák között befektetője
Tóth Ildikó, a Cápák között ismert befektetője szerint az új kormány előtt álló legfontosabb feladat a befektetői bizalom gyors helyreállítása. Úgy látja, ehhez elengedhetetlen az EU-s források mielőbbi lehívása, a korrupció visszaszorítása és az euró bevezetésének felgyorsítása, mert ezek együtt adhatnak stabil irányt a gazdaságnak. A befektető a jelenlegi gazdasági helyzetben indokolhatónak tartja egy időben korlátozott vagyonadó bevezetését, amelyben a nagytőke nagyobb szerepet vállal a válságkezelésben.
A befektető szerint ha most leülne a hivatalba lépő pénzügy- és gazdasági miniszterrel, ugyanazt a három azonnali lépést javasolná nekik, mint amit már öt hónappal ezelőtt is a legfontosabbnak tartott. „Az egyik, hogy
Ezért annak, aki vezeti az országot, elsődleges célként kell kezelnie ezeknek a forrásoknak a Magyarországra érkezését, hiszen ezeket az EU eleve nekünk szánta” – jelentette ki a Pénzcentrumnak adott interjúban.
Úgy látja, Bulgária példája is mutatja, hogy míg ők az EU-csatlakozás után szinte azonnal elkezdtek dolgozni az euró bevezetésén és idén sikerrel jártak, addig Magyarország évek óta halogatja ezt. „Ahhoz, hogy valódi stabilitás legyen, a lehető leghamarabbi euróbevezetésre kell törekedni” – tette hozzá.
Tóth Ildikó szerint mielőtt a gazdaságpolitika irányairól lehetne beszélni, először tisztán kell látni a valós helyzetet. Úgy véli, megalapozott terveket csak ezután lehet építeni. Vannak gyorsabban élénkíthető ágazatok, mint a vendéglátás vagy a turizmus, míg más területek, mint az ingatlanfejlesztés, több időt és tőkét igényelnek, mondta.
A befektető szerint a következő ciklusban nem fog tovább nyílni a vagyoni olló, sőt, inkább csökkenni fog. Álláspontja szerint a KKV-szektor az elmúlt 16 évben erős ellenszélben működött, és a jelentős állami korrupció, valamint a túlárazott állami megrendelések miatt a nagyvállalatok kerültek előnybe. Ez a helyzet szerinte lefelé nyomta a béreket, főleg a középréteg esetében. „Egy ország gazdasági teljesítményét és fejlődési lehetőségeit nagyban meghatározza a középréteg anyagi helyzete. Ha ez erősödik, az a GDP-ben is megjelenik” – hangsúlyozta.
Az új kormányzat részéről felmerült a vagyonadó bevezetésének a lehetősége, amit Tóth Ildikó a jelenlegi helyzetben támogat.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy egy rosszul kialakított vagyonadó több kárt okozhat, mint hasznot, mert a már leadózott vagyon újraadóztatása tőkekimenekítést indíthat el. Működőképes megoldásnak egy átgondolt konstrukciót tart. „Például ha előre rögzített, időben korlátozott rendszert vezetnek be, mondjuk három évig tart, majd fokozatosan kifut és megszűnik. Ez kiszámíthatóbb és elfogadhatóbb lehet” – magyarázta. Hozzátette, tapasztalatai szerint a piac valódi szereplői támogatják az új gazdaságpolitikai irányt, és egy történelmi lehetőségnek látják a helyzet rendezését, amibe a vagyonadó is belefér.
A befektető szerint a nemzetközi pénzpiac erős bizalmat jelez a politikai változások után, amit a forint erősödése is mutat. Elmondása szerint a befektetői piac is mozgásba jött. „Nemrég kaptam két jelentős nemzetközi szerződést, amelyek tárgyalása fél éve zajlott. A felek kivártak a végső döntéssel, amíg kiderül, hogyan alakul az ország politikai helyzete” – mesélte, hozzátéve, hogy amint egyértelművé vált a békés hatalomátadás, a norvég és francia partnerekkel azonnal megszülettek a megállapodások.
Ezzel szemben korábban azt tapasztalta, hogy a külföldi partnerek a bizonytalanság miatt kihátráltak az országból. Tóth Ildikó szerint a multinacionális vállalatok ösztönzéséhez nem feltétlenül kellenek külön kedvezmények. „A stabil környezet önmagában is ösztönző” – jelentette ki, Lengyelországot hozva fel példaként, ahol egy politikai fordulat után erős növekedés indult. Úgy látja, a befektetők ezt a potenciált Magyarországban is látják.
Az oktatás terén a jogi és szabályozási környezet rendbetételét tartja az első lépésnek, ami után a vállalkozói tőke is megjelenhet. Konkrét problémaként említette a gyermekétkeztetés 27 százalékos áfáját és a magyar őstermelők erősebb bevonásának szükségességét. Emellett nagyobb intézményi autonómiát és az értékelési rendszer egységesítését sürgette.
Az autóiparral kapcsolatban úgy látja, a szektor már magától is elmozdult az összeszerelő üzem modelltől a magasabb hozzáadott érték felé. „Az itt működő autógyártók már régóta bevonják a magyar szakembereket ezekbe a folyamatokba” – mondta, kiemelve, hogy a tervezés és a kutatás-fejlesztés már jelen van itthon a jól képzett szakembereknek köszönhetően.
Az ingatlanpiacon differenciált élénkülésre számít, amit a politikai stabilizáció és az EU-s források megérkezése segíthet. Ugyanakkor kritikusan beszélt az elmúlt öt év gazdaságpolitikájáról, hibásnak nevezve az ársapkákat és a támogatott lakáshiteleket. Szerinte a támogatott hitelek hatására 2025 augusztusa és decembere között mintegy 30 százalékkal emelkedtek az árak valós teljesítmény nélkül, ami végül a forgalom leállásához vezetett. „Volt olyan háztartás, amelynek segítséget jelentett ez a rendszer, de összességében inkább káros hatása volt a gazdaságra” – összegezte. A fiatalok lakhatási problémáira egy állami, nagy volumenű bérlakásprogramot javasol, osztrák mintára.
A kiemelten kockázatos, de nagy potenciállal bíró szektorok között az ipari digitalizációt, a KKV-szintű exporttermelést és a speciális mezőgazdasági területeket említette. Példaként hozta fel a magas hozzáadott értékű, exportra termelő cseresznye-, kivi- és gránátalma-ültetvényeket.
A mesterséges intelligencia kapcsán úgy véli, a nagy növekedési lehetőségek kora lassan lejár. Szerinte a piac kezd telítődni, és a fejlődés inkább kisebb szegmensekben, gyakran nagyvállalatokon belül folytatódik. „Szerintem pár hónap és a Netflixen már teljesen mesterséges intelligencia által gyártott filmeket is tudunk majd nézni” – tette hozzá.
A Cápák között című műsor legfontosabb tanulságának azt tartja, hogy minden piac eltérő. A magyar vállalkozók gondolkodása és a cégek típusa is más, mint a nemzetközi példákban. Pozitív változásként említette, hogy a vállalkozók egyre felkészültebbek és egyre többen gondolkodnak nemzetközi piacokban. „Egy kis országból is lehet nemzetközi sikert elérni. Vannak példák arra, hogy kis városból induló cégek globális piacokat érnek el” – zárta gondolatait.
