KULT
A Rovatból

Tolcsvay László-Müller Péter Sziámi: Koldus és királyfi – egy zseniális mese dalokban elmesélve

A bemutató után Müller Péter Sziámit kérdeztük a darabról, melyben a szerepet cserélő két főhőst Ember Márk és Fülöp Kristóf alakítják. Mészáros Árpád Zsolt igazi jutalomjátékaként két nagyon erős karakterként is színpadra lép. Pavletits Béla és Haumann Máté pedig két igen eltérő jellemet hoz a történetbe.


A szomszéd kertje mindig zöldebb. Sokszor nem értékeljük, amink van és inkább a máséra vágyunk. Erről szól Mark Twain ifjúsági regénye, a Koldus és királyfi. A legendás történetből most zenés színdarab készült, melyet a Magyar Színházban mutattak be.

Tolcsvay László nem először dolgozik együtt Müller Péter Sziámival. Gyümölcsöző barátságuk eredménye a Mária Evangéliuma, az Isten pénze és a Beszterce ostroma is. A sor most a Koldus és királyfival bővült Nagy Viktor rendező felkérésére. Az örökérvényű történetet úgy vitték színpadra, hogy minden generáció számára érdekes lehet.

A sztori középpontjában két, egymásra kísértetiesen hasonlító fiatal áll, Edward, Walesi herceg és Tom Canty, aki koldusként tengeti mindennapjait. Egy hirtelen jött ötlettől vezérelve helyet cserélnek, hogy kiszakadjanak saját életük börtönéből. Temérdek kalanddal, veszéllyel és újdonsággal találják szembe magukat, melyek alapjaiban rengetik meg korábbi személyiségüket.

A Magyar Színház előadásában Edwardot Fülöp Kristóf alakítja, míg Tom Canty szerepében Ember Márkot láthatjuk. Mészáros Árpád Zsolt két karakter bőrében is felbukkan, VIII. Henrik, angol királyt és John Canty, koldust is remekül kelti életre. A darabban láthatjuk még többek között Jenes Kittit, Molnár Jankát, Pavletits Bélát, Haumann Mátét és Trokán Annát is. Az előadás során és utána a tapsvihar közepette is érezhető volt, hogy a közönség milyen szeretettel viszonyul a művészekhez.

Müller Péter Sziámi az előadás előtt egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy ő és Tolcsvay László is törekedtek arra, hogy kellőképpen megjelenjenek a karakterek a szövegben és a zenében egyaránt. Mindkettőjük számára nagyon élvezetes munka volt a darab elkészítése. A szerzők és a szereplők mondataiból is kiderült, hogy mennyire szerették a közös munkát és milyen egységes a csapat, amely a produkción dolgozott. A légkört is ideálisnak festették le, és érezhető volt, hogy máskor is örömmel dolgoznának ezzel az alkotóközösséggel.

Müller Péter Sziámi:

"A Koldus és Királyfi az egyik legalapvetőbb mese. Az elcserélt, vagy elrabolt sorsok története, hiszen a két fiú mellett a lovag is egy sorsától kifosztott ember. Ezt a művet nem lehet kihagyni, hiszen minden generációnak megvan az élménye arról, hogy ismeri a Koldus és királyfit. Sok darab és film született az eredeti műből, de szerintem most sikerült Tolcsvay Lászlóval egy olyan zenés darabot előállítanunk, amit nem érdemes kihagyni. A darabban két rokon sors, rokon karakter jelenik meg, mint a jing és jang, a fent és lent. Egy azonos történet, amelyben a koldus és a királyfi egy elcserélt párhuzamos történetet él meg."

Sziámit megkerestük a premier után pár nappal, hogy megtudjuk, hogy érzi magát a bemutatót követően, hogy látta, mennyire valósult meg mindaz a színpadon, amit szerző- és alkotótársaival előzőleg elképzeltek.

Elmondta, hogy a 37 dalt tartalmazó darab jobban működött, mint amiben reménykedett. Lettek benne olyan kiemelkedő pillanatok, amik miatt úgy érzi, hogy "érdemes volt ennyit melózni rajta".

„Most már pár előadás lement, nem csak a bemutató, és azt látom, hogy nagyon hálásak érte. Meg hát a Tolcsvay Lacival mi nagyon szeretjük egymást, meg sok közös meló van mögöttünk. Kimaradt egy kis idő, és ez nagyon jókor jött, fölfrissítettük ezt a munkabarátságot.”

Hozzátette, hogy nem igazán olvasott még kritikákat, de átküldtek neki két "hozsannázó" írást, elmondása szerint pedig ezektől „már pirul az ember”.

A színházi csapat is lenyűgözte: „Itt lényegében született egy új színház. Hiába egy létező társulat, felfrissült és bejött egy olyan szellemiség, amit én nagyon régóta keresek. Nagyon társulati, nagyon együttműködő, nagyon jókedvű és hihetetlen nyugati tempót diktáló stáb van. Az öltöztetőktől a koreográfuson át” – mesélte.

Elmondta, hogy bár nem szabad elkiabálni, de az előadás nagy siker. Azt is elárulta, hogy, külföldi producerek is részt vettek a bemutatón és rögtön érdeklődést mutattak a darab iránt.

„Mindenki kiemelte azt, hogy az első felvonás a feladvány miatt hosszabb és kevésbé látványos, de nagyon jó dalok vannak benne, a második pedig húz, és minden jó, amikor jó a vége. Szóval én is azt gondolom, hogy ezt így lehetett megcsinálni. Nagyon sok Koldus és királyfit láttam, színpadon, meg filmen is, és egyik sem ment igazán a dolog mélyére. Mark Twain egy egészen fantasztikus író, a gyerekkorom kedvence. A Koldus és királyfi az egy gyerekebb és felületibb történet önmagában, viszont van egy alig rejtett mélysége, én pedig ezt próbáltam beleírni.” Izgalmas a helyet cserélő két fiú története is, de mellette lehet izgulni az öccse által ellehetetlenített lovagért, és a sztori végén pedig van még egy csavar: mikor a koldusnak öltözött királyfi a koronázáskor előkerül, az ő szerepét játszó koldus megtehetné, hogy elviteti a Tower-be, és ő lehetne a király – mesélte. Ezt a feszültséget a zenében és a szövegben is próbálták megjeleníteni.

Arra a kérdésre, hogy volt-e kedvenc szerep-karaktere, azt válaszolta, hogy őszintén azt érzi, hogy minden figura kedves neki. Mivel ő írta a darabot és a verseket is, így „mindenkibe bele kellett költözni. Nagyon jó volt látni, hogy ezek a figurák feléledtek”. Beszélt arról is, hogy egy remek színész-gárdával tudtak együttdolgozni: „nagyon jók a színészek, ezt el kell mondanom” – tette hozzá. „Ha csak egyet emelhetek ki, akkor az MÁZS, mert egészen bravúros, ahogy két szélsőséget megjelenít. De mindenki kiválóan énekel. Szóval nekem ez egy örömélmény volt”.

A bemutató előtt, a zeneszerző Tolcsvay László elmondta:

"Én egy meserajongó vagyok, és szerintem a Koldus és királyfi egy zseniális mese, amely mindig aktuális marad. Milyen fantasztikus dolog lehet, hogy az ember azt elképzelheti, hogy milyen a másik sorsában benne lenni, milyen a másik ember életét egy pillanatra élni".

Képgaléria: Fotók a Koldus és királyfi előadásról (Kattints a képre a többi fotóért)

Ember Márk:

„Ez a történet nekem arról szól, hogy mennyire nem vagyunk képesek értékelni azt az életet, amit éppen élünk. És hogyan kell megtanulnunk azt, ami nekünk adatott. Sem a koldus nem veszi észre, azt hogy miféle szabadságban él a nyomora ellenére, és a királyfi sem veszi észre, hogy milyen könnyű életet élhetne akár, a korlátai mellett.”

Mészáros Árpád Zsolt:

„A Koldus és királyfi ősbemutatójára készülve megnéztem a 2000-es években forgatott Koldus és királyfi angol kosztümös filmet, és fantasztikus volt felismerni benne magyar színészeket. Nem is tudtam, hogy Molnár Piroska és Gyuriska János szerepeltek benne, ráadásul Sopronban forgatták egyes jeleneteit. Igazán inspiráló élmény volt!”

A színész a darabban két szerepet is játszik, igazi jutalomjáték a két karakter:

„Két teljesen más karaktert kell megformálnom, ami baromi nehéz, de pont ettől izgalmas. Nekem ez jutalomjáték, egy színészi ajándék. Úgy vagyok vele, hogy én nem egy állami kitüntetést kaptam, hanem ezt: egy olyan feladatot, amire nagyon büszke leszek. John Canty, a koldus apja, egy fröcsögő, röfögő, agresszív gazember, aki a túlélésért küzd London utcáin. A fiát lopásra és koldulásra neveli, hogy elkerülje a Towerbe kerülést. Egy szakadt, savanyú humorú figura, aki lehet, hogy megérdemli a sorsát, de nem minden földönfutó tehet arról, ahol van. Ezzel szemben ott van VIII. Henrik, egy erőskezű, de jólelkű uralkodó, aki egyedül neveli fiát, mert az édesanya belehalt a szülésbe. Bár betegeskedik, mégis friss gondolkodású, és az utolsó napjaiban is azon dolgozik, hogy fiát méltó uralkodóként ültesse a trónra.

Ez a két történet párhuzamosan fut, tele viszontagságokkal, ahogy a koldus és a királyfi helyet cserél. Ez nem egy szokványos adaptáció, hanem egy friss, fiatalos megközelítés, ahol Müller Péter Sziámi, Tolcsvay László, Nagy Viktor és a fantasztikus csapat egy igazán különleges előadást hozott létre.

Szó szerint ugrálok a szerepek között, mert John Canty és VIII. Henrik totál más világ. A két társadalmi réteg különbsége baromira érezhető, nemcsak a zenében, hanem az egész stílusukban is. John Canty néha rappel, a zene friss, fiatalos, néhol népi motívumokkal átszőtt. Van itt minden: lírai dalok, kemény háborús nóták, meg pátoszos, himnikus nagyzenék – egy rohadt jó egyveleg.

A két karakter hangban, mozgásban, temperamentumban is ég és föld. Az egyik harsány, nyers és agresszív, a másik lassabb, megfontoltabb, egy haldokló uralkodó. Nem egyszerű váltani közöttük, nagy kihívás. Remélem, hogy a nézők értékelik majd” – mesélte Mészáros Árpád Zsolt.

VIDEÓ: Tolcsvay László - Müller Péter Sziámi: Koldus és királyfi (Te, Kölyök!)

VIDEÓ: Egy kis kulisszatitok: így készül John Canty látványos sebhelye MÁZS arcára

A főbb szerepekben: EDWARD, walesi herceg - Fülöp Kristóf, VIII. HENRIK, angol király - Mészáros Árpád Zsolt. LADY ELIZABETH, Edward féltestvére - Jenes Kitti, LADY JANE GREY, Edward rokona - Molnár Janka, TOM CANTY, koldus - Ember Márk, JOHN CANTY, Tom apja - Mészáros Árpád Zsolt, NANCY, Tom anyja - Lőrincz Nikol, ANDREW, pap / LORD HERTFORD, udvari tanácsadó - Rancsó Dezső, MILES HENDON - Pavletits Béla, HUGH HENDON, Miles Hendon öccse - Haumann Máté, EDITH, Miles Hendon menyasszonya - Trokán Anna, REMETE, tébolyult szerzetes - Barsi Márton, FEKETE BESS - Varga Fekete Kinga.

A díszlet Horesnyi Balázs, a jelmez Rátkai Erzsébet munkája.

VIDEÓ: Fülöp Kristóf dala, aki Edward walesi herceget játsza

VIDEÓ: Pavletits Béla Miles Heldon szerepében

A Koldus és királyfi című előadás most 2025. január 12-ig van műsoron, jegyek korlátozott számban még kaphatóak.

Bővebb információk: ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Még nincs vége A Nagy Ő-nek: a finálé után kibeszélőműsor indul, Kiara Lord is visszatér
Az utolsó adás után a párkereső műsor főszereplői utoljára gyűlnek össze, hogy egymás szemébe mondják az igazságot. Kiderül az is, milyen kapcsolatban van a forgatások óta Stohl András a végső választottjával.


Péntek este véget ér A Nagy Ő legújabb évada, a nézők pedig végre megtudják, hogy a népszerű színész-műsorvezető, Stohl András kit választ: Kiara Lordot vagy Kiss Krisztát.

Az utolsó epizód után azonnal indul a kibeszélőműsor, amelyben a főszereplők együtt idézik fel a forgatások legemlékezetesebb pillanatait és a végső döntésig vezető utat.

A műsor lehetőséget ad arra is, hogy a párjelöltek és Stohl András egymás szemébe mondják az igazságot. A beszélgetéseket a realityhez hasonlóan Lékai-Kiss Ramóna vezeti majd, a nagy Ő mellett pedig Kiara, Kriszta, Böbe és Gina térnek vissza egy utolsó közös szereplésre.

Az előzetesből kiderül, hogy a hölgyek nem fognak finomkodni egymással. Böbe például elmondja, hogyan élte meg a sárga rózsás incidenst, és kiderül az is, hogy Kiara megsajnálta-e őt az ellopott randi miatt. A nézők arra is választ kapnak, mi lehetett volna András és Gina között, ha a szőkeség megnyílik a férfinak. Kiderül, melyik nővel kapcsolatban ismeri el Stohl András, hogy rengeteg hibát követett el vele szemben, és még csak észre sem vette, hogy hibázik.

A színész-műsorvezető azt is elárulja majd, milyen kapcsolatban van a forgatások óta a választottjával, akit a péntek esti fináléban fog megnevezni.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Imádtad a Stranger Things-et? A Duffer Brothers most előjött egy új, nagyon nyugtalanító sorozattal
Új sorozatukban a menyasszonyt egyetlen, kegyetlen kérdés gyötri az oltár felé menet. A Netflix hátborzongató előzetese szerint a válasz egy rémálomba taszít. Mutatjuk a videót.


Volt már olyan borzalmas érzésed, hogy valami szörnyűség leselkedik rád a sarkon túl? Pontosan erről szól a Netflix legújabb, nyolcrészes horrorja, a Something Very Bad Is Going To Happen, magyarul valószínűleg a Nagyon rossz előérzetem van címmel megy majd, amelynek mind a 8 epizódja március 26-án érkezik. A főszerepben Camila Morrone és Adam DiMarco látható, a kreatív felügyeletet pedig a Stranger Things alkotói, a Duffer fivérek biztosítják – írta a LADbible.

A történet egy fiatal pár esküvője körül bonyolódik, ahol a menyasszony, Rachel egyre inkább retteg attól, hogy élete legrosszabb döntését készül meghozni.

A sorozatot a házasság Carrie-jeként és Rosemary gyermekeként emlegetik, ami egy fokozódó paranoiára épülő pszichológiai horrort ígér. Az első, egyperces előzetes ezt a nyomasztó hangulatot erősíti: miközben a menyasszony az oltár felé vonul, a képeket nyugtalanító látomások, torz, vészjósló mosolyok és különböző szereplők ismételt bocsánatkérései szakítják meg. A feszültség a csúcspontjára ér, amikor egy hang felteszi a kérdést: „Biztos vagy benne, hogy ő az igazi?”.

A sorozat mögött Haley Z. Boston áll alkotóként, a rendezői székben pedig a Baby Reindeer egyik rendezője, Weronika Tofilska mellett Axelle Carolyn és Lisa Brühlmann is helyet foglalt.

„Imádom a horrort. Teljesen természetes közeg számomra: így dolgozom fel a saját érzelmeimet, érzéseimet, és így értem meg a világot is.” – nyilatkozta Boston a Netflix Tudum nevű magazinjának. Hozzátette, a horror szerinte lehetővé teszi a tabunak számító érzések felfedezését.

„Szerintem a horror lehetőséget ad arra, hogy tabunak számító érzéseket is megvizsgáljunk, és ezeknek a félelmeknek valódi formát, igazi súlyt adjunk.”

Az alkotó azt is elárulta, hogy az ihletet egy gyerekkori beszélgetés adta az anyjával. „Amikor gyerek voltam, anyukám azt mondta nekem: „Csak arra kell figyelned, hogy ne a rossz emberhez menj feleségül”

– mondta, majd elárulta: „A sorozat arról a félelemről szól, hogy az ember a rossz emberhez megy”

A rettegő menyasszonyt Camila Morrone, vőlegényét pedig Adam DiMarco alakítja. A szereplőgárdában olyan nevek is feltűnnek, mint Jennifer Jason Leigh, Ted Levine, Jeff Wilbusch, Karla Crome és Gus Birney. A közönség első reakciói alapján nagy az érdeklődés.

„A cím és a főszereplők korábbi munkái alapján egy hangulatos, pszichológiai thrillerre vagy egy sötét presztízsdrámára számítok” – írta egy kommentelő.

„Ennek az előzetesnek komoly esküvői horror energiája van. Nézni fogom” – fogalmazott egy másik, míg egy harmadik hozzátette: „Na, ez valami izgalmas és borzongató. Alig várom, hogy lássam.”

A gyártásért a Duffer fivérek cége, az Upside Down Pictures felelt, a Baby Reindeer-ből ismert Weronika Tofilska pedig a nyolc epizódból négyet rendezett. Aki kíváncsi, jelölje be a naptárában március 26-át – ez az esküvő garantáltan nem a boldog befejezésről fog szólni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Daenerys Targaryen Mácsai Pállal kémkedik a Budapesten forgatott Poniesban – Hetvenes évek, összeesküvések, átverések, magyar színészek
Emilia Clarke és Haley Lu Richardson számunkra ismerős utcákon és tereken próbálják kinyomozni, kik és miért ölték meg CIA-s férjeiket.


Susanna Fogel író-rendező-producer főként női történetekkel, nőkről szóló, a nőket különféle, sokszor férfiak helyébe helyező sztorikkal pakolta tele a filmográfiáját. Hozzá kapcsolódik például A légikísérő és az Anne Frank bújtatója című sorozatok, az Éretlenségi című vígjáték forgatókönyve, vagy a Magyarországon forgatott, 2018-as A kém, aki dobott engem, amit egyúttal meg is rendezett. S úgy tűnik, megtetszett neki a kémtéma, sőt, kis hazánk is, ugyanis ezúttal újra ötvözte a kettőt. Ismét Budapestre utazott a stábjával, hogy leforgassa az íróként, producerként, rendezőként és kreátorként is jegyzett Ponies című hidegháborús dráma-thrillersorozatot (nálunk a SkyShowtime-on látható). S bár eddigi darabjai főként a nevettetés nemes céljával készültek, ezúttal Fogel komolyabb vizekre evezett, bár a humort így sem tudta teljesen mellőzni, úgy tűnik, az már mindig a lényének része marad. És ez jól is van így.

A Poniesban rengeteg budapesti helyszínt ismerhetünk fel, bár csodaszép fővárosunk ezúttal sem önmagát alakítja: mint oly sokszor, most is Moszkvának álcázza magát.

1977-ben járunk. Két „PONI”, azaz „person of no interest” (a hírszerzés nyelvén „érdektelen személy”) névtelenül dolgozik titkárnőként az amerikai nagykövetségen. Egészen addig, amíg férjeiket (John Mcmillan, Louis Boyer) rejtélyes körülmények között meggyilkolják, a két nő pedig úgy dönt, kiderítik, mi történt a párjaikkal, és beállnak CIA-ügynöknek. Bea (Emilia Clarke) egy komoly, túlképzett, szovjet bevándorlók oroszul is beszélő gyermeke. Társa, Twila (Haley Lu Richardson) pedig egy kisvárosi lány, aki ugyanolyan nyers, mint amennyire félelem nélküli. Együtt dolgoznak azon, hogy feltárjanak egy szerteágazó hidegháborús összeesküvést, és megoldják azt a rejtélyt, amely miatt özvegyek lettek.

A Poniesban tehát Susanna Fogel folytatja hagyományát, és érdekfeszítően mesél két nőről, akik egy abszolúte férfiak uralta világban (nem elég a kémes terep, a nőket lenéző tematikára még a korszak is rátesz egy lapáttal) kénytelenek boldogulni beépített ügynökökként, noha semmiféle ilyen képzésük nem volt korábban. Titkárnők voltak és feleségek. Viszont mindketten eszesek, elszántak és bátrak, mindez pedig már elég is ahhoz, hogy a KGB elleni életveszélyes játszmába kezdjenek, ráadásul szovjet felségterületen. Gyorsan be is indulnak az események, amikor felbukkan egy kegyetlen KGB-ügynök, Andrej (Artjom Gilz), és randevúra hívja Beát…

A Ponies alaphangon egy szórakoztató, fordulatos, időnként könnyed, máskor pedig meglepően erőszakos és komor kémjátszma. Nekünk, magyaroknak mégis sokkal emlékezetesebb és érdekesebb néznivaló lesz, természetesen a hazai vonatkozásoknak köszönhetően.

Valószínűleg kétszer kell majd megnéznünk az epizódokat, hiszen az első megtekintés minden bizonnyal azzal fog telni (a budapestieknek legalábbis feltétlenül), hogy próbáljuk felismerni vagy kideríteni, melyik külső jelenetet a főváros melyik pontján rögzítettek, mely idegen városelemeket tettek be az utómunka során CGI-jal a magyar látképbe (Kreml, sztálinkák stb.), s egyáltalán melyik utcát vagy teret látjuk épp? Így viszont lemaradunk a pergő párbeszédekről és a szereplők közti dinamikákról. Saját tapasztalat, újra kell nézni majd ezt-azt, higgyétek el!

Mivel itthon forgott, az is elkerülhetetlen volt, hogy feltűnjenek benne kiváló magyar színészek is, jöhet tehát az arcfelismerős játék is! A legnagyobb szerepeket Walters Lili (Senki szigete, Egynyári kaland, Drakulics elvtárs, Űrpiknik, Apatigris) és Mácsai Pál (Hanussen, Torzók, A temetetlen halott, Rokonok, Testről és lélekről, Terápia, A besúgó) kapták az összesen nyolc részt számláló Poniesban: előbbi a fiatal, szovjet piaci árust, Ivannát, utóbbi a kémkiképző Emile-t alakítja. Rajtuk kívül pedig olyan hazai arcokat lehet még felismerni kisebb szerepekben, mint Törőcsik Franciska (ő manapság sehonnan sem hiányozhat), Trokán Nóra, Fehér Panna, Ferencz Attila, Bartos Ágnes, Karácsonyi Zoltán, Holl Zsuzsanna, Schmidt Sára, Mészáros Piroska, Szóka Roland vagy Törköly Levente.

Mácsai és Walters egyébként nagyot is játszanak, abszolút egyenrangúak a nemzetközi sztárokkal és a főszereplőkkel. Emilia Clarke (Trónok harca, Solo: Egy Star Wars történet, Mielőtt megismertelek, Múlt karácsony, Titkos invázió) és Haley Lu Richardson (A Fehér Lótusz, Egy magányos tinédzser, Széttörve, Két lépés távolság, Nemterhes) egyébként emlékezetes páros, nyilván a karakterek, Bea és Twila elütő személyiségjegyei miatt is, jól kiegészítik egymást. Az egyik a laza, nagydumás és jól improvizáló, a másik a megfontolt, konszolidált és eltökélt.

Abban viszont megegyeznek, hogy mindkettejük számára új ez a kémesdi, így eleinte meg vannak rettenve, de szívesen vesznek részt benne eddigi életük után, amelyet főként a sarokban töltöttek. Így örömmel lépnek most az előtérbe, és veszik kezükbe az események irányítását.

A Ponies nem találja fel a spanyolviaszt, és nem is rukkol elő igazán forradalmi dolgokkal, de erős alapokról indul, amikből érdekes és izgalmas sztoriszálakat fejt ki. Igazából szinte ugyanaz a helyzet itt is, mint Susanna Fogel korábbi filmjében, A kém, aki dobott engemben Mila Kunisszal és Kate McKinnonnal, csak most a hetvenes években járunk, komolyabb az atmoszféra, és nagyobbak a tétek. S persze a színvonal is megugrott a pozitív irányba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Sohasem álltam meg” – a 81 éves Hobo ma este egy egész filmmel bizonyítja be, hogy ezt milyen komolyan gondolja
Az Urániában tartott díszbemutató után a Duna TV-n debütál a film. A road movie több ezer kilométeren át, koncertek közben követi a zenészt.


„Sohasem álltam meg, most is úton vagyok.” A mondat Földes László Hobótól származik, és aligha sűríthetné pontosabban egyetlen képbe azt a hat évtizedes pályát, amely a magyar rock- és blueszene, valamint a versszínház egyik megkerülhetetlen alakjává tette. Ma, február 13-án, a 81. születésnapján ez a gondolat különös erővel bír, hiszen este 21 órakor a Duna televízió bemutatja a HOBO 80 – Úton lenni boldogság című, egész életművet feldolgozó portréfilmet. Az alkotást február 10-én, telt házas díszbemutatón ünnepelték az Uránia Nemzeti Filmszínházban, jelezve, hogy a premier egy kiemelt kulturális eseménysorozat csúcspontja.

A film azonban nem egy statikus, nosztalgikus visszatekintés, hanem maga is egy mozgásban lévő, dinamikus alkotás.

A Szederkényi Olga rendezésében, Csáky Attila producer vezetésével és Kőrösi András vezető operatőr képeivel készült road movie több mint 100 órányi frissen forgatott anyagból és jelentős mennyiségű archív felvételből építkezik. A stáb több ezer kilométeren át követte Hobót, a vidéki kultúrházaktól a határon túli fellépéseken át egészen a tavalyi, 80. születésnapját ünneplő Aréna-koncertig. A portré dramaturgiai íve egy különleges történelmi egybeesésre épül:

Földes László 1945. február 13-án született, pontosan azon a napon, amikor Budapest ostroma véget ért.

Ez a kiindulópont lehetővé teszi, hogy a személyes élettörténet egy szélesebb, a magyar történelem sorsfordulóit (1956, 1968, 1989) is érintő kultúrtörténeti tablóvá bontakozzon ki, amelyben egy művész szabadságvágya és függetlensége tükrözi egy egész korszak feszültségeit.

„Egy olyan emberről, művészről beszélünk, aki szabad” – nyilatkozta Csáky Attila producer a Kultúra.hu portálnak. Ez a szabadság hatja át a film formanyelvét is. „A személyiségéhez igyekeztünk adaptálni a film mesélési módját” – erősítette meg Szederkényi Olga rendező, ezzel indokolva, miért választották a hagyományos portré helyett a folyamatos mozgást és úton levést középpontba állító road movie műfaját. A díszbemutatón Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos is ezt a kettősséget emelte ki, amikor arról beszélt,

hogyan vált Hobo a magyar kultúra szerves részévé: „Hobo a bluest úgy hozta közel hozzánk, hogy a szövegekbe beemelte a legnagyobb költőinket…”

Ez a híd a blues zenei hagyománya és a magyar irodalom között teremtette meg azt az egyedi hangot, amely generációk számára tette őt hiteles és releváns előadóvá.

Művészi hitvallását maga Hobo fogalmazza meg a legélesebben.

„Hobo, azaz csavargó vagyok ma is, állandóan úton vagyok. Ahonnan én jöttem, nem jött senki. Az én utamon előttem nem járt senki. Ma sem tudom, hová tartok, de úton lenni boldogság, megérkezni halál” – hangzik el tőle a werkfilmben, míg egy másik nyilatkozatában így fogalmaz:

„Nem redukálom a mondanivalómat vagy a szókincsemet azért, hogy mindenki megértsen” – mondta az Infostart.hu-nak. Az alkotói attitűd azonban nem jelent magányosságot; a filmben családtagok, pályatársak és a közönség tagjai is megszólalnak, árnyalva a kőkemény rocker imázsát.

A ma esti televíziós premier egy tudatosan felépített, hároméves időszakot zár le.

A „Hobo 80” jubileumi programsorozat 2024 februárjában kezdődött,

amikor a közmédia a Petőfi Zenei Díj életműdíjával ismerte el munkásságát. A csúcspontot a 2025. február 15-i, teltházas koncert jelentette a Papp László Budapest Sportarénában, amelynek felvételei a most bemutatandó mű gerincét is adják.

Ez az életmű olyan sarokpontokat foglal magában, mint az 1978-ban alapított Hobo Blues Band, amely évtizedekre meghatározta a hazai zenei életet, és amely 2011 óta Hobo és Bandája néven működik tovább. Ide tartozik az 1984-es Vadászat című dupla konceptalbum, amely a magyar rocktörténet egyik megkérdőjelezhetetlen klasszikusa.

És persze nem maradhat ki a sorból Szomjas György 1981-es, mára digitálisan felújított kultuszfilmje, a Kopaszkutya,

amelynek főszereplőjeként Hobo egy egész generáció életérzését testesítette meg. Munkásságát 2011-ben a legmagasabb állami művészeti elismeréssel, a Kossuth-díjjal ismerték el.

A most bemutatott film gyártási háttere is megvilágítja a projekt komplexitását. A Nemzeti Filmintézet 151,2 millió forintos gyártási támogatással állt a tévéfilm mellé. A fejlesztés korai szakaszában, 2024 tavaszán a sajtó még más alkotói felállásról és munkacímről (Nem lehet két hazád) számolt be, ami jelzi, hogy a kreatív folyamat során a koncepció jelentős változásokon ment keresztül, mire elnyerte végső, Szederkényi Olga által rendezett formáját. A ma esti premierrel ez a hosszú alkotói út is a végéhez ér, és a közönség egy olyan portrét láthat, amely nemcsak emlékezik, hanem a jelenben mutatja be a folyamatosan alkotó, ma is aktív művészt.

Ahogy Hobo fogalmaz: „Sohasem álltam meg, most is úton vagyok. Annyi a különbség a régi időkhöz képest, hogy van hová hazatérnem.”

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk