HÍREK
A Rovatból

Teljesen kivégezheti a kisboltokat a nagyáruhazák kötelező akciózása

Bár a kisebb üzletekben nem kell bevezetni az akciókat, a közeli nagyáruházak elszívják a vevőkört. A boltosok tehetetlennek érzik magukat.

Link másolása

Néhány hete Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő jelentette be, hogy a „háborús infláció” és az elszálló árak elleni harc jegyében kötelező akciókat vezetnek be a nagyáruházakban húsz féle termékkatgóriákban. A rendelettervezet kimondja, hogy szeptember 30-ig azoknak a kereskedőknek, akiknek két évvel ezelőtti árbevétele meghaladta a félmilliárd forintot, heti rendszerességgel, csütörtöktől szerdáig húsz akcióköteles kategóriában – például baromfihús; tej, tejföl, sajt, kenyér, péksütemény, száraztészta, rizs, gyümölcs; zöldség – egy-egy szabadon választott terméket az előző 30 napban használt legalacsonyabb árnál minimum 10 százalékkal olcsóbban kell adniuk.

A Népszava kisboltok tulajdonosaival beszélt a kötelező akciókról. Ez a kereskedelmi forma, amit szakértők a bejelentés óta legjobban féltenek. Attól tartanak ugyanis, hogy az akciók híre azokat is a nagyobb áruházak felé ösztönzik, akik eddig inkább helyben vásároltak.

„Azt hiszem, ez az utolsó szög a kisboltok koporsóiban”

– fogalmazott egy barcsi üzlettulajdonos.

A kisboltos teljesen elkeseredetten nyilatkozott a lapnak: „Komolyan, miért jó nekik, hogy ilyen lassan véreztetnek ki? Hagynak szenvedni, görcsölni vagy két évig, ahelyett, hogy idejönnének és rám gyújtanák a boltot. Ugyanaz lenne a végeredmény, de esküszöm, sokkal humánusabb lenne, hiszen egy pillanat alatt vége lenne az egésznek, nem agonizálnék hosszú hónapokig!” – fakadt ki.

Mint mondja, ők messze voltak a határozatban leírt félmilliárdos forgalomtól, de attól tart, az „elszívás” miatt az utolsó vevőit is elveszíti. „A bevásárlásokból eddig is csak morzsák jutottak, a vevők jellemzően a napi pékáru, felvágott, tej miatt jöttek, minden másért mentek a diszkontba, mostantól viszont már ezért sem jönnek majd, hiszen a multinál minden nap kapnak valami akcióst” – mondta. Árat engedni ő ugyanakkor nem tud, mert az árstopok miatt már így is nehezen tudja kigazdálkodni a megemelkedett rezsiköltségeket és a dolgozói munkabéreket.

Egy közeli falu kisboltjának tulajdonosa egyenesen úgy fogalmazott:

„Azt hittük, az árstopnál nagyobb csapás már nem jöhet, erre tessék.”

A magas üzemanyagárak miatt sokan már nem mindig mentek be a közeli városba, de szerinte ez most újra meg fog változni, a kötelező akciók miatt jobban megéri majd a nagyobb üzletláncoknál elvégezni a bevásárlást. „Mi pedig elkönyvelhetünk egy újabb forgalom-visszaesést, csak már nem nagyon van hová hátrálni. És ha nincs vevő, akkor nem kell annyi dolgozó sem, s ha ezen a vidéken valaki elveszíti az állását, nagy bajba kerülhet” – teszi hozzá.

Egy Kaposvár környéki falu bolttulajdonosa nem bízik abban sem, hogy a szabályozás szeptember 30-ával véget érne, szerinte az árstopok folyamatos hosszabbítása is intő jel e tekintetben.

„Amúgy az ilyen agglomerációs településeken eddig is olyan volt vegyesboltot üzemeltetni, mintha minden nap egy túlélőshow-ban szerepelt volna az ember, most viszont nem elég, hogy ott az akadálypálya, de elkezdték ágyúval lőni…”

– érzékelteti a helyzetet.

Szerinte csak két lehetőség van: vagy tétlenül nézi, ahogy vevőköre folyamatosan szűkül, amíg végül már nem éri meg fenntartania üzletét, vagy akciózásba kezd, ezt viszont nem bírja el a büdzséje.

Szentesen hasonló véleményekkel találkozott a Népszava újságírója, bár volt olyan is, aki azt mondta, néhány akciós termék kedvéért nem fog biciklire ülni, inkább megvásárolja a helyi kisboltban. Ugyanakkor egy helyi kisbolt tulajdonosa szerint a fiatalok már eddig is inkább eljártak a közeli nagyáruházba.

„Most már komolyan ott tartok, ha megtudom, hogy melyik vevőm szavazott a Fideszre, dupla árat fogok neki beütni a kasszánál”

– fakadt ki dühösen a boltos.

Egy nyugdíjas vásárló szerint sokkal többet segítene, ha a gyógyszereket akcióznák le, hisz ő például a nyugdíja legalább 30 százalékát erre költi.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Publicus: Magyar Péter pártja már a parlamenti választáson is lehagyná a DK-t
Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, csak a Fidesz-KDNP, a TISZA Párt és a DK jutna be a parlamentbe. Eközben még a fideszesek 19 százaléka is elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok.

Link másolása

Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, az összes megkérdezett 24, a biztos szavazók 33, a biztos szavazó pártválasztók csoportjának pedig a 42 százaléka szavazna a Fidesz-KDNP pártszövetségre – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív kutatásából. A felmérés azt is mutatja, hogy

Magyar Péter pártja, a TISZA Párt mindegyik kategóriában a második helyen áll: az összes megkérdezett körében 14, a biztos szavazók között 16, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 20 százalékon van.

A TISZA Párttól alig lemaradva a DK következik, 12, 15, illetve a biztos szavazó pártválasztóknál 18 százalékkal.

A többi párt az öt százalékos bejutási küszöböt sem éri el: a biztos szavazó pártválasztók csoportjában az MSZP és a Mi Hazánk Mozgalom 4, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum egyaránt 3, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd pedig 1 százalékot érne el.

„Magyar Péter pártja emellett láthatóan az ellenzéki összefogás szavazói közül csípett le néhány százalékot, és a Momentum, a Mi Hazánk és az MKKP hívei közül csábított át néhány százalékpontnyit”

– mondta lapunknak Pulai András, a Publicus igazgatója. Eközben a korábbi nagyjából 40 százalékról 34 százalékra csökkent a párt nélküliek aránya, valamint 18 százaléknyian vannak, akik elmennének ugyan szavazni, de még nem tudják, kire.

A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók 65 százaléka elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok – közöttük a fideszesek 19 százalékával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Orbánról: nem olyan ostobák, hogy megöljenek, akkor forradalom törne ki
Magyar talán minden eddiginél többet árult el arról, mit gondol Orbán Viktorról, vagy az ukrajnai háborúról. Kiderült: nem célja börtönbe juttatni Orbánt és úgy érzi, Oroszországgal szemben sem politizálhat.

Link másolása

Két cikkben is foglalkozik a Rzeczpospolita című lengyel lap Magyar Péterrel, aki – mint a 444.hu szemléjéből kiderül – szokatlanul nyíltan beszélt Orbán Viktorról és az ukrajnai háborúról is.

„Orbán Viktor 2000 embert állított rám. Az ügynökeit. De nem olyan ostobák, hogy megöljenek. Akkor forradalom törne ki Magyarországon”

Idézik például azt, amit Magyar akkor mondott, amikor jelenlegi helyzetéről és a miniszterelnökhöz fűződő viszonyáról kérdezték. Emellett az is kiderült, hogy a TISZA Párt elnöke nem csak a negatív példát látja Orbánban:

„Az 1998-as Orbánhoz szeretnék visszatérni, azokhoz az időkhöz, amikor a gazdaság remekül fejlődött, és semmi sem fenyegette a demokráciát.”

A közelgő EP-választásról Magyar azt mondta, szerinte Orbán már tudja, hogy elveszítette az emberek bizalmát, noha a választási eredménynek ezt még igazolnia kell. Majd azzal folytatta:

„Meglátjuk, mi lesz a jelenlegi ellenzékkel, ami véleményem szerint az Orbán által kiépített rendszer része volt, a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc szocialistái mindenképpen.”

Amikor megkérdezték, hogy szerinte Orbánnak börtönbe kellene-e mennie, úgy válaszolt, hogy nem rajta fog múlni, noha nem ez a célja:

„Orbán okos. Nem hiszem, hogy elkövetett volna bármi törvénytelenséget. Könnyedén meg tud változtatni bármilyen törvényt, egy nap alatt. A célom nem az, hogy börtönbe zárassam, hanem hogy olyan rendszerváltást érjek el, hogy az igazságszolgáltatás újra függetlenné váljon, és dönthessen Orbán sorsáról. Ma ez teljesen a Fidesztől függ.”

A riportcikk mellett az újság interjút is közölt Magyar Péterrel, mely ezzel a címmel jelent meg:

„Magyar Péter: Senki sem segített a magyaroknak. Miért kéne most segítenünk az ukránoknak?”

Magyar leszögezte, hogy ha hatalomra kerülne, Magyarország nem küldene fegyvereket Ukrajnának. Ezt a magyar kisebbség védelmével, illetve történelmi eseményekkel indokolta. Magyar ezek után arról beszélt, hogy a tíz éven át tartó fideszes „agymosás” miatt nem folytathat nyíltan oroszellenes politikát:

„Ha elkezdenék rosszakat mondani Oroszországról, azonnal elveszíteném minden támogatottságomat.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kódexek, átkok, Antigoné és Ady – ezek a magyar érettségi első kérdései
Már lehet tudni a középszintű magyar érettségi első feladatait. A tárgyból összesen több mint 75 ezren vizsgáznak hétfőn.

Link másolása

A diákok a könyv születéséről kaptak egy szöveget a középszintű magyar érettségi első felében – írja a vizsgafeladatokról beszámva a Telex. A tekercsekről, kódexekről, átkokról szóló írást értelmezniük kell az érettségizőknek, és a szöveghez kapcsolódó kérdéseket kell megválaszolniuk. Ezután egy irodalmi tesztet kell kitölteniük, amiben Szophoklész Antigonéja és Ady Endre neve is szerepel.

Erre összesen 90 percük van.

A feladatlap második fele ezt követi. Ebben egy művet kell elemezniük vagy egy témáról kell kifejteniük a véleményüket.

Az érettségik átalakulásával idén eltűnt az érvelés, gyakorlati szövegalkotás nevű feladat, helyette van a 20 pontot érő irodalmi kérdéssor. Nem kell a diákoknak összehasonlító elemzést sem írniuk, helyette választhatnak témakifejtő esszét.

Május 6-án magyar nyelv és irodalomból középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló érettségizik az MTI szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karinthy vagy Babits között választhattak a magyarból érettségizők hétfőn
A középszinten érettségizők egy 500-800 szavas műértelmezés és egy témakifejtő esszé közül választhattak, amivel maximum 60 pontot lehetett szerezni.

Link másolása

Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját kellett elemezniük a magyarérettségi második részében a középszinten vizsgázó diákoknak. Akik nem a műelemzést választottak, azoknak Babits Mihály költészetéről kell egy általános témakifejtő esszét írniuk – írta meg a hvg.hu.

A diákok két és fél órát kaptak az esszé megírására.

A középszinten érettségizők egy 500-800 szavas műértelmezés és egy témakifejtő esszé közül választhattak, amivel maximum 60 pontot lehetett szerezni.

Az emelt szinten vizsgázóknak pedig 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk: egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk. A műértelmezés elvárt terjedelme ebben az esetben 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.

Link másolása
KÖVESS MINKET: