Már tavaly nyáron a rendőrséghez kerültek a Szőlő utcai bántalmazásról szóló videók, de elévülés miatt nem indult eljárás
Juhász Péter expolitikus decemberben hozta nyilvánosságra a felvételeket, de a hatóságok már hónapokkal korábban látták őket. A decemberi letartóztatások viszont nem a videók, hanem a nyomozás során beszerzett egyéb bizonyítékok alapján történtek.
Hiába robbantotta fel a hazai közéletet Juhász Péter decemberi videója a Szőlő utcai javítóintézetben történt bántalmazásokról, a felvételek már 2025 nyarán a rendőrségnél landoltak – tudta meg a Telex. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint azonban a rajtuk látható cselekmények büntethetősége addigra elévült, ezért ezek alapján senkit nem lehetett felelősségre vonni.
A javítóintézet biztonsági kamerái évekkel korábban rögzítették, ahogy a tavaly decemberben letartóztatott megbízott igazgató, az intézmény akkori nevelője bántalmazza a rábízott fiatalokat.
A videók 2025 nyarán, a májusban letartóztatott volt intézményvezető letartóztatása után kerültek a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájához. Az ügyet szeptember végén a Központi Nyomozó Főügyészség vette át, decemberre pedig már kilenc egykori alkalmazottat gyanúsítottak meg, de egyiküket sem a volt megbízott igazgatóról készült felvételek, hanem a nyomozás során beszerzett egyéb bizonyítékok alapján.
Az ügyészség a Telexnek megerősítette, hogy a felvételek elévült cselekményeket tartalmaznak. „A megjelölt felvételek csak olyan cselekményeket tartalmaznak, amelyek büntethetősége a törvény mérlegelést nem tűrő szabályai szerint elévültek már jóval a nyomozás elrendelését megelőzően is. Elévült bűncselekmény miatt az időközben beazonosított elkövetőt nem lehet felelősségre vonni, nem lehet vele szemben büntetőeljárást folytatni” – közölték. Hozzátették, hogy a jelenlegi gyanúsítások nem a videókon látható eseményeken alapulnak. „Jelen ügyben egyetlen terhelt gyanúsítása sem a megkeresésben megjelölt felvételen látható cselekmények miatt történt (hiszen azok elévültek), hanem más, a nyomozás során beszerzett egyéb bizonyítékokon alapuló bűncselekmények miatt.”
A nyomozó hatóságok már a decemberi nyilvánosságra kerülés előtt megvizsgálták a felvételeket. A Nemzeti Nyomozó Iroda egyik munkatársa még ősszel jelentést készített róluk, amely szerint a videókon nem szerepel az eljárás szempontjából releváns cselekmény. Ez a jelentés az ügy áthelyezésekor a főügyészség asztalára is eljutott.
Amikor Juhász Péter expolitikus, youtuber december elején közzétette a videókat, az események felgyorsultak: az akkori megbízott igazgató lemondott, majd másnap a hatóságok nagy erőkkel vonultak ki az intézményhez, és többeket őrizetbe vettek. Az ügyészség azonban hangsúlyozta, hogy a rendőrségi akciónak nem a nyilvánosságra került felvételekhez volt köze.
Miután a Szőlő utcai botrány decemberben az ügyészségi nyomozás miatt új fordulatot vett, sorra érkeznek az újabb megdöbbentő hírek. A HVG kedden arról írt, hogy a kormány már 12 évvel a letartóztatás előtt tudott a Szőlő utcai javítóintézet tavaly májusban letartóztatott volt igazgatójának gyanús ügyeiről. A lap birtokába került, ügyészséghez közeli forrásból származó irat szerint a fővárosi gyermekvédelmi szakszolgálat egy minisztériumi megkeresésre válaszolva küldött hivatalos tájékoztatást. Ebben név szerint azonosítottak három gondozott lányt, akiknek az életében a volt igazgató „gondoskodást meghaladó jelenléte” volt megfigyelhető.
Hiába robbantotta fel a hazai közéletet Juhász Péter decemberi videója a Szőlő utcai javítóintézetben történt bántalmazásokról, a felvételek már 2025 nyarán a rendőrségnél landoltak – tudta meg a Telex. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint azonban a rajtuk látható cselekmények büntethetősége addigra elévült, ezért ezek alapján senkit nem lehetett felelősségre vonni.
A javítóintézet biztonsági kamerái évekkel korábban rögzítették, ahogy a tavaly decemberben letartóztatott megbízott igazgató, az intézmény akkori nevelője bántalmazza a rábízott fiatalokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Németország repülőkkel menekíti ki az állampolgárait, Szijjártó Péter értekezletet tart
Johann Wadephul külügyminiszter bejelentette, hogy evakuálják a németeket Szaúd-Arábiából és Ománból. A lépést a légtérzárak és a tartományi kormányok nyomása is sürgette.
Németország repülőgépeket küld Szaúd-Arábiába és Ománba, hogy kimenekítse a Közel-Keleten rekedt állampolgárait, akiknek a száma a hírek szerint elérheti a harmincezret is.
Johann Wadephul külügyminiszter bejelentése szerint a Szaúd-Arábia fővárosába, Rijádba, és az ománi Maszkatba induló járatokkal elsősorban a leginkább veszélyeztetetteket: a gyermekeket, a betegeket és a várandós nőket hozzák haza – írja a Magyar Nemzet. A kormány kommunikációja ugyanakkor óvatos: Wadephul hozzátette, hogy a térségi légtérzárak miatt jelenleg nem reális egy általános „visszahozatali akció”, ezért a kormány inkább információval és konzuli támogatással próbál segíteni.
A mostani döntés elmozdulást jelent egy korábbi, jóval óvatosabb állásponthoz képest. A német védelmi minisztérium szóvivője korábban azt mondta, „a kormány akkor dönt majd az evakuálás mellett, ha nem marad egyéb megoldási lehetőség”.
A helyzetet súlyosbítják a térségi légtérzárak, amelyek globális torlódást okoztak. A régió számos országában, köztük Iránban, Izraelben és Irakban is korlátozások voltak érvényben, ami miatt több ezer járatot kellett törölni vagy átirányítani. A Lufthansa már február 28-án bejelentette, hogy legkorábban március 8-ig felfüggeszti több közel-keleti járatát. Bár a Perzsa-öböl több légitársasága március 2-án részlegesen újraindította egyes járatait, a menetrend továbbra is akadozik. A helyzet miatt a szövetségi kormányra tartományi szintről is nyomás nehezedik: Schleswig-Holstein miniszterelnöke, Daniel Günther gyors és egyértelmű tájékoztatást kért Berlintől a visszatérés lehetőségeiről.
A dpa német hírügynökség kormánytisztviselőkre hivatkozó becslése szerint a Közel-Keleten jelenleg tartózkodó német turisták száma akár a harmincezret is elérheti.
Mindeközben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter videókonferenciát tartott, és ezt írta a Facebookján:
"Sajnos eszkalálódik a helyzet a Közel-Keleten, ezért ma videokonferenciát tartottunk az összes térségben működő nagykövetség vezetőjével"
Hogy mire jutottak, azt több pontban ismertette a posztban.
Például ezt:
"Rossz hír, hogy az egyre fokozódó iráni csapások miatt a légtérzárakat meghosszabbították azokban az országokban, ahol a legtöbb magyar tartózkodik, köztük az Egyesült Arab Emirátusokban. Itt a helyi hatóságok továbbra is arra kérnek mindenkit, hogy maradjanak a szállodáikban, lehetőleg ne induljanak el sehova egyelőre."
Izraeli magyaroknak pedig ezt ajánlotta:
"Izraelben március 4-ig hosszabbították meg a légtérzárat, így Egyiptom és Jordánia irányába is csak a szárazföldi határátkelőkön lehet eljutni."
Végül ezzel zárta:
"A helyzet tehát sajnos nem mutatja a javulás jeleit és a harci cselekmények is egyre aktívabbak. Arra kérek minden magyart a térségben, hogy kövessék a helyi hatóságok figyelmeztetéseit! Természetesen a nagykövetségeinken folyamatos a munkavégzés és a konzuli részlegeink is rendkívüli ügyeletben működnek."
Németország repülőgépeket küld Szaúd-Arábiába és Ománba, hogy kimenekítse a Közel-Keleten rekedt állampolgárait, akiknek a száma a hírek szerint elérheti a harmincezret is.
Johann Wadephul külügyminiszter bejelentése szerint a Szaúd-Arábia fővárosába, Rijádba, és az ománi Maszkatba induló járatokkal elsősorban a leginkább veszélyeztetetteket: a gyermekeket, a betegeket és a várandós nőket hozzák haza – írja a Magyar Nemzet. A kormány kommunikációja ugyanakkor óvatos: Wadephul hozzátette, hogy a térségi légtérzárak miatt jelenleg nem reális egy általános „visszahozatali akció”, ezért a kormány inkább információval és konzuli támogatással próbál segíteni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: Nem szeretnék úgy választásba menni, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján
A kormányfő szerint Magyarországot a „bátorsága meg a példája miatt” akarják levadászni. Úgy gondolja, „a mostani olajblokád” időzítése is ezt a célt szolgálja, gazdasági káoszt akarnak előidézni a választások előtt.
Orbán Viktor miniszterelnök egy soproni fórumon arról beszélt, hogy politikai összecsapás zajlik Magyarország ellen, amelynek célja egy ukránbarát kormány hatalomra segítése a választások előtt. A kormányfő szerint az országot politikai okokból olajblokád alá vették, ami mögött Kijev, Brüsszel és a Tisza Párt összejátszása áll.
„Mi vagyunk az élő példája annak, hogy lehet nemet mondani: a bevándorlást igenis meg lehet állítani, a gyerekeket és a családjainkat meg lehet védeni”
– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a háborúba sem kötelező beleugrani, és a pénzt sem kell odaadni az ukránoknak.
Orbán szerint Magyarországot a „bátorsága meg a példája miatt” akarják levadászni. „Brüsszel, a kijeviek, meg a Tisza összejátszanak egymással azért, hogy a választások után Magyarországon olyan kormány alakuljon, amely ukránbarát és Brüsszelbarát” – mondta. A kormányfő szerint a mostani olajblokád időzítése is ezt a célt szolgálja: gazdasági káoszt akarnak előidézni a választások előtt.
„Káosz, 1000 forint fölé menő benzinár, zűrzavar, elégedetlenség, és a kormánnyal szembeni ellenérzéseket meg lehet növelni”
– fogalmazott. Állítása szerint a Barátság olajvezeték újraindításának semmilyen műszaki akadálya nincs, „csak azért nem indítják újra, mert politikai okokból nem akarják”.
„Senki sem szeret úgy választásba menni, én sem szeretnék, hogy közben egy gazdasági káosz bontakozik ki az ország horizontján. Úgyhogy szerintem itt erről van szó, tehát a következő időszakban, a jövőben a háborúval, az ukránokkal, az olajszállítással is meg kell küzdenünk”
A kampányról szólva Orbán Viktor a március 15-i Békemeneten való részvételre buzdított.
„Szükségünk van Magyarország történetének valaha volt legnagyobb békemenetére, hogy megmutassuk az erőnket”
– mondta. A kormányfő szerint a következő időszak kulcsszava a háborúból való kimaradás lesz. „Kimaradni, ez lesz a kulcsszó a következő négy évben” – jelentette ki.
A Tisza Pártot vezető Magyar Péter korábban egyértelművé tette, hogy nem küldene csapatokat és fegyvereket Ukrajnának. Energiapolitikai célként az orosz energiahordozókról 2035-ig történő fokozatos leválást tűzte ki. A párt a Kijevvel való „összejátszásról” szóló vádakat politikai motiváltságúnak és „félelemkeltésnek” nevezte.
A miniszterelnök a soproni fórumon beszélt a kormány eddigi eredményeiről is, kiemelve a 14. havi nyugdíj bevezetését, a 3 százalékos fix kamatozású otthonteremtési programot, valamint a családi adókedvezmények bővítését. A foglalkoztatási adatokat ismertetve elmondta, míg 2010-ben 3,6 millió ember dolgozott, addig most 4,7 millió, a következő ciklus végére pedig 5 millió a cél. Orbán Viktor a jövőbeli kockázatok között említette a Közel-keleti háborút, egy esetleges olajválságot, valamint a növekvő migrációs nyomást.
Orbán Viktor miniszterelnök egy soproni fórumon arról beszélt, hogy politikai összecsapás zajlik Magyarország ellen, amelynek célja egy ukránbarát kormány hatalomra segítése a választások előtt. A kormányfő szerint az országot politikai okokból olajblokád alá vették, ami mögött Kijev, Brüsszel és a Tisza Párt összejátszása áll.
„Mi vagyunk az élő példája annak, hogy lehet nemet mondani: a bevándorlást igenis meg lehet állítani, a gyerekeket és a családjainkat meg lehet védeni”
– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a háborúba sem kötelező beleugrani, és a pénzt sem kell odaadni az ukránoknak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dróntámadás érte az USA szaúd-arábiai nagykövetségét, Trump megtorlást ígér
Fekete füst gomolygott a Diplomatanegyed felett, miután becsapódtak a drónok. Az épületben szerencsére senki nem tartózkodott a támadás idején, és csak csekély anyagi kár keletkezett. Donald Trump azt ígérte, a támadók hamarosan megtudják, milyen megtorlás vár rájuk.
Drónok csapódtak be az Egyesült Államok rijádi nagykövetségébe kedden kora reggel, a támadás után kisebb tűz keletkezett, de sérültekről nem érkezett hír. Washington válaszlépést ígér, miközben a szaúdi hatóságok szerint a kár csekély.
Két drón találta el a nagykövetség épületét, a becsapódás után tűz ütött ki
– írja az Al Jazeera a szaúdi védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.
A tájékoztatás szerint a diplomáciai komplexumban csak „csekély” anyagi kár keletkezett. Az épület a támadás idején üres volt, így senki sem sérült meg.
A támadás után fekete füst emelkedett a külföldi képviseleteknek otthont adó Diplomatanegyed fölé, szemtanúk a Reuters hírügynökségnek hangos robbanásról és lángokról számoltak be. A szaúdi hadsereghez közel álló forrás szerint a légvédelem a támadás során négy, a negyedet célzó drónt fogott el.
??????? The U.S. Embassy in Riyadh, Saudi Arabia, was struck by two Iranian-linked drones sparking a fire pic.twitter.com/b7lPLOscBx
Az Egyesült Államok rijádi nagykövetsége a támadások miatt „helyben maradásra” szólította fel az amerikai állampolgárokat Rijádban, Dzsiddában és Dahránban. „A Királyság területén tartózkodó amerikai állampolgároknak azt javasoljuk, hogy azonnal maradjanak a helyükön, és további értesítésig kerüljék el a nagykövetséget az épület elleni támadás miatt. Az Egyesült Államok szaúd-arábiai képviselete továbbra is figyelemmel kíséri a regionális helyzetet” – közölték.
Donald Trump amerikai elnök szűkszavúan nyilatkozott a News Nation tudósítójának, jelezve, hogy az Egyesült Államok válasza a támadásra és négy amerikai katona megölésére hamarosan ismert lesz.
„Hamarosan kiderül, mi lesz a megtorlás. Azt is mondta, hogy szerinte nem lesz szükség bakancsokra a földön”
– idézte az elnököt Kellie Meyer.
Az Al Jazeera washingtoni tudósítója szerint az elnök kommunikációs stílusa példa nélküli egy komoly konfliktus idején. „Amióta ez a konfliktus elkezdődött, egyes újságírókat hívogat, és apró információmorzsákat ejt el” – mondta Mike Hanna, aki szerint az amerikai közvélemény nagyon kevés tájékoztatást kap a konfliktusról.
„Ilyenre még soha nem volt példa, már ami azt illeti, hogyan viselkedik egy elnök konfliktus idején, és ez egy olyan kérdés, amin az amerikai közvélemény – a nagy része – a következő napokban, hetekben, sőt hónapokban is el fog gondolkodni”
– tette hozzá.
A jelentések szerint az incidens Iránnak az amerikai–izraeli támadásokra adott, Öböl-térségi megtorló akcióihoz köthető.
Az Öböl több államában, például Kuvaitban is drón- és rakétatámadásokat jelentettek; Kuvaitvárosban füstöt láttak az amerikai nagykövetség környékén. Ezzel párhuzamosan az amerikai nagykövetség Dohában is „helyben maradás” eljárást tart érvényben, miközben több ország légtere korlátozott vagy zárva volt az elmúlt napokban.
Szaúd-Arábia az elmúlt napokban több támadást is elhárított: a Ras Tanura finomító térségében két drón megsemmisítése után a lehulló repeszek miatt „korlátozott” tűz keletkezett. Az ilyen fenyegetések kezelésére az USA és Szaúd-Arábia az utóbbi években célzott gyakorlatokkal fejlesztette közös felderítési, követési és megsemmisítési képességeit.
Drónok csapódtak be az Egyesült Államok rijádi nagykövetségébe kedden kora reggel, a támadás után kisebb tűz keletkezett, de sérültekről nem érkezett hír. Washington válaszlépést ígér, miközben a szaúdi hatóságok szerint a kár csekély.
Két drón találta el a nagykövetség épületét, a becsapódás után tűz ütött ki
– írja az Al Jazeera a szaúdi védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hann Endre reagált Deák Dániel vádjaira: Szakmai baromság, amit állít, és illegálisan jutott az adatokhoz
A Medián vezetője szerint kontrollálhatatlanul terjedhettek el a belső adatok, amikkel most támadják. Belső vizsgálat indult az ügyben, és az adatvédelmi hatósághoz is fordulnak.
A Medián kutatója és vezetője, Hann Endre a Válaszonline Választás ’26 című műsorában reagált az őt és cégét ért támadásokra. A kormány, a DK, Deák Dániel és a Nézőpont Intézet is bírálta a Medián méréseit, a vádak a manipulációtól a hamisításig terjedtek. Hann Endre szerint egy lejárató kampány zajlik ellene, amit jól tűr, de fárasztónak tartja, mert elvonja az energiát a kutatómunkától. Kiemelte, hogy ő nemcsak cégvezető, hanem aktív kutató is, ami szerinte ma már nem minden kutatócég vezetőjéről mondható el.
Benyó Ritának a kérdésére, hogy mitől lett ilyen fontos szereplő, hogy még a miniszterelnök is posztol róla, szerénytelennek tűnve, de tényként közölte, hogy ő űzi legrégebben a szakmát a jelenlegi pályatársai közül. Felidézte, hogy már a Kádár-rendszerben is dolgozott közvélemény-kutatóként.
„Az egész beszélgetésben számomra a legkínosabb, hogy kénytelen vagyok néha kicsit szerénytelen lenni. Mert tényleg, nem szeretem kerülni, de hát a tények azért mégiscsak tények.”
Állítása szerint a Medián teljesítménye széles körben elismerten a legjobb a jelenlegi kutatók között, és már 1989-ben is készítettek sikeres prognózist a négyigenes népszavazásról.
Hozzátette, hogy a tekintélyük sokáig a kormányoldalon is megvolt, és bár közvetlen kormányzati megrendelést nem kaptak, fideszes önkormányzatoktól és kormányközeli szervezetektől, közvetítőkön keresztül érkeztek hozzájuk megbízások.
„Olyan megbízásokat kaptunk – nem mondom, hogy sokat – kormányközelből, ahol a megrendelő azt mondta, hogy biztos akar lenni. Tehát inkább ilyen kontrollként” – fogalmazott, utalva arra, hogy a megbízók a más, kormányközeli cégektől rendelt kutatások eredményeit akarták ellenőriztetni a Mediánnal.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének vádjaival kapcsolatban, aki egy állítólagos belső Medián-adatsort lobogtatva vádolta hamisítással a céget, Hann Endre azt mondta, az elemző illegális módon juthatott hozzá az adatbázishoz. Azt is elmondta, hogy a bemutatott papír nem a végleges, hivatalos adatokat tartalmazza.
„Arról van szó, hogy létezik ilyen adat, csak ez nem egy végleges és hivatalos adat. Az úgynevezett súlyozatlan adat”
– magyarázta.
Elmondása szerint a telefonos felmérések során a minta demográfiai összetétele torzul – például több idős nő válaszol –, ezért az adatokat a népszámlálási adatok alapján súlyozni kell, ami egy bevett és szükséges szakmai eljárás. Deák Dániel azon felvetését, hogy a kispártoknál a súlyozás nem okoz eltérést, Hann így kommentálta:
„Hát ez már tényleg olyan mértékű szakmai baromság, hogy úgy mondjam.” Hozzátette: „Bocsánat, tényleg van egy szint, ahol én nem szívesen vitatkozom Deák Dániellel. Ha itt ülne, akkor lehet, hogy vitatkoznék vele, de én nem tartom őt egyenrangú partnernek.”
Az adatbázis kiszivárgásáról azt gondolja, nem feltétlenül rosszindulatú adatlopás történt. Szerinte az adatok iránti óriási kíváncsiság miatt fordulhatott elő, hogy valaki megmutatta, továbbküldte azokat, és a folyamat végül kontrollálhatatlanná vált. „Ez egy kontrollálhatatlan folyamat. Elmeséli, megmutatja, továbbküldi, és valahogy végül eljut. Ez az én jóhiszemű hipotézisem” – mondta. Hozzátette, hogy belső vizsgálat indult az ügyben, és az adatvédelmi hatósághoz is fordulnak.
A támadások hatásáról szólva kijelentette, hogy nem kezd öncenzúrába.
„Nagyon kemény és határozott nemmel válaszolhatok” – szögezte le.
Úgy látja, a kormányzati kommunikáció célja az egész szakma lejáratása, hogy a saját szavazótáborukat megpróbálják elzárni a számukra kedvezőtlen kutatási eredményektől. Lázár János azon kijelentésére, hogy 2022 után minden közvélemény-kutatónak le kellett volna mondania, Hann azt válaszolta, hogy az akkori előrejelzések sem voltak olyan rosszak, a kampány végén ugyanis a háború kitörése és az „osztogatás” drámaian megváltoztatta a helyzetet, amit az utolsó mérések már mutattak.
A közvélemény-kutatások szerepéről azt mondta, azoknak van egyfajta közszolgálati funkciója, mert tájékoztatják az embereket arról, hogy a véleményükkel a többséghez vagy a kisebbséghez tartoznak-e. Elismerte, hogy a kutatások befolyásolják a közvéleményt, de szerinte ez nem egy negatív célú, tudatos szándék eredménye.
„Igenis a közvélemény-kutatás befolyásol, mert tájékoztat arról, amiről egy hagyományos, mondjuk rurális társadalomban mindenki tudott a másikról mindent” – fogalmazott.
Felidézte a 2012-es esetet is, amikor a Medián az Együtt 2014-et a megjelenése után nem sokkal 20 százalékra mérte. Hann szerint akkor „baromi szerencséjük” volt, mert pont egy olyan esemény után mértek, ami hatalmas, de csak átmeneti lelkesedést váltott ki. Állítása szerint a Nézőpontnak is volt akkoriban hasonló mérése, és az Együtt támogatottsága hamar visszaesett, ami mutatja, hogy nem kampányoltak mellette.
Azzal a kritikával kapcsolatban, hogy a fiatalok körében irreálisan magas, 90% feletti részvételi hajlandóságot mértek, Hann Endre hangsúlyozta:
„Ez egy döntő kérdés, hogy ez nem előrejelzés, egy pillanatnyi állapot.” Szerinte a méréseik azt a szokatlan jelenséget tükrözik, hogy a fiatalok most valóban sokkal jobban érdeklődnek a politika iránt.
A független és a kormányközeli kutatóintézetek eredményei közötti akár 20 százalékpontos különbségre azt mondta: „Nincs megfejtésem.” Kételkedéssel fogadja a kormányközeli intézetek eredményeit, és feltűnőnek tartja, hogy azok milyen rendszertelenül publikálnak. A 2022-es választásokkal kapcsolatban elismerte, hogy volt egy olyan megszólalása, amikor a pszichológiai nyomás hatására azt sugallta, szorosabb a verseny, mint amilyen valójában volt.
Ugyanakkor cáfolta, hogy a Medián része lett volna az ellenzéki kampánystábnak. Azt a sokat idézett mondatát, miszerint készültek a közvéleményt befolyásoló céllal közlemények, úgy pontosította, hogy az nem a Medián kutatásaira, hanem a kampánystáb kommunikációjára vonatkozott.
„Nem azt mondtam, hogy kutatásaink – közleményeink. Hát volt ez a kampánystáb” – mondta, hozzátéve, hogy a szakma egésze valóban nem szerepelt túl jól akkor.
Úgy véli, a módszertani különbségek nem magyarázhatják a hatalmas eltéréseket a mérések között. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, hogy a különböző módszerek miatt mindkét oldalnak a „maga módján” igaza van, egyetlen szóval válaszolt: „Nem lehetséges.” A támadások hatásaként azt is megemlítette, hogy azok stimulálják is őket, sőt, egyre többen keresik meg a Mediánt azzal, hogy szívesen támogatnák a munkájukat. „Ezt meg kell mondanom, hogy az ilyen Deák Dániel-féle kampányoknak is köszönhetjük” – zárta gondolatait.
A Medián kutatója és vezetője, Hann Endre a Válaszonline Választás ’26 című műsorában reagált az őt és cégét ért támadásokra. A kormány, a DK, Deák Dániel és a Nézőpont Intézet is bírálta a Medián méréseit, a vádak a manipulációtól a hamisításig terjedtek. Hann Endre szerint egy lejárató kampány zajlik ellene, amit jól tűr, de fárasztónak tartja, mert elvonja az energiát a kutatómunkától. Kiemelte, hogy ő nemcsak cégvezető, hanem aktív kutató is, ami szerinte ma már nem minden kutatócég vezetőjéről mondható el.
Benyó Ritának a kérdésére, hogy mitől lett ilyen fontos szereplő, hogy még a miniszterelnök is posztol róla, szerénytelennek tűnve, de tényként közölte, hogy ő űzi legrégebben a szakmát a jelenlegi pályatársai közül. Felidézte, hogy már a Kádár-rendszerben is dolgozott közvélemény-kutatóként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
