KULT
A Rovatból

Szlovák támogatással és közösségi alapon készült el Hajdu Szabolcs új filmje

Az alacsony költségvetésű, független film létrejöttét a Szlovák Audiovizuális Alap, valamint számos magyarországi egyéni és civil közösség támogatta. A Kálmán-nap jön a mozikba hamarosan!

Link másolása

A kiüresedett párkapcsolatokról beszél humorral Hajdu Szabolcs Balázs Béla-díjas rendező új filmje, a Kálmán-nap, amely március 14-től kerül a mozikba.

A Kálmán-nap, az Ernelláék Farkaséknál című alkotással kezdődött trilógia második része, a harmadik film, az Egy százalék indián a tervek szerint év végén kerül a mozikba - hangzott el a film sajtóvetítésén. A Kálmán-nap nemzetközi premierje a Tallinn Black Nights Fesztiválon volt 2023 novemberében.

A történetben Kálmánhoz és Olgához vendégségbe érkezik Olga testvére és férje, Zita és Levente. A két negyvenes páros Kálmán névnapját készül megünnepelni, de gyorsan felsejlenek a már nehezen titkolható párkapcsolati nehézségek.

A 2016-os Ernelláék Farkaséknál című színdarabbal és filmmel kezdődő trilógiát hat éven keresztül írta Hajdu Szabolcs. Mindegyik részből készült színházi előadás, és mostanra mindegyikből létrejött a filmváltozat is - mondta Hajdu Szabolcs, hozzátéve: az utolsó rész, amely az Egy százalék indián címet kapja, várhatóan még az idén a mozikba kerül.

"Ezek a filmek az unalmas hétköznapjainkról mesélnek humorral és mélységgel. A Kálmán-nap a párkapcsolati nehézségekre helyezi a fókuszt és a vihar előtti csendről szól, amiben hosszú időt lehet eltölteni és elég kimerítő, ezért is gondoltuk, hogy külön részt szentelünk ennek az állapotnak" - magyarázta a rendező.

A Kálmán-napban megjelenő szereplők elhidegültek egymástól, egyikük sem mer vagy tud kilépni a kapcsolatból. Hajdu Szabolcs szerint ez a vihar előtti állapot évekig eltarthat, az ilyen helyzetbe került párok próbálnak újra erőt, lendületet venni és elhinni, hogy a kapcsolat megmenthető. A harmadik részben, az Egy százalék indiánban már a kapcsolatok felbomlása jelenik majd meg

- magyarázta.

A Kálmán-nap címszerepében Hajdu Szabolcs látható, feleségét Tóth Orsi alakítja, aki tíz év után szerepel újra filmvásznon. Tóth Orsi felidézte, hogy Hajdu Szabolcs kérte fel a filmszerepre, előtte játszott már az Ernelláék Farkaséknál című színdarabban, akkor az egyik színész helyére ugrott be.

Hajdu Szabolcs elmondta: hálás Tóth Orsinak és Pető Katának is, aki az Egy százalék indiánban vette át volt felesége, Török-Illyés Orsolya szerepét.

Elmondta, hogy Török-Illyés Orsolyával az egyetemen kezdtek el együtt filmeket készíteni, amiben az elejétől fogva részt vett Szabó Domokos és Gelányi Imre színész is.

"Együtt csináltuk a Kálmán-napot és az Egy százalék indiánt is, és amíg megírtam a részeket és a trilógia végét, amiben a párkapcsolat véget ért, addig a mi életünkben is - húsz év házasság és két gyerek után - véget ért a kapcsolat, ami könyörtelen és nehéz szituáció volt"

- magyarázta a rendező.

Mint mondta, ha csupán a személyes érzéseire hallgatott volna, nem készült volna el a trilógia. De úgy gondolta, alkotótársaival együtt értéket hoznak létre, fontos dolgokról beszélnek, így a művészi hivatása mégis arra ösztönözte, hogy befejezze a filmeket. Úgy éreztem, hogy a magánéletemben is csak úgy tudom lezárni és elgyászolni a kapcsolatot, ha a moziváltozatok is elkészülnek - magyarázta.

Hajdu Szabolcs felidézte, hogy Szabó Domokost, aki Leventét alakítja a Kálmán-napban, csaknem 40 éve ismeri, a gimnáziumban több színházi előadást hoztak létre mindenféle műfajban. "Az Ernőt játszó Gelányi Imre volt mindig a példaképünk, nagyszerű színész" - tette hozzá, kiemelve, hogy a rendező szakon már egyértelmű volt számára, hogy velük fog dolgozni, az ő élményeik is benne vannak az előadásokban és a filmekben.

Szabó Domokos azt mondta, hogy a Kálmán-napban a karaktereket több figurából gyúrták össze.

Hajdu Szabolcs hozzátette: a Gelányi Imre által játszott Ernő karaktere is több személyből állt össze. "Gelányi Imre magába tudja szívni és ki tudja fejezni azt a típust, amit mindnyájan ismerünk és ettől lesz igazi és élő a karaktere" - tette hozzá a rendező, aki szerint a film és a színház között nehéz az átjárás, mert két különböző nyelvről van szó.

Bántó Csaba operatőr elmondta: kronológiában haladtak a forgatáson, napról-napra, kockáról-kockára építették fel a filmet. A kihívást az jelentette, hogy szinte minden első ötletnek jónak kellett lennie, mert az alacsony költségvetés miatt kevés idő volt a korrekcióra

- mutatott rá.

A Kálmán-nap jelmezeit Pető Kata készítette. A film vágója Zuzana Cséplő volt, a hangért Dusan Kozak felelt. A Kálmán-nap a Látókép Ensemble, az MPhilms és a Stark Sales produkciójában készült.

Az alacsony költségvetésű, független film létrejöttét a Szlovák Audiovizuális Alap, valamint számos magyarországi egyéni és civil közösség támogatta.

(via MTI)

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„A bicskei áldozatok elnézést kértek, végre, Balog Zoltántól, Varga Judittól és Novák Katalintól” – Bödőcs Tibor retró Híradó-paródiával jelentkezett
Teli van erős utalásokkal a humorista legújabb videója, amiben körülmetélik Gyöngyösi Mártont, és Karácsony Gergely is férfivá műtteti magát.

Link másolása

A régi idők Híradójának paródiájával jelentkezett Bödőcs Tibor. Az alig ötperces szösszenetben számos közéleti eseményt figurázott ki a népszerű humorista.

A humor azonban sok helyütt maró társadalomkritikát rejtett: szóba került többek között, hogy Szijjártó Péter Szergej Lavrovval együtt nevette ki az orosz börtönben meghalt Alekszej Navalnij nyitott koporsóját, hogy Orbán Viktor megtanította cipőfűzőt kötni Donald Trumpot vagy hogy a bicskei gyerekotthon áldozatai bocsánatot kértek – végre – Balog Zoltántól, Varga Judittól és Novák Katalintól.

Ezen kívül a Vágó István-klón Bödőcs „beszámolt” arról is, hogy az amerikai nagykövetségen körülmetélték Gyöngyösi Mártont, hogy Magyar Péter eltávolíttatja Schmidt Mária-tetoválását a válláról, és megtudhattuk, hogy Karácsony Gergely férfivá műtteti magát.

A rövid videó végén, mintegy bónuszként, értesülhettünk a legújabb Rákay Philip-filmről is – ezúttal igen meglepő stílusban.

Bödőcs Tibor retró Híradó-paródiája


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
95 éves lenne Audrey Hepburn, aki előre tudta, hogy meg fog halni
Az ikonikus angol-holland származású színésznő 1929-ben született és 1993-ban halt meg egy hospice házban. Kemoterápiával kezelték, de tudta, hogy nem fogja túlélni a betegséget.

Link másolása

Idén ünnepelné 95. születésnapját Audrey Hepburn, melynek apropóján a Blikk képgalériát közölt a híres színésznőről.

Audrey Hepburn sikeres modell is lehetett volna, ha fiatal nem happolják el a filmes szakemberek. Pályája elején modellkedésből és táncos szerepekből keresett pénzt, de 1948-ban kapta meg az első szerepét a Nederlands in zeven lessen című filmben.

Az '50-es években Angliában dolgozott, ahonann az Egyesült Államokba vezetett az útja, ahol az első világraszóló sikerét a Római vakációval szerezte. 1967-ben visszavonult a filmes szakmától, ám Steven Spielberg amerikai filmrendező felkérésére elvállalta később az Örökké című film egyik szerepét.

1992-ben derült ki, hogy vastagbélrákkal küzd. A diagnózist követően megműtötték, kemoterápiával kezelték, de tudta, hogy nem fogja túlélni a betegséget.

Egy hospice házban halt meg 1993. január 20-án.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így tudta meg Kulka János, hogy a Nemzet Színésze lett – Máris sokan gratuláltak neki
A színészt egy kollégája hívta fel telefonon, és a bejelentéssel nagyon meglepte őt - árulta el Kulka János, aki nagyon köszönte a kitüntető címet.

Link másolása

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Kulka Jánost választották a Nemzet Színészének a nemrégiben elhunyt Tordy Géza helyére.

A művészt az RTL Híradó kérdezte meg arról, honnan tudta meg a hírt:

Kulka János válasza:

"Molnár Piroska hívott, gratulált nekem. Nemzet Színésze vagy. Meglepődtem. Nagyon köszönöm, nagyon"

- árulta el a színész, majd hozzátette: sokan gratuláltak neki, sok sms-t és hívást kapott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Két órából egy érdekes, egy kínzás. Megéri? Az elátkozott Queen Mary kritika
Az elátkozott Queen Mary nem más, mint egy ügyesen összerakott zagyvaság. Hangulatos, gyönyörű, de értelmetlenül túlbonyolított horror próbálkozás.

Link másolása

A Queen Mary olyan, mintha egy erőltetett, izzadságszagú Netflix horrort néznénk. Egy szerencséje van: az alkotók komolyan gondolták és kemény munkát fektettek bele. Nem tudom, hogyan lehetne leírni Az elátkozott Queen Mary-t úgy, hogy átadjam a tapasztalataimat.

Kerek egész képet, ugyanis nem tudok írni, akkora összevisszaság az egész.

Kár érte, se a színészek, se a filmes szakemberek nem tehetnek róla, egészen máshol csúszhatott el ez a történet.

A kezdés meglepően impozáns. 1938-ban járunk egy halloween-i estélyen egy hajó fedélzetén, amely épp az új világba tart Angliából. Egy furcsa családot követünk az első osztálynak fenntartott étteremben, akikkel valami nem stimmel.

Apuka erőszakosnak tűnik, anyuka babonásnak, a gyermek pedig nem bír magával.

A párbeszédekből hamar össze lehet tenni, hogy ők bizony nem az első osztályra valók, de Halloween-re hivatkozva, álruhában sikerül elvegyülniük a gazdagok között. Természetesen lebuknak és baj-bajt követ, majd az egész egy vérengzésbe fullad.

Aztán gyors váltás és egy másik családot kezdünk el követni a jelenben, Anne (Alice Eve), Patrick (Joel Fry) és gyermekük Lukas (Lenny Rush) személyében. Szépen lassan, nem túl szájbarágósan kiderül, hogy ők mit keresnek a már szórakoztató központként működő, Los Angelesben végleg kikötött Queen Mary-n.

Valami nem stimmel az egész hajóval, egyszerre túl steril és zavaróan mocskos.

A kapitány, Bittner (Dorian Lough) is gyanúsan viselkedik, mintha titkolna valamit. Mondani sem kell, hogy a két történetszál egyszerre folyik egymás mellett, felváltva váltakozik, majd egyszer csak összefonódnak.

Nem fogok spoilerezni, mert nem is igazán tudnék. Hangulatos indításból viszonylag gyorsan elérkezünk az unalmas tucathorrorok világába. Maga a helyszín már megért volna egy értelmesebb filmet. Az atmoszféra tapintható, mind a jelen mocska és felületes sterilsége, mind a ’30-as évek elegáns nyomora. A képi világ zseniális, a vágások néha ámulatba ejtőek, a gyönyörű képekkel társulva.

Isaac Bauman operatőr képei magukért beszélnek. A kivégzések brutalitása ritkán látott moziban X karika nélkül. Nem ezen fog múlni a siker.

A kosztümök, a maszkok, a díszletek és még a CGI is rendben van, az alacsony költségvetés ellenére. Alice Eve, Joel Fry és a többi színész is jó. Ami biztos, hogy nem ezen a brigádon csúszott el a dolog. A forgatókönyvíró és a rendező azonban egyest érdemelnek - köszönjük leülhetnek.

Sokat segíthetett, hogy tényleg mindent próbáltak helyszínen felvenni, a Queen Mary hajón forgathatott a stáb, sőt még egy 3D-s szkennelést is végeztek az egész hajón, így szabadon mozoghatott az operatőr a szűk térben, digitálisan. Érdekes technológia ügyes felhasználása. Akkor mi a gond az egésszel, hogy nem úgy hivatkozom rá, hogy az év egyik legjobb horrorja? Egyszerű: ősbutaság az egész film. Nem csak unalmas, nem ijesztő, de még értelmetlen, logikátlan és zavaróan buta karakterekkel van tele.

Ennyire gyenge forgatókönyvet régen láttam. Mintha mesterséges intelligenciával írták volna,

azzal a leírással, hogy „robot csinálj nekem egy látványos, brutális horrorfilmet, naaaaagy csavarral a végén.” Hát nem jött össze, se izgalmas, se érdekes nem lett a végeredmény. Azon kívül, hogy szép és mozog a kép, sok köze nincs egy koherens történethez.

Itt senki se úgy viselkedik, mint egy élő ember. A gyilkos áldozatai megköszörülik a torkukat, miközben a kegyetlen tettes véres fejszéje még egy fejbúbban van. Aztán elkezdenek elfutni egy zsákutcába négyen! Tényleg mélységesen felháborító, hogy ezzel valaki pénzt szeretett volna szerezni. A forgatókönyvírók között nem meglepő, hogy az első filmes Stephen Oliverrel és a nem túl nagy tapasztalattal rendelkező Gary Shorreal találkozunk. Egyébként Shore rendezte is a filmet elég, ha ehhez annyit teszek hozzá, hogy előző nagyjátékfilmje Az ismeretlen Drakula mérföldekkel jobb volt ennél. Pedig az nagy szó! Aki látta, az tudja.

Ami a legrosszabb az egészben, hogy a mozi annyira szép, amennyire egy horrorfilm képes rá.

Még a felúszó feliratok, a stáblista elrendezése és a főcím is művészire sikerült. Valószínűleg itt ment félre: volt egy remek ötlet, de nem volt elég tartalom egy egész estés filmhez, ezért tóldották-fóltozták és addig csavarták művészieskedéssel, hogy a Frankenstein szörnyetege effektus történt. Lehet jobb lett volna, ha elégetik a Queen Mary-t, ahogy ezt a szörnnyel is tették. Spoiler az 1931-es Boris Karloff filmből, elnézést.

Nem ragozom tovább, rossz film a Queen Mary. Lehetett volna remek horror is, ha a forgatókönyv hozzáértő kezekben landol, vagy ha csak egy rövidfilmet készítenek az alkotók. De egy több mint kétórás misztikus kalandnál nem adott többet.

Olyan mintha megnéztük volna a Lost első és utolsó részét egymás után. Egy figyelemfelkeltő, gyönyörű, rejtélyes felvetés, ami egy kiábrándító, túlcsavart, értelmetlen badarságba csap át.

Nem ajánlom senkinek, inkább nézzetek meg mást a mozi kínálatból.


Link másolása
KÖVESS MINKET: