KULT
A Rovatból

Szívesen kimanifesztálnám PSG Oglit – Megnéztük a Dancing With The Stars első adását

A Dancing With The Stars legnagyobb hibája, hogy egyetlen értéket ismer: az eladhatóságot. Törőcsik Franciska, Whisperton és Mihályfi Luca a legjobbak, de Vomberg Frigyes is kellemes meglepetést okozott.


A Dancing With the Stars a világ legjobb tévéműsora lehetne. A versenytánc az a műfaj – a műkorcsolyához hasonlóan – amit sokan szívesen néznek, valamennyire kapcsolódni is tudnak hozzá, hiszen szoktak táncolni, páran akár táncleckéket is vettek már életükben.

A tánc ráadásul a kommersz szórakoztatásnak és a magas művészetnek az a határmezsgyéje, ami alkalmas arra, hogy minden rétegből megtalálja a rajongóit. És amíg teszem azt egy éneklős tehetségkutatóban lehet alibizni – kicsit hamis, de mekkora egyéniség, kezdő még, de van benne perspektíva, annyira rossz, hogy már jó – a táncban sokkal kevésbé: vagy kijön a lépésszám, vagy nem. Vagy kiemeled a partnert, vagy elejted. Sokkal kisebb terep jut a szubjektív megítélésnek.

A mellébeszélést nehezíti a formátum egyik fő eleme is, hogy a párok egyik tagja profi táncos, ami önmagában is garancia lehetne az igényes, szakmai hozzáálláshoz.

Szerintem a zsűri is rendben van. Juronics Tamás nem kérdés, Szente Vajk pedig függetlenül attól, ki mennyire szereti, kétségtelenül a mai magyar zenésszínház egyik meghatározó szereplője. Szakmaiság szempontjából talán Ördög Nóra a leggyengébb láncszem, de mivel neki is van táncos múltja, érdemben tud hozzászólni a témához. Sokkal inkább védhető, mint amikor Lakatos Márk értékelte profi énekesek és színészek produkcióját a Sztárban sztár című műsorban.

Ezek után tényleg nincs más feladata a csatornának, mint megfelelően összeválogatott, színvonalas ám de népszerű arcokat felkérni versenyzőnek, és köré tenni azt a profi showt, ami egy ekkora kereskedelmi csatornának rutin feladat.

A Dancing With the Stars tehát a világ legjobb tévéműsora lehetne, és hogy miért mégsem az, az összefogható egyetlen képpel.

A világ semmilyen tévéjének semmilyen műsorában nem szabadna előfordulnia annak, hogy Törőcsik Franciska mellé egyenrangú félként oda állítanak egy PSG Oglit (alias Papp Olivért).

Franciska a generációnk egyik legtehetségesebb színésznője, Ogli érdeme annyi, hogy átjön a képernyőn, mekkora tahó. Az üzenet egyértelmű: nem számít, milyen ember vagy, mit tettél le az asztalra, ha el tudunk adni, jöhetsz.

Ki mennyi nézőt hoz, annyit is ér.

Tévedés ne essék, eszem ágában sincs Franciskát hibáztatni, amiért mindezek ellenére szerepel ebben a műsorban. Bármennyire csodás színész, szüksége van a képernyőidőre, hogy megismerjék, szüksége van az imázsépítésre – hogy megmutassa, nem csak remek színész de tehetségesen táncol is –, és ne legyünk álszentek, nyilván szüksége van a gázsira is, amit ezért a szereplésért kap.

Franciska ugyanúgy áldozat ebben, mint a nézők, legfőképp azok a fiatalok, akiknek az lesz az életcélja, hogy olyanok legyenek, mint a Kőgazdag fiatalok.

Na és rögtön itt a másik húzás, a Lagzi Lajcsi-sztori. Az, hogy Südi Iringó visszatér a képernyőre, igazán örömteli. Az már egy más kérdés, miért tartotta jó ötletnek a TV2 felkérni Lagzi Lajcsit Iringó mellé, és ha már felkérte, miért nem tisztázta jó előre, hogy a hatóságok mit szólnak hozzá.

Félreértés ne essék, összességében én bírom Lajcsit, és az általa elkövetett bűntett az a kategória, amire azt mondom, ha kellő megbánást tanúsít, adjunk neki még egy esélyt.

Egyébként is úgy gondolom, a magyar társadalomnak végre tisztességesen ki kéne beszélnie a cancel culture témáját és valahogy megegyezésre jutni, mi az a bűn, ami után nincs irgalom és nem hasraütésszerűen szelektálni.

A nézőknek feltálalt sztori szerint a házi őrizetben tengődő Lajcsi nem kapta meg az engedélyt a tévés szereplésre, ezért a felkészülési időszak közepén kellett lecserélni. Nehéz elhinni, hogy nem akadt a TV2 környékén egy jogász, aki felvilágosította volna a producereket, hogy milyen hosszú egy ilyen engedélyezési eljárás és mennyi esély van a pozitív elbírálásra. Szóval az egésznek van egy kis műbalhé szaga.

Azt sejtem, a csatornának hosszútávú tervei vannak Lajcsival, ezért minden alkalmat megragadnak, hogy felvillantsák különböző műsorokban, és teszteljék, mennyire kap a szívéhez a nagyérdemű, ha meglátja.

A műsor meglehetősen kellemetlen bakival indult, Juronics Tamás mikrofonjával lehetett valami, alig lehetett hallani, amit beszél. Talán benyomva maradt a mute a sávján. Szerencsére a következő körre, amikor legközelebb megszólalt a zsűri, elhárították a hibát.

A DWTS első adásának kötelező eleme a kis videó, amiben megmutatják, hogy találkoztak a kezdetek kezdetén a táncpartnerek. Elvileg meglepetés volt nekik is, de érdekes módon mindenki azt a partner kapta, akit szeretett volna.

Na jó, egyedül Szőke Zsuzsa nem, a nagyszerű táncosnő mosolya nem volt teljesen őszinte, amikor rájött, hogy PSG Ogli jutott neki. Akik követik a műsort emlékezhetnek, hogy tavaly Zsuzsa az első fordulóban esett ki Simon Kornél oldalán, drukkoltam, hogy idén olyan partnert kapjon, akivel tovább jut. A hölgy igazi profiként felvette a pókerarcot és megpróbálta kihozni a szituációból amit lehet.

A műsorban túl sok változás nem történt tavaly óta, annyi, hogy a reklámszünetekben a TV2 honlapján látható háttérbeszélgetéseket immár nem Gelencsér Timi készíti – aki átigazolt az RTL-re és a novemberben induló Hell Boxing Kings műsorvezetője lesz –, hanem Lissák Laura, akit ennek megfelelően idén hiába is keresnénk a táncparketten. A műsorvezetők ugyanúgy Lékai-Kiss Ramóna és Stohl András maradt.

Az est szava a „bemanifesztáltam”, legalább háromszor-négyszer elhangzott különböző szereplők szájából.

A végén már gyanakodni kezdtem, hogy ez valami ravasz termékelhelyezés, de nem tudom elképzelni azt a csapnivaló marketingest, aki ilyen nevet ad bármilyen terméknek.

Szabó Zsófi például „bemanifesztálta” Andrei Mangrát, ami azt jelenti, nagyon erősen arra gondot, hogy ő legyen a partnere. És lőn. Zsófi 10 év után tért vissza a TV2-re, az energikus tangójuk elég jól megadta a műsor alaphangját. A hosszú asztalt látva én kicsit azt vártam, megjelenik George Berger a Hairből és szétrobbantja a bulit, de erre nem került sor.

A zsűri megfogadta, hogy szigorúan fog pontozni, ezért „csak” 22 pontot adtak a nyitó produkcióra. A műsor elején a műsorvezető megkérdezte a zsűrit, mit várnak, amire Ördög Nóra azt felelte:

„Azt várom, hogy látok valamit, és az menjen végig a testemen”.

Rögtön az jutott eszembe, hogy ez mondjuk akár egy láncfűrész is lehetne, de végül is Halloween előtt néhány nappal ez nem probléma.

Kucsera Gábor és Stana Alexandra szambájának azt a címet adnám: Dorothy megolajozta a bádogembert, de túl sokat vár tőle az első randin. Gábor mozgása meglehetősen darabos még, bár kétségtelen előnye nagy testi ereje, én egy kislányt sem biztos, hogy fel tudnék így emelni, ahogy ő felkapta Szandrát, arról nem is beszélve, hogy legkésőbb a második pörgésnél elejteném és elterülnék a földön.

A zsűri megdicsérte, hogy nem spórolták ki a lépéseket, de így is csak 18 pontra értékelték.

Sok éve írok tévéműsorokról, de egészen mostanáig sikerült megúsznom, hogy foglalkoznom kelljen Kamarás Norbival vagyis Éjjel-Nappal Lalival. Amennyit itt-ott elkaptam belőle különböző műsorokban, sosem éreztem, hogy szeretnék többet látni, sőt.

Szerencsére Norbi az első percekben meggyőzött róla, hogy előzetes benyomásaim helyesek voltak: ha nem is annyira bunkó, mint Ogli, azért ráférne egy gyorstalpaló kurzus Görög Ibolyánál. Norbi partnere az a Sebesi Daniella, akit a korábbi évadokban háttértáncosként láthattunk a Dancingben. Norbi első kérdése mi volt?

„De azért tudsz táncolni?”

Én ennél a mondatnál hagytam volna faképnél (de gondolom Daniellát kötötte a szerződése).

Norbinak meglehetősen meggyűlt a baja azzal a koncepcióval, hogy nem egyedül áll majd a színpadon, hanem lesz egy partnere, akire ráadásul – most kapaszkodjatok meg – oda kell figyelnie. Jive-ot táncoltak, és el kell ismernem, hogy Norbi Kucseránál azért valamivel higanyosabban mozgott. Vajk szóvá tette, hogy Norbinak többet kéne foglalkoznia a partnerével Nóra pedig keveselte a „rugót” a mozgásban. De a 20 pont arra elég volt, hogy ne az utolsó helyre kerüljenek.

x
Hosszú Katinkáról
kiderült, hogy imád lőni, úgyhogy óvatosan fogok fogalmazni. Suti Andrással egy meglehetősen bizarr jelenetet vázoltak fel: András úgy ég a vágytól, hogy megtáncoltassa Katinkát, hogy a női öltözőbe is utána megy, ami lássuk be, elég krípi. A Flashdance Maniac című betétdalára quick steppeltek. A zsűri nem győzte feldicsérni Katinkát, az üzenet körülbelül az volt, hogy micsoda istennő miközben annyira emberi, és ennek megfelelően emberi pontszámokat adtak neki, csupa 7-est.

Mihályfi Luca és Hegyes Berci salsája az est egyik legszínvonalasabb előadása volt, Szente Vajk odáig ment, hogy szerinte Luca a műsor egyik esélyese.

Ugyanez nem mondható el Szőke Zsuzsáról és PSG Ogliról. Zsuzsa igyekezett olyan koreográfiát összeállítani, hogy Oglinak minél kevesebb dolga legyen, de a Tik-tokernek így is sikerült elejtenie a végén táncpartnerét, aki igazi profiként rendületlen mosollyal csinálta végig a produkciót.

Persze ez az a mosoly, amit akkor szoktak a hölgyek felvillantani, amikor a részeg nagybácsi duruzsol a fülükbe a lagziban, és a csaj azon parázik, hogyan ússza meg taperolás és botrány nélkül.

Juronics Tamás el is mondta, hogy a táncban magabiztosság helyett először alázat kell, és az is segít, ha a versenyző nem néz fel a haverjaira tánc közben. Oglin nem nagyon látszott, hogy bármit felfogott volna az iróniából, elégedetten vonult le a táncparkettről. Még a 15 pont sem ültette el benne a gyanút, hogy talán valamit elszúrt.

Törőcsik Franciska és Baranya Dávid következett, akik egy zöldellő réten adtak találkozót egymásnak, és némi erőlködés után megfejtették, hogy ők bizony már dolgoztak együtt a Hogyan tudnék élni nélküled forgatásán. Nekem kicsit sántított ez a bizonytalankodás. A nyáron összefutottam Franciskával és simán emlékezett, hogy 3-4 éve készítettem vele telefonos interjút. Ezek után nem hiszem, hogy ne emlékezne tökéletesen Dávidra, akivel nem olyan rég együtt forgatott.

A slowfoxuk viszont nagyon szépre sikerült, én egész biztosan szurkolni fogok nekik.

Az idei évad egyik sötét lova Whisperton, aki a Tik-tok talán legnépszerűbb hazai sztárja, de én sem nagyon jegyeztem eddig. Amikor a gyerekeim elmagyarázták, ki ő, rájöttem, hogy láttam már videóját, de nem értettem, mitől olyan felkapott.

Hamar kiderült, hogy nagyon is helye van a Dancingben. Mint kiderült, Ton (ahogy mindenki szólítja) évekig balettozott. Ami azt jelenti, hogy más minőséget képvisel a műsorban, mint a többiek, és ez meg is látszott. Tóth Katicával valami egészen csodálatos koreográfiát mutattak be.

Juronics Tamás úgy vélte, nem is lehet ugyanolyan mércével pontozni őket, mint a többieket, akik közül sokan még most csodálkoztak rá, hogy van kezük-lábuk. Ezzel együtt az eset legmagasabb pontszámát kapták a zsűritől, 25 pontot.

Zavarba ejtő Tóth Gabi és Papp Máté szerepeltetése a műsorban. Gabi már szerepelt táncos műsorban, mégpedig igen jól. Máté viszont nem profi versenytáncos, hanem néptáncos, akinek külön órákat kellett vennie kollégáktól ahhoz, hogy a párosuk kvázi profijaként szerepelhessen. Valljuk be, értelmesebb lett volna őt is celebként szerepeltetni egy profi versenytáncos partnereként.

Szóval az egész rém erőltetett, ilyen az, amikor gombhoz keresik a kabátot.

Nem is lett igazán jó a rumbájuk, és az egész szereplésüket átitatta az önsajnálat, ami Tóth Gabitól amúgy sem áll távol.

Bár érteni vélem, hogy a TV2 úgy gondolta, lehúz még egy bőrt a tavalyi év legnagyobb celebválásáról, de míg a táncban a szerelmet megtaláló Krausz Gábor egyértelműen pozitív hősként jelent meg a közönség szemében, Gabinál ez nem fog működni.

Külön pikantériája a dolognak, hogy Mikes Anna idén már nem vállalta a szereplést, amit ő azzal indokolt, hogy úgy érzi, a részvétele nem a táncról szólna, hanem a bulvárról. Nem csodálkoznék, ha a döntésében szerepet játszott volna Tóth Gabi szereplése is.

A zsűri sem volt elájulva Gabiék táncától, különösen Szente Vajk fogalmazott markánsan. 20 pontot ért a szerelmes szenvelgés.

Sokáig titkolták, ki lesz Lagzi Lajcsi helyett Südi Iringó partnere. Tekintve, hogy nagy meglepetést ígértek, valami Lajcsihoz hasonló nagyon ismert névre számítottam. Ehhez képest Vomberg Frigyes némileg csalódást jelentett. Nem tudom, hogy a Séfek séfje nézőit kivéve ismeri-e bárki a nevét, nem az a tipikus celeb. Ő egy profi szakács, aki van annyira képernyőképes, hogy beférjen egy főzős tévéműsorba. Lehet, ez most megváltozik, mert az idei mezőnynek tagadhatatlanul az egyik legszimpatikusabb versenyzője, aki kicsit nagypapás modorával példát mutatott alázatból és profi hozzáállásból. Bármennyire is megszokta, hogy a konyhában parancsolgat, maximálisan elismerte, hogy most Iringó a szakember és mindenben rábízta magát. 22 pontot bécsikeringőztek össze.

Hátra volt még a szavazás. A végén a zsűri Hosszú Katinkát mentette meg a veszélyzónából, a nézők Tóth Gabiékat, így Daniella és Norbi számára ért véget a műsor. Szőke Zsuzsa továbbjutásának örülök, bár szívem szerint Psg Oglit szívesen kimanifesztálnám a műsorból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Amikor a múlt színpadra lép: így kel új életre Cseh Tamás és Bereményi Géza klasszikusa
Cseh Tamás és Bereményi Géza közel félévszázados, helykereső albuma, a Frontátvonulás fiatal színházcsinálók kezei között született újjá – a különleges előadás július 28-án látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon.


Az, hogy egyelőre viszonylag kevesen ismerik a Sicc Production nevét, véletlenül sem az általuk készített előadások minőségéről, sokkal inkább arról tanúskodik, hogy milyen nehéz ma a minket körülvevő zajban kiszűrni a tiszta hangokat.

Aki ugyanis már látta és hallotta a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Novák Eszter és Selmeczi György irányítása mellett 2024-ben végzett zenés színészosztály valamelyik produkcióját, az azonnal függő lesz.

És bár első ránézésre a tegnaphoz mintha több közük lenne, mint a mához, jegyezzük meg jól a nevüket, mert valójában ők a jövő.

Kapkodás nélkül, ütemesen épül a repertoárjuk. Eddig bemutatták Nagy Feró kis híján elfeledett, punk-rockoperaként emlegetett Hamletjét, illetve Majd, ha fagy! címmel neoreneszánsz rallyt vezényeltek, éles párhuzamot vonva többek között a százévekkel ezelőtti London és a mai Budapest között. És ha nem is épp Shakespeare korához, de azért a mából szemlélve erősen a régi időkhöz látszik kötődni a 2024 nyarán bemutatott, azóta folyamatosan játszott, fesztiváljáró Frontátvonulás is.

Koncert, színház, koncertszínház a műfaj: Cseh Tamás és Bereményi Géza azonos című albuma jelenti a kiindulópontot a delikát találkozáshoz. Ha már találkozás: Ecsedi a pesti flaszteren futkos fel s alá, hogy rátaláljon barátjára, Vizire, aki két liter kávélikőr elfogyasztása után megvilágosodik, és a Keleti pályaudvarra megy, ami azonban csak egy álpályaudvar, ahova és ahonnan „nem érkeznek és nem is indulnak” vonatok... A játszók szülei (óvatosan mondjuk: nagyszülei...) generációjának jól ismert a létező szocializmusban, a hetvenes évek legvégén fogant kerettörténet, de vajon mi közük mindehhez a mai pesti srácoknak?

Krasznai Vilmos zene- és szövegérzékeny, a muzikális helyzeteket színházivá emelő rendezésében hat fiatalember kelti életre az összes karaktert. Kerek Dávid, Liber Ágoston, Fülöp Kristóf (egyben az előadás zenei vezetője), Turi Péter, Sas Zoltán és Vatamány Atanáz magabiztosan teremt néhány gesztussal és minimális számú kellékkel hiánytalan világot, ami véletlenül sem másolja a nyolcvanas évek egyszerre áporodott és kedélyes hétköznapjait. A frissdiplomás színészek ennél vakmerőbbek, de nagyon is jól teszik, hogy mernek kockáztatni: a mai magyar fiatalok kilátástalansága, reményvesztettsége, a sokakat nyomasztó politikai és társadalmi légkör nem erőszakolt üzenetként, hanem megélt tapasztalatként jelenik meg a színen.

Cseh Tamás-estet sokat láttunk már, fogunk is még, de a Sicc Production Frontátvonulása nem áll be a sorba:

egyes dalokat teljesen újrahangszereltek, másoknak a vokális előadásmódját változtatták meg, és az egész zenei világot szigorú dramaturgiai megfontolások mentén gondolták tovább.

Céljuk egyértelmű: ez az est nem az üres tiszteletről, hanem az emblematikus album és mondanivalója mély értéséről és feltétel nélküli szeretetéről szól. A hat szereplő kézről kézre adja a nyolc hangszert, már csak azért is, mert a szűk, de átjárható cellákból épült jelzésszerű díszlet összezárja őket. És épp ez a lényeg, vagyis az, hogy ők is szorosan összezárnak, és így néznek kihívóan a holnap szemébe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„A toi toi vécék tetejéről játszottunk az utcán rekedt közönségnek” – Besh o droM-interjú
A több mint 25 éve aktívan koncertező zenekar két tagja, Barcza Gergő és Pettik Ádám elsősorban a Művészetek Völgyéhez kapcsolódó emlékeiről mesélt nekünk.


A Besh o droM története szorosan összefonódik a Művészetek Völgyével: 1999-es megalakulásuk óta visszatérő fellépők a kapolcsi központú fesztiválon. Az utóbbi időben több alkalommal is szabályos tömegjelenetek alakultak ki a koncertjeiken, mivel sokkal többen voltak kíváncsiak rájuk, mint a helyszín befogadóképessége, ahol játszottak. Idén azonban biztosan nem fenyeget ez a veszély, ugyanis most először a Panoráma Színpadon kaptak helyet. Ebből az alkalomból kérdeztük a zenekar két alapítóját.

– Mi az első emléketek a Művészetek Völgyéről, akár látogatóként, akár fellépőként?

Pettik Ádám: Ando Drom koncert a romok között 30 éve, iszonyat katartikus volt, ott dőlt el véglegesen, hogy világzenével fogok leginkább foglalkozni.

Barcza Gergő: Nekem is ugyanebből az évből van a legelső emlékem, nagyon élveztem a kellemesen kaotikus, teljesen újszerű falusi fesztiválhangulatot. Emlékszem, reggelente lehetetlen volt péksüteményhez jutni, a kisboltokból már hajnalban elfogyott a kifli, zsömle. A piaci résbe azonnal meg is érkezett a házi palacsinta...

– Itthon és világszerte is rengeteg fesztiválon játszottatok az elmúlt 26 évben. Van-e bármi, ami miatt a Völgy kiemelkedik ebből a mezőnyből?

Ádám: A legtöbb helyszínen ezen a fesztiválon játszottunk, és magasan kiemelkedik a tavalyelőtti, toi-toi vécék tetejéről az utcán ragadt közönségnek adott koncertünk.

Kicsit többen ragadtak kint, mint ahányan befértek a Kocsor udvarba, de a technikusok kegyetlen, buligyilkos főnöke nem engedte elhúzni a hátsó függönyt, pedig akkor legalább hátulról láthatta volna a koncertet szegény hoppon maradt közönségünk. Ezért akinek a zenekarban zsinór nélküli mikrofonja volt, az időnként a színpad háta mögé ment és a támfal tetejéről játszott a kint rekedt tömegnek.

A fal alatt az utcán, kissé jobb oldalt volt három mobil wc, aminek a tetejére viszonylag könnyen át lehetett lépni az alacsony kerítésen keresztül, és Légrádi úr óriási sikert aratott, amikor úgy döntött, hogy az egyik szólóját onnan fogja celebrálni. Nem szakadt be.

Gergő: Nagy lendülettel én is fel akartam ugrani az egyikre, de rögtön elképzeltem, ahogy szomorúan kászálódok ki a szörpből, így inkább kihagytam. Légrádi Gábor, fiatalabb és könnyebb kollégánk viszont valóban nem tétovázott, felpattant az egyik tetejére, onnan fújta. Remekül szórakozott mindenki.

– Az olvasztótégely elég jó kifejezés a zenétekre. Mennyi mindent szívtatok magatokba a kezdetekhez képest ebben a bő két és fél évtizedben?

Ádám: Az operetten és k-popon kívül mindent.

Gergő: Az én fejemben folyton megy a zene, csak akkor áll meg egy-egy pillanatra, ha meghallok valami más zenét egy külső hangforrásból. Akkor betárazom azt az agyam megfelelő polcára. Zeneírás közben aztán onnan dől ki a megfelelő zenei anyag, gondolkozni nem is nagyon kell.

– Mindketten nagyobbrészt külföldön éltek. Egy átlagos évben hányszor ingáztok Budapest, Bristol és Jeruzsálem között, és hány koncertfelkérésre kell nemet mondanotok logisztikai okokból?

Ádám: Nem túl sok buli marad el ilyen okból, 15-20 alkalommal biztos megfordulok, és jóformán az egész nyarat itt töltöm.

Gergő: én is igyekszem minél gyakrabban jönni, de a Közel-Keleten nem mindíg úgy történnek a dolgok, ahogy azt az ember eltervezi.

– Mi a fő tevékenységetek, amikor nem vagytok Magyarországon és nem a zenekarral foglalkoztok?

Ádám: Szervezem a további bulikat, intézem a zenekar és a saját ügyeimet, tagja vagyok a Bujdosó oktettnek és kvartettnek, valamint van egy új kvartettünk Babindák-Juhász-Papesch-Pettik néven. Zajlik az élet.

Gergő: Írom, gyártom a többiek segítségével a Besh o droM zenéjét, nálam állnak össze a három országban felvett zenei anyagok, intézem a zenekar külföldi útjait.

Amikor épp nincs háború, és általában nincs, akkor a legkülönbözőbb helyeken, stadionoktól az utcazene-fesztiválokig minden lehetséges helyszínen fellépek, gyakran szinte éjjel-nappal. Most épp leggyakrabban az óvóhelyen ülök, de a zene ott is megy a fejemben.

– Ádám többször is fellépett már a Duckshell vendégeként, és elmondta, hogy ők a kedvenc fiatal zenekara. Kiket követtek/kedveltek még a jelenlegi hazai színtérről?

Ádám: Sickratmen, cserihanna, Zsiványjazz és még sokan mások.

– Egyike vagytok annak a nem túl sok zenekarnak, akik saját Patreon-oldalt üzemeltetnek, a legutóbbi lemezetek költségeit is közösségi finanszírozással igyekeztetek előteremteni. Mennyire jelentős ez a láb a bevételeitekben?

Ádám: Reméljük, lesz még sokkal jobb is.

Gergő: Első körben összegyűlt egy kicsi, de annál kitartóbb támogatói kör. Hálásak vagyunk nekik, mindenkit bíztatunk, hogy nézzen el hozzánk, legyen a támogatónk egy kávé árával, vagy akár többel.

– Idén első alkalommal játszotok a Völgyben a Panoráma Színpadon. Mekkora szintlépés ez számotokra?

Ádám: Játszottunk már a Völgyben nagyszínpadon többször is, bár akkor nem ott volt még és nem így hívták, csak aztán a Bárka színpadhoz és később a Kocsor Házhoz való hűségünk ezt a dolgot felülírta.

Ez a helyzet tavalyelőtt tarthatatlanná vált és azóta akkora színpadon játszunk, hogy végre odafér az egész közönségünk. Nem hiszem, hogy zavarba jönnénk, ha már a montreali jazz fesztiválon nem jöttünk 25 ezer ember előtt 4 alkalommal.

– Lesz-e a alkalmatok több időt is a fesztiválon tölteni a koncerten túl? Ha igen, mit szeretnétek még mindenképp megnézni?

Ádám: Tervezem, tervezzük, de ameddig nem sikerül megfejteni, hogy melyik napokon tudok maradni, addig nem fájdítom a szívem. Mókus udvarába biztos elnézek, mert ott valahogy mindig valami izgalmas történik.

Gergő: Minden évben körbejárjuk a helyszíneket, idén sem lesz másképp.

Jegyvásárlás a fesztiválra EZEN A LINKEN lehetséges, a részletes programot ITT találod.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Túl gyorsan lopott, imád hokizni, és nem volt hajlandó levetkőzni a Playboynak – 35 dolog, amit nem tudtál a 35 éves Margot Robbie-ról
Ő játszotta az első biszexuális karaktert az ausztrál tévében, és egy partin összetévesztette Harry herceget Ed Sheerannel – ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel ünnepeljük a színésznőt.


1. 1990. július 2-án, hétfőn, reggel 7:45-kor született Ausztráliában, a queenslandi Dalbyban Margot Elise Robbie néven.

2. A Focus – A látszat csal című filmben játszott szerepéhez trükköket tanult a tanácsadó Apollo Robbinstól, aki „úri tolvajnak” nevezi magát. Robbins olyan jól tanította őt, hogy a produkció azt kérte Margot-tól, hogy lassabban csinálja, mert a kamerák nem csípik el, ahogy más szereplőktől lop.

3. Szeret leveleket és képeslapokat küldeni a barátainak és a családtagjainak a világ minden tájáról, ahol épp forgat, mert úgy gondolja, hogy az emberek nem kapnak elég levelet, vagy legalábbis olyat, ami nem számla.

4. A Wall Street farkasa (2013) című filmért kapott gázsijának (347 ezer dollár) egy részét az anyja házán lévő jelzálogkölcsön törlesztésére fordította.

5. Tíz évvel később, a 2023-as Barbie-ért már 50 millió dollárt kapott az alapgázsival és a bevételi bónuszokkal együtt.

6. A hatalmas vagyona ellenére Robbie állítólag nem költ sokat, és míg nem volt férjnél, inkább szobatársakkal élt, hogy ezzel is pénzt takarítson meg. Azt állítja, hogy gyerekkori élményei, amikor nem volt mindenhez hozzáférése, örök életére alázatossá tették.

7. Nem volt hajlandó lefogyni Jane Porter szerepéért a Tarzan legendája (2016) című filmben, és azt mondta, hogy inkább az egészségére koncentrál, mint a karcsúságra.

8. A Suicide Squad – Öngyilkos osztag (2016) című filmben a kaszkadőrmunkák nagy részét ő maga végezte. A rendező, David Ayer elmondta, hogy a dublőre több időt töltött a lakókocsiban, mint a forgatáson, mert Robbie mindent maga akart csinálni.

9. Londonban részt vett egy partin jó barátnője, Cara Delevingne társaságában, és közös képeket készített egy fotóautomatában Harry herceggel. Csak Margot nem tudta, hogy az Harry volt, ugyanis összetévesztette őt a brit énekes-dalszerző Ed Sheerannel.

10. 8 éves korában Ausztráliában cirkuszórákat vett, és trapézoklevelet szerzett. A Suicide Squad – Öngyilkos osztagban Harley Quinn szerepéhez újra elővehette ezt a tudását.

11. Miután otthagyta a Neighbours, azaz a Szomszédok című ausztrál szappanoperát (2008 és 2011 között szerepelt benne), azt akarta, hogy a karakterét drámai módon megöljék. A sorozat írói azonban úgy döntöttek, csak főiskolára küldik, így lehetőséget adva Robbie-nak, hogy visszatérjen a sorozatba, ha nem jön össze a hollywoodi karrierje.

12. Mint tudjuk, nagyon is összejött a karrier Margot-nak, aki ettől függetlenül 2022-ben egy epizód (a 8903.) erejéig mégis visszatért a Neighboursbe Donna Freedmanként, aki egyébként az első biszexuális karakter volt az ausztrál tévézés történelmében.

13. Lehúzott egymás után három tequilát, mielőtt leforgatta a szexjeleneteit Leonardo DiCaprióval A Wall Street farkasában.

14. Elutasította a Playboy magazin ajánlatát, hogy pózoljon nekik, mondván, ő csak művészi célból vetkőzik meztelenre (erre egyébként eddig csak A Wall Street farkasa kedvéért volt hajlandó).

15. Három hónapig tanult korcsolyázni, hogy eljátszhassa Tonya Hardingot az Én, Tonya (2017) című filmben. Mivel dublőrökre sem lehetett számítani, hiszen a történelem során csupán 8 nőnek sikerült versenyen tripla axel ugrást végrehajtania, CGI-t, azaz számítógépes animációt használtak a jelenet megalkotásához.

16. A természetes hajszíne a barna, de szőkére festette azt a karrierje elején, miután rájött, hogy a filmipar a szőke színésznőket részesíti előnyben.

17. Robbie épp egy hátizsákos utazáson volt Európában, amikor jött a hívás, hogy részt vehet egy Will Smith-szel közös utolsó meghallgatáson a Focus – A látszat csalhoz. 48 óra alatt ért át a horvátországi Hvar szigetéről Párizsba, majd onnan New Yorkba, és alig pár órával a meghallgatás kezdete előtt ért oda. A légitársaság útközben elvesztette a poggyászát, így új ruhákat kellett vásárolnia a castingra.

18. Allergiás a csirke tojásának fehérjére. A Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása) (2020) című filmben, ahol Harley Quinn tojásos szendvicset eszik, a produkciónak kacsatojást kellett biztosítania neki, hogy elkerüljék az allergiás reakciót.

19. 2013-ban a Francia szvit (2014) című háborús dráma forgatásán ismerkedett meg Tom Ackerley-vel, aki harmadik asszisztens rendezőként dolgozott a filmen. 2016. december 19-én házasodtak össze az ausztráliai Byron Bayben.

20. Imádja a hokit, az Egyesült Államokba való költözése után csatlakozott is egy amatőr jégkorongligához. Gyerekkora óta rajong e sportért, amióta látta a Kerge kacsák (1992) című filmet, de Ausztráliában, a lakóhelye környékén nem volt jégpálya, ahol gyakorolhatott volna.

21. A queenslandi Somerset College-ban tanult, miközben három állásban is dolgozott: titkárnő volt, szörfdeszkákat árult, és szendvicseket készített a Subwayben. 17 évesen, miután leérettségizett, Melbourne-be költözött, hogy teljes munkaidőben színészkedjen.

22. A Suicide Squad – Öngyilkos osztag forgatása alatt kezdett el érdeklődni a tetoválások iránt. A felvételek közben megnyitotta a Harley's Tattoo Parlour nevű tetoválószalont, ahol a többi színésznek, a stáb tagjainak és a rendezőnek, David Ayernek is csinált tetoválást, illetve egyet magának is. Will Smith-nek és Jared Letónak nem.

23. A rajongótáborát „Robbersnek” (rablóknak) nevezi.

24. Az Édesanyja, Sarie kísérte őt az oltár elé, mivel az apjától, Dougtól régen elhidegült a család. A nővére, Anya volt a koszorúslánya.

25. Az öccse, Cameron a nővére sikereit látva úgy döntött, hogy ő is színész lesz. A bátyja, Lachlan pedig szintén a filmiparban dolgozik, ő kaszkadőrként.

26. Elutasította Sam Thomson szerepét a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) (2014) című, később a legjobb film Oscar-díját is elnyerő filmben. A szerepet végül Emma Stone kapta, aki ezzel kiérdemelte az első Oscar-jelölését.

27. Mindig magával hordja az anyjától kapott kvarcot, mert szerinte szerencsét hoz neki, és állítása szerint még mindig a gyerekkori játék nyuszijával alszik.

28. Sokan fiús lányként hivatkoznak rá, mert szeret szörfözni, motorozni és barkácsolni.

29. A filmek közül az egyik legnagyobb kedvence a Tony Scott által rendezett 1993-as Tiszta románc. Jó választás.

30. A saját nevét „furcsa, formális, öregasszonyos névnek” tartja.

31. Már a 30. születésnapja előtt két színészi Oscar-jelölése volt: az Én, Tonyáért és a Botrányért (2020). Azóta begyűjtött még egyet, csak produceri minőségében a Barbie-ért.

32. Skót és német származású.

33. Margot ADHD-s, ezért 6 éves kora óta Ritalint szed. A hiperaktív-impulzív típusú rendellenességben szenved.

34. Josh Trank rendező első választása volt Sue Storm szerepére a Fantasztikus négyes (2015) című filmben, de a stúdió végül Kate Marát választotta. Utólag már tudjuk, hogy Robbie járt jól.

35. 2024. október 17-én lett először anya, egy kisfiút hozott a világra. Az apa a férje, Tom Ackerley.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A félénksége miatt vállal meztelen szerepeket, mindig titkolja a párkapcsolatait, és „eltolta” magától Harvey Weinsteint – Eva Green 45 éves
Bár Párizs a kedvenc városa, már 20 éve boldogabb Angliában, és bár egyiptológus akart lenni, 14 évesen Isabelle Adjani megváltoztatta az életét. Íme Eva európai és hollywoodi sikertörténete.


Eva Gaëlle Green Párizsban született 1980. július 6-án, édesanyja, Marlene Jobert (születési neve Maurer), algériai-zsidó származású francia színésznő, édesapja, Walter Green pedig svéd és francia származású fogorvos. Eva gyakran jellemezte magát „nem gyakorló zsidóként”, aki gyerekként soha nem járt zsinagógába. „Úgy érzem, hogy a világ polgára vagyok. A filmnek és az életnek nincsenek határai.” Van egy kétpetéjű ikertestvére is, Joy, akivel elsősorban Párizs 17. kerületében nőttek fel. A családját burzsoának írta le, és megjegyezte azt is, hogy az ikernővére nagyon különbözik tőle. A vezetéknévük egyébként a svéd „gren” szóból származik, amely „faágat” jelent.

Eva Franciaországban tanult az angol nyelvű American University of Paris egyetemen, a tanulmányai egy részét pedig Angliában és Írországban töltötte. Csendes, visszafogott tanuló volt, aki élénk érdeklődést mutatott az egyiptológia iránt már hétéves korában, amikor először meglátogatta a párizsi Louvre-t.

14 éves volt azonban, amikor megnézte az 1975-ös Adéle H. története című François Truffaut-filmben Isabelle Adjanit, akinek az alakítását látva elhatározta, hogy belőle is színésznő lesz.

Édesanyja eleinte fenntartásokkal kezelte Eva színészi ambícióit, attól tartva, hogy az túl nagy terhet jelenthet az amúgy érzékeny lányának, végül azonban támogatta a törekvéseit. 17 évesen Eva beiratkozott a párizsi St. Paul Drama School hároméves színészkurzusára. Később elmondta, hogy az iskolai előadásokban mindig a „vérbeli gonosz” szerepeket választotta, hogy így tudjon megbirkózni a mindennapi érzelmeivel.

Erről álmodozott

A színészi tanulmányai befejezése párizsi színházakban kezdett játszani, 2001-ben, 20-21 évesen még Molière-díjra is jelölték a Jalousie en Trois Fax című darabban nyújtott alakításáért. Az első filmszerepét Michael Haneke 2001-es A zongoratanárnő című filmjében játszotta, de az még inkább statisztamunka volt, ráadásul a végefőcímben sem tüntették fel a nevét.

Két évvel később azonban, mindjárt az első mozifilmes feltűnése, ami rögtön főszerep is volt, meghozta a színészi áttörését: ez volt Bernardo Bertolucci Álmodozók (2003) című filmje.

A legendás rendező így jellemezte akkor Evát: „Olyan gyönyörű, hogy az már igazságtalan.” A szülei kezdeti ellenkezése ellenére bólintott rá Bertolucci ajánlatára, a filmben ugyanis számos meztelen jelenetben szerepelt, és később bevallotta, a forgatáson abszolút jól érezte magát, viszont eléggé zavarba jött, amikor a szülei is megnézték a filmet. Az alakítását pozitívan fogadták a kritikusok, egyesek az amerikai Liv Tylerhez hasonlították.

Vesper a neve

Az Álmodozókban nyújtott alakítása felkeltette Ridley Scott rendező figyelmét, aki a 2005-ben bemutatott hollywoodi eposzban, a Mennyei királyságban Szibilla, Jeruzsálem királynőjének szerepét osztotta rá. Ez a film nemzetközi elismertséget hozott számára, igaz, a mozis változatában jelentősen lecsökkentették a szerepét, szóval Green kifejezetten örült, amikor később, a rendezői változatban újra kiemeltk a karaktere összetettségét.

Nem is kellett sok a következő, még nagyobb filmes eseményhez: nagyjából az utolsó pillanatban kapta meg Vesper Lynd szerepét a 2006-os Casino Royale című Bond-filmben. A forgatás ugyanis már folyamatban volt, és a rendező, Martin Campbell szerint „a szereposztás elég nehéz volt, mivel még nem volt meg a végleges forgatókönyv, a a Bond-lányok kapcsán pedig addig csupán annyi volt a lényeg, hogy milyenek a mellei meg a feneke.” Campbell azonban látta Green alakítását a Mennyei királyság rendezői változatában, és felkereste őt. A színésznő elolvasta a forgatókönyvet, és úgy találta, hogy Vesper karaktere sokkal mélyebb, mint a legtöbb Bond-lányé. A filmért később pozitív kritikákat kapott, és azóta is az egyik legjobb Bond girlnek tartják, az Entertainment Weekly egyenesen a valaha volt négy legjobb közé választotta. A Casino Royale-ban nyújtott alakításáért pedig Eva 2007-ben BAFTA-díjat kapott az év legjobb feltörekvő színészeként.

Tim Burton múzsája

A Casino Royale óriási sikert aratott a mozipénztáraknál szerte a világon, ezért utána természetesen rendesen beindult Eva hollywoodi karrierje is.

2007-ben feltűnt Az arany iránytűben, majd volt néhány függetlenfilmes szerepe, többek között Fliegauf Benedek Méh című filmjében, 2010-ben.

2012-ben találtak egymásra Tim Burton rendezővel (állítólag csak szakmai értelemben) az Éjsötét árnyék kapcsán. Azóta két további filmet forgattak együtt: a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeit (2016) és a Dumbót (2019). 2014-ben két kultfilm folytatásában is feltűnt nagy szerepekben, a 300: A birodalom hajnalában és a Sin City: Ölni tudnál értében. Ugyanebben az évben bevállalt egy hosszabb munkát is, három éven és három évadon át szerepelt a Londoni rémtörténetek című gótikus horror-fantasysorozatban.

Fontos még megemlíteni a 2019-es Ígérem, hogy visszatérek című űrhajós drámáját, amelyet sokan a legjobb alakításának tartanak, bizonyos bennfentesek szerint nem sokkal maradt le az Oscar-jelölésről sem. Utoljára pedig A három testőr új, kétrészes feldolgozásában láthattuk Miladyként a magyar mozikban 2023 őszén (A három testőr: D’Artagnan) és 2024 tavaszán (A három testőr: Milady).

Parasztok, B-kategóriás szemét és hányás

2018 áprilisában bejelentették, hogy Green főszerepet fog játszani az A Patriot című sci-fi-thriller műfajú filmben. 2020 augusztusában viszont már arról számoltak be, hogy a színésznő, aki egyben a projekt executive producere is volt, beperelte a produkciós céget, a White Lantern Filmet, mert miután végül leállították a filmet, nem fizették ki neki a 800 000 fontos tiszteletdíjat, pedig erről korábban fizetési kötelezettséget vállaló szerződést kötöttek. A White Lantern a saját keresetében azt állítja, hogy Green tönkretette a filmet, például azzal, hogy további drága stábtagok felvételét követelte. A cég azt is állította, hogy Green több mint 1 millió fonttal tartozik nekik, miután kilépett a projektből.

Végül Eva 2023 áprilisában megnyerte a pert, amely során nyilvánosságra kerültek a barátainak küldött WhatsApp-üzenetek, amelyekben a színésznő a stábtagokat „parasztoknak”, a produkciót „szar B-kategóriás filmnek”, a producer Jake Sealt pedig „tiszta hányásnak” nevezte.

A bíró azonban megállapította: „Lehet, hogy Green rendkívül kellemetlen dolgokat mondott Seal úrról és a stábról, de ez abból fakadt, hogy őszintén aggódott, amiért a Seal úr irányítása alatt készülő film nagyon rossz minőségű lesz, és nem fogja igazságosan visszaadni azt a forgatókönyvet, amely iránt ő és a korábbi rendezők annyira lelkesek voltak.”

Titokzatos és paradox

Eva 2005 óta, tehát már 20 éve Londonban él. Azóta többször kijelentette, hogy Angliában boldogabb, mint Franciaországban. Amikor pedig arról kérdezték, hogy miért szeret grafikus, szexuálisan túlfűtött szerepeket játszani, Green ezt „paradoxnak” nevezte, hiszen saját bevallása szerint félénk természetű. „Nem igazán értem, miért csinálom ezt. Terápiára kell járnom!” Azt mondta, a sötét, torz lelkű karaktereket is kedveli, mivel azok lehetővé teszik számára, hogy felszabadultnak érezze magát. Ettől függetlenül igyekszik változatos szerepeket vállalni, hogy ne skatulyázzák őt be.

A magánélete viszont teljes rejtély. Annyit tudni nagyjából, hogy sosem volt férjnél, és nincsenek gyermekei, 2002 és 2003 között együtt volt az Álmodozók-beli partnerével, Michael Pitt-tel, 2005 és 2007 között pedig a nála 14 évvel idősebb Marton Csokassal, akivel a Mennyei királyságban játszott együtt. Pletykálták, hogy 2015-ben viszonyba kezdett Tim Burtonnel is (köztük már 22 év különbség van), de ezt sosem erősítették meg. Eva gyakran osztotta meg gondolatait a szerelemről és a párkapcsolatokról, elárulva, hogy nagyra értékeli a függetlenséget és a magányt, s megnyugvást talál abban, hogy távol él a reflektorfénytől. Beszélt arról is, hogy milyen nehéz egyensúlyt tartani a párkapcsolatok és a színészi karrier között, amely gyakran hosszú utazásokat és intenzív koncentrációt igényel.

2017-ben pedig bevallotta, hogy az azóta börtönben raboskodó producer, Harvey Weinstein egy üzleti megbeszélés során nem megfelelő módon közeledett hozzá, de ő „eltolta” magától.

Evát legközelebb a Nincs idő meghalni és a True Detective rendezője, Cary Joji Fukunaga új, Vér a havon (Blood on Snow) című krimi-thrillerében láthatjuk, amely Jo Nesbø azonos című regényének adaptációja, s amelyben olyan színészpartnerei lesznek, mint Benedict Cumberbatch, Aaron Taylor-Johnson és Ben Mendelsohn. Több mint ígéretes…


Link másolása
KÖVESS MINKET: