KULT
A Rovatból

Szív- és pánikroham, alligátorok és egy kellemes kis mészárlás – A Bad Boys: Mindent vagy többet imádnivaló

Mike és Marcus ötvenen felül is elkalapálják a gazfickókat, ám a múlt kísértetei, a koruk és a családtagjaik sem könnyítik meg a dolgukat.


Will Smith, ha bajban van, visszakanyarodik ahhoz a franchise-hoz, ami világszerte ismertté tette, aminek az első sikerét köszönhette. Hiszen nem az 1995-ös Bad Boys: Mire jók a rosszfiúk? volt az első filmje, sőt még csak az első sikere sem. A korábban Fresh Prince néven fényes rapkarriert befutott zenész ugyanis az 1990-ben indult Kaliforniába jöttem (The Fresh Prince of Bel-Air) című szitkomban már bizonyított az amerikai közönségnek mozgóképen is, az USA-n kívül azonban még nem igazán volt ismert. És egyébként nem is a Bad Boystól várták a tengerentúli népszerűséget. A „haverzsarukfilmek” (buddy cop movies) kétségtelenül népszerűek voltak abban az időben, és ezt Smith is felismerte, arra azonban nem igazán volt nagy sikerű precedens, hogy mindkét főszereplő kopó fekete. Maximum az egyik, mint Eddie Murphy a 48 órában, Philip Michael Thomas (és később Jamie Foxx) a Miami Vice-ban vagy Danny Glover a Halálos fegyverben.

A Bad Boysban azonban mindkét zsaru, Mike Lowrey (Will Smith) és Marcus Burnett (Martin Lawrence) is fekete, ennek a felállásnak pedig nem jósoltak nagy jövőt a kilencvenes években. Nos, a kétkedők számítása nem jött be, ugyanis nemcsak a fekete közönség kattant rá a nagydumás duó féktelenkedéseire.

A rendkívül alacsonynak számító 19 millió dolláros költségvetéséből világszerte 141,4 milliót faragott Michael Bay első egész estés őrülete.

Smith aztán A függetlenség napjával és a Men in Black: Sötét zsarukkal nagy sztár lett, és Lawrence is folytatta sikereit a Nekem 8-cal, az Állj vagy jövökkel és a Gyagyi mami-filmekkel. A karrierjük első fontos állomását azonban egyikük sem felejtette el, s mivel Bay később nagy kasszasikeret rendezett, a 2003-as Bad Boys II: Már megint a rosszfiúkra kiemelt költségvetést kapott, nagyjából bármit megtehetett. Meg is tett bármit, a második rész máig a leggrandiózusabb a franchise-ban. Ezután pedig egy szép nagy, 17 éves szünet következett, mivel ekkorra kezdett Will Smith karrierje egy kissé elfáradni (Lawrence-é már régen kimúlt kábé). De a közönség ennyi idő után sem felejtette el kedvence zsarupárosát, a Bad Boys: Mindörökké rosszfiúk a legsikeresebb lett a franchise-ban, ráadásul egyben 2020 legtöbbet hozó amerikai filmjévé is vált, bár ezt egyértelműen a nem sokkal a Covid-járvány kirobbanása előtti premierjének köszönhette. A Bad Boys még épp kaszálni tudott, majd bezárták Hollywoodot.

Smith tehát újra sínen volt, ráadásul a következő projektjével szakmailag is megkorozonázta a karrierjét: a 2021-es Richard királyért kiérdemelte élete első Oscar-díját. Kár, hogy épp az átvétele előtt keverte le azt a méretes sallert Chris Rocknak az ízléstelen poénjáért.

Ezzel pedig Smith nemcsak az akadémiai díjátadóról száműzette magát minimum 10 évre, hanem az éppen fejlesztés alatt álló projektjeit is törölték vagy jegelték. Többek között a Bad Boys negyedik részét is. Egy évig vártak, hogy lecsillapodjanak a kedélyek, majd végül mégis elindult a forgatás, Smith-nek pedig kiemelt projekt lett a Bad Boys: Mindent vagy többet, sőt, egyben egyfajta teszt is, hogy vajon a közönség elfordult-e tőle a pofon miatt. Az első hétvége bevételi adatai alapján pedig úgy tűnik, hogy nem. 56,5 millió dollárral startolt a film az USA-ban, ez pedig a második legjobb eredmény a franchise-on belül. Elindulhat egy újabb sikerszéria?

S hogy mi újat tudtak mondani-mutatni a Bad Boys-univerzumban negyedjére? Igazából semmit. De ez nem feltétlenül baj. A harmadik rész rendezői, Adil El Arbi és Bilall Fallah vezényelték le ezt a produkciót is, és ezúttal láthatóan jobban kiélték magukat. De előbb lássuk a sztorit, amelynek megértéséhez, befogadásához egyébként nem árt ismerni/újra felidézni az előző három rész történetét, mert nagyon sok helyen utalnak vissza rájuk. A harmadikra éppúgy, mint a másodikra.

Mike épp házasodik, egy eddig általunk nem ismert Christine-t (Melanie Liburd) veszi el, vagyis a forgatókönyvírók úgy döntöttek, nem a Mindörökké rosszfiúk Ritájával (Paola Núñez) hozzák össze újra, pedig nagyon kerülgették egymást. Mike esküvőjén Marcus szívrohamot kap, a halálközeli élmény hatására pedig kicserélődik, újra elemében van, sőt, sebezhetetlennek gondolja magát, így belemegy bármilyen öngyilkos akcióba. Erre pedig szükség is lesz, mivel a bosszúszomjas exkatona, McGrath (Eric Dane) a néhai Howard kapitányt (Joe Pantoliano) próbálja besározni maffiakapcsolatokkal, nemsokára pedig az egykori parancsnokukat tisztázni akaró Mike és Marcus is gyanúsítottak lesznek, így kénytelenek menekülni a hatóságok elől Mike bűnöző fiával, Armandóval (Jacob Scipio) együtt.

A Mindent vagy többet tehát eléggé az előző részre épül, sok minden visszaköszön belőle. Armando ezúttal is fontos eleme a történetnek, csak ezúttal nem Mike-ék ellen, hanem velük együtt akciózik, amolyan Halálos iramban-stílusban (az előző részek rosszfiúi a következőben már a jó oldalon küzdenek).

S ha belegondolunk, igazából itt ténylegesen csak Armando a rosszfiú (aki persze jó útra próbál térni), szóval abszolút passzol a címhez.

Na de mi a helyzet az ötvenes Mike-kal és Marcusszal? Már a harmadik etap is erősen ráment arra, hogy ők már nem azok a fiatal, mindent legyűrő kopók, mint egykor: Mike-ot súlyosan meglőtték, Marcus pedig a nyugdíjazáson gondolkodott. S ez most sincs másképp, hiszen azóta újabb négy év telt el. Marcus szívrohama például egy fontos mozzanat, Mike-ot pedig a megállapodás és az először rátörő pánikrohamai gondolkodtatják el egy pillanatra, hogy érdemes-e még tovább csinálni ezt a sok üldözést és lövöldözést.

Merthogy ilyesmiből most is akad bőven. Adil és Bilall ütősebb akciószekvenciákkal pakolták meg a negyedik részt, a harmadiknak ugyanis ez volt az egyik gyengéje, nem kényeztettek el minket emlékezetes zúzásokkal. Ezúttal viszont a szokásos autósüldözések és tölténycunamik mellett – amiket egyébként szintén kreatívabb koreográfiákkal és operatőri munkával (például láthatunk egy first person shooter-jelenetet is) tettek látványosabbá – kapunk egy jó kis helikopteres zuhanást, az alligátorparkos finálé is megmarad majd,

személyes kedvencem azonban mindenképp a második rész „harmincnak néztelek, cula”, Reggie (Dennis McDonald), akinek egy kellemes kis mészárlással kedveskedtek az alkotók, amit már nagyon megérdemelt. Csodás pillanatok.

A szereplők közül egyébként visszatérőkkel (Smith, Lawrence, Scipio, Pantoliano, Núñez, Alexander Ludwig, Vanessa Hudgens, DJ Khaled, sőt még az első két rész Fletcherje, John Salley is megjelenik) és újoncokkal (Eric Dane, Melanie Liburd, Ioan Gruffudd, Tiffany Hadish, Rhea Seehorn) is el vagyunk látva rendesen, cameókra is számíthatunk, sőt egy színészcsere is történt: az első három részben Marcus feleségét alakító Theresa Randle eléggé visszavonult a színészettől (a harmadik részért is 10 éve tartó nyugdíját szakította meg), így őt most Tasha Smith helyettesítette.

Összességében egyébként egyáltalán nem lóg ki a Mindent vagy többet a franchise-ból, hozza a Bad Boys-szellemiséget annak minden erényével és hibájával. Az előbbiekhez a jó dumák, a főszereplők közti immár 29 éve tartó kifogástalan kémia és a bombasztikus akciók, utóbbihoz pedig a kissé gyermeteg poénok és idétlenkedések (főként persze Martin Lawrence-től) tartoznak. De mi így szeretjük ezeket a vén rókákat, akik még mindig nem túl öregek ehhez a sz*rhoz!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Krasznahorkai László: Ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem
Csütörtökön délután derült ki, hogy idén a magyar író kapja az irodalmi Nobel-díjat. Krasznahorkai a svéd közszolgálati rádiónak nyilatkozott elsőként.


„Nagyon boldog vagyok! Nyugodt vagyok és nagyon ideges egyszerre. Tudja, ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem”

– mondta csütörtökön a svéd közszolgálati rádiónak Krasznahorkai László, miután kiderült, hogy ő kapja az idei irodalmi Nobel-díjat, írja a 444.

A hír után délután szólalt meg először a rádióban. A riporterek a pályaválasztásáról is kérdezték. Így fogalmazott:

„Először csak egy könyvet akartam írni, de nem akartam íróvá válni, mert nem akartam valaki lenni. Aztán, amikor felfedeztem, hogy a szöveg nem teljesen tökéletes, nekiálltam egy másiknak. Mert ki akartam javítani a Sátántangót. Az egész életem a helyesbítésekről szól.”

A svéd Királyi Akadémia csütörtökön kora délután jelentette be, hogy 2025-ben Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint életműve látnoki erejű, és az apokaliptikus terror közegében is megmutatja a művészet erejét. A méltatás a közép-európai prózahagyományt említi – Kafkától Thomas Bernhardig –, és kitér arra is, hogy kínai és japán utazásai több művét is inspirálták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk