prcikk: Szex, megszállottság és egy veszélyes nő fantáziái – Rachel Weisz megszállott professzora mindent feléget maga körül a Vladimirben | szmo.hu
KULT
A Rovatból

Szex, megszállottság és egy veszélyes nő fantáziái – Rachel Weisz megszállott professzora mindent feléget maga körül a Vladimirben

Mi történik, ha egy középkorú irodalomprofesszor megszállottan vágyakozni kezd egy fiatal házas kollégájára? A Vladimir egyszerre romantikus dráma, fekete komédia és pikáns fantáziajáték. Rachel Weisz karizmatikus alakítása pedig olyan sorozattá teszi, amelyről nehéz levenni a szemünket.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2026. március 11.



Vannak sorozatok, amelyek minden erejükkel próbálnak komolyak, mélyek és jelentőségteljesek lenni. Aztán vannak olyanok is, melyek pontosan tudják, hogy elég egy kicsit botrányosnak, kissé rosszindulatúnak, néha túlzottan érzékinek lenni és éppen ettől igazán szórakoztatóak. A Vladimir egyértelműen az utóbbi kategóriába tartozik. Egy romantikával, vággyal és fekete humorral átitatott dráma, néha szinte pimaszul provokatív, mégis meglepően okosan reflektál a modern kulturális vitákra.

A történet középpontjában egy névtelen irodalomprofesszor áll, akit az eredetik Múmia-filmek sztárja, Rachel Weisz alakít (és még sok más szerepét lehetne kiemelni, de nekem ez a kedvencem).

A színésznő karizmája gyakorlatilag az első perctől kezdve viszi a hátán az egész sorozatot. Weisz nemcsak elegáns, hanem kifejezetten játékos és pikáns is a szerepben. Karaktere egyszerre cinikus, vágyakozó és kissé veszélyes. Egy olyan figura, aki minden jelenetben képes váratlanul reagálni. A színésznő úgy öregedett, mint egy francia bor. Ugyan látszik az idő múlása, de ez inkább hozzáad, mint elvesz belőle, mondhatni nemesedett. „Érett, de ellenállhatatlan” szépségként lehetne leírni.

A sorozat egyik legérdekesebb megoldása, hogy a történetet folyamatos narráció kíséri. Rachel Weisz gyakorlatilag a nézőhöz beszél, mintha egy könyvet olvasnánk, amelynek ő maga az ironikus kommentátora. Ez a módszer sokszor a Dexter vagy akár egy pajzánabb hangvételű képregényadaptáció stílusát idézi, mint egy szexuálisan túlfűtött női Deadpoolt. A narrátor nemcsak mesél, hanem kommentál, gúnyolódik, de nem ijed meg attól, hogy beavasson minket a legintimebb gondolataiba.

A történet egy meglehetősen furcsa felütéssel indul: egy ismeretlen férfit látunk megkötözve, miközben a főhős megmagyarázza, hogyan jutottak el idáig.

Ezután visszaugrunk hat héttel korábbra, és fokozatosan kirajzolódik a háttér. A névtelen főszereplőnő „boldog” látszatházasságban él egy szintén egyetemi professzorral, akit a Mad Menből ismerős John Slattery alakít. A kapcsolatuk különleges: nyitott házasságban él a két intellektuel irodalmár már évek óta. Ami papíron mindkettőjük számára hatalmas szabadságot jelent, de a gyakorlatban a férj az, aki ezt az évtizedek során alaposan ki is használta, rendszeresen viszonyt folytatott diákjaival és ismeretlenekkel. A helyzet akkor válik igazán bonyolulttá, amikor ezek a korábbi egyetemi viszonyok nyilvánosságra kerülnek, és a botrány nemcsak a férfi karrierjét, hanem a feleség szakmai életét is veszélybe sodorja.

A sorozat itt egy meglepően árnyalt generációs konfliktust mutat be. Weisz például egyáltalán nem tekinti magát áldozatnak vagy erkölcsi bíróként fellépő félnek, a férj hűtlenségével kapcsolatban. Számára ezek a történtek sokkal inkább egy régi rendszer része voltak, amelyekben felnőtt, szavazóképes, értelmes emberek hoztak döntéseket. A mai, érzékenyebb generáció azonban egészen más szemszögből látja ezeket a viszonyokat. A sorozat nem próbál egyértelmű ítéletet mondani, inkább bemutatja a különböző nézőpontokat.

Ebben az amúgy is feszült helyzetben jelenik meg Vladimir, az új irodalomprofesszor, akit a fiatalos, szexi Leo Woodall alakít.

Az új egyetemi kolléga, a karizmatikus és szépséges oktató az első pillanattól kezdve felkelti a főszereplő figyelmét. Sőt, hamarosan megszállottság szintjéig fokozódó érdeklődés tárgyává válik. A nő gyakorlatilag minden mozdulatát, minden apró gesztusát figyeli a férfinek, miközben képzelete egyre erotikusabb irányba sodorja a történetet. Folyamatosan látjuk, hogy a nő mikről álmodozik. Ne családdal nézzük a sorozatot, mert ugyan nem explicit az erotika, de Rachel Weisz egyfolytában Leo Woodallt matatja, imádja, csókolgatja.

Vladimir azonban korántsem üres fantáziafigura. Van saját élete, ráadásul meglehetősen bonyolult házasságban él. Felesége, Cynthia (Jessica Henwick) tehetséges író, ugyanakkor érzelmileg instabil, és komoly múltbeli problémákkal (öngyilkossági kísérlettel, drogfüggőséggel) küzd. Igazi meg nem értett művészek. Ezek az információk újabb réteget adnak a történetnek: a főhős fantáziája és a valóság között egyre nagyobb szakadék tátong. Miközben Weisz szinte átlép egy antihős/gonosz figurába, az ő szemszögéből a hideg és introvertált Cynthia lesz az ellenségkép.

A sorozat egyik legnagyobb erőssége, hogy a narrátor nem feltétlenül megbízható. Amit látunk, az gyakran inkább az ő értelmezése, mint objektív igazság.

Ez különösen érdekes dinamika, hiszen a nő hajlamos mindenkit saját vágyai és félelmei szemszögén keresztül értelmezni. A humor is ebből a cinikus nézőpontból fakad. A Vladimir nem kedves vagy könnyed komédia, hanem kifejezetten maró hangvételű történet. A szereplők gyakran kegyetlenül beszélnek egymással, és sokszor olyan témákon viccelődnek, amelyek más sorozatokban tabunak számítanának. Kicsit úgy tudnám megfogalmazni, hogy a Vladimir egy Danielle Steel-ponyva, képernyőre ültetve.

A nyolcrészes történet alapja Julia May Jonas regénye, amelyet maga az írónő adaptált televízióra, Matthew Capodicasa és Jeanie Bergen író/producerek segítségével. Ez egy hatalmas és ritka lehetőség egy író számára, hogy saját könyvét adaptálja. A sorozat megőrizte a könyv irodalmi hangulatát, miközben a tv-s formátumhoz igazítva feszesebb és látványosabb lett. Egy biztos, Rachel Weisz és Jessica Henwick szép látvány. Minden karakter gyönyörű, ebből is látszik, hogy ez egy ponyva-fantázia szülemény.

A végeredmény egy igazi „guilty pleasure” produkció. Nem feltétlenül mély filozófiai dráma, de annál szórakoztatóbb karaktertanulmány a vágyról, a kapuzárási pánikról és az emberi gyarlóságról.

Mindeközben azért mondani is akar valamit. A Vladimir egyszerre provokatív, ironikus és kifejezetten addiktív sorozat. Egy olyan történet, amelynek minden epizódja újabb kellemetlen, de izgalmas kérdéseket vet fel. Nem feltétlenül családi program, viszont pároknak vagy azoknak, akik szeretik a csípős hangvételű, erotikusabb drámákat, kifejezetten ajánlható. Aki hajlandó elfogadni a kissé pikáns, cinikus stílust, az egy meglepően szórakoztató, okosan megírt sorozatot kap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
„Nem Fenyő Miklós ellen, hanem Fenyő Miklósért csináljuk” – Áll a bál a Fenyő-emlékkoncertek körül
A legendás énekes gyermekei közleményben jelezték, hogy nem támogatják a december 14-re tervezett „Micsoda Buli” rendezvényt. A koncert zenei vezetője, Zsoldos Dedy szerint azonban nincs akadálya annak, hogy Fenyő Miklós dalait játsszák az eseményen.
Sz.E. - szmo.hu
2026. április 01.



Pattanásig feszült a hangulat a Fenyő Miklós emlékére rendezett koncertek körül. Ahogy megírtuk, a legendás énekes gyermekei nyíltan elhatárolódtak attól az arénakoncerttől, amit apjuk nevével hirdetnek decemberre, miközben ők maguk is nagyszabású megemlékezésre készülnek 2027 márciusára. Dió és Dáci közleményben tudatták, hogy azt a koncertet nem ők szervezik, és ahhoz sem a Fenyőgyöngye zenekarnak, sem a Fenyő Miklós Produkció stábjának nincs köze.

A család egyértelművé tette álláspontját a rajongók felé.

„Korábban ígéretet tettünk arra, hogy jelezni fogjuk Nektek, mely, Apukánkkal kapcsolatos események támogatottak részünkről. Ez nem az! Ettől az eseménytől mi elhatárolódunk!”

– szögezték le, egyúttal bejelentve a saját rendezvényüket: „a hivatalos Fenyő Miklós emlékkoncert dátuma 2027. március 12.”. A fellépők listáját és a további részleteket később ismertetik.

A decemberi „Micsoda Buli” koncert szervező szintén közleményben reagáltak.

„Sajnálattal és értetlenül állunk Fenyő Diána és Fenyő Dávid nyilatkozata előtt a december 14-ei Micsoda Buli koncert kapcsán”

– írták, hozzátéve, hogy telefonon és üzenetben is egyeztettek Fenyő Diánával, sőt, meg is hívták őket a rendezvényre, ahol állításuk szerint a család részéről semmilyen negatív érzés nem hangzott el.

A vita egyik kulcseleme a „Micsoda Buli” elnevezés lehet, amely az elmúlt években a Hungária nevével fémjelzett, hatalmas tömegeket vonzó arénakoncertekhez kötődött.

A történtkről az RTL Fókusz című műsora is beszámolt a minap. Fenyő Diána és Fenyő Dávid nem akartak nyilatkozni, megszólalt viszont Zsoldos Dedy, aki 1982-ben csatlakozott a Hungáriához, majd Fenyő Miklós kísérőzenekarának volt a tagja, és most a decemberi koncert zenei vezetője. Azt mondta, az elmúlt 16 évben minden koncerten ott álltak Fenyő Miklós háta mögött, ezért úgy érzi, nincsen olyan akadály, ami miatt ne játszhatnák el azokat a dalokat, amelyeket az elmúlt 16 évben oly sokszor előadtak.

„Mi nem Fenyő Miklós ellen csináljuk ezt az egészet, hanem Fenyő Miklósért, meg a közönségért. Nem akarjuk a 2027-es Fenyő-emlékkoncertnek a fényét homályosítani”

– tisztázta, kiemelve, hogy a koncert tisztelgés lesz a legendás dalszerző és énekes életműve előtt.

Azt is hozzátette: a jogszabályok szerint bárki játszhatja Fenyő Miklós dalait, ha tisztességesen befizette utánuk a jogdíjat. Ezt egyébként Tóth Péter Benjamin, az Artisjus szakértője is megerősítette.

Amire viszont érdemes figyelni szerinte, az, hogy a kegyeleti jogok nem sérülnek-e.

Bár mindkét tábor Fenyő Miklós életműve előtti tisztelgést hangsúlyozza, a hivatalosság és a szervezés körüli perpatvar megosztja a rajongókat.

A teljes adást itt láthatjátok:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Pjotr és én barátok vagyunk” – dalt írt a Carson Coma Szijjártóról és Lavrovról
A Carson Coma a Peti és én című slágerét dolgozta át a magyar és orosz külügyminiszter kapcsolatáról. A Pjotr és én című új verzióban a kémkedési ügyben emlegetett Gundalf is felbukkan.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.



„Pjotr és én barátok vagyunk, esténként hosszasan telózgatunk”

– ezzel a sorral indít a Carson Coma legújabb dala, amely a zenekar énekesének, Fekete Giorgiónak és dobosának, Héra Barnabásnak a közös munkája. A zenekar a Peti és én című slágerét írta át, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov kapcsolatára reagáljon – vette észre a Telex.

A számot annak a kiszivárgott telefonbeszélgetésnek a részletével indítják, amelyben Szijjártó Péter megígéri, hogy „mindent megteszünk annak érdekében, hogy lekerüljön” egy orosz oligarcha lánya a szankciós listáról.

A kedd este megjelent dalba olyan új sorok is bekerültek, mint

a „Peti és én ha rosszalkodunk, egymás fülébe halkan titkokat súgunk”, valamint a „Ha Gundalfról mesél, mindig szomorú, csak miattam tanul Peti oroszul”.

Az utóbbi utalás a Tisza Párt utáni kémkedési ügy egyik főszereplőjére, a Gundalfként ismertté vált informatikusra. A dal utolsó sora megegyezik az eredeti slágerével, de oroszul hangzik el.

A szám a napokban kirobbant botrányra reagál, miután a VSquare oknyomozó portál több más szerkesztőséggel együtt hangfelvételeket és leiratokat közölt, amelyek szerint a magyar külügyminiszter éveken át egyeztetett orosz kollégájával szankciós ügyekről.

Szijjártó Péter a kiszivárgott felvételekre úgy reagált, hogy azok egy „gátlástalan külföldi titkosszolgálati beavatkozás” részei a választások előtt. A miniszter szerint a beszélgetésekben semmi olyan nem hangzik el, amit ne mondtak volna el nyilvánosan, és más, nem uniós külügyminiszterekkel is rendszeresen egyeztet. Ezzel szemben a felvételeket publikáló portálok arról írnak, hogy a Szijjártó–Lavrov-kapcsolat egy külön csatornát biztosított az orosz érdekek érvényesítésére, beleértve a szankciók enyhítésére tett kísérleteket is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET: