„Itt tudnak röpködni a milliók” – Csuti beszélt az influenszerek munkájának árnyoldaláról is
Sokan mást és mást értenek az „influenszer” szó alatt, és ez Csuti szerint gyakran félreértésekhez vezet.
„Azért merülhet fel, hogy bántó-e ez a szó, mert sokan sokféleképpen definiálják. Ha valaki helyreteszi a lelkében, hogy influenszer, akkor pontosan tudja, hogy ennek velejárója az is, hogy esetenként nem kívánatos cikkek jelennek meg róla” – mondta.
Azt is elmondta, szerinte nem lehet általánosan kijelenteni, hogy könnyű-e ez a munka.
„A könnyű relatív definíció, merthogy minden ember fejében más a munka jelentése. Egészen más egy kemény fizikai munka és ez. Az egyik fizikai értelemben nehéz, a másik pedig azért, mert több százezer ember elé tesszük le.”
Példaként említette, hogy míg egy irodában dolgozó munkáját néhány kolléga látja, addig az influenszer sokkal nagyobb nyilvánosság előtt mozog.
Szerinte nem mindenki tudja elképzelni, mennyi munka van egy-egy tartalom mögött.
Szóba került az is, mennyi pénzt lehet keresni ezzel.
„A magyar átlagkeresetnél sajnos többet, esetenként sokkal többet. Persze nem mindenki tudja ezt a pénzt megkeresni.” Olyan influenszereket is említett, akik nem szerepelnek tévéműsorokban, mégis milliós nézettséget érnek el, főleg, ha összetettebb kampányokról van szó. „Itt tudnak röpködni a milliók.”
Az influenszerkedés árnyoldalairól is beszélt. „Ha valamit nem jól csináltál, akkor az végigsöpör az összes bulvárújságon és rád húzzák a vizes lepedőt. Nincs ingyenebéd, vállalni kell a következményeket.”
Egy videó elkészítése sokszor órákig tartó munka, mire minden a helyére kerül. „Nem egyszerű dolog mondjuk egy 27 perces anyagot 6 percesre megvágni, feliratozni, közben figyelni a körülményekre – például fények változására – eltalálni a zenét, a dallamot, ahogy a megrendelő kéri.”
Azt is elárulta, hogy a tapasztalatait nemcsak a marketingből szerezte.
Saját közösségi médiás szerepléséről azt mondta, ma már sokkal kevesebbszer mutatja meg a gyerekeit, és a párkapcsolatait sem osztja meg annyira, mint régen.
A beszélgetést így zárta: „Tessék tanulni, diplomát és/vagy szakmát szerezni, ezt meg lehet hobbiból végezni, azt elvállalva, amiben valóban hiszünk és nem azért és amiért fizetnek.”
