Súlyos jelentés: 10 százalékkal több magyar halt meg tavaly, mint 2020-ban, 25 ezerrel több, mint 2019-ben

A hétvége nemcsak nyári meleget, hanem hirtelen kialakuló, helyenként heves zivatarokat és 36 fok körüli csúcsokat is tartogat Magyarországon, miközben Franciaországban és az Ibériai-félszigeten 40-45 fokos forróság is lehet.

Az Időkép előrejelzése szerint szombaton kezdetben még zavartalanabb lesz a napsütés, majd kora délutántól megnövekszik a gomolyfelhőzet, és helyenként záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad, csak zivatarok környezetében támadhat fel a szél. A hajnali 20 fok körüli hőmérséklet délutánra 36 fokig emelkedik.

Vasárnap a megnövekvő gomolyfelhőkből már több helyen fordulhat elő csapadék, a záporokat és zivatarokat viharos széllökések, felhőszakadás, néhol jégeső is kísérheti. A hőmérséklet vasárnap hajnalban 15-23, délután 31-37 fok között alakul, de a zivatarok mögött hirtelen több fokkal visszaeshet.

Hétfőn a többórás napsütés mellett ismét intenzív lesz a gomolyfelhő-képződés, és elszórtan újabb záporok, zivatarok jöhetnek. Az északi-északkeleti szél többfelé élénk, nyugaton és északkeleten helyenként erős lesz, zivatarok idején pedig viharos lökések is lehetnek. Több helyen számíthatunk trópusi éjszakára, a legalacsonyabb hőmérsékletek 16 és 23 fok között várhatók. Délután 30-35 fok valószínű.

Kedden a napos időt már csak kevés gomolyfelhő zavarhatja, és csapadék is csak néhol fordulhat elő. Napközben 30-34 fok közötti csúcshőmérsékletre kell készülni.

Miközben itthon 35 fok körül tetőzik a kánikula, Nyugat-Európában ennél jóval durvább a helyzet. A hétvégén az Ibériai-félszigeten és Franciaországban egyre többfelé emelkedhet 40 fok közelébe vagy fölé a hőmérséklet.

A rendkívüli forróság Belgium és Németország nyugati része felé is terjeszkedik, ahol többfelé 31–38 fok várható, de Anglia déli részén is több helyen átlépi a hőmérséklet a 30 fokot. A legmelegebb térségekben az éjszakák sem hoznak majd komoly felfrissülést, a nagyvárosokban és a tengerpartokon 20–25 fok között maradhatnak a minimumok. A hőhullám várhatóan nem ér véget gyorsan, a magasnyomású helyzet június hátralévő részében is fennmaradhat, tovább fokozva a szárazságot és az erdőtüzek veszélyét.

A jelenség hátterében egy Északnyugat-Afrika felől terjeszkedő, erős magassági gerinc áll. Az úgynevezett hőkupola alatt tartósan megreked a forró légtömeg, a leszálló légmozgások pedig tovább növelik a felszín közelében a hőmérsékletet. A magasnyomású zóna alatt egyre szárazabbá válik a felszín, és mivel kevesebb nedvesség tud elpárologni, csökken a párolgás hűtőhatása, így a napsütés energiája még inkább a levegő felmelegítésére fordítódik.

Európa már a szezon elején megtapasztalt egy szokatlanul korai, erős hőhullámot, amelyben a kontinens több pontján májusi melegrekordok dőltek meg. A hőkupola-jelenség akkor is a forró, északnyugat-afrikai eredetű levegőt zárta kalitkába Nyugat-Európa felett, a nagyvárosokban pedig tartós, 20 fok fölötti éjszakákkal növelte a hőstresszt.

A Velencei-tó történelmi mélyponthoz közeli vízállása miatt Szeged veszi át az idei egyetemi kajak-kenu-világbajnokság rendezését, így a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián nem rendezik meg a tervezett eseményt. A döntést egy csütörtöki sajtótájékoztatón közölték, megerősítve, hogy az augusztus közepi világbajnokság házigazdája a szegedi Maty-ér lesz – írta a 444.hu.

A kényszerlépés közvetlen oka a tó kritikus állapota: az agárdi vízmércénél a napokban 55 centimétert mértek, ami mindössze néhány centiméterrel van a valaha mért negatív rekordtól. Ilyen alacsony vízállás mellett a nemzetközi versenyrendezés biztonsági feltételei nem garantálhatók, a pálya alkalmatlansága mellett a sétahajózás is leállt a tavon.

A helyszínváltás újra ráirányítja a figyelmet a sukorói akadémiára, amelynek költsége az eredetileg tervezett 43 milliárdról végül 51 milliárd forint fölé emelkedett. A beruházás már a Magyar Kajak-Kenu Szövetségen belül is vitákat szított.

Szemán szerint az intézmény fenntartása is aránytalanul nagy terhet ró a sportágra. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a kormány 2021-ben nem finanszírozta azt a körülbelül 40 milliárd forintos tervet, amely megoldhatta volna a tó vízpótlását.

Tessely Zoltán, a térség fejlesztéséért felelős akkori kormánybiztos a döntésről úgy nyilatkozott, a finanszírozási igény olyan nagy, hogy azt a kormány az ország akkori helyzetében nem kívánta biztosítani. A szövetségen belüli feszültségek már tavasszal a felszínre kerültek, amikor Szemán Róbert lemondásakor bírálta Schmidt Gábor elnököt, aki szerinte egy „polipszerűen működő rendszert” hozott létre. Bár a közgyűlés végül nem szavazott az elnök bizalmáról, a sukorói akadémia szerepéről és a forráselosztásról szóló vita azóta is tart.

A versenyzők és a nézők számára a váltás egy bevált, nemzetközi versenyek rendezésében rutinos helyszínt jelent. A szegedi Maty-ér évtizedek óta ad otthont világversenyeknek, így a pálya minősége és a logisztikai háttér is biztosított. A döntés éles kontrasztban áll a márciusi bejelentés hangulatával, amikor Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere még a környékbeli gazdaság fellendülését várta a világbajnokságtól.

A kritikusok szerint ugyanakkor a mostani helyzet egyenes következménye az elhibázott prioritásoknak: a tó megmentése helyett egy olyan helyszínre építettek méregdrága sportlétesítményt, amelynek használhatósága a régóta ismert környezeti problémák miatt eleve kérdéses volt.

Az idei nyár elején a Velencei-tó vízszintje gyors ütemben közelítette meg a történelmi mélypontot, 55 centiméter alá süllyedve. A helyzetre reagálva a kormány külön törvényt ígért a tó megmentésére, amely a vízpótlás és az ökológiai rehabilitáció összehangolt kezelését célozza.

Fél évvel a választás előtt kötöttek több tízmilliárdos, három évre szóló keretszerződést állami szervek a kötelezően használt Poszeidon iratkezelőt fejlesztő SDA DMS Zrt.-vel. A közbeszerzés eredményét csak a választás után, 2026. április 22-én tették közzé – írta a Telex.hu. A 30 százalékos opcióval együtt a szerződés összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot.

A megállapodást 22 állami szervvel és céggel kötötték meg 2025 szeptemberében, köztük a Magyar Államkincstárral és az Országos Kórházi Főigazgatósággal. A szoftver licencét az állami szervek ingyen kapták meg, de a bevezetés és a fenntartás költségeit nekik kell állniuk. 2025 elejétől szinte az összes minisztériumban a Poszeidont kell használni, kivétel a Honvédelmi Minisztérium, ahol a Mercurius, és a Belügyminisztérium, ahol a Robotzsaru rendszert alkalmazzák.

A közbeszerzési eljárást a Digitális Kormányzati Ügynökség bonyolította le, amelynek vezérigazgatóját, Lenkei Mirtillt május végén menesztették. Utódja, Kovács Miklós egy levélben arról írt, hogy jelenleg két állami számvevőszéki ellenőrzés is folyamatban van a szervezetnél.

A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. 2025-ben az előző évihez képest magasabb nettó árbevétel mellett az adózott eredmény kevesebb mint harmadát érte el. A cég magyarázata szerint a változást nem a bevételek visszaesése okozta. „A 2025-ös üzleti évben a társaság eredményét nem a bevételek visszaesése, hanem a költségszerkezet tervszerű és tudatos megváltozása befolyásolta” – közölték, a jövőbeli növekedést szolgáló hosszú távú fejlesztésekkel és technológiai beruházásokkal indokolva a csökkenést.

A cég válaszából az is kiderül, hogy szinte kizárólag a Poszeidonból élnek. A felhasználók kritikáira, miszerint a szoftver rossz minőségű és nehezen használható, úgy reagáltak, hogy a felhasználói élményt nem lehet elválasztani a jogszabályi és eljárásrendi kötöttségektől.

Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere a piaci helyzetről azt mondta, az iratkezelő rendszerek piacára ráfér a nagyobb, átláthatóbb verseny.

A miniszter hozzátette, nem az a céljuk, hogy erővel kivezessenek bármilyen rendszert, hanem hogy biztosítsák a tisztességes piaci versenyt és a hatékony, felhasználóbarát iratkezelést. Szerinte a Poszeidonhoz hasonlóan a közoktatásban használt Krétát is központilag tette kötelezővé a korábbi kormányzat, kizárva a piaci verseny lehetőségét.

A Poszeidon szoftver licencét 2021 decemberében egy kormánydöntés alapján kapta meg örökös és ingyenes felhasználásra a közszféra, majd 2023-ban egy nem nyilvános kormányhatározattal több száz állami szervnél tették kötelezővé a használatát, ami 2025. január 1-jén több helyen élesben el is indult. Az Átlátszó 2024-ben úgy becsülte, a bevezetés teljes költsége akár a 82 milliárd forintot is elérheti.

Közbotránkozást okozott Dunabogdányban, hogy miközben körülbelül 250 gyerek piknikezett a helyi strandon, a közvetlen közelben egy üzletszerűen megszervezett, vízbe szórásos temetési szertartást tartottak. Az eset csütörtökön történt a település frekventált Duna-parti szakaszán, ahol egy temetkezési szolgáltató hangfalakkal és székekkel bonyolította le a búcsúztatót – írta a Blikk. A helyiek felháborodtak, a település polgármestere pedig a közösségi oldalán reagált a történtekre.

Liebhardt András polgármester arról írt, hogy a szertartás helyszíne ugyan a strandtól előírt százméteres védőtávolságon kívül esett, de egy forgalmas, vízi sportokra is használt, átmeneti sátorozásra kijelölt területen volt. A polgármester szerint a helyzetet súlyosbította a közeli iskolai piknik, a bejegyzésében pedig élesen bírálta a körülményeket.

A településvezető szerint a falu lakói közül többen is jelezték felháborodásukat az események miatt.

Liebhardt András szerint a Duna a helyiek számára kiemelt közösségi és szakrális tér, a mostanihoz hasonló eseményeket pedig a közösség idegenszerűnek és provokatívnak tartja. A polgármester jelezte, hogy egyeztetéseket kezdeményezett az illetékes vízügyi hatósággal a helyzet rendezése érdekében, és hangsúlyozta a hatályos szabályok – mint például a terület kezelőjének engedélye és a lebomló urna használata – betartásának fontosságát.

Más frekventált vízfelületeken a hatóságok korlátozzák a hamvak vízbe szórását, különösen a főszezonban. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság például a Tiszán és a Tisza-tavon idén is korlátozást vezetett be: május 1. és szeptember 15. között hétvégéken és ünnepnapokon nem engedélyeznek ilyen szertartásokat, hogy biztosítsák a pihenni vágyók zavartalanságát. A hasonló intézkedések azt a gyakorlatot tükrözik, hogy a kegyeleti jogokat igyekeznek összehangolni a közösségi terek, mint amilyen a népszerű dunabogdányi part is, rendeltetésszerű használatával.