SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Olyan fajsúlyú dolog nem jött ki Magyar Péterről, ami tényleg megrengette volna az országot

A politikai elemző szerint Magyar Péter támogatóit mindez még meg is erősítheti, kérdés, megállíthatja-e a Fidesz-szavazók elszivárgását. Arról mindenesetre sikerült elterelni a figyelmet, hogy milyen helyzetben van az ország.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. november 19.



Egymás után látnak napvilágot a Magyar Péterről titokban készült hangfelvételek, amikben hol a saját EP-jelöltjeit nevezi "agyhalottnak", hol az újságírókat "lökné a Dunába". Ezek egy része szerinte manipulált, és szinte biztos, hogy mindegyiket volt barátnője, Vogel Evelin készítette, aki Magyar Péter szerint lakást és havi 5 millió forintot kapott a 11 órányi anyag átadásáért cserébe a Fidesztől.

Megtépázhatják-e ezek a folyamatosan adagolt hangfelvételek Magyar Péter népszerűségét, és ezen keresztül visszavethetik-e a TISZA Pártot a hatalom felé való menetelésében? Somogyi Zoltán, szociológussal beszélgettünk.

– Igazából számít-e az, hogy milyen hangfelvételek jönnek ki Magyar Péterről?

– Azt kellene mindenekelőtt átbeszélni, hogy botrány-e, amit éppen hallunk, vagy sem. Egy olyan szereplőtől, aki eddig sem volt jó viszonyban a magyar sajtóval, és ez nemcsak a kormánypárti médiát jelentette, hanem számtalan, magát ellenzékinek, függetlennek tekintő médiával sem volt valami jóban. Emlékezzünk csak arra, hogy az ATV stúdiójából kivonult, és hogyan beszélt más újságírókkal.

Tehát itt igazából az a kérdés, volt-e bármi új információ azon kívül, hogy mindezt magánbeszélgetésben is elismételte.

Ráadásul Magyar Péter hívta fel az újságírók figyelmét arra, hogy az eddig kiszivárgott anyagok közül nem kérdeztek rá a legfontosabbra: vajon végzett-e bennfentes kereskedelmet. Márpedig, ha valamivel szemben adott esetben a hatalom nyomozóhatósága fel is léphetne, az éppen ez lehetne. Az valóban a helyzet iróniája, hogy Magyar Péter emlékezteti az újságírókat, hogy elfelejtettek rákérdezni a legfontosabb kérdésre a kiszivárgott hangfelvételek között, ami azért valóban elég faramuci helyzet.

– Átvette a Fidesz a közélet tematizálását a hangfelvételekkel, vagy csak próbálja átvenni?

– Abban az értelemben igen, hogy eltérítette a figyelmet arról, milyen helyzetben is van az ország, milyenek a közállapotok, elindul-e a pályaudvarról a mozdony vagy nem, és mindeközben mik történnek vagy nem történnek a magyar kórházakban. Ez is a szándéka a Fidesznek, hiszen látszik, hogy a történet elnyújtása érdekében adagolva kapjuk a hangfelvételeket. Sejtésem szerint lesz még min csámcsognunk. De a másik az, hogy szerintem

jelen pillanatban még olyan fajsúlyú dolog nem jött ki Magyar Péterrel kapcsolatban, ami tényleg megrengette volna az országot.

Minden nemzetközi kutatás azt mondja például, hogy a bizalmi index a média felé nagyon alacsony. A magyarországi kutatások is hasonló eredményt adnak. Az emberek nemcsak a politikai rendszerükben bíznak egyre kevésbé, hanem az arról beszámoló sajtójukban sem. Azt lehet mondani, hogy Magyar Péter reflektorfénybe került olyan ügyekben, amelyek valószínűleg nem rengették meg a pályafutását. Ráadásul úgy tűnik, hogy a Magyar Péterrel szimpatizáló választók be vannak arra rendezkedve, hogy a kormány mindent meg fog tenni „hősükkel” szemben, és miután a bizonyosságát látják ezekben a kiszivárgott anyagokban az előérzetüknek, sokakat még meg is erősíthet Magyar Péter támogatásában. Viszont van egy másik tábora is az országnak, a kormánypárti, illetve a még a kormányra figyelő, éppen bizonytalan választók, akiknél a Fidesz megállíthatja az esetleges Tisza felé elszivárgást ilyen akciókkal. Ha a Fidesz meg tudja állítani a korábban rá szavazók elvándorlását azzal, hogy bemutat egy másfajta embert, mint amit eddig gondoltak Magyar Péterről, akkor ez siker a számára. Ebben a pillanatban még nem tudom megjósolni, hogy ez a tevékenység mennyire lehet sikeres.

– Bármennyi hangfelvétel is van betöltve, ezt nem lehet 2026-ig adagolni, mert unalmassá válik. Nem volt korai a Fidesz részéről kijönni ezekkel?

– Attól függ, hogy épül-e nagyobb történet. Mert ha szépen lassan jönnek a hangfelvételek, aztán megint lesz majd valaki a társaságából, aki hangfelvételeket készít róla, lesznek újabb botrányok körülötte, akkor lehet, hogy ez az előzetes építkezés jól jön majd a további történetekhez. De nem nagyon látszik, hogy mi mást tudna kezdeni most a Fidesz ezzel a helyzettel. Azért sem, mert egyrészt a gazdasági helyzet borzalmas, és az emberek érzik ezt. Ez nyilván más politikai helyzetet is teremt, mint amikor a választó együtt örül a kormánnyal, hogy neki is egy kicsit jobb.

De amikor érzi, hogy nemcsak nem jobb, hanem rosszabb a helyzete, akkor jobb esetben a kormány számára elmegy a bizonytalanok felé, rosszabb esetben az ellenzékhez.

Ebben a helyzetben mit tud tenni a Fidesz? Egyrészt Orbán Viktor elkezdett egy csodálatos 2025-ös évről kommunikálni, hogy milyen nagy dolgok fognak történni. Ő már látja, hogy mennyire jó lesz 2025. Tehát előretolja a fókuszt. A Fidesz körüli közvélemény-kutatók egyre nagyobb ollónyílást mutatnak a Fidesz felé. Tehát, hogy megváltozott a trend. A Nézőpont ma közölt is ilyen eredményeket. Bár hibahatáron belül, de azért a Fidesz felé mozogtak el a Nézőpontnál a szavazók. Miközben eleve azt mérik ott, hogy 10 százalékkal vezet a Fidesz. Más közvélemény-kutatók szerint a Tisza Párt átvette a vezetést.

– Kinek van igaza?

– Egy ilyen kormányzati rendszer, mint amiben nap mint nap élünk, nem engedheti meg magának, hogy ne a kormánypárt legyen a legnépszerűbb. A nemzeti politika ezt nem teheti meg. Sem a Nézőpont, sem más, kormányhoz közel álló intézetek nem mondhatják azt, hogy a Tisza erősebb, mint a Fidesz. A közvélemény-kutatásokkal is megerősítik, hogy nincs ok a pánikra, minden rendben megy. Visszatérve a mit tehet a kormány ebben a helyzetben kérdésére,

a harmadik, amit az ellenfelükkel tesznek: megpróbálják valamilyen módon lejáratni. Ezekre jók lehetnek az ilyenfajta bulváreszközök,

mint a hangfelvételek, de azért bizonyos tartalommal is kellene bírniuk ezeknek, mert így biztos, hogy nagy eredményt nem érhetnek el.

– Amerikában november 6-án kiderült, annyira elégedetlenek az emberek a jelenlegi kormánnyal, hogy nem számított az, Trump mit mondott, pedig róla cifrább hangfelvételek is nyilvánosságra kerültek. Magyar Péternél is működhet ugyanez?

– Ez egyébként nagyon érdekes dolog. Én is azt látom az amerikai hasonlattal, hogy egyszerre lehet Orbán Viktor joggal büszke személyes kapcsolatára a leendő amerikai elnökkel, ugyanakkor, ha meg a választást nézzük, ott volt egy elégedetlen amerikai tömeg, nagy inflációt szenvedtek el, amit évtizedek óta nem tapasztaltak, és volt egy ember, ellenzékből, aki politikai fenegyerekként minden szabályt megszegve politizált a kormány ellen, ez volt Trump. Azt hiszem, hogy a Fidesz környezetében és a Karmelitában ezt pontosan látják, csak nyilván nem fogják elmondani, hogy van egy ilyen mintázata is Trump sikerének.

– Eközben Magyar Péter is előre menekül, újabb országjárást hirdetett meg, és ő is felvázolta a fényes jövőt. Ez például tudja halványítani a csatazajt?

– Azt sejtem, hogy ezt az országjárást tavaszra tervezhették, csak előrehozták.

– Emiatt?

– Nyilván kell erre valamilyen reakciót adni, mert mínusz fokokban kevésszer szoktak országjárást hirdetni.

– A mínusz két fok miatt nem lehet ebből blamázs? Teljesen más, amikor tavasszal kisétálok jó időben, orgonaillatban, és meghallgatom az ellenzék sistergő hangú vezérét, de mindezért fagyoskodni egy sötét téli délutánon?

– Nem hiszem, hogy ezek utcai rendezvények lesznek, de majd meglátjuk. Magyar Péternek vidéken is van tábora. Ha valahova ő érkezik, oda akkor egy sztár jön. A sztárokat meg szokták nézni, meg szokták hallgatni. Nem gondolnám, hogy olyan nagyon kevesen lesznek a rendezvényein. De ha igen, az sem fog igazán hatással lenni azokra, akik már hisznek a Magyar Péter történetben, mert azt fogják gondolni, hogy egy eseményt negatívan fotózni bármikor lehet. Tehát nem lesz ilyen szempontból blamázs, és azért sem tud az lenni, mert

ha arról beszélnek, hogy milyen blamázs volt az országjáró körútja, akkor az pont azért nem blamázs, mert megint róla beszélnek.

Arról, hogy országjáró körúton volt. Ha valamit nagyon elront a kormánypárti média, az éppen az, hogy a csapból is Magyar Péter folyik náluk. Sokkal jobban járnának, ha letekernék ezeket a híreket, és más irányt nyitnának. A kérdés csak az, hogy mit? Nem nagyon találni most jó híreket Magyarországon. Akkor pedig nem marad más számukra sem, mint Magyar Péter...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település is van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: