Sokkal gyakoribb lehet az agydaganat a súlyosan szennyezett levegőjű városokban
Először tettek konkrét összefüggést a légszennyezést és az agyrák kialakulása között egy új, Kanadában végzett kutatásban.
A kutatók 1,9 millió kanadai felnőtt 1991-2016-ig regisztrált egészségügyi adatait elemezték, főleg azt, hogy milyen hatással volt rájuk a levegő szennyezettsége.
Leginkább az ultrafinom részecskék (UFP) lehetnek károsak a szervezet számára, amelyek az üzemanyag-égetésből (főleg a dízelautókból) kerülnek a levegőbe. Korábbi kutatások már megállapították, hogy
ezek a nanorészecskék képesek bejutni az agyba, sőt rákkeltő vegyi anyagokat is tartalmazhatnak.
Bár az agydaganat jelenleg még a rák egyik ritkábban előforduló típusa, a tudósok szerint ma már akár az is növelheti a kialakulásának kockázatát, ha egy csendesebb utcából egy forgalmasabb utcába költözünk.
Egy 2016-os kutatásban már felfedezték, hogy a szennyezett levegőben megtalálható mérgező nanorészecskék megjelentek az emberi agyban, egy szintén abban az évben megjelent átfogó globális felmérés pedig arra következtetett, hogy a légszennyezettség károsíthatja az emberi test minden szervét és minden sejtjét, így az agysejteket is. Ebből indult az a feltételezés, amely szerint az agyrák kialakulásához is hozzájárulhat.
A legújabb kutatásban megállapították, hogy ha egy év alatt 10 ezer nanorészecske/köbcentimérrel nő a légszennyezettség, több mint 10 százalékkal növelheti az agydaganat kockázatát.
Azok az emberek, akik 50 ezer nanorészecske/köbcentiméter szennyezettségű levegőjű helyen élnek, 50 százalékkal esélyesebbek az agydaganatra, mint azok, akiknél 15 ezer nanorészecske/köbcentimér ez az érték.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!