2017-ben 1000 állat sodródott partra a brit partoknál, ez pedig a legmagasabb szám, amit valaha rögzítettek.
A legújabb számadatok pedig még pesszimistább jövőt festenek elénk a delfinek és bálnák partra vetődésével kapcsolatban - számolt be a BBC.
A tudósok számtalan okot tudnának mondani, ám a top három tényezője a halálos ítéletnek a fertőző betegségek, a halászat és a műanyagszennyezés.
2011 és 2017 között 4896 esetről számoltak be, ami 15%-al több, mint az azt megelőző hét évé.
"Nehéz egyértelműen megmondani, hogy mi vezetett ehhez a növekedéshez, de valószínűleg több oka is van, beleértve a helyi jelentéstételi erőfeszítések növekedését és egyes fajok népsűrűségének szezonális változásait"
- magyarázza Rob Deaville szakértő, a jelentés fő szerzője.
"Noha az adatok bizonyos szempontból sötét képet festenek, még mindig van néhány pozitív elem, amelyeket ki kell emelni"
A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.
Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.
Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.
Korábban többször is felmerült, hogy az Európai Unió területén eltörölnék az óraátállítást, de végül a téma lekerült a terítékről. Ellenzői szerint a legnagyobb probléma az, hogy megzavarja belső óránk működését, ezzel pedig komoly stresszt okoz szervezetünk számára.
A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.
Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.
Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, ezért leszerelne Pálinkás Szilveszter, a Magyar Honvédség toborzókampányának arca - tudta meg a Telex. A lap értesülését a százados is megerősítette.
„Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam”
– mondta a Telexnek a 33 éves rohamlövész.
Pálinkás körülbelül egy hónappal ezelőtt be is nyújtotta a kérelmét a minisztérium vezetésének, ugyanakkor a veszélyhelyzetre hivatkozva ezt elutasították. Ami azt jelenti, hogy nem engedik leszerelni.
A lap emlékeztet rá, hogy a 2020 márciusában elrendelt, és azóta fél évente folyamatosan meghosszabbított veszélyhelyzet alatt a jogszabályok szerint csak közös megegyezéssel lehet távozni a honvédségtől.
A százados így továbbra is az állomány tagja, ugyanakkor azt mondta: továbbra is keresi a jogi lehetőséget arra, hogy leszerelhessen.
Pálinkás Szilveszter 2017-ben lépett be a Magyar Honvédségbe. Szolnokon szolgált rohamlövésszként és különleges műveleti katonaként, majd a brit Királyi Katonai Akadémián tanult, ahol Orbán Gáspár is végzett. Ezt követően az Egyesült Államokban folytatott katonai felderítő képzést, később pedig a Honvédelmi Minisztérium állományában dolgozott katonai szakreferensként. Közvetlen felettese Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter lett.
Az elmúlt másfél évben Pálinkás volt a Magyar Honvédség országos toborzókampányának arca. Az egyik videóban például arról beszélt, hogy élete legjobb döntésének tartotta, amikor belépett a honvédségbe.
Pálinkás a Honvédelmi Minisztérium és a TV2 közös S.E.R.E.G. című sorozatában is szerepelt, ahol szakértőként segítette a forgatást. Részt vett a Sárkányok Kabul felett című filmben is, amely a 2021-es Sámán Pajzs nevű afganisztáni katonai mentőakciót mutatja be. A produkció november végén kerül a mozikba, Pálinkás korábban a köztévében is beszélt róla.
Nem ért egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetésével, ezért leszerelne Pálinkás Szilveszter, a Magyar Honvédség toborzókampányának arca - tudta meg a Telex. A lap értesülését a százados is megerősítette.
„Azért nyújtottam be a leszerelési kérelmet, mert nem értettem egyet a Honvédelmi Minisztérium vezetési szemléletével. Nem tudtam azonosulni azzal a szervezettel, amelynek az arca voltam”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Sándor-palota három évre szóló, 120 millió forintos keretszerződést hirdetett meg autójavításra. A cégek szeptember 23-ig adhatják be a jelentkezésüket, és feltétel a megfelelő műhelykapacitás, írta az Átlátszó.
A pályázat alapján jelenleg 49 autó karbantartását, javítását és vizsgáztatását kell elvégezni.
A kiírásban azt is kiemelték, hogy a flotta összetétele és mérete változhat a szerződés időtartama alatt.
Az ajánlatkérő a mennyiséget a tényleges igényekhez igazítva akár 20 százalékkal is módosíthatja.
Az államfő hivatala a keretösszeg 50 százalékára vállal lehívási kötelezettséget. Az Átlátszó szerint a részletek az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentumokból derülnek ki.
A 444.hu korábbi cikke arra is emlékeztetett, hogy amikor Sulyok Tamás hivatalba lépett, a Sándor-palota több autót értékesített, majd újakat szerzett be. Azóta körülbelül 80 millió forintot költöttek vásárlásra, míg Novák Katalin 2022-es beiktatása után 185 millió forintot fordítottak erre.
A Sándor-palota három évre szóló, 120 millió forintos keretszerződést hirdetett meg autójavításra. A cégek szeptember 23-ig adhatják be a jelentkezésüket, és feltétel a megfelelő műhelykapacitás, írta az Átlátszó.
A pályázat alapján jelenleg 49 autó karbantartását, javítását és vizsgáztatását kell elvégezni.
Vészesen csökkent a Balaton vízszintje az elmúlt időszakban, adta hírül az Időkép.
Csak az elmúlt két hét alatt nagyjából 10 centimétert apadt a tó, melynek átlagos vízszintje jelenleg 71 centiméter.
Ez azt jelenti, hogy a 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás, a tóból jelenleg nagyjából 294 millió köbméter víz hiányzik. Ha csak a tó felszínére hulló csapadékot nézzük, akkor nagyjából 490 milliméternyi esőnek kellene esni ahhoz, hogy a tó vízszintje 71 centiméterről 120 centiméterre emelkedjen.
A portál szerint sokkal reálisabb képet ad, hogy mennyi esőre lenne szükség a Balaton egész vízgyűjtőjében. Mivel a lehulló csapadék nem 100 százalékban jut a tóba (beszivárgás, párolgás, tározódás), számolni kell lefolyási tényezővel is. Ennek értéke változó lehet a csapadék intenzitásától és talajállapottól függően.
Átlagos értékkel számolva nagyjából 170 milliméter esőre lenne szükség a vízgyűjtőben, hogy a hiányzó víz pótlódjon a tóban.
Erre egyelőre nem számíthatunk, bár hétvégén érkezik egy hidegfront, de ez is inkább csak lokálisan hozhat jelentősebb csapadékot a Balaton környékén.
Vészesen csökkent a Balaton vízszintje az elmúlt időszakban, adta hírül az Időkép.
Csak az elmúlt két hét alatt nagyjából 10 centimétert apadt a tó, melynek átlagos vízszintje jelenleg 71 centiméter.
Ez azt jelenti, hogy a 120 centiméteres maximum szabályozási szinthez képest közel fél méterrel alacsonyabb a vízállás, a tóból jelenleg nagyjából 294 millió köbméter víz hiányzik. Ha csak a tó felszínére hulló csapadékot nézzük, akkor nagyjából 490 milliméternyi esőnek kellene esni ahhoz, hogy a tó vízszintje 71 centiméterről 120 centiméterre emelkedjen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
