Raskó György a nyugdíjasok áfa-visszatérítéséről: Elmegy a család, és a havi keretet levásárolják majd diszkontláncoknál
Orbán Viktor szerint 10-15 ezer forintot kapnak majd vissza havonta a nyugdíjasok a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfájából. A tej ebben valószínűleg nem lesz benne, mert azt 5%-os ÁFA terheli, és a miniszterelnök szerdán arról beszélt, az intézkedés az 5% feletti alapvető élelmiszereket érinti. Kérdés, fogyaszt-e egy nyugdíjas havonta 70-80 ezer forintot a visszatérítésbe bevont termékekből, és hogyan akadályozzák majd meg, hogy az egész család a nagymama kártyájával vásároljon.
Raskó György agrárközgazdász szerint ez nem lesz könnyű, de nem ez az egyetlen hátulütője a most bejelentett intézkedésnek.
– Őstermelőkhöz vagy a piacokra ezentúl fognak egyáltalán járni a nyugdíjasok? Hiszen náluk most sincs ÁFA a termékeken.
– Nem fognak járni.
Ez az intézkedés a diszkontláncokat hozza még jobb helyzetbe.
– Van honnan árat csökkenteni az őstermelőknek, hogy visszacsábítsák a nyugdíjasokat a piacokra?
– Nehéz helyzetbe kerülnek, mert az áfa olyan nagy tétel, hogy azzal versenyezni gyakorlatilag lehetetlen. Ha azt visszatérítik, akkor elmegy a család, és ami a havi keret, azt levásárolják diszkontláncoknál. Ez fog történni.
– Ezt vajon realizálták már az őstermelők?
– Nekem, amint hallottam ezt az ötletet, rögtön az jutott eszembe, hogy ez az őstermelőknek, a piacozóknak és a direkt termelőknek, akik például az út szélén adnak el, hatalmas versenyhátrányt fog jelenteni. Egy kártyát lehet nyomtatni, az nem egy különösebb gond. Azt nem tudom, hogy a boltok számítógépes rendszere kellően jó-e ahhoz, hogy ki tudja szűrni az illetékteleneket. Nem biztos, hogy a kormánynak célja, hogy a nyugdíjasokon kívül másoknak is áfavisszatérítést adjon, mert az nagyon komoly költségvetési bevételkiesést jelentene. De
Ez körülbelül 120 milliárd forint költségvetési bevételkiesést jelentene. Tehát nem egy óriási összegről van szó, ahhoz viszonyítva, hogy Magyarországon mekkora a zöldség-gyümölcs ágazatban a feketegazdaság aránya. Ebből következően az áfabevétel-kiesést részben a zöldség-gyümölcs ágazat kifehérítése ellentételezné.
– Mekkora ez az arány jelenleg?
– Azt gondolom, hogy nettó 100 milliárd forint éves adóbevétel-kiesésről beszélhetünk. Ahhoz képest, hogy csak áfából 9000 milliárd az éves árbevétel, ez nagyon kis összeg, néhány százalék. Ha a kormány tényleg akar a nyugdíjasokon segíteni, illetve a nagycsaládosokon, ezt lépné meg. Mert nem a nyugdíjasok esznek sok zöldséget, gyümölcsöt, hanem a nagycsaládosok. Igazából nekik lenne egy ilyen komoly kedvezmény. Én ezt tudnám támogatni. Amit Orbán bejelentett, az inkább politikai kampány-ízű lépés, és abszolút nem illik bele a magyar adópolitikába sem.
– Annak idején, amikor bevezették a személyi jövedelemadót 1988-ban, volt egy olyan mondás, hogy ez az állampolgári öntudatot fogja erősíteni, mert azt fogják mondani, hogy én fizettem be az adómat, ezért beleszólást követelek abba, hogy mi lesz az én adóforintjaimból. Most viszont már egyre kevesebben vannak például azok, akik személyi jövedelemadót fizetnek, és most már megint kivesznek egy nagy csoportot a személyi jövedelemadó-fizetők közül, ráadásul élethosszig.
– Szerintem ez a tudatosság már rég nincs Magyarországon. Állampolgári öntudatra alapozni Magyarországon szerintem teljesen értelmetlen dolog.
– De megvolt?
– Lehet, hogy az elején megvolt, de hogy ma már nincs, az egészen biztos. Ma csak azt nézik az emberek, hol tudnak olcsón vásárolni, mert az élelmiszer iszonyú drága árucikk lett más árucikkekhez viszonyítva. Magyarországon az élelmiszerek évtizedeken át olcsó terméknek számítottak, most pedig a legdrágábbak közé avanzsáltak. A háztartásoknál 20%-ról 30%-ra, meg afölé ment az élelmiszer, mint kiadási tétel. Ez mindennap jelentkező probléma. Nem színes tévé, amit tízévente vesz a család. Az a helyzet most, hogy Közép-Európában
Ez az, ami társadalmi problémát okoz, és szerintem a Fidesz támogatottságának csökkenésében ez játszotta a legnagyobb szerepet.
– Hogyan lehetne egy ilyen támogatást jól megcsinálni?
– Úgy, ha a kormány meghirdetné, hogy a következő öt évben szép fokozatosan, ahogy a költségvetés terhelést bírja, az alapvető élelmiszerek áfaszintjét öt százalékra csökkentik. De nemcsak a zöldségre, gyümölcsre, tejtermékre, hanem más élelmiszerekre is vonatkozna a csökkentés, például az étolajra vagy éppen a cukorra, és sorolhatnám tovább. De csak az alapvető élelmiszerek esetében tartanám fontosnak, hogy teljes körű legyen az 5%-os áfa. Ez biztos, hogy komoly társadalmi, szociális megoldás is lehetne. De ha a kormány már mindenáron kártyával akar játszani, az is lehet, hogy az alacsony jövedelmű családok számára élelmiszerkártyát bocsátanak ki, ami bizonyos alapvető élelmiszerek vásárlására jogosít. Nagyon sok országban működik ez a rendszer. Magyarországon az alacsony jövedelmek miatt ennek komoly pozitív társadalmi hatása lenne.
– Mindig az a kérdés egy ilyen intézkedésnél, hogy a kieső bevételt honnan szednék vissza?
– Azt gondolom, hogy van a társadalomnak egy olyan szegény rétege ma Magyarországon – sok millió emberről van szó –, akiknek komoly megélhetési gondjaik vannak.
kevesebb magyar tőkét helyez ki külföldre különböző olyan célokkal, amelyeknek inkább politikai jelentősége van, nem pedig gazdasági. Szóval lenne ötletem, hogy hol lehet megtakarítani. Viszont ennek a kormánynak szociális érzékenysége abszolút nincs, tehát valószínűleg inkább csak átmeneti, a 2026-os választásokra vonatkozó politikai kampány részeként akar ezzel az üggyel foglalkozni. Semmi másról nincs szó most sem.
– Azokban az országokban, amelyekkel még valamelyest összemérhető Magyarország, milyen az adó- és áfarendszer? Létezik ez a nagyon széles körű különadórendszer?
– Nincsen. Viszont ott magasabb a társasági adó, az osztalékadó és az SZJA szintje, mint Magyarországon, onnan van nagyobb bevétel. A másik oldalon pedig az élelmiszereket egyfajta szociális megfontolásból 4–6, maximum 8 vagy 10%-os adókulcs terheli. A közép-európai országok majdnem mindegyikében ezt a rendszert alkalmazzák. Magyarország abszolút eltér ezektől a sémáktól, és emiatt, amikor recesszió van, és nem tudnak költeni az emberek, akkor jönnek az ötletek, hogy hogyan lehet még mindenféle különadókat kivetni, mert a kormány az SZJA és a társasági adó alacsony szintjét mindenképp tartani akarja. De ha recesszió van, akkor nincs kereslet, nincs fogyasztás. Nem véletlenül mondta Nagy Márton úr, hogy tessék már többet fogyasztani, csak hát akinek nincs pénze, az nem tud miből.
