PwC-szakértők: a páciensek először az AI-t kérdezik az állapotukról, ami átalakítja az orvos-beteg kapcsolatot
A magyarok egyre gyakrabban fordulnak a mesterséges intelligenciához a mindennapi egészségügyi kérdéseikkel – derült ki a PwC Magyarország és a Publicis Groupe Hungary közös kutatásából, amely szerint a megkérdezettek 74 százaléka betegségleírások megértésére, 71 százaléka tünetellenőrzésre, 61 százaléka pedig vitaminok és étrendkiegészítők kiválasztására használja az AI-t. A felmérés alapján a technológia fontos szerephez jutott a vizsgálatokra való felkészülésben, sőt, minden negyedik felhasználó másodvéleményt is kér ezektől az eszközöktől.
A kutatás megállapítja, hogy a többség tudatosan használja az AI-eszközöket, és csak kevesen hagyatkoznak kizárólag rájuk. Az eredményeket Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi tanácsadó csapatának igazgatója és Puskás Otti, a csapat menedzsere értékelte az AIToday-nek adott interjúban.
Hogyan változtatja meg hosszabb távon az orvos és beteg közötti kapcsolat dinamikáját az, hogy a páciensek az AI használata miatt egyre felkészültebben érkeznek vizsgálatra?
R.G.: Mivel a generatív mesterséges intelligencia megoldásai növelik a betegek hozzáférését a célzottan őket foglalkoztató egészségügyi ismeretekhez, ezért sokkal proaktívabbá tudnak válni az orvosokkal való találkozás, együttműködés során. Így hosszú távon az AI eszközök bevonása a felkészülésbe átalakíthatja az orvos-beteg kapcsolat minőségét. Erre az orvosoknak is fel kell készülniük, hiszen az eddig passzívan hallgató és alapvetően befogadó beteg már biztos, vagy biztosnak vélt tudással, és kérdésekkel érkezik a rendelőbe.
Amit pozitívumként tudunk említeni, hogy közvetlenül hozzájárulhat az ellátás eredményeinek javításához azáltal, hogy az orvos-beteg találkozókon az AI segítségével történő felkészülés kapcsán a „mit” kérdés-válasz irányból elmozdulhat a beszélgetés a „hogyan” kérdések irányába. Ez magasabb szintű együttműködést ezáltal akár gyorsabb gyógyulást is eredményezhet.
P.O.: Hozzáteszem, hogy eddig is volt olyan kérdés, hogy „a szomszéd Marikának ez és ez a gyógyszer vált be, akkor nekem miért nem ezt írja a doktor”, így az orvosok részéről az AI által feltett kérdések megválaszolása gondot okoz. Az azonban már kihívás lehet, ha valaki makacsul ragaszkodik az AI által felvezetett és sziklaszilárdnak hitt diagnózishoz, és nehéz lesz meggyőzni arról, hogy az általa megismert megoldás az esetében nem, vagy nem teljes mértékben alkalmazható.
Milyen konkrét kockázatokat látnak abban, hogy a betegek már az első lépésben az AI-hoz fordulnak egészségügyi kérdésekkel?
P.O.: Kockázat, negatív hatás szempontjából azt érdemes kiemelni, hogy az AI nem képes jól dönteni az orvos helyett, mivel nincs minden információ birtokában. Olyan finomhangolások, apróbb, finom kérdések, amit az orvosnál egy orvos-beteg beszélgetés kapcsán a szakmai tudás és tapasztalat alapján merülnek fel, és akár alapjaiban megváltoztathatják a diagnózist vagy a kezelési tervet, célzott kérdések híján nem feltétlenül fognak megjelenni az AI válaszaiban. Így személyre szabott diagnózis, terápia nem várható el tőle. Ugyanakkor, mindezen hiányokkal együtt is nagyon meggyőzően, határozottan fog válaszolni a kérdésekre, ami megtévesztheti a laikus kérdezőt, mivel nem fogja tudni felismerni a hiányosságokat, az esetleges hallucinációkat.
R.G.: Az AI-jal folytatott beszélgetések egyik hátulütője, hogy arra tud válaszolni, amit és ahogyan kérdeznek tőle, így a „prompt” minősége nagyban meghatározza a válasz minőségét is. Kockázat lehet, hogy a folyamatos, egyre mélyebbre menő kérdések által döntésre, diagnózisra, javaslatra kényszerítés esetén túlértékel egy-egy megadott információt, ezzel pánikot okoz a válasza, vagy éppen ellenkezőleg, elbagatellizál valamit, ami fontos, vagy éppenséggel olyan önkezelést javasol, ami nem csak nem segít, de akár árthat is a beteg egészségének.
P.O.: Az orvosok eddig is empátiával és szakmai korrekcióval kezelték a digitális forrásokból származó téves elképzeléseket, de a technológiai fejlődés új szintje miatt mind a betegek, mind az egészségügyi szolgáltatók oldalán tudatos edukációra lehet szükség. Ennek stratégiai átgondolása és kidolgozása a következő időszak kiemelt feladata kell, hogy legyen.
Hol húzható meg az a határ, ahol az AI még hasznos döntéstámogató eszköz, és ahol már kockázatot jelenthet a beteg számára?
R.G.: Az AI eszközök nagyon hasznosak tudnak lenni a betegek számára a bizonytalanság oldásában és az orvos-beteg találkozóra való felkészülésben, de fontos itt is hangsúlyozni, hogy döntést az AI eszköztől nem szabad elvárni. Segíthet az AI az életmódbeli tanácsok közötti eligazodásban azzal, hogy érthetővé tesz egyes általános javaslatokat. Például olyat, hogy miért kell rendszeresen megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasztani? Itt az AI válasza túlmutat az általánosan ismert okokon és strukturáltan összegzi azokat: „sejtek és szervek működéséhez, tápanyagszállításhoz, salaktalanításhoz, az emésztéshez, a szellemi teljesítményhez, koncentrációhoz és a testhőmérséklet szabályozásához is fontos”.
P.O.: Azért nem javasolt ez a fajta eljárás, mivel az AI nem ismer, nem ismerhet minden fontos befolyásoló tényezőt, így a döntései nem feltétlenül helytállóak. Továbbá, laikusként legtöbbször azt sem tudjuk eldönteni, hogy az AI által „megállapított” diagnózis vajon megalapozott és helyes-e? Ahogy a felmérésünk alátámasztja, a megkérdezettek egyharmada tudja, hogy az AI képes hallucinálni is, azaz saját maga generál nem valós, de annak tűnő tartalmat és a válaszadók majdnem fele fél is attól, hogy pontatlan vagy téves választ kap a kérdéseire. Ez állhat annak a hátterében, hogy a megkérdezettek csupán 9 százaléka hisz korlátlanul az AI-nak, és csak 7 százalék hozott döntést kizárólag az AI válasza alapján, míg a többség ellenőrzi is az eredményt.
- milyen feltételek mellett válhat az AI valóban megbízható szereplővé az egészségügyben,
- hogyan lehet szavatolni az AI biztonságos és ellenőrizhető működését, ha diagnosztikáról és a kezelés megtervezéséről van szó,
- miért kulcskérdés az, hogy a felhasználók mennyire értik és hogyan használják az AI-t,
- hogyan tér el a különböző korosztályok viszonya az AI egészségügyi alkalmazásához,
- illetve milyen feltételek teljesülése mellett válhat az AI a mindennapi betegellátás szerves részévé.