KULT
A Rovatból

Oscar 2022: A CODA után szebbnek látjuk a világot

A három Oscar-jelölést kapott filmet képtelenség könnyek nélkül végignézni. Kritika.
Szöllőskei Gábor - szmo.hu
2022. február 16.


Link másolása

Körülbelül egy éve mutatták be a magyar származású Sian Heder (édesapja: Héder Lajos) filmje a Sundance Filmfesztiválon, ahol begyűjtötte az összes nagyobb díjat (szám szerint négyet). Akkor már tudni lehetett, hogy nagy dolgokra hivatott a film, ezt pedig 2021 szeptemberében, a miskolci CineFest filmfesztiválon is sokan megerősítették, a szerencsések ugyanis itt láthatták szélesvásznon is a CODA-t, amely egyébként streamingpremiert kapott az Apple TV+-on, augusztus 13-án.

Azóta rengeteg további díjat és jelölést kapott. Többek között a Golden Globe-on is nominálták a legjobb film díjára, az Amerikai Filmintézet az Év Filmjének választotta, a National Board of Review az év tíz legjobb független filmjének egyikeként emelte ki, a nevadai filmkritikusoknál 2021 legjobb filmje lett. Mindezek megkoronázásaként pedig három Oscar-díjra jelölte az Amerikai Filmakadémia: a legjobb film, Troy Kotsur révén a legjobb férfi mellékszereplő, valamint a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriáiban.

E temérdek elismerés pedig korántsem megalapozatlan, a CODA ugyanis úgy szerez nézőinek humoros és végtelenül megható élményt, hogy mindezt már láttuk néhány éve.

Bizony, A Bélier család című 2014-es francia film (Éric Lartigau rendezésében) ugyanerről szól: adott egy tinédzser lány, akinek édesapja, édesanyja, sőt, még a fiútestvére is siket, így rá hárul a nemes feladat, hogy lefordítsa családja jelbeszédét a külvilág felé, hogy így olajozottabban működjön vállalkozásuk. A lányról közben kiderül, hogy imád énekelni, ráadásul isteni hangja van, amiből a família persze nem hall semmit. Hősünk ezért válaszút elé kerül: a családtagjainak segítségére legyen a továbbiakban is, avagy tehetségét kihasználva továbbképezze magát a zeneakadémián.

A CODA (amely egyébként egy mozaikszó, jelentése: Child Of Deaf Adult, vagyis siket felnőtt gyermeke, egyben pedig egy zenemű befejező részét is jelöli) ennélfogva egy angol nyelvű remake. A cselekményét Heder áthelyezte Franciaországból Massachusettsbe, Bélier-éket átnevezte Rossiéknak, akik ezúttal nem egy gazdaságot vezetnek, hanem halásznak.

S láss csodát, a CODA azon ritka kivételek egyike, amikor a feldolgozás még többet nyújt, mint az eredeti. Semmi kétség, A Bélier család is remek film, a CODA-ban azonban Sian Heder még jobban ki tudta aknázni a megkapó alapsztoriban rejlő lehetőségeket.

Például a halló lány, Ruby (Emilia Jones alakításában) kapcsolatát kissé hippis mentalitású őseivel (Marlee Matlin és Troy Kotsur), a folyton bizonyítani akaró bátyjával (Daniel Durant), a tehetségét felfedező zenetanárral (Eugenio Derbez), valamint az első nagy szerelemmel (Ferdia Walsh-Peelo). Nem utolsósorban pedig önmagával: ilyen korban keressük leginkább a helyünket a világban, az önös érdekek, a hagyományok, a felfedezés, a megfelelni akarás, az új, ismeretlen érzések és a gyökerek viaskodnak minduntalan, nehéz időszak ez, kétségtelen.

A CODA pedig épp azért egy csoda, mivel mindezt imádnivalóan prezentálja: bájjal, humorral, hús-vér emberekkel, igazi érzelmekkel.

A film további érdekessége, hogy a siket családtagokat a valóságban is siket színészek alakítják. Marlee Matlin a leghíresebb, igazi veterán ő már Hollywoodban, ráadásul Oscar-díjas színésznő: 1987-ben nyerte el 21 évesen a legjobb női főszereplő szobrocskáját az Egy kisebb isten gyermekeiért, azóta pedig olyan filmekben és sorozatokban tűnt fel, mint például A játékos (1992), a Kisvárosi rejtélyek (1993-1996), Az elnök emberei (2000-2006), az Elcserélt lányok (2013-2017) vagy A varázslók (2017-2019). Daniel Durantot szintén az Elcserélt lányok című szériában lehetett látni, valamint a netflixes Te egyik 2019-es epizódjában. Mindketten pazar alakítást nyújtanak, ahogyan Emilia Jones is (őt mostanában a Locke & Key – Kulcs a zárját című ifjúsági fantasysorozatban lehet látni), akiről végérvényesen kiderült, hogy isten áldotta tehetség színésznőként és énekesnőként is.

A show-t azonban mindannyiuk elől ellopja az édesapát alakító Troy Kotsur, akit nem lehet nem imádni.

Van egy jelenet a filmben, amikor az általa játszott Frank megkéri a lányát, hogy énekelje el újra neki azt a dalt, amit az iskolai darabban előadott, és miközben Ruby énekel, megérinti a nyakát, hogy a rezdülések segítségével legalább így „hallja” ő is azt az angyali hangot, amit a fülével képtelen. Minden bizonnyal ezért a pillanatért jelölték Oscar-díjra Troy Kotsurt, valóban kivételes alakítás.

És ha már megható momentumok: számos ilyen kapott helyet a CODA képkockái közt, így akár a nézők versenyezhetnek is, melyikük bírja tovább könnyek nélkül. Egy-két jelenetet hatásvadásznak is gondolhatnánk, sőt, lehet, hogy azok is, de amennyiben a hatásvadászat működik, akkor ott a helye a filmben: az iskolai darab, a már említett apás ének, a Ruby és a bátyja közti veszekedős nagyjelenet, legkivált pedig a zeneakadémiai felvételi előadás mind-mind olyan szcénák, amelyek alattomosan, de sikeresen csalják elől belőlünk a krokodilkönnyeket. De finom könnyek ezek, és amint kitisztul a szemünk, máris szebb és jobb lesz minden körülöttünk, ugyanakkor talán elfogadóbbak is leszünk embertársainkkal. Fontos üzenetek, fontos hatás, fontos film.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Horváth László
A Soproni Petőfi Színház színésze Radványi Géza klasszikusában, a Valahol Európában című filmben is szerepelt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. május 14.


Link másolása

Május nyolcadikán elhunyt Horváth László, tudatta az MTI-vel fia, Horváth Tamás.

„Búcsúzunk Kuksitól, a Valahol Európában című film egyik kedvenc karakterétől”

– írják a közleményben.

Horváth László 1940-ben született Budapesten, majd Radványi Géza rendező fedezte fel, ezután pedig számos magyar filmben szerepelt.

1956 után Münchenbe emigrált, reklámfilmeket készített és rendezőasszisztensként dolgozott. 1980-ban hazajött Magyarországra, és élete utolsó éveiben a Soproni Petőfi Színházban dolgozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET: