KULT
A Rovatból

Oscar 2022: Will Smith-nek Oscart hozhat élete legszigorúbb szerepe – Richard király

A teniszcsillag testvérpár, Venus és Serena Williams édesapja kétes hírnévnek örvend. Most vajon kiderül róla az igazság?
Szöllőskei Gábor - szmo.hu
2022. február 28.


Link másolása

Általában mindig akad egy film az aktuális Oscar-jelöltek között, amelyről érződik, az alkotói mindent elkövettek azért, hogy díjra érdemes legyen a mű, sőt, mintha direkt arra készült volna, hogy fontos szerepet töltsön be a filmvilág legrangosabb díjátadóján. Ehhez a következő pontoknak kell megfelelni általában: 1. a műfaja legyen dráma vagy dramedy, hogy a humor se hiányozzon belőle, 2. lehetőleg életrajzi filmre van szükség egy valóban élt és sokak által ismert emberről, 3. egy nagy filmsztár lényegüljön át ezzé a karakterré, aki alakításával beírhatja magát a filmtörténelembe, 4. a körítés, a háttér legyen látványos vagy ismert: pl. történelmi korszak, háború, sport, esetleg betekintés a filmezés/zenélés kulisszái mögé, 5.: legyen fogyasztható a szélesebb közönség számára, ódzkodni kell a túlzott művészieskedéstől, „köldöknézésektől”, 6.: ha nem is feltétlenül happy end a sztori vége, legyen benne valami felemelő a közönség számára, hogy kellemes szájízzel hagyják el a mozikat.

Valami ilyesmi a recept, ami persze nem feltétlenül működik, hiszen akkor bárki tudna Oscar-díjas filmet készíteni. Ezen formula vászonra alkalmazásához is létfontosságú a tehetség és az alázat.

E kis bevezetésre pedig azért volt szükség, mivel Will Smith legújabb filmje, a Richard király pontosan ilyen. Bár igaz, a sztori valódi sztárjai egyrészt a négyszeres olimpiai bajnok, egyéniben, párosban és vegyes párosban összesen huszonháromszoros Grand Slam-tornagyőztes amerikai teniszezőnő, Venus Williams és húga, a szintén négyszeres olimpiai bajnok, egyéniben huszonháromszoros, összesen harminckilencszeres Grand Slam-győztes, korábbi világelső Serena Williams. A Richard király a felszínen az ő történetük, mégsem ők a főszereplők. Ahogy a cím is mutatja, édesapjuk, Richard Williams van itt a középpontban, aki egészen kicsi koruk óta arra trenírozta a lányait, hogy egyszer majd a világ legjobb teniszezői legyenek.

A módszerei állítólag nem voltak mindig elfogadhatóak, szigorúan tartotta a gyerekeket, és mindent arra tett fel, hogy a család Venus és Serena révén kikerüljön a szegénységből egy jobb életbe.

A Richard király, ha nem is feltétlenül mondja vissza mindazt, amit Richard Williamsről különböző forrásokból tudni lehet (és ami persze korántsem teljesen bizonyos), azért nem mosdatja feltétlenül tisztára címszereplőjét. A felszínen Richard valóban szigorú a lányaival: éjszaka, az esőben viszi ki őket gyakorolni a pályára, minden döntést meghoz helyettük, nem feltétlenül figyelve arra, hogy ők valójában mit is akarnak. Ugyanakkor az is érződik, hogy szereti a gyermekeit, óvja őket mindentől, és egy biztonságosabb életet szeretne nekik.

Egy kellően árnyalt karakterről van tehát szó, akit nem könnyű eljátszani, hiszen egyszerre kell érzékeltetni a benne lévő megszállottságot, szigort és gyengédséget is.

Reinaldo Marcus Green rendező (Monsters and Men, Good Joe Bell) azonban megtalálta ehhez a tökéletes színészt Will Smith személyében. A karrierje nagy részében főként blockbusterekre (A függetlenség napja, Men in Black-filmek, Bad Boys-filmek, Hancock, Legenda vagyok, Én, robot stb.) specializálódott Smith időről időre bizonyította, hogy több van benne egy laza, jóképű hősnél, gondoljunk csak az Ali (2001), A boldogság nyomában (2006), a Hét élet (2008) vagy a Sérülés (2015) című filmekben nyújtott alakításaira. Az első kettőért egy-egy Oscar-jelölést is bezsebelt, ám a díjhoz sosem volt még olyan közel, mint most, a Richard királyért.

Az már február 8. óta nyilvános, hogy Will Smith megkapta élete harmadik nominációját a hőn áhított aranyszobrocskára, azonban olyan még nem volt, hogy kevesebb mint 4 héttel a díjkiosztó előtt ő számítson a szakértők szerint a legesélyesebbnek a győzelemre.

Jelenleg azonban ez a helyzet, és nem véletlenül. Smith talán élete legjobb alakítását nyújtja Richard Williamsként, akit egyszerre lehet utálni és szeretni is, könnyű elítélni a módszereit, de éppoly könnyű egyetérteni a céljaival. Egyszerre kemény és érzékeny alakítás, Smith kétségkívül megérdemelné az első Oscar-díját.

Persze nem csupán egy egyszemélyes show-ról van itt szó, a további szerepekben is remek színészek brillíroznak, kezdve a Williams testvérek édesanyját, Brandyt alakító Aunjanue Ellisszel (neki is megérdemelt az Oscar-nominációja a női mellékszereplők közt), majd folytatva a sort a Venust játszó Saniyya Sidney-vel, Demi Singletonnal (Serenaként), valamint olyan ismert aktorokkal a főbb mellékszerepekben, mint Jon Bernthal vagy Tony Goldwyn.

Reinaldo Marcus Green filmje persze közel sem tökéletes, hiszen semmi eredetivel nem szolgál, „csupán” stréber módon mondja fel az életrajzi filmes leckét. Amit azonban vállal, teljesíti. A Richard király ugyanis magába szippantja a nézőt, és magával ragadó sztorival tud szolgálni annak, aki esetleg nem ismerte a Williams-lányok felcseperedésének és kezdeti sikereinek történetét. Na meg magát Richard Williamst.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Horváth László
A Soproni Petőfi Színház színésze Radványi Géza klasszikusában, a Valahol Európában című filmben is szerepelt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. május 14.


Link másolása

Május nyolcadikán elhunyt Horváth László, tudatta az MTI-vel fia, Horváth Tamás.

„Búcsúzunk Kuksitól, a Valahol Európában című film egyik kedvenc karakterétől”

– írják a közleményben.

Horváth László 1940-ben született Budapesten, majd Radványi Géza rendező fedezte fel, ezután pedig számos magyar filmben szerepelt.

1956 után Münchenbe emigrált, reklámfilmeket készített és rendezőasszisztensként dolgozott. 1980-ban hazajött Magyarországra, és élete utolsó éveiben a Soproni Petőfi Színházban dolgozott.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET: