HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: „Nem lesz egy jó hangulatú őszünk”

A miniszterelnök szokásos rádióinterjújában beszélt a koronavírusról, a kórházi felkészültségről, a 'rémhírterjesztő' baloldalról.
MTI - szmo.hu
2020. szeptember 18.



Az országnak működnie kell, úgy, hogy közben fegyelmezetten, a szabályokat betartva védekezik a koronavírus-járvánnyal szemben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Közölte: van egy haditervszerű intézkedési tervük arra, hogy ha nő a koronavírusos megbetegedések száma, és nő az igény a kórházi ellátásra, akkor hogyan alkalmazkodik ehhez az egészségügy.

A miniszterelnök megjegyezte: miután csütörtökön elterjedt a baloldali sajtóban az az állítás, hogy nincs elég kapacitás az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, péntek reggel személyesen tájékozódott a kórházban, ahol azt az információt kapta, hogy természetesen van elég hely, lélegeztetőkészülék, és most még van elegendő ember is.

Az igaz - folytatta -, hogy az orvosok látják, hogyan emelkedik az ellátásra szorulók száma, és hogy hol lesz vége a kórházuk kapacitásának.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere közzétette azt a vezénylési tervet, amely arra az esetre készült, ha egy kijelölt intézményben elfogyna a kapacitás. „Ma reggel 10 ezer kórházi ágy áll rendelkezésre koronavírusos betegek ellátására, és ez a szám 20 ezerrel bővíthető” - ismertette.

Miután az egészségügyet felkészítették a járvány második hullámára, a védekezés is más lesz, mint tavasszal volt, mert akkor időt kellett nyerni az "ellenség" kiismerésére és az egészségügy felkészítésére - fejtette ki a kormányfő, majd hozzátette:

most nem azt kérik az emberektől, hogy maradjanak otthon, hanem azt, hogy tartsák be a kézmosási, maszkhasználati, távolságtartási szabályokat, és így mindenki élheti a maga életét.

A baloldalt pedig arra kérte a miniszterelnök, hogy ha már "nem lehet rájuk számítani" a védekezésben most sem, akkor legalább a járványügyi szakembereket ne támadják hátba, mert az országot támadják meg ezzel.

„Az a kamuvideó utáni kamuhír, hogy elfogynak a kórházak, hogy nincs elég ember és lélegeztetőgép (...), mind hazugság és támadás”

- állította Orbán.

Arra a kérdésre, miért nem tesz feljelentést a szaktárca, azt felelte:

„a jogászok meg fogják vizsgálni, hogy a "rémhírterjesztő" baloldallal szemben mit lehet tenni a jog mezején, de most a védekezés elsőbbséget élvez.”

„Ha a baloldal is a szabályok betartására kérné az embereket, és arról beszélne, nincs ok pánikra, az ügy pedig kikerülne a politikai viták homlokteréből, akkor valószínűleg a sajtóban sem az egészségügy lenne a "vadászterülete" a szenzációs híreknek” - fejtette ki.

A járvány második hullámáról szólva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy "nem lesz egy jó hangulatú őszünk", az a védekezésről szól majd, és a napi megbetegedések száma várhatóan meg fogja haladni az ezret.

Hangsúlyozta: a fiataloknak is többet kell törődniük a betegség kérdésével, nehogy ők legyenek azok, akik megfertőzik a szüleiket, nagyszüleiket. Az idősek érdekében kell a leginkább betartani a szabályokat - jelentette ki.

Az iskolai testhőmérséklet-mérésről elmondta: az eszközöket megrendelték, október 1-jétől mindenhol lesz elegendő lázmérő. Jelezte:

az alsó tagozatosok szülei a hőmérőzés helyszínére bekísérhetik a gyermeküket, és ha kiderül, hogy baj van, haza tudják vinni.

Amíg nincs vakcina, védekezni kell - mutatott rá, megjegyezve:

Donald Trump amerikai elnök legutóbbi beszélgetésükön azzal biztatta őt, október végére vagy legkésőbb év végére lesz amerikai vakcina, és ebből jut majd Magyarországnak is, „de ezt majd akkor hisszük el, ha ez be is következik”.

A kormány minden kutatást figyel, európai kutatásban részt is vesz Magyarország, és döntöttek is arról, hogy ehhez több mint kétmilliárd forint pótlólagos hozzájárulást biztosítanak - tudatta.

Közölte továbbá: szombat reggel dönt a gazdasági operatív törzs a hitelmoratórium kérdésében, amelynek ma az a lényege, hogy a családok és a vállalkozások a korábban felvett hiteleik törlesztésétől az év végéig eltekinthetnek. Szombaton arról kell határozni, mi lesz január 1. után, folytatódjon-e, illetve mely részeiben folytatódjon a hitelmoratórium.

A gazdasági adatokról szólva a kormányfő azt állította, hogy januárban kevesebben dolgoztak az országban, mint augusztusban. Hozzátette, az áprilisi mélyponthoz képest augusztusban 144 ezerrel többen dolgoztak,

így véleménye szerint nem munkanélküliségre, hanem munkaerőhiányra kell felkészülni.

Speciális budapesti problémaként említette, hogy a fővárosi turizmus üzleti modellje szinte kizárólag külföldiekre épül. Ezért arra biztatta az érintetteket - köztük az önkormányzatot -, hogy váltsanak, különben a szektorban dolgozó budapestieknek nem lesz munkahelyük ebben az ágazatban. Arra számít egyébként, hogy 2021-ben is a belföldi vidéki turizmus száguldani fog, a külföldiekre alapozott budapesti turizmus viszont szenvedni fog, ezért kell egy speciális program a fővárosra.

Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde nyilvánosságra kerülésének 14. évfordulójáról szólva kifejtette: nehéz pillanat volt, az elégedetlenség az egekig csapott fel, hiszen az akkori kormányfő kiállt és azt mondta, csaltak, eltitkolták a valóságot, hazugságokat terjesztettek; ám nem a konzekvenciák levonása történt, hanem lovasroham, szemkilövés következett.

Ezért volt helyes, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta a most tüntető fiataloknak: milyen szerencse, hogy nem Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, és nem baloldali kormány van, mert akkor kardlapot kapnának, és kilőnék a szemüket

- tette hozzá Orbán.

2006-ról azt is felidézte: az volt az akkori álláspontja, hogy alkotmányon kívüli eszközökkel nem lehet élni, mert akkor kinyitnak egy olyan kaput, hogy utána válság válság hátán lesz. „Azt mondtam, egyszer kell nyerni, de akkor nagyon. (...) Szerencse, hogy tudtam tartani a szavam” - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk