HÍREK
A Rovatból

Orbán elárulta, hogyan szervezték meg titokban a moszkvai látogatását: Próbáltam szőnyeg alatt tartani a dolgot

A svájci Weltwochenek adott interjút a miniszterelnök, útban az azeri türk találkozóra. Szerinte ő az egyetlen nyugati vezető, aki képes tárgyalni Kijevvel és Moszkvával egyaránt.


Orbán Viktor magyar miniszterelnök Kijevben tett látogatása után pénteken meglepetésszerűen Moszkvába utazott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon.

Ez az újabb oroszországi út sokkolta az uniós vezetőket, különösen azért, mert Magyarország tölti be július elsejétől az Európai Unió soros elnökségét. Ráadásul Orbán terveiről még Magyarország legfontosabb szövetségesei sem tudtak előzetesen.

A moszkvai találkozó után Orbán Azerbajdzsánba utazott, hogy részt vegyen a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) csúcstalálkozóján. A repülőúton a svájci Weltwoche készített vele interjút, amit a Telex szemlézett, és amelyben az orosz elnökkel való találkozójáról és az arra érkezett nyugati reakciókról is beszélt.

A Weltwoche újságírója először arról kérdezte Orbánt, milyen érzés volt tárgyalni Putyinnal, aki több mint 6000 nukleáris robbanófejjel rendelkezik.

„Különleges. Már csak azért is, mert el lehet képzelni, hogy mi minden felett uralkodik. A robbanófejeket említette, de ott van a terület, a lakosság és a hatalmas természeti kincsek, amivel rendelkeznek. Szóval egy igazi birodalom. Egy ember, aki egy valódi birodalmat irányít”

– mondta a magyar miniszterelnök. Hozzátette, már hozzászokott ehhez az érzéshez, mivel ez volt a 14. találkozója Putyinnal.

Orbán szerint ő maradt az egyetlen nyugati vezető, aki képes tárgyalni Kijevvel és Moszkvával egyaránt.

„A többiek olyan helyzetet teremtettek, ahol nincs lehetőségük a közvetlen kommunikációra a két szereplővel, különösen az oroszokkal”

– mondta Orbán, akit nem érdekelnek az útjával kapcsolatos kritikák, mert szerinte sokkal fontosabb, hogy a fronton minden percben százak halnak meg. Szerinte ezért van az, hogy bármit is mondanak Brüsszelben, ki kell használnia a helyzetét az unió soros elnöksége és amiatt, hogy képes tárgyalni az ukránokkal és az oroszokkal is.

Orbán elmondta, hogy teljes titokban készítették elő a moszkvai látogatást, és a szervezést a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben folytatott találkozója után kezdték meg.

„Küldtem egy titkos üzenetet Szijjártó Péter külügyminiszternek, hogy szervezzen meg valamit, mivel a telekommunikációt teljes mértékben megfigyeli a többi nagyfiú, ezért próbáltam szőnyeg alatt tartani a dolgot, amíg csak lehet.”

– mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint akkor szivároghatott ki a terv, amikor egy magyar katonai gép engedélyt kért, hogy átrepüljön Lengyelország felett. Sejtelmesen hozzátette, hogy jövő héten a moszkvaihoz hasonlóan meglepő találkozói lesznek, amelyeket csak akkor jelentenek be, amikor már a helyszínen lesz.

Az újságíró felvetette, hogy sokan azért kritizálják, mert nem elég kritikus az oroszokkal szemben, és Putyin barátjának tartják. Orbán erre azt mondta, hogy ő a magyarok és a béke barátja.

„Azért tárgyaltam Putyinnal, mert keresem annak a módját, hogyan lehetne a leggyorsabban lezárni a háborút és békét kötni.”

– mondta.

A tárgyalás során Orbán megkérdezte Putyint, lát-e esélyt egy rövid fegyverszünetre a béketárgyalások megkezdése előtt. Putyin nem volt optimista, mert szerinte mindkét fél attól tart, hogy a másik kihasználná a fegyverszünetet.

„Én azt mondtam, legalább fontolja meg. Értem az érvelését, de gondolja meg. Minden nap számít, mivel minden nap fiatalok halnak meg, legalább gondolja meg, ne söpörje félre.”

– nyilatkozta Orbán.

Orbán azt is megkérdezte Putyintól, van-e elképzelése arról, hogyan alakulhat Oroszország és az EU viszonya az ukrajnai háború befejezése után. Putyin szerint erről még túl korai beszélni, de bárkivel hajlandó tárgyalni.

Orbán szerint az oroszoknak is reményt adhat, hogy „valaki idejön nyugatról, mert a nyugatot is ellenségnek tekintik, és azt mondja, hogy beszéljünk máshogyan”.

A svájci lap újságírója megkérdezte Orbántól, milyen embernek tartja Putyint, mert nyugaton sokan sértett, gyanakvó embernek látják. Orbán azt mondta, nem tudja, milyen, amikor Putyin sértett, mert ő még sosem sértette meg. A tárgyalás Putyinnal három órán keresztül zajlott, Putyin beszélt többet, de jó hangulatban telt.

„Putyin több mint száz százalékban racionális ember. Amikor tárgyal, amikor felajánlj valamit, akkor is hihetetlenül racionális. Hidegvérű, nagyon óvatosan fogalmaz. Igazi kihívás tárgyalni vele, és arra való felkészülés, ha az ember azonos intellektuális és politikai szinten akar vele lenni” – jellemezte az orosz elnököt.

Orbán szerint a békét nem lehet bürokratikus úton elérni, politikai megoldásra van szükség, ezért politikusoknak kell tenniük a békéért.

„Első lépésként meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, ezt történt ma, ami egy fontos előrelépés” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy a következő meglepő lépése hétfő reggel következik, de nem árulta el, mi fog történni.

„Majd meglátja, figyelje a híreket”

– tanácsolta az újságírónak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Ezt miből számolta ki? Matematikus ön?” - Záporoznak a kommentek Orbán Viktor tömegszámolós fotója alá
Szétszedik a hozzászólók a miniszterelnököt a Facebookon. Orbán korábban két fotóval próbálta bizonygatni, hogy kétszer annyian voltak a Békemeneten, mint Magyar Péterék Nemzeti Menetén.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 23.



Már majdnem tízezren szóltak hozzá Orbán Viktor csütörtök délutáni fotójához. A miniszterelnök nem sokkal 17 óra, vagyis Magyar Péter beszédének kezdete előtt posztolt egy képet, amin a Békemenet és a Nemzeti Menet résztvevőinek számát hasonlította össze. A fotóhoz csak annyit írt: Kétszer annyian voltunk!. Az azonban nem derült ki, hogy ezt miből számolta ki a kormányfő.

Erre kérdezett rá az egyik kommentelő is, aki Mészáros Lőrinc egyik leghíresebb interjújából idézve kérdezte Orbánt:

„Ezt miből számolta ki? Matematikus ön?”

- írta a hozzászóló. Másvalaki Rákay Philip elhíresült kétmilliós megjegyzésére utalva azt írta:

„Sztem 7 millió körül lehetett, és ez csak az eleje volt.”

„Képet nem lehet feltölteni a hozzászólásban, már értem hogy miért...” - tette hozzá egy nevetős emoji kíséretében egy harmadik kommentelő, akinek a hozzászólása már majdnem négyezer lájknál jár.

„Akiknek egy kis esze van, a Fideszre szavaz. Akinek több, az nem”

- fogalmazta meg gondolatait a miniszterelnöki posztot látva egy hozzászóló.

„Ezt úgy számoljátok, mint az átlagkeresetet, mi?” - kérdezte egy kommentelő.

„Ennyi embert sikerült megvásárolni. A délutáni meneten mindenki önszántából volt, van jelen. Óriási különbség” - tette hozzá másvalaki.

A miniszterelnök tömegszámolós posztjáról itt írtunk korábban:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Tévedés” – reagált Orbán, amikor szembesítették vele, hogy Moszkva kimaradt az '56-os brüsszelezős beszédéből
A miniszterelnök szerint végig szó volt a szovjetekről, nem érti a kritikát. Brüsszelbe késve ért, Zelenszkijt addigra már elutazott.


Orbán Viktor nyolcórás késéssel csatlakozott az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, mivel a Békemeneten tartott beszédet október 23-án. A miniszterelnök azt mondta, ekkora rendezvényt még nem látott: „Az nagyon nagy volt, ekkorát még sose láttam”. Azt is hozzátette: „Én csak a saját rendezvényünkről tudok beszámolni, azon voltam ott”.

A beszéd kapcsán reagált arra a felvetésre, hogy nem említette Moszkvát, csak Brüsszelt. „Ez tévedés” – jelentette ki, és hozzátette: „Olvassa el még egyszer. Ott a szovjet birodalom összeomlásáról és a szovjetekről végig beszéltünk.”

A Telex számításai szerint a „Moszkva” szó egyszer sem hangzott el a beszédben, az „orosz” szó mindkét előfordulása az orosz–ukrán háború kontextusában volt, nem 1956-tal kapcsolatosan.

A brüsszeli csúcs kezdetén Robert Fico szlovák miniszterelnök képviselte a magyar álláspontot. Orbán erről így nyilatkozott: „Késő délutántól itt hadakoztam”, előtte pedig Fico „derekasan és becsületesen képviselte a magyar nemzeti érdekeket”. A szlovák kormányfő felolvasta Orbán írásban elküldött álláspontját, amelyben a magyar kormány jelezte: nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését, és semmilyen olyan pénzügyi intézkedést, amely a magyar forrásokat Ukrajnába irányítaná vagy azokat veszélyeztetné.

A tanácskozáson Ukrajnáról is született közös állásfoglalás, amelyet 26 tagállam fogadott el – Magyarország ismét nem csatlakozott ehhez.

Ez már a negyedik alkalom, hogy az ilyen következtetések Orbán részvétele nélkül születtek meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt Brüsszelben, de mire a magyar miniszterelnök megérkezett, már túl volt a sajtótájékoztatóján, így nem találkoztak.

Orbán a konfliktusról azt mondta: „Oka van a véleménykülönbségeknek, nem alap nélküli a konfliktus.”

Úgy fogalmazott, hogy az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjanak a háborúba, de Magyarország nem kíván részt venni ebben.

Hozzátette: „szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével”, és „a budapesti békecsúcs napirenden van”.

A csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy az orosz vagyont felhasználják egy jóvátételi hitel finanszírozására. A döntést decemberre halasztották. Orbán korábban jelezte: „Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos.” Elmondta, hogy egyeztettek az orosz féllel, milyen megtorlásokra lehet számítani, például elkoboznák-e az Oroszországban működő magyar cégek vagyonát.

A csúcs után a miniszterelnök úgy nyilatkozott: „nagyon világos, azt írták – jogi nyelven, de ez azt jelentette –, hogy ellenlépéseket fognak tenni. Az azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok” „bajba kerülhetnek”. Kiemelte, hogy „több nagy magyar stratégiai cég is jelen van” ott, és ezt nem akarja kockáztatni.

Az ülésen elfogadtak egy újabb szankciós csomagot is, amiről Orbán úgy nyilatkozott: „Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak.” Bár

a csomag „folytatja a szankciós politikát, amely gyökerében elhibázott”, a miniszterelnök szerint Magyarországot „nem érinti negatívan”.

Orbán arról is beszélt, hogy a háború a magyar gazdaságnak eddig 20 és 30 milliárd euró közötti veszteséget okozott. Nem részletezte, hogy ebből mennyi köthető az uniós szankciókhoz, amelyeket a magyar kormány eddig minden esetben jóváhagyott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szabó Andrea politológus: Közel kétszer annyian lehettek a Tisza, mint a Fidesz rendezvényén
A politológus és hallgatói tömegfigyeléssel mérték a csütörtöki rendezvényeket. A számításokat online modellezéssel is megerősítették.


Szabó Andrea politológus szerint jóval többen vettek részt a Tisza Párt csütörtöki rendezvényén, mint a Fidesz Békemenetén. Az ELTE oktatója a Facebook-oldalán azt írta, hogy

a különbség akár kétszeres is lehetett.

Szabó Andrea és hallgatói több csoportban voltak jelen mindkét eseményen. Mint írta, „a nap folyamán folyamatosan kapcsolatban álltunk egymással, pontosan tudtuk, hogy melyik hallgatói csapat hol van, és kísértük a tömegeket, az elején, a közepén és a végén is”.

A politológus az így gyűjtött adatokat a MapChecking nevű tömegszámláló alkalmazás segítségével is elemezte.

Eredményei alapján a Békemeneten körülbelül 85–92 ezer ember vett részt, míg a Tisza Párt megemlékezésén 160–170 ezren lehettek

Szabó Andrea úgy fogalmazott: ezek a becslések szerinte konzervatívnak számítanak, de abban biztos, hogy „az Orbán Viktor által is hangoztatott kétszeres fideszes többség nem igaz”.

via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Oroszország „fájdalmas válaszlépéseket fog tenni”, ha az EU elkobozza a befagyasztott orosz vagyont
Az orosz külügyi szóvivő azt mondta, az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Marija Zaharova szerint Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére.


„Az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére országunk ellen” – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján a 19. szankciócsomagról.

„Már szinte minden lehetőséget kipróbáltak, hogy megvalósítsák elképzelésüket, amelynek célja, ahogy ők fogalmaztak, Oroszország stratégiai vereségének, a orosz gazdaság és védelmi képességének meggyengítésének elérése”

– tette hozzá.

A szóvivő kijelentette, hogy az Európai Unió bármilyen, az orosz eszközök elkobzására irányuló intézkedése jogi szempontból érvénytelen, és Moszkva fájdalmas válaszlépéseket fog tenni, a kölcsönösség elve alapján, az okozott kár megtérítésére.

Kontraproduktívnak nevezte az amerikai pénzügyminisztérium által a Rosznyefty és a Lukoil ellen arra hivatkozva meghirdetett szankciókat, hogy az orosz fél nem eléggé elkötelezett az ukrajnai békefolyamat iránt. Mint mondta,

ez a lépés ez nem segít előmozdítani abban, hogy jelentősebb tárgyalási eredményeket érjenek el az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban.

Emlékeztetett rá, hogy „jogtalan szankciókkal” az előző amerikai kormányzatnak sem sikerült rákényszerítenie Oroszországot, hogy feladja nemzeti érdekeit. Szerinte az eredmény most is pontosan ugyanaz lesz: „belpolitikai szempontból kudarc, és negatív hatással lesz a békés gazdaság stabilitására”.

Azt hangoztatta hogy Oroszország számára nem jelent különösebb problémát az amerikai pénzügyminisztérium döntése, mert „stabil immunitást fejlesztett ki a nyugati korlátozásokkal szemben, és továbbra is magabiztosan fejleszti gazdasági és energetikai potenciálját”.

Zaharova szerint Moszkva nem lát jelentős akadályt az orosz-amerikai kapcsolatok folytatása előtt az ukrajnai rendezés politikai kereteinek egyeztetése terén.

Hangsúlyozta, hogy a kiszivárogtatások helyett diplomáciai erőfeszítésekre lenne szükség, olyan tárgyalási konfigurációra, „amely megszünteti a konfliktus alapvető okait, és biztosítja a megbízható békét az eurázsiai és globális oszthatatlan biztonsági rendszer kiépítésének kontextusában”.

Mint mondta, az orosz külügyminisztérium kész felvenni a kapcsolatot az amerikai társtárcával azoknak a megállapodásoknak a megvalósítása érdekében, amelyekre a két ország elnöke az október 16-án telefonon folytatott beszélgetése során jutott. Célként az orosz-amerikai párbeszéd paramétereinek konkretizálását nevezte meg, mind a kétoldalú kapcsolatok különböző aspektusait, mind az ukrán rendezés további közös lépéseit illetően.

A reagálást arra, hogy Donald Trump amerikai elnök lemondta a kétoldalú csúcstalálkozónak a közeljövőben való megtartását, Zaharova a Kreml hatáskörébe utalta.

Via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET: