OLAF vizsgálat: Magyarország vezet az uniós csalási statisztikákban

A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára:

A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.

A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.

A hétvége nemcsak nyári meleget, hanem hirtelen kialakuló, helyenként heves zivatarokat és 36 fok körüli csúcsokat is tartogat Magyarországon, miközben Franciaországban és az Ibériai-félszigeten 40-45 fokos forróság is lehet.

Az Időkép előrejelzése szerint szombaton kezdetben még zavartalanabb lesz a napsütés, majd kora délutántól megnövekszik a gomolyfelhőzet, és helyenként záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad, csak zivatarok környezetében támadhat fel a szél. A hajnali 20 fok körüli hőmérséklet délutánra 36 fokig emelkedik.

Vasárnap a megnövekvő gomolyfelhőkből már több helyen fordulhat elő csapadék, a záporokat és zivatarokat viharos széllökések, felhőszakadás, néhol jégeső is kísérheti. A hőmérséklet vasárnap hajnalban 15-23, délután 31-37 fok között alakul, de a zivatarok mögött hirtelen több fokkal visszaeshet.

Hétfőn a többórás napsütés mellett ismét intenzív lesz a gomolyfelhő-képződés, és elszórtan újabb záporok, zivatarok jöhetnek. Az északi-északkeleti szél többfelé élénk, nyugaton és északkeleten helyenként erős lesz, zivatarok idején pedig viharos lökések is lehetnek. Több helyen számíthatunk trópusi éjszakára, a legalacsonyabb hőmérsékletek 16 és 23 fok között várhatók. Délután 30-35 fok valószínű.

Kedden a napos időt már csak kevés gomolyfelhő zavarhatja, és csapadék is csak néhol fordulhat elő. Napközben 30-34 fok közötti csúcshőmérsékletre kell készülni.

Miközben itthon 35 fok körül tetőzik a kánikula, Nyugat-Európában ennél jóval durvább a helyzet. A hétvégén az Ibériai-félszigeten és Franciaországban egyre többfelé emelkedhet 40 fok közelébe vagy fölé a hőmérséklet.

A rendkívüli forróság Belgium és Németország nyugati része felé is terjeszkedik, ahol többfelé 31–38 fok várható, de Anglia déli részén is több helyen átlépi a hőmérséklet a 30 fokot. A legmelegebb térségekben az éjszakák sem hoznak majd komoly felfrissülést, a nagyvárosokban és a tengerpartokon 20–25 fok között maradhatnak a minimumok. A hőhullám várhatóan nem ér véget gyorsan, a magasnyomású helyzet június hátralévő részében is fennmaradhat, tovább fokozva a szárazságot és az erdőtüzek veszélyét.

A jelenség hátterében egy Északnyugat-Afrika felől terjeszkedő, erős magassági gerinc áll. Az úgynevezett hőkupola alatt tartósan megreked a forró légtömeg, a leszálló légmozgások pedig tovább növelik a felszín közelében a hőmérsékletet. A magasnyomású zóna alatt egyre szárazabbá válik a felszín, és mivel kevesebb nedvesség tud elpárologni, csökken a párolgás hűtőhatása, így a napsütés energiája még inkább a levegő felmelegítésére fordítódik.

Európa már a szezon elején megtapasztalt egy szokatlanul korai, erős hőhullámot, amelyben a kontinens több pontján májusi melegrekordok dőltek meg. A hőkupola-jelenség akkor is a forró, északnyugat-afrikai eredetű levegőt zárta kalitkába Nyugat-Európa felett, a nagyvárosokban pedig tartós, 20 fok fölötti éjszakákkal növelte a hőstresszt.