Obamát is átvágta a kamugéppel, ami egy csepp vérből mindent kimutat – derül ki A feltalálóból
Ma már egyetlen csepp vér is elég, hogy akár kétszázféle betegséget diagnosztizáljunk belőle - legalábbis ezt hirdette az amerikai Theranos. Ha pedig minden nap vért veszünk az ujjbegyünkből, a testünk változásai követhetővé válnak, ahogyan a film is összeáll képkockákból. Így a kialakulásuk pillanatában csíphetjük el a betegségeket. Az eredmény? Több eltöltött év a szeretteink körében. Remekül hangzik, mi? Kár, hogy ordas nagy kamu volt az egész. Ilyen módszert ugyanis soha nem talált fel senki, hiába ünnepelték a céget és annak karizmatikus vezetőjét.
A feltaláló című dokumentumfilmet nézve azon töprengtem, miért nem jött eddig szembe velem. Főleg, hogy idén még egy sorozat, A kibukott is napvilágot látott a vércsepp-startupról, méghozzá Amanda Seyfried főszereplésével. Így rögtön két perspektívából is megvizsgálhatjuk a történetet, bár a végére csak még több kérdés marad bennünk.
A rendező Alex Gibney-nek nem volt nehéz dolga: többszáz órányi anyag kering a neten a Szilícium-völgy eddigi legnagyobb csalásáról. Mindehhez sejtelmes zenét és archív felvételeket társított, na meg a cég önfényező videóit, amiket utólag már-már paródiaként fogyaszthatunk.
Mindez pedig jórészt a cég alapítójának, a pár év leforgása alatt ikonná vált Elizabeth Holmes-nak köszönhető. A dokumentumfilmben végighallgatjuk, ahogy a kiváló államférfiak méltatják az üzletasszonyt - épp csak a kutatólabor takarítója nem mond el egy miatyánkot a tiszteletére.
Mert hát miben is ölthetne testet a Szilícium-völgy szellemisége, ha nem egy önerőből felemelkedett, milliárdos feltalálónőben? A Theranos anyja olyan legendát kerekített maga köré, amivel precízen targetálta a start up-közösséget: ő volt az a lángelme, aki néhány félév után otthagyta az egyetemet, hogy az álmát mindössze 19 évesen valóra váltsa.
Ez a karakter eleinte még a nézőt is megérinti. Végül is ki ne vágyna olyan világra, ahol senkit nem ragadnak el a lappangó betegségek? Holmes mellett szólnak a vágóképnek használt felvételek is, ahol középkori kínzóeszközként tűnnek fel a vérvételre szolgáló csövek. Miért ne lehetne mindezt korszerűsíteni?
Persze, elsőre semmi sem lehet tökéletes. Edison szerint a siker titka, hogy soha ne hagyjunk fel a kísérletezéssel. Ezzel a pár sorral indul a dokumentumfilm, és ez volt Holmes személyes filozófiája is. Hiszen valójában soha nem sikerült megalkotnia a vércsepp-analizátort - még akkor sem, amikor már több amerikai mamutcég várta, hogy leszállítsa nekik.
És csak ezután következett a biokémikus Ian Gibbons tragédiája: a férfi öngyilkos lett, miután egy perben tanúskodnia kellett volna a technológia mellett. Az özvegye elmondása szerint senki nem kereste őt a cégtől többé. Ravasz húzás, hogy ezt egy interjúrészlet követi, ahol Holmes az emberi élet fontosságáról prédikál.
Persze nem Ian volt az egyetlen, aki átlátott a szitán. Számos visszaemlékezést hallhatunk alkalmazottaktól, akik ma már röhögnek az egészen. Egyre többen zúgolódtak a ferdítések miatt, míg végül meg nem szellőztették a sztorit a sajtó felé. Ezután napok alatt hátrált ki mindenki a cég mögül, a lufi pedig, mint egy rosszul megszúrt véna, kipukkadt.
Eddig a sztori, ami után a nézőben mintegy kétmillió kérdés marad megválaszolatlanul.
Nem csoda, ha Holmes karakteréről az orosz kamuörökösnő, Anna Sorokin jut eszünkbe, aki a légből kapott milliárdjaival vette palira a New York-i elitet.
Mindkét szélhámosról idén jött ki sorozat: míg Az örökösnő álarca mögött a Netflixen, A kibukott a Hulu nevű szolgáltatón keresztül elérhető, már ha Amerikában élünk. Így azonban be kell érni a Youtube-os előzetessel, és a kiragadott, rövidebb részletekkel.
Játsszunk csak el a gondolattal, hogy mi jelentkezünk be a Szilícium-völgybe egy hasonló baromsággal! Méghozzá végzettség, kompetencia és bármilyen remény nélkül, hogy a sci-fi valóra váljon. Tuti, hogy azonnal elvéreztünk volna, Elizabeth Holmes mégis sokáig húzta.
Clinton ma már bizonyára kitörölné a vele készült felvételeket, ahogyan a globális vállalkozói nagykövet címet is megvonták tőle, amit még az Obama-adminisztráció adományozott neki. Akkoriban viszont ajnározták az üzleti és a politikai világ nagyágyúi, és csak úgy dőltek a milliárdos befektetések. Mellette állt az ügyvédek serege is, hiszen az üzleti titoktartás miatt soha, senki sem kényszeríthette magyarázkodásra.
A legdurvább mégis az, hogy a kilencmilliárd dollárra taksált cég nyolcszáz embernek - mérnököknek, biokémikusoknak, egészségügyi dolgozóknak - adott fizetést a lufihámozásért. Köztük sokan végig bizalommal voltak a termék iránt.
Ki képes tehát erre? Persze, hogy csak egy tőrölmetszett pszichopata! Lapozzunk is, hiszen ez egyfelől evidens, másrészt meg is magyarázza a nő szektavezéreket idéző kisugárzását, ahogyan a vak hitét is, hogy előbb-utóbb sikerül magához hajlítania a valóságot.
Annál döbbenetesebb, miként legitimálta, sőt, ünnepelte őt a környezete. Egy igazságosabb világban Elizabeth Holmesnak ugyanabban a cellában lenne a helye, ahová Anna Sorokint zárták - hiszen Sorokin épp az volt a manhattani művészvilágnak, ami Holmes a Szilícium-völgyben uralkodó tudományvallás számára.
Az HBO Max műsorán.
