A szexfüggőség kis híján tönkretette e tiszteletre méltó hölgyek életét
Kate Wilkinson 39 éves pszichológus, három gyermek édesanyjánál évekkel ezelőtt állapították meg ezt a bajt. Hosszan tartó terápiát követően immár gyógyultnak nyilvánították, és megtalálta párját a 40 esztendős John személyében, aki szintén e függőségről jött le. Boldog, egymás iránti bizalommal teli kapcsolatuk már három éve tart – írta a Daily Mail
Kate most már bevallhatja, hogy szexfüggősége depressziót és szorongást okozott neki, és olyan veszélyes helyzetekbe hozta őt, amelyekkel fizikai és szexuális egészségét kockáztatta.
„A női szexfüggőség nem az, aminek általában ábrázolják, nem csillogó, ragadozó hajlamú nőkről van szó, akik minden férfit elcsábítanak, hanem valami, ami nagyon negatív hatással van a mindennapi életre”
– mondja Kate, aki már korán azt tapasztalta, hogy a szexuális élvezet ellazította, és olyan jó érzéssel töltötte el, mint semmi más.
Egy idő után már semmi sem ment nála szex nélkül, sem a munka, sem a főzés, de még a bevásárlás sem. „Éveken át a szex volt az én működési mechanizmusom. Minél többször volt, annál jobban nőtt a vágyam”. Így aztán az elmúlt két évtizedben legalább 30 szeretője volt, a többségük azonban futó kalandnak bizonyult. Öt évig volt férjnél, 29 és 34 éves kora között, három gyermekük született, de Kate korlátlan szexuális étvágya tönkretette kapcsolatukat. Naponta többször is akart szexelni, állandóan megerősítést követelve férjétől, hogy szereti őt. Éppen ezért egyre inkább eltávolodtak egymástól, Kate elkezdett randivonalakon ismerkedni, és ez végül váláshoz vezetett. Végül pszichológusi hivatása ellenére csak 35 évesen tudott szembenézni problémájával, amikor már egymás után jöttek az egyéjszakás kalandok, és kezdett bűntudata lenni a férjénél maradt gyermekei miatt is. Ma már tudja, hogy ha nem szánja rá magát a kezelésre, nem tudott volna igazi emberi kapcsolatot kialakítani. Mostani partnerével is sűrűn együtt van, mert mindkettejüknek szükségük van a fizikai érintésre és a másik vágyának érzésére.
Más volt a szintén három gyermekes, 37 éves Rebecca Barker este, akit 16 évesen megerőszakoltak, és utána gyakran esett depresszióba. A pszichoterápia sem segített rajta. Szex-függősége akkor alakult ki, amikor legkisebb gyermeke elkezdett óvodába járni. Akkoriban minden ébren töltött pillanatában a szexen járt az esze. Az orvosa által felírt, egyre nagyobb adag gyógyszer azonban éppen az ellenkező hatást váltotta ki nála. Végül az hozta meg számára a megoldást, amikor már az öngyilkosság foglalkoztatta, hogy ideiglenesen elhagyta farmer férjét és gyermekeivel szüleihez költözött. Rebecca kigyógyult függőségéből, de házasságát nem mentette meg. Jelenlegi partnerével is fontos a szex, de már nem tölti be egész életét.
Az 56 éves Lynn Andertont a változó kor kezdete „bolondította meg”, és borította fel házasságát 11 évvel ezelőtt.
Feladta addigi piackutatói állását, életmód-edző akart lenni, de annyira izgatta a szex, hogy képtelen volt az új hivatására koncentrálni. Felélte tartalékait, majd egy idő után már partnere tartotta el. Barátai is kezdték kellemetlennek érezni a társaságát. Miután már szinte válogatás nélkül ismerkedett a neten, megértette, hogy mekkora bajban van. Lynn jelenleg egyedül él, az elmúlt másfél évben tartózkodott a szextől, elsősorban azért, hogy bebizonyítsa magának: képes vágyainak gátat szabni. Ezzel visszaszerezte önbecsülését is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) immár elismeri mentális zavarnak a szex-függőséget. Ez a rendellenesség abban áll, hogy a függő képtelen fékezni intenzív szexuális igényeit, annak ellenére, hogy gyakran nem is nyújt neki élvezetet.
Nagy-Britanniában a Royal College of Psychiatrists adarai szerint a lakosság 4 %-át érinti, egynegyedük nő. Paula Hall egészségügyi tanácsadó több száz szexfüggőt kezelt már, és könyvet is írt a témáról, úgy véli, hogy a nők nehezebben találnak megoldást a problémára, mert még mindig rajtuk van a szégyenbélyeg, miközben a „nőfaló” férfiakat a közgondolkodás még mindig inkább elfogadja. Különösen bajos a segítségkérés az anyáknál, mert attól tartanak: ha bevallják, sok partnerük van, előbb utóbbi a gyámügyiek kopogtatnak az ajtajukon.
