Nagyot ment a TV2 híradósa – adás közben kezdte szidni az MTI-t, majd képtelen volt helyesen kimondani a honvédelmi miniszter nevét
Andor Évának harmadik nekifutásra sikerült elmondania a Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszédéről szóló szöveget. Egy korábbi hírnél pedig a számokkal gyűlt meg a baja.
2023. szeptember 22-én pénteken egy ideig a szokásos medrében folyt a TV2 esti híradója, azonban több mint 19 perc elteltével érdekes jelenetek játszódtak le a stúdióban - vette észre a 444.
Éppen Nagy István agrárminiszterről ment egy bejátszás, amelyben diákok társaságában facsemetéket ültetett el, amikor Andor Éva bemondó véletlenül nyolcvanezer országszerte elültetett fát mondott nyolcezer helyett.
"Nyolc! Bocsánat!”
- mondta, majd hatalmas orrszippantás és egy hosszabb szünet után a híradós csak annyit mondott:
„Kicsit sok!”
Ezt követően rövid ideig a TV2 Tények logója volt látható, majd Andor Éva az elejéről újraolvasta a hírt.
Itt viszont még nem értek véget a furcsaságok, egy következő hír arról szólt, hogy mit mondott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a várpalotai lőszergyár bokrétaünnepségén.
A hír felolvasása közben a híradósnak a fejlesztés szóba beletört a nyelve, amire így reagált:
"Jaj, ne, ezek az elmondhatatlan MTI-szövegek!"
Pár másodperc csend után újra belekezdett a hír felkonferálásába, azonban ekkor Szalay-Bobroviczky Kristófnak nevezte a minisztert, kihagyva a nevéből az n betűt, ami miatt rászólhattak, ezért ismét lefagyott.
"Bobrovniczky. Nem úgy mondtam? Hát szerintem Bobrovniczkyt, na jó, mindegy"
- mondta, majd harmadszor is nekikezdett a hír felolvasásának, amit ekkor már sikeresen tudott abszolválni.
A péntek esti híradó felvételét itt lehet megnézni:
2023. szeptember 22-én pénteken egy ideig a szokásos medrében folyt a TV2 esti híradója, azonban több mint 19 perc elteltével érdekes jelenetek játszódtak le a stúdióban - vette észre a 444.
Éppen Nagy István agrárminiszterről ment egy bejátszás, amelyben diákok társaságában facsemetéket ültetett el, amikor Andor Éva bemondó véletlenül nyolcvanezer országszerte elültetett fát mondott nyolcezer helyett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az MSZP felszólította Szabó Tímeát a visszalépésre, miután kiderült, hogy a Tisza jelöltje 48 százalékon áll Óbudán
A 21 Kutatóközpont felmérése szerint a tiszás Boda Nikolett magasan vezet a fideszes Gyepes Ádám (25 százalék) és a független Szabó Tímea (17 százalék) előtt. A III. kerületi MSZP szerint minden független jelölt indulása a kormány leváltását akadályozza.
A III. kerületi MSZP a Tisza Párt mögé állt, visszalépésre szólította fel a baloldali jelölteket – Szabó Tímeát név szerint is –, és egyúttal szakított a korrupciós ügybe keveredett DK-s polgármesterrel, Kiss Lászlóval.
A helyi szocialisták szerint a 2026-os országgyűlési választáson csak a Tisza Párt képes legyőzni Orbán Viktor kormányát és a Fideszt, ami később lehetőséget teremthet a baloldali alternatíva újjáépítésére is.
A szervezet azzal indokolta a lépést, hogy minden független jelölt indulása a kormány leváltását akadályozza. Ezért arra kérik tagjaikat, szimpatizánsaikat és a kerület baloldali szavazóit, hogy támogassák a Tisza Pártot.
Nyomatékosan felszólították Szabó Tímeát, korábbi jelöltjüket is, hogy lépjen vissza a Tisza Párt javára.
A lépést egy friss felméréssel indokolják: a 21 Kutatóközpont Boda Nikolett Tisza-jelölt megbízásából készített kutatása szerint a függetlenként induló Szabó 17 százalékot kapna, a fideszes Gyepes Ádám 25 százalékot a biztos választók közül, míg a tiszás jelölt 48 százalékra számíthat.
Az óbudai MSZP arról is döntést hozott, hogy elhatárolódik Kiss László polgármestertől. Közleményük szerint a helyi ellenzéki pártok 2024-ben kötött politikai megállapodását a polgármester egyoldalúan, végérvényesen megszegte.
A szocialisták úgy látják, Kiss – aki korábbi pozícióit az MSZP támogatásának is köszönhette – megtagadta a megállapodásban rögzített személycserék végrehajtását az MSZP-nek járó önkormányzati pozícióban. Ezt etikátlan és önérdekű lépésnek minősítik, ezért a továbbiakban nem támogatják a polgármester politikáját, és felszólítják saját önkormányzati képviselőjét, hogy lépjen ki a polgármestert támogató frakcióból.
Kiss Lászlót 2024 augusztusában vették őrizetbe korrupció gyanújával, majd letartóztatásának többszöri meghosszabbítása után a bíróság 2025 júniusában arról döntött, hogy a polgármester szabadlábon maradhat. Kerületi vezetői pozíciójáról a letartóztatás alatt sem mondott le. Az óbudai korrupciós ügyben tavaly márciusra már 18 gyanúsított volt, köztük Czeglédy Gergő volt MSZP-s alpolgármester is, akit szintén vesztegetéssel gyanúsítanak.ű
A III. kerületi MSZP a Tisza Párt mögé állt, visszalépésre szólította fel a baloldali jelölteket – Szabó Tímeát név szerint is –, és egyúttal szakított a korrupciós ügybe keveredett DK-s polgármesterrel, Kiss Lászlóval.
A helyi szocialisták szerint a 2026-os országgyűlési választáson csak a Tisza Párt képes legyőzni Orbán Viktor kormányát és a Fideszt, ami később lehetőséget teremthet a baloldali alternatíva újjáépítésére is.
A szervezet azzal indokolta a lépést, hogy minden független jelölt indulása a kormány leváltását akadályozza. Ezért arra kérik tagjaikat, szimpatizánsaikat és a kerület baloldali szavazóit, hogy támogassák a Tisza Pártot.
Nyomatékosan felszólították Szabó Tímeát, korábbi jelöltjüket is, hogy lépjen vissza a Tisza Párt javára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elindult Ukrajnába a kormány tényfeltáró küldöttsége: a Barátság kőolajvezeték állapotát mérik fel, az ukránokkal is tárgyalnak
A delegáció célja, hogy elérjék a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását. A küldöttséget vezető Czepek Gábor államtitkár a határátlépés előtt azt mondta, hogy „a magyar kormány, ellentétben a Tisza Párttal, abban hisz, hogy biztosítani kell az olcsó keleti erőforrást”.
Szerdán elindult a magyar kormányzati küldöttség az ukrán fővárosba, hogy elérje a Barátság kőolajvezeték újraindítását – írta az MTI.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerda reggel a záhonyi határátkelőhelyen jelentette be, hogy a vezetésével tényfeltáró delegáció indult Kijevbe. A küldöttség célja, hogy a tárgyalóasztalnál a magyar érdeket határozottan képviselje, és elérje a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását.
Czepek a határátlépés előtt hangsúlyozta:
„a magyar kormány, ellentétben a Tisza Párttal, abban hisz, hogy biztosítani kell az olcsó keleti erőforrást, és nem pedig a keleti erőforrásról való leválást.”
Az államtitkár szerint „a több ellátottság nagyobb biztonságot jelent a magyar embereknek és a rezsivédelemnek is”.
A delegáció Kijevben nemcsak az ukrán energetikai kormányzattal, hanem a nagykövetekkel és az Európai Bizottság képviselőjével is tárgyal majd arról, hogy a magyar álláspont szerint az európai krízisre az egyedüli megoldás a keleti források újranyitása.
A küldöttségről egy héttel ezelőtt jelent meg kormányhatározat a Magyar Közlönyben. A kormány a Molt is felkérte, hogy delegáljon tagot a testületbe, a további tagokról Czepek Gábor döntött.
Az orosz kőolajszállítások a Barátság déli ágán január 27-én álltak le, miután az ukrán hatóságok orosz dróntámadás okozta károkra hivatkoztak a nyugat-ukrajnai Brody térségében. A leállás miatt a kormány februárban a stratégiai nyersolajtartalék egy részét is felszabadította az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
A vita azóta kiélesedett Magyarország és Ukrajna között. Orbán Viktor korábban egy videóban jelentette be, hogy a kormány rendelkezésére álló műholdfelvételek és információk alapján a vezeték üzemelhetne. Ezzel szemben az ukrán fél kitart amellett, hogy a föld alatti, tehát műholdról nem látható vezeték továbbra is sérült, és a javításához tűzszünetre lenne szükség.
A viszonyt egy, a napokban kirobbant súlyos diplomáciai botrány is nehezíti. A magyar hatóságok elfogtak két ukrán páncélozott pénzszállítót az M0-ás autópálya alacskai pihenőhelyénél. Habár a bank alkalmazottai hazatérhettek, a pénzt a magyar kormány nem adta vissza Kijevnek.
Szerdán elindult a magyar kormányzati küldöttség az ukrán fővárosba, hogy elérje a Barátság kőolajvezeték újraindítását – írta az MTI.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerda reggel a záhonyi határátkelőhelyen jelentette be, hogy a vezetésével tényfeltáró delegáció indult Kijevbe. A küldöttség célja, hogy a tárgyalóasztalnál a magyar érdeket határozottan képviselje, és elérje a kőolajvezeték minél hamarabbi újraindítását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mennyit spóroltam?”– kérdezte Orbán Viktor a benzinkúton, miután 20 ezerért tankolt
A miniszterelnök az új benzinárstop előnyeit demonstrálta egy Facebook-videóban, amelyben egy korábbi tankolási bakiját is elmesélte. A kúton figyelmeztették az egyik fontos szabályra.
Orbán Viktor legújabb Facebook-videójában elment tankolni a közösségi médiás segítőjével. A videóban a következő párbeszéd hangzik el, amiből megtudhatjuk, hogy Orbán egyszer véletlenül benzint tankolt egy dízeles autóba.
Orbán: „Volt ilyen egyszer képzelje, hogy benzint tankoltam a dízelbe.”
Nóri: „Hűha, és észrevette, mielőtt beindult el a motor?”
Orbán: „Nem indult el. Látta egy ember, hogy szerencsétlenkedek, kamionos, aki viszont szakmabeli volt, és kisegített mondták.”
A tankolás után valaki a kútról figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy – az általa hozott rendelet miatt – vigye be a forgalmi engedélyét, mert az kelleni fog.
A benzinkúton Orbán megkérdezte, hogy a húszezres tankolásából mennyit spórolt a védett ár miatt, mire azt a tájékoztatást kapta, hogy 989 forintot.
Orbán Viktor hétfőn jelentette be, hogy a kormány védett árat vezet be a benzinre és a dízelre, a szabályozás pedig március 10-én hatályba is lépett. A kedvezményes ár a 95-ös benzin esetében legfeljebb 595, a dízelnél pedig 615 forint lehet literenként, de csak magyar rendszámú, magyar forgalmival rendelkező járművekre érvényes. A rendelet előírja, hogy a kutasnak rögzítenie kell a rendszámot vagy a forgalmi vonalkódját, és az adatokat továbbítania kell a NAV felé, ami miatt az automatakutakon a védett ár nem alkalmazható.
Orbán Viktor legújabb Facebook-videójában elment tankolni a közösségi médiás segítőjével. A videóban a következő párbeszéd hangzik el, amiből megtudhatjuk, hogy Orbán egyszer véletlenül benzint tankolt egy dízeles autóba.
Orbán: „Volt ilyen egyszer képzelje, hogy benzint tankoltam a dízelbe.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Medián: Úgy erősödött a Tisza Párt, hogy közben Magyar Péter népszerűsége csökkent
Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságának megítélése 50 százalékra csökkent, főleg a pártnélküliek körében esett vissza, miközben Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt. A kutatás szerint a TISZA erősödése nem a pártelnök személyének, hanem a kampány durvulásának, a botrányoknak és a hónapról hónapra erősödő politikai érdeklődésnek köszönhető.
Korábban beszámoltunk róla, hogy rekordnagyságú előnyre tett szert a Tisza Párt februárban a Fidesz-szel szemben a Medián februári felmérése szerint. Akkor azt állapították meg, hogy Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népességben 11 százalékponttal, a pártot választani tudó „biztos” szavazók körében pedig már 20 százalékponttal előzi a kormánypártot.
A pártpreferenciákkal ellentétben azonban a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának megítélése nem változott hasonló mértékben. A február 18-a és 23-a között készített felmérés szerint – melyet most a HVG publikált – Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt, őt a megkérdezettek 46 százaléka tartja alkalmasnak a posztra, csakúgy, mint januárban.
Magyar Péterről 50 százalék gondolkodik így, ami 4 százalékpontos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. A TISZA elnökének népszerűsége elsősorban a kisebb pártok hívei és a pártnélküliek körében esett vissza, a januári 42 százalékról 30-ra.
Ezzel párhuzamosan saját táborában 4 százalékponttal nőtt azok aránya, akik teljesen alkalmasnak tartják őt.
A kutatás szerint a Tisza februári erősödése nem tisztán Magyar Péter személyének, sokkal inkább a korábbi botrányoknak, a kampány durvulásának és a hónapról hónapra erősödő politikai érdeklődésnek tulajdonítható.
A közvéleményt élénken foglalkoztató ügyek közül a gödi Samsung-gyárral kapcsolatos események a választók szerint nagymértékben rontották a Fidesz választási esélyeit. A kormány korábban 133 milliárd forintos állami támogatást nyújtott a gyár bővítésére, miközben a beruházással kapcsolatban környezetvédelmi és munkaügyi aggályok is felmerültek. Ezzel szemben a Magyar Pétert támadó rejtett kamerás felvétel kétélűnek bizonyult: ugyanannyian gondolják, hogy a felvétel a Tiszának ártott, mint ahányan úgy vélik, hogy inkább a Fidesz jött ki rosszul az ügyből.
Abban viszont nagy az egyetértés, hogy a mostani kampány minden korábbinál durvább.
Februárban már a társadalom 73 százaléka vélte úgy, hogy nem látott még ilyen kemény politikai küzdelmet. Még az általában kevésbé kritikus Fidesz-szavazók 57 százaléka is úgy gondolja, hogy az idei kampányban vannak határátlépések.
Az erősödő politikai érdeklődéssel összhangban a választásokon való részvételi szándék is hónapról hónapra emelkedett. Míg 2024 júliusában a szavazókorú népesség 78 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne egy „most vasárnapi” választásra, addig februárban már 86 százalék állította ugyanezt.
Ez alapján könnyen lehet, hogy az április 12-i országgyűlési választáson kimagasló részvételt látunk majd, ami megközelítheti a 2002-es második forduló 73,5 százalékos rekordját.
A pártok mozgósító képességében ugyanakkor nagy a különbség: a Tisza szimpatizánsainak 97 százaléka jelezte biztosra a részvételét, míg a fideszesek körében ez az arány 85 százalékos.
Korábban beszámoltunk róla, hogy rekordnagyságú előnyre tett szert a Tisza Párt februárban a Fidesz-szel szemben a Medián februári felmérése szerint. Akkor azt állapították meg, hogy Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népességben 11 százalékponttal, a pártot választani tudó „biztos” szavazók körében pedig már 20 százalékponttal előzi a kormánypártot.
A pártpreferenciákkal ellentétben azonban a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának megítélése nem változott hasonló mértékben. A február 18-a és 23-a között készített felmérés szerint – melyet most a HVG publikált – Orbán Viktor népszerűsége stabil maradt, őt a megkérdezettek 46 százaléka tartja alkalmasnak a posztra, csakúgy, mint januárban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
