A kaliforniai Los Angelesben július végéig nem indul újra az élet - jelentette be kedd este Barbara Ferrer, Los Angeles megye közegészségügyi vezetője.
Ferrer kijelentette: a megyében legalább három hónapig érvényben kell maradniuk a járvány megfékezését célzó intézkedéseknek, így például a kijárási korlátozásoknak, a társadalmi elkülönülés előírásainak, az üzletek, illetve az üzemek zárlatának.
"Nagyon látványos változásoknak" kellene bekövetkezniük a korlátozó intézkedések feloldásához" - fogalmazott a közegészségügyi szakember. Ilyen változásnak nevezte egy oltóanyag vagy a koronavírus okozta Covid-19 hatékony kezelésére alkalmas hatékony módszer kifejlesztését.
Barbara Ferrer hangsúlyozta azt is, hogy a szigorú intézkedések bármilyen mértékű, túl korai feloldása a járvány ismételt fellobbanásához, az új fertőzöttek és a halálos esetek számának növekedéséhez vezethet.
A korlátozó intézkedések eltörlését már május elején tüntetésen követelték Los Angelesben.
A kaliforniai Los Angelesben július végéig nem indul újra az élet - jelentette be kedd este Barbara Ferrer, Los Angeles megye közegészségügyi vezetője.
Ferrer kijelentette: a megyében legalább három hónapig érvényben kell maradniuk a járvány megfékezését célzó intézkedéseknek, így például a kijárási korlátozásoknak, a társadalmi elkülönülés előírásainak, az üzletek, illetve az üzemek zárlatának.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: A honvédelmi miniszter szavainak erejét a botrányskálán egyértelműen az ügy utókezelése jelöli majd ki
„Ismerve mindkét oldal politikai kommunikációs képességeit és az ebben az ügyben védekezni kényszerülő oldal médiarendszerét, nagyon magas számot a skálán ezen a ponton biztos nem prognosztizálnék” - írja gyorselemzésében a politológus.
Török Gábor egy Facebook-posztban reagált a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételre, amelyen a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a kormány „szakít a békementalitással, hogy átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”.
A politológus gyorselemzésében arról ír: már korábban is beszélt róla, hogy „a politikai botrányok nem vagy-vagy elven működnek, azaz nem azt kell kérdezni velük kapcsolatban, hogy na akkor most rombolnak vagy sem”.
„Sokkal hasznosabb, ha a botrányokat egy speciális Richter-skálán képzeljük el, mondjuk - idézzük akkor Gulyás Gergelyt - a »lepkefingtól« az »atombombáig«. Nagyon ritka az olyan botrány, amely azonnali és közvetlen reakciót vált ki, azaz a hatása rögtön kimutatható a közvélemény-kutatásokban, erre még igazán az őszödi beszéd sem volt képes, bár az kétségtelenül elég ütős volt” - fogalmazott Török.
Azt is kifejtette, hogy a Kollár-ügy kapcsán is beszélt már arról, hogy „az ilyen hangfelvételes botrányoknál igazán két dolog számít, a részletek és az értelmezések. Hogy mit jelentenek a részletek? Leginkább azt, hogy ki, hogyan és miről beszél”.
„A honvédelmi miniszter kétségtelenül ismertebb, felépítettebb szereplő, mint az ellenzéki EP-képviselő volt, a téma pedig egyértelműen az Orbán-kormány »szíve közepe«. Ugyanakkor a megfogalmazás messze nem annyira védhetetlen, mint a »hazudtunk reggel, éjjel meg este« (és még azt is megpróbálták »igazságbeszédnek" nevezni«), így az ügy erejét a botrányskálán egyértelműen az ügy utókezelése, keretezése jelöli majd ki”
- fogalmazott a politológus.
„Ismerve mindkét oldal politikai kommunikációs képességeit és az ebben az ügyben védekezni kényszerülő oldal médiarendszerét, nagyon magas számot a skálán ezen a ponton biztos nem prognosztizálnék”
- jegyezte meg.
Török Gábor egy Facebook-posztban reagált a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételre, amelyen a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a kormány „szakít a békementalitással, hogy átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”.
Pottyondy Edina egy rövid Facebook-posztban reagált a hírre, miszerint visszavonul a közélettől Gyurcsány Ferenc.
„Az első reakcióm az öröm. A Gyurcsány-Orbán rivalizálásban meggyötört és letarolt Magyarország talán fellélegezhet. Bár a nagyobbik falat még hátra van. A második reakcióm a keserűség. Húsz éve kellett volna visszavonulnia, távoznia, nem most, amikor már igazán nincs jelentősége”
- fogalmazott a humorista, aki szerint azzal, hogy a DK-t hivatalosan az exfeleség, DK nevére írják, egyáltalán nem biztos, hogy a magyar baloldal levegőhöz jut.
„Inkább tűnik ez nekem 2026-os választási stratégiának, mint őszinte szembenézésnek azzal, hogy Gyurcsány Ferenc hosszú politikai pályafutása alatt csődbe vitte az országot, a költségvetés meghamisításával, állampolgárok összeverésével elkezdte a jogállam lebontását, szitokszóvá tette a liberalizmust és a baloldaliságot, kétharmadhoz juttatta Orbánt, majd minden ellenzéki próbálkozást megmérgezett és szétvert”.
Pottyondy szerint a legnagyobb probléma ugyanakkor az, hogy „hiába távozik, a gyurcsányizmus itt marad velünk”.
„A vezérkultusz, a szektás őrület, a minden gátlástalanságot és hazugságot legitimáló erő mítosza, az agresszió és a nagyotmondás. Ma már ez a politika. Orbán és Gyurcsány életműve egy lepusztult, kirabolt ország, egy végletekig hiszterizált társadalom, egy megtört értelmiség. A soha viszont nem látásra, miniszterelnök úr!” - zárta posztját.
Pottyondy Edina egy rövid Facebook-posztban reagált a hírre, miszerint visszavonul a közélettől Gyurcsány Ferenc.
„Az első reakcióm az öröm. A Gyurcsány-Orbán rivalizálásban meggyötört és letarolt Magyarország talán fellélegezhet. Bár a nagyobbik falat még hátra van. A második reakcióm a keserűség. Húsz éve kellett volna visszavonulnia, távoznia, nem most, amikor már igazán nincs jelentősége”
- fogalmazott a humorista, aki szerint azzal, hogy a DK-t hivatalosan az exfeleség, DK nevére írják, egyáltalán nem biztos, hogy a magyar baloldal levegőhöz jut.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerda este rendbontások törtek ki Párizsban, miután a Paris Saint-Germain 2–1-re legyőzte az Arsenalt, és bejutott a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjébe. A győzelem után több száz szurkoló ünnepelt az utcákon, amikor egy luxusautó a tömegbe hajtott, több embert is elütve.
A jármű elgázolta a PSG szimpatizánsainak egy csoportját, majd megpróbált elhajtani a helyszínről, írta a Daily Mail.
A szurkolók üldözőbe vették az autót, végül utolérték, megállásra kényszerítették, és felgyújtották.
A kocsiban ülők elmenekültek, kilétük egyelőre nem ismert. Az autóról videók is készültek.
A párizsi rendőrség tájékoztatása szerint legalább hárman megsérültek, egyikük súlyosan. A hatóság egyelőre nem közölte, hogy sikerült-e azonosítani vagy elfogni az autó utasait.
Nem sokkal az incidens helyszínétől rohamrendőrök csaptak össze a szurkolókkal. A rendőrség több mint 20 embert vett őrizetbe a rendbontásokkal összefüggésben. A meccs előtt is voltak összecsapások a hatóságok és a PSG-drukkerek között, az oszlatás során könnygázt is bevetettek.
Szerda este rendbontások törtek ki Párizsban, miután a Paris Saint-Germain 2–1-re legyőzte az Arsenalt, és bejutott a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjébe. A győzelem után több száz szurkoló ünnepelt az utcákon, amikor egy luxusautó a tömegbe hajtott, több embert is elütve.
A jármű elgázolta a PSG szimpatizánsainak egy csoportját, majd megpróbált elhajtani a helyszínről, írta a Daily Mail.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump újabb vad ötlete: Ukrajnába küldené a kitoloncolt migránsokat – még háború idején is
Az amerikai elnök még januárban kérte Kijevet, hogy fogadjon be bizonytalan számú migránst. Az Egyesült Államok már több más országgal is megállapodott a kitoloncolt személyek befogadásáról.
Még január végén az Egyesült Államok akkori vezetése azzal a kéréssel fordult Ukrajnához, hogy fogadjon be az USA-ból kitoloncolt, harmadik országbeli állampolgárokat – számolt be róla a Washington Post.
A lap szerint a javaslat egy magas rangú amerikai diplomata közvetítésével jutott el Kijevhez. A dokumentumok nem térnek ki arra, hogy Ukrajna hogyan reagált a kérésre, de az egyik ukrán diplomata az amerikai nagykövetségen azt mondta, az ország csak a hivatalos álláspont kialakítása után válaszol.
A Washington Postnak két, a helyzetet jól ismerő ukrán tisztviselő is nyilatkozott. Azt mondták, a kérdést a kormány felső szintjén nem tárgyalták. Egyikük úgy fogalmazott, nem tud semmilyen „politikai követelésről” Washington részéről ezzel kapcsolatban.
A lap „rendkívülinek” nevezte az amerikai javaslatot, tekintettel arra, hogy Ukrajnában továbbra is háború zajlik.
A Washington Post beszámolója szerint az Egyesült Államok már több más országgal is megállapodott a kitoloncolt személyek befogadásáról. Ilyen például El Salvador, Mexikó, Costa Rica és Panama. Az amerikai kormány egyes országoknak pénzügyi ösztönzőket ajánlott fel, míg másokra kereskedelmi vámokkal gyakorolt nyomást.
Még január végén az Egyesült Államok akkori vezetése azzal a kéréssel fordult Ukrajnához, hogy fogadjon be az USA-ból kitoloncolt, harmadik országbeli állampolgárokat – számolt be róla a Washington Post.
A lap szerint a javaslat egy magas rangú amerikai diplomata közvetítésével jutott el Kijevhez. A dokumentumok nem térnek ki arra, hogy Ukrajna hogyan reagált a kérésre, de az egyik ukrán diplomata az amerikai nagykövetségen azt mondta, az ország csak a hivatalos álláspont kialakítása után válaszol.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
