Nádai Anikó őszintén mesélt a dackorszak nehézségeiről
A dackorszak minden szülő életében kihívást jelent, de vajon hogyan birkózik meg ezzel Nádai Anikó? A műsorvezető kétgyermekes anyaként most éli meg a kisebbik fia, Alex dackorszakát, és nem kertel: néha ő is tehetetlennek érzi magát. Az ismert műsorvezető a Sudocrem Anyakadémia legújabb adásában Keresztes Erzsébet védőnővel beszélgetett a hisztikről, határfeszegetésről és arról, hogy mi lehet a legjobb megoldás ebben a nehéz időszakban.
„Mindenre az a válasz, hogy NEM!” – Anikó is megküzd a dackorszakkal
Nádai Anikó kisfia, Alex 2,5 éves, és éppen a klasszikus dackorszakát éli. A műsorvezető bevallotta, hogy néha ő maga is kifogy a türelemből: „Ember legyen a talpán, aki ezt mindig türelmesen bírja! Alex tényleg mindent megtesz, hogy ellenálljon nekünk: nem akar fürdeni, nem akar kijönni a kádból, nem akar felöltözni… Mindenre az a válasz, hogy nem, vagy az, hogy mindjárt, ami valójában ugyancsak nemet jelent. És amikor már azt hisszük, hogy elértünk valamit, akkor jön a hiszti.”
Keresztes Erzsébet védőnő szerint ez teljesen normális jelenség: a kisgyerekek ebben az életkorban kezdik felismerni az akaratukat, és próbára teszik a szülők határait. A dackorszak már születés után elkezdődik, de igazán 2 éves kor körül erősödik meg. A gyerek rájön, hogy szabályok vannak, és az első dolga, hogy ezek ellen lázadjon. A védőnő szerint a hiszti sokszor egy eszköz: először a gyermek csak dacol, majd, ha látja, hogy ezzel nem éri el a célját, fokozza a „tüneteket”, ekkor jön a kiborulás.
Testvéri különbségek és határfeszegetés
Anikó azt is elárulta, hogy fiai teljesen különböző személyiségek: „Patrik sokkal könnyebben alkalmazkodott, talán azért is, mert kicsi volt, amikor az apukájával szétmentünk, így hamar partner lett mindenben. Alex viszont ebben a kis családi buborékban nő fel, és kőkeményen feszegeti a határokat. Valójában sokszor főnöknek képzeli magát.”
A védőnő szerint a kisebb testvérek gyakran határozottabbak, mert azt látják, hogy a nagyobb gyerekek már több mindent megtehetnek, amit nekik még nem szabad. Ez pedig frusztrációt okozhat bennük.
A szülők számára ilyenkor az a legfontosabb, hogy tudatosan odafigyeljenek arra, hogy mindkét gyerek elegendő figyelmet kapjon. Hiszen ideig-óráig működik, hogy a nagyobbnak azt mondjuk, hogy te vagy a nagyobb és te vagy az okosabb, de azért ne feledkezzünk meg arról, hogy ő is gyerek és nem lehet minden felelősséget ráhárítani.
Hogyan lehet kezelni a hisztit?
A hiszti kezelése sokszor próbára teszi a szülők idegeit. Anikó elmesélte, hogy náluk a sarokba állítás nem igazán működött, sőt, Alex még ki is játszotta a rendszert: „Először mondtuk neki, hogy álljon a sarokba, ha rosszalkodik, és be is állt, de közben kinevetett minket. Aztán később direkt rosszat csinált – például eldugta Patrik szemüvegét –, majd magától beállt a sarokba, mert tudta, hogy úgyis ez jön. Igazi kis rafinált főnök!” – mesélte nevetve a műsorvezető.
Keresztes Erzsébet szerint a humor és a következetesség a legjobb módszer: „A hiszti kapcsán határt kell szabni, de nem olyan módon, hogy ez hosszú távon káros legyen. Ha a szülő túl kemény, az a későbbiekben rossz következményekkel járhat. A gyerek megtanulja figyelmen kívül hagyni a szabályokat, vagy egyszerűen nem lesz együttműködő.” A védőnő szerint a legjobb, amit tehetünk a szelíd határszabás alkalmazása:
Anikó mindezt még annyival egészítette ki, hogy náluk bevált módszer, hogy sokszor megpróbálják kizökkenteni a hisztiből Alexet. „Elkezdünk nevetni valamin, ha nagy a hiszti vagy előveszünk egy régen látott játékot.”
„A Jézuska már elment, most mit mondjunk?” – A jutalmazás szerepe
Anikó azt is elmesélte, hogy náluk gyakran próbálnak „külső motivációt” is bevetni a hisztik ellen: „Először a Télapóval riogattuk, aztán a Jézuskával… de most már ő is elment, a húsvéti nyuszi pedig még túl messze van! Mit lehet csinálni?”
Lehet ez egy egyszerű jópontgyűjtő rendszer, ahol a gyerek apró jutalmakat kap a jó viselkedésért. Anikó elmondta, hogy a nagyobbik fiánál, Patriknál már be is vált ez a módszer: „Matricákat gyűjtött, ha összepakolta a szobáját, és ha összegyűjtött tízet, kapott egy kisautót, amit kinézett a boltban.”
„Nekünk is szükségünk van egy kis időre” – A szülők szerepe és egyensúlya
A dackorszak nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket is megviseli. Anikó szerint fontos, hogy a párok is találjanak időt egymásra, és ne merüljenek el teljesen a szülői szerepben:
Mindezt pedig a védőnő is megerősítette, sőt, szerinte a gyerekeknek is szüksége van néha a szülőmentes övezetre, ahol a nagyszülőkkel a szülői szabályoktól is távol lehetnek.
A dackorszak minden családban kihívásokat hoz, de ha a szülők megértéssel, következetességgel és humorral állnak hozzá, akkor könnyebben átvészelhető. Végül pedig a legfontosabb tanács, amit minden szülő megfogadhat: a dackorszak ellen a három legfontosabb dolog a türelem, a türelem és még több türelem.
SUD-HU-00230
