ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Azon túl, hogy legyen megfelelő a fizetésed, mi fontos még egy munkahelyen? Itt egy nagyvállalati példa

Mit kínálhat neked egy munkahely - már azon túl, hogy jó fizetést ad? Hoztunk néhány példát Magyarország egyik legnagyobb munkáltatójától, a Tescótól, hogy ők hogyan bánnak a munkatársaikkal. A te munkahelyeden is léteznek ezek a dolgok?


Egy friss kutatás szerint folyamatosan változik, mit várnak el a munkavállalók a munkáltatóktól - bár a bérezés és az egyéb juttatások továbbra is a kívánságlista élén állnak, felkapaszkodtak a TOP10-be olyan elvárások is, mint az „értékteremtő munka" és a „támogató, együttműködő csapat".

Ha a hangzatos álláshirdetéseket böngésszük, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy szinte mindenhol „kiváló csapatot" és „változatos munkakört", „sokszínű munkahelyet" ígérnek.

Na de mi a filterek nélküli valóság?

Magyarország egyik meghatározó munkáltatójánál, a Tesco-Global Áruházak Zrt.-nél jártunk utána, hogy mit tesznek ők azért, hogy a csaknem 10 ezer náluk dolgozó munkavállaló úgy érezhesse, azt kapja, amit ígértek neki.

A vállalat idén harmadik alkalommal publikálta „A Tescónál mindenkit szívesen látunk” elnevezésű Sokszínűségi jelentését, amelyben bemutatja a befogadó vállalati kultúrával kapcsolatos tevékenységeit, eredményeit és fejlesztési terveit. És ezek már azok a tények, amik bizonyítják, hogy a Tesco valóban tesz is azért, hogy a dolgozói jól érezzék magukat a munkahelyükön.

A Tescónál mindenkit szívesen látnak

A Tescónál minden olyasmit támogatnak és értékelnek, ami a kollégákat azzá teszi, akik. Mottójuk: úgy bánunk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak. Munkakultúrájuk nyitott, dinamikus és befogadó: egy olyan hely, ahol mindenkit elismernek.

Megváltozott munkaképességűek támogatása

Magyarországon 500.000 megváltozott munkaképességű ember él és ebből közel 400-an dolgoznak a Tescónál. Azt talán nem kell mondanunk, hogy például egy hallássérült ember mennyivel korlátozottabb lehetőségekkel rendelkezik, ha munkát keres. Szerencsére a Tesco kiemelkedő figyelmet fordít az ő támogatásukra is. Az áruházakban dolgozó másképp ép kollégák aránya az előző évhez képest 4,9 százalékról 5,4 százalékra nőtt.

A Tesco nem csupán számokban méri a sokszínűségét, hanem aktívan részt vesz a támogató munkakörnyezet kialakításában is, és számos intézkedést vezetett be ennek érdekében. A vállalat 2022-ben indította el nagyköveti programját, amelynek célja, hogy a vezető kollégák tudását fejlessze a befogadó kultúra terén. Emellett a munkahelyi akadálymentesítési módosításokkal kapcsolatos szabályzat útmutatást nyújt a vezetőknek a megváltozott munkaképességű kollégák támogatásához és a gyakorlati nehézségeik leküzdéséhez.

A mozgássérült kollégák számára a Tesco biztosítja a rendszeres otthoni munkavégzés lehetőségét.

Mindenképpen nagy segítség a dolgozóknak az is, hogy ha egy súlyos betegség után térnek vissza, az első négy hétben csak a munkaidejük felét kell ledolgozniuk, miközben megkapják a teljes munkabérüket.
Egyre jobb munkahelyi élmény a nők számára

A nemek közötti egyenlőség kérdése kiemelten fontos - és nemcsak a bérezés, hanem a karrierlehetőségek, a vezetőség összetétele szempontjából is. A Tesco sokszínűségi, esélyegyenlőségi és befogadási stratégiája a női munkatársak jobb reprezentáltságát segíti elő az áruházvezetői, irodavezetői és egyéb vezetői pozíciókban.

„Munkatársaink közel 70 százaléka nő, ezért fontos eredmény számunkra, hogy a Tescónál dolgozó minden női és férfi munkavállalót összehasonlítva a nemek közötti összkereset-különbség tavaly óta 0,4 százalékponttal csökkent. A változás elsősorban a rugalmas munkavégzési lehetőségeknek, valamint annak köszönhető, hogy az előző évhez képest 2 százalékponttal nőtt a hipermarketekben áruházvezetői pozíciót betöltő nők aránya” – emelte ki Szigeti Barbara, a Tesco Magyarország országos HR vezetője.

Átlátható bérpolitika

A Tesco az egyenlő bérezés elvét követő munkáltató. Az áruházakban és a logisztikai központokban minden pozíciónak meghatározott bére, a központi iroda esetén pedig bérsávja van, amely független a munkakört betöltő kolléga nemétől. Az összkereset-összehasonlítás ezzel szemben arra mutat rá, hogy áruházakban vagy az irodai munkakörökben az összes nő átlagbére mennyiben tér el az összes férfi átlagbérétől. Az itt jelentkező különbség okai közé tartozik, hogy arányaiban több férfi tölt be felsővezetői pozíciót, mint nő, illetve több női áruházvezető dolgozik kisebb áruházakban, mint nagyobb méretű hipermarketekben, valamint az, hogy az áruházakban és a raktárakban több férfi vállal bérpótlékkal járó műszakokat hétvégén, éjszaka, illetve ünnepnapokon, mint nő. A vállalatnál azonban az első két területen javulás történt, ezért is alacsonyabb most a férfiak és nők összkeresete közötti különbség, mint tavaly.

Gondozók támogatása

A Tesco 2021-ben vezette be a családi szabadnapokra vonatkozó szabályzatát, amelyek kifejezetten a családot tervezők, a gyermeket nevelők vagy azok igényeit szolgálják, akiknek más családi kötelezettségek miatt több szabadnapra van szükségük. Ez is részben a nők támogatását szolgálja, hiszen ők azok, akikre általában nagyobb mértékben hárul a gondozás felelőssége.

Családbarát intézkedések

A Tescónál részmunkaidőre is van lehetőségük a dolgozóknak, illetve az Urald az időd! online platformon a munkatársak megadhatják, mikor van privát elfoglaltságuk (például családi esemény vagy szülői értekezlet), amelyen szeretnének részt venni, és ezt a lehető legrugalmasabban próbálja a vállalat figyelembe venni.

A családi szabadnapokra vonatkozó szabályzat legfrissebb bővítésével minimum 25 nap fizetett szabadság jár minden munkavállalónak. A kiterjesztett fogantatási támogatás révén pedig extra szabadnapokat vehetnek igénybe a termékenységi kezelésekben részt vevők és párjuk is.

Fontos, hogy jól érezd magad

Az egészségnek és a jóllétnek központi szerepe van a Tescónál. Segítenek, hogy kollégáik a legjobbat tudják kihozni magukból, bármit is hozzon számukra az élet. Tisztában vannak vele, hogy mindenkinek mást jelent a kiegyensúlyozottság, így, ha valami fontos nekik, akkor a vállalatnak is az.

"Büszke vagyok rá, hogy legutóbbi munkavállalói felmérésünkben a kollégák 87 százaléka mondta azt, hogy önmaga lehet a Tescónál anélkül, hogy előítéletektől kellene tartania"

- hangsúlyozta Szigeti Barbara.

A Tesco elkötelezettsége a sokszínűség és befogadás iránt nem csupán üzleti szempontból fontos, hanem az alkalmazottak jóllétének és elégedettségének növelése érdekében is. A vállalat a jövőben is folytatja majd ezt a megkezdett utat, és a legkülönfélébb módon támogatja munkatársait, hogy egy még pozitívabb, elfogadóbb munkakörnyezetet teremtsen meg mindenkinek.

A cikk a Tesco-Global Magyarország Zrt. támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A pillanatnyi megkönnyebbülés csapdája: 3 szokás, amivel minden nap ártasz magadnak
A rövid távú hangulatjavítás és a hosszú távú célok közötti ellentét határozza meg a legkárosabb megküzdési mechanizmusokat.


Ha esténként kimerült vagy, de mégis úgy érzed, alig haladtál, és a fontos dolgok újra a másnapi teendőlista élére kerültek, könnyen lehet, hogy három láthatatlan, mégis romboló megküzdési szokás csapdájában élsz. Egy pszichológus szerint a mindennapi stresszre adott ösztönös reakcióinkkal – amelyek rövid távon megkönnyebbülést hoznak – nap mint nap feladjuk a hosszú távú jóllétünk egy darabját. A jó hír az, hogy ezek a minták nem a személyiségünk részei, hanem tanult viselkedések, és kis, azonnal bevethető lépésekkel már ma megtörhetjük a kört.

A Forbes magazinban publikáló Mark Travers pszichológus három gyakori, mégis sokszor alábecsült mintát azonosít, amelyek észrevétlenül mérgezik a hétköznapokat.

Az első a halogatás „önjutalmazással”, a második az érzelmi elzárkózás konfliktushelyzetben, a harmadik pedig a túlzott túlagyalás, vagyis a rumináció.

Ezek a stratégiák azért különösen alattomosak, mert pillanatnyi enyhülést kínálnak: a kellemetlen feladat elodázása, a feszült vita elkerülése vagy a probléma vég nélküli pörgetése átmenetileg csökkenti a stresszt. Hosszú távon azonban a felgyülemlő teendők, a megoldatlan konfliktusok és a mentális kimerültség csak növelik a szorongást.

Az első ilyen méreg

a halogatás, de nem az a fajta, amit a lustasággal azonosítunk. Ez egy sokkal kifinomultabb csapda: az azonnali hangulatjavítás érdekében odázzuk el a nehéz vagy unalmas feladatot. „Megérdemlek egy részt a sorozatból, mielőtt nekikezdek” – mondjuk magunknak, és ezzel pillanatnyi jó érzést vásárolunk, de a feladat súlya és a közeledő határidő miatti bűntudat később sokkal nagyobb árat követel. A szakirodalom ezt a „give in to feel good” (adjuk fel, hogy jobban érezzük magunkat) mechanizmusnak nevezi, ami valójában egy félresiklott érzelemszabályozási kísérlet. „A legtöbb pszichológus az elkerülő viselkedés egyik formájaként tekint a halogatásra, egy félresiklott megküzdési mechanizmusként, amikor ‘azért adjuk fel, hogy jobban érezzük magunkat’” – magyarázza Timothy Pychyl, a Carleton Egyetem halogatás-kutatója.

A hatékony ellenlépés nem az akaraterő megerőszakolása, hanem a rendszer átverése. Az egyik ilyen módszer a kísértés-csomagolás: párosítsuk össze a „kell” feladatot egy „akarom” jutalommal. Például csak akkor engedjük meg magunknak a kedvenc podcastunk hallgatását, ha közben a gyűlölt házimunkát végezzük, vagy csak a futópadon nézhetjük a legújabb sorozatrészt. A másik bevált stratégia a mikro-szokások bevezetése:

ahelyett, hogy a teljes feladatra koncentrálnánk, tűzzünk ki egy mindössze ötperces „indító blokkot” minden nap ugyanabban az időben.

A cél nem a tökéletesség, hanem a kezdeti ellenállás áttörése; a lendület gyakran már önmagát viszi tovább.

A második romboló minta

az elkerülés egy másik formája, ami nem a feladatokra, hanem a kapcsolatainkra irányul: az érzelmi elzárkózás. Amikor egy vita során az egyik fél hirtelen elnémul, elfordul, látszólag kivonul a helyzetből, az nem feltétlenül rosszindulatú játszma. A híres Gottman Intézet kutatásai szerint

ez a viselkedés – amely a válást nagy eséllyel bejósoló „négy lovas” egyike

– gyakran a szervezet vészreakciója. A pulzus megemelkedik, a gondolkodás beszűkül, és a test „lefagyás” üzemmódba kapcsol, mert annyira túlterhelődött érzelmileg, hogy képtelen a konstruktív párbeszédre.

Ilyenkor a leghasznosabb egy előre megbeszélt protokoll alkalmazása. Ahelyett, hogy a falat bámulnánk, jelezzük a partnerünknek, hogy szükségünk van egy 15-20 perces szünetre, hogy megnyugodjunk, de ígérjük meg, hogy utána visszatérünk a beszélgetéshez. Ez a tudatos időkérés nem menekülés, hanem felelős érzelemszabályozás.

A szünet alatt fontos, hogy ne a sérelmeinken rágódjunk, hanem valami teljesen mással foglalkozzunk:

egy rövid séta, pár mély lélegzetvétel vagy zenehallgatás segíthet levinni a pulzust, és visszatérni egy higgadtabb állapotba, ahol már lehetséges a párbeszéd.

A harmadik láthatatlan energiaszivárgás

a túlzott túlagyalás, vagyis a rumináció. Ez az a mentális állapot, amikor egy problémán vagy sérelmen körbe-körbe rágódunk anélkül, hogy megoldást találnánk. Bár a gondolkodás hasznosnak tűnhet, valójában egy negatív spirál, ami rontja a hangulatot, gátolja a kreatív problémamegoldást, és tönkreteszi az alvást. „Olyan, mintha egy végtelen beszélgetésbe ragadnál saját magaddal” – írja le a jelenséget Dr. Jacqueline Olds, a Harvard Egyetemhez kötődő pszichiáter.

Ennek a mentális körforgásnak a megtörésére az egyik leghatékonyabb eszköz a pszichológiai eltávolodás. Ahelyett, hogy azt mondanánk: „szorongok”, fogalmazzunk át: „észreveszem, hogy megjelent a szorongás érzése”. Ez a kis nyelvi csavar segít felismerni, hogy a gondolataink és érzéseink csupán mentális események, amelyek jönnek és mennek, nem pedig mi magunk vagyunk. Erre több azonnali technika is létezik: címkézzük fel a felbukkanó érzést („ez a bizonytalanság”), majd vegyünk öt lassú lélegzetet. Vagy tegyük fel a kérdést:

„Mit mondanék most, ha a saját gyerekem lenne ebben a helyzetben?”

Az eltávolodás segít megtörni a gondolati hurkot és visszanyerni a kontrollt.

Ez a három alternatíva akkor válik igazán hatékonnyá, ha mikro-szokások rendszerébe építjük be őket. Ahelyett, hogy egyszerre akarnánk megváltoztatni mindent, válasszunk egyetlen apró lépést, és azt gyakoroljuk tíz napig. Legyen az napi tíz perc séta ebéd után, óránként öt perc nyújtózkodás az ülőmunka mellett, vagy a nap kezdése egyetlen oldal elolvasásával a régóta halogatott könyvből. Sarah Hays Coomer egészségcoach szerint a „mikroadagolt jóllét” apró, életet tápláló változtatásokkal „állandó megnyugvást és struktúrát csöpögtet a mindennapi káoszba” – mondta a Forbes Health-ben. Ha egy ilyen apró szokás már automatikussá vált, jöhet a következő. Ezzel a módszerrel a nagy, ijesztő változások helyett kicsi, elérhető győzelmek sorozatával építhetjük újra a mindennapjainkat, felszabadítva az eddig láthatatlanul elfolyó energiáinkat.

Via Forbes


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Elfelejthetjük az orrspray-t? Új terápiás eszközök jönnek a szénanátha ellen
Új orvostechnikai eszközök célozzák az allergiás nátha helyi kezelését, kiegészítve a gyógyszeres terápiákat. A fototerápiás és idegi stimulációs módszerek a gyulladást csökkentik.


A tavaszi szél nemcsak vizet áraszt, hanem egy láthatatlan pollentengert is, ami milliók számára változtatja a megkönnyebbülést hozó jó időt egy hetekig tartó, tüsszögéssel, orrdugulással és viszketéssel teli küzdelemmé. Az allergiás nátha, vagy közismertebb nevén a szénanátha egy olyan civilizációs teher, amelyre a gyógyszeripar milliárdokat költ, a betegek pedig évről évre keresik a hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó megoldásokat. A standard terápia – az orrspray-k és antihisztaminok – sokakon segít, de egyre többen vannak, akiknél a tünetek makacsul fennmaradnak, vagy egyszerűen csak csökkenteni szeretnék a gyógyszerek terhelését. Ebben a helyzetben

egy új technológiai hullám van felemelkedőben, amely nem tablettákkal vagy folyadékokkal, hanem célzott fizikai behatásokkal, fénnyel, hővel és mikrostimulációval igyekszik megzabolázni az orrnyálkahártya túlpörgött immunválaszát.

Az alapötlet az, hogy ha a probléma helyben, az orrban keletkezik, akkor a megoldást is ott kell keresni. Amikor az ártalmatlan pollen, poratka vagy állati szőr bejut az orrüregbe, az immunsejtek téves riadót fújnak, és hisztamint, valamint más gyulladáskeltő anyagokat szabadítanak fel. Ez okozza a jól ismert tünetegyüttest: a sorozatos tüsszögést, az eldugult vagy éppen csorgó orrot és a kínzó viszketést. Az új orvostechnikai eszközök pontosan ebbe a folyamatba avatkoznak be. Ahelyett, hogy az egész szervezetet érintő gyógyszert juttatnának a rendszerbe, lokálisan, közvetlenül a nyálkahártyán fejtik ki hatásukat, hogy lenyugtassák az immunsejteket és csökkentsék a gyulladást. A paletta meglepően széles, a napi néhány perces otthoni kezelésektől az egyszeri, rendelői beavatkozásokig terjed.

Az egyik leginkább kutatott terület az intranazális fototerápia, vagyis a fényterápia.

Ennek létezik otthoni, alacsony energiájú vörös és infravörös LED-fényt használó változata, amely napi kétszer-háromszor néhány perces használatot igényel, és létezik rendelői, kúraszerűen alkalmazott, kevert ultraibolya és látható fényt használó kezelés is. A tudományos bizonyítékok egyre gyűlnek: egy friss szisztematikus áttekintő tanulmány és metaanalízis, amely a témában elérhető kutatásokat összegezte, arra jutott, hogy

a fényterápia szignifikánsan csökkentheti az allergiás nátha összes fő tünetét, beleértve az orrfolyást, a dugulást, a viszketést és a tüsszögést is.

Bár a vizsgálatok módszertana még nem teljesen egységes, az irány egyértelműen ígéretes.

Egy másik,

ennél jóval invazívabb, de hosszabb távú megoldást kínáló irány a krónikus orrfolyásért és dugulásért felelős idegek célzott kezelése. Az orrban található hátsó orrideg (posterior nasal nerve) túlműködése jelentősen hozzájárul a tünetekhez. Ezt az idegi aktivitást ma már képesek csillapítani temperált rádiófrekvenciás kezeléssel, krioablációval (fagyasztással), vagy a legújabb, többpontos rádiófrekvenciás rendszerekkel.

Ezeket az eljárásokat helyi érzéstelenítésben, rendelői körülmények között végzik, és a céljuk az, hogy egyetlen beavatkozással hónapokra, sőt, évekre enyhítsék a panaszokat.

A RhinAer nevű rádiófrekvenciás eljárás klinikai vizsgálatai például hároméves utánkövetés során is tartós tünetcsökkenést és életminőség-javulást mutattak ki súlyos mellékhatások nélkül.

„Több, következetes, hároméves eredményeket bemutató tanulmánnyal a hátunk mögött a RhinAer továbbra is mércét állít a tartós, végleges és átfogó krónikus rhinitis eljárások terén”

– nyilatkozta Matt Brokaw, az eljárást fejlesztő Aerin Medical elnök-vezérigazgatója egy céges közleményben. Hasonlóan jó eredményekről számolnak be a ClariFix nevű fagyasztásos technológiával is, amely egy kontrollcsoportos vizsgálatban bizonyította hatékonyságát.

A legújabb generációt

a NEUROMARK rendszer képviseli, amely egy ülésben, precízen képes kezelni az ideg több ágát. „Épp most zártunk egy rendkívül sikeres kereskedelmi validációs fázist, amellyel a NEUROMARK rendszert a krónikus rhinitis ellátásának élvonalába pozícionáltuk” – mondta Brian Shields, a Neurent Medical vezérigazgatója a BioSpace portálnak. Ezek mellett léteznek kevésbé invazív, mechanikai elven működő eszközök is, mint például az akusztikus rezgést és a kilégzés közbeni pozitív nyomást kombináló készülékek. Kisebb vizsgálatokban ezek is javították az orri légáramlást és a tüneti pontszámokat, de a széles körű alkalmazásukhoz még további, nagy esetszámú kutatásokra van szükség.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szakmai irányelvek szerint ezek az eszközök jelenleg nem helyettesítik, hanem kiegészítik a hagyományos kezeléseket.

Elsősorban azoknak a betegeknek jelenthetnek alternatívát, akiknek a panaszai a standard gyógyszerek mellett is fennállnak, akik a mellékhatások miatt szeretnének kevesebb gyógyszert szedni, vagy egyszerűen nyitottak a nem gyógyszeres megoldásokra. A biztonsági profiljuk általában kedvező: a fényterápiánál leggyakrabban enyhe orrszárazságot, az idegi beavatkozásoknál pedig átmeneti fájdalmat vagy diszkomfortérzést jelentettek.

A gyakorlati megvalósítás és a költségek terén jelentős a szórás.

Egy otthoni, LED-fényes fototerápiás eszköz ára 87 euró, vagyis körülbelül 33 ezer forint körül mozog, cserébe napi szintű, percekben mérhető elköteleződést igényel.

Ezzel szemben az egyszeri, rendelőben végzett idegmodulációs eljárások ára külföldön akár a több ezer dollárt is elérheti; egy friss betegbeszámoló 3000 dolláros, azaz nagyjából 1 millió forintos önköltségről számolt be. Bár a bizonyítékok egyre erősebbek, a technológia jövőjét a hosszú távú, nagy esetszámú vizsgálatok fogják eldönteni, amelyek tisztázzák, hogy a betegek mely alcsoportjai profitálhatnak a legtöbbet ezekből az innovatív, célzott kezelésekből.

Via Karger/PMC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A tudósok meghökkentően új felhasználási módot találtak a reggeli után megmaradt kávézaccra
Dél-koreai kutatók a Jeonbuk National University-n kávézaccból fejlesztettek egy új, biológiailag lebomló hőszigetelő anyagot. Az anyag hővezetési tényezője 0,04 W/m·K, ami felveszi a versenyt az expandált polisztiroléval.


A reggeli kávé után a zacc általában a kukában landol, pedig dél-koreai tudósok most egy olyan új felhasználási módot találtak neki, ami forradalmasíthatja az építőipart. A Jeonbuk National University kutatói

hőszigetelő anyagot készítettek a kidobásra ítélt kávézaccból, amelynek teljesítménye felér a ma széles körben használt szintetikus anyagokéval.

A világon naponta körülbelül 2,25 milliárd csésze kávé fogy, a visszamaradó hatalmas mennyiségű zaccot pedig többnyire elégetik vagy hulladéklerakókba szállítják. A kutatócsoport egyik tagja, Seong Yun Kim a probléma mértékére hívta fel a figyelmet. „A kávéhulladék világszerte óriási mennyiségben keletkezik, de nagy része a hulladéklerakókban végzi vagy elégetik.” Az új eljárással azonban egy megújuló forrásból származó, biológiailag lebomló szigetelést hoztak létre, amely kiválthatja a fosszilis alapú termékeket. A dél-koreai felfedezésről a ScienceAlert számolt be részletesen. A kutatók szerint a hulladék újrahasznosítása kulcsfontosságú a fenntarthatóság szempontjából. „

Munkánk azt mutatja, hogy ez a bőségesen rendelkezésre álló hulladék átalakítható egy nagy értékű anyaggá, amely ugyanolyan jól teljesít, mint a kereskedelmi forgalomban kapható szigetelőanyagok, miközben sokkal fenntarthatóbb”

– tette hozzá a mérnök.

Az eljárás során a kávézaccot először kiszárították, majd magas hőmérsékleten szenesítették, így egy biochar nevű, szénben gazdag anyagot kaptak. Ezt környezetbarát oldószerekkel és egy természetes polimerrel, etil-cellulózzal keverték össze, végül a keveréket összepréselték és felmelegítették. A szigetelőképesség titka az anyag porózus szerkezetében rejlik, a kis pórusok ugyanis csapdába ejtik a levegőt, ami kiválóan gátolja a hő terjedését. Laboratóriumi teszteken egy napelem alá tették a mintákat, hogy egy tető valós körülményeit modellezzék.

Az eredmények szerint a kávézaccból készült szigetelés következetesen hűvösebben tartotta az alatta lévő teret, teljesítménye pedig megegyezett a polisztirolhabéval.

A legnagyobb különbség az anyagok életciklusának végén mutatkozik meg. Míg a polisztirol gyakorlatilag sosem bomlik le, a kávékompozit egy háromhetes teszt során tömegének több mint tíz százalékát elvesztette. A kutatók szerint ez a szemlélet a körforgásos gazdaság elveit tükrözi. „Ez a megközelítés nemcsak az anyag teljesítményét javítja, hanem hozzájárul a körforgásos gazdasághoz is” – mondta Kim. „Azzal, hogy a hulladékot funkcionális termékké alakítjuk, csökkenthetjük a környezeti terheket, miközben új lehetőségeket teremtünk a fenntartható anyagok számára.”

Az anyagot elsősorban épületek hőszigetelésére javasolják, különösen a tetőre szerelt napelemek alá, hogy megakadályozza a szerkezet túlmelegedését.

A kávézacc újrahasznosítása egyébként egyre népszerűbb kutatási terület: más tudósok a beton szilárdságát növelték vele, gyomirtó szereket távolítottak el a környezetből, sőt bioaktív vegyületeket is kivontak belőle. Mielőtt azonban a kávézaccalapú szigetelés a boltokba kerülhetne, még számos gyakorlati kérdést kell megoldani, például a nagyüzemi gyártás technológiáját és a szigorú építőipari előírásoknak, köztük a tűzvédelmi szabályoknak való megfelelést.

Via Sciencealert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Felejtsd el, amit eddig a csíkos ruhákról hittél: egy új kutatás szerint pont nem az karcsúsít, amire mindenki gondolt
A 241 résztvevős vizsgálat eredménye egy régóta fennálló divattévhitnek mond ellent.


Aki eddig a függőleges csíkokra esküdött a karcsúsítás érdekében, mostantól elfelejtheti a régi divatszabályt: egy friss kutatás szerint ugyanis

éppen a vízszintes ceruzacsíkok teszik a legjobb szolgálatot, ha valaki optikailag nyújtani szeretné az alakját.

A tajvani National Yunlin University of Science and Technology kutatói arra jutottak, hogy a karcsúsító illúziót három tényező együttese határozza meg: a csíkok iránya, típusa és a köztük lévő távolság. A vizsgálatukról – írta a New York Post – 241 egyetemista bevonásával készítettek tanulmányt, amelyben egy női modellről készült fotókat értékeltek, aki különböző mintázatú ruhákat viselt.

A kísérlet során kiderült, hogy a legelőnyösebb hatást általában azok a vízszintes ceruzacsíkok keltették, ahol a csíkok közötti távolság nagyobb, mint maguk a csíkok. A tanulmány szerzői szerint a megállapítás egyértelmű volt.

„A ceruzacsíkos stílus, amelyet vízszintes csíkok jellemeznek, karcsúbbnak láttatja az alakot”

– fogalmaztak. Azonban a hatás nem minden esetben érvényesül. „Ahogy nő a csíkok közötti távolság, a vízszintes csíkok vizuálisan szétszóródnak… és a karcsúsító hatás csökken” – tették hozzá a kutatók, jelezve, hogy a túl ritka mintázat már nem működik.

A kutatás egyúttal azt a tévhitet is eloszlatta, hogy a függőleges csíkokat teljesen el kellene felejteni. Bizonyos esetekben ugyanis ezek is előnyösek lehetnek, különösen, ha sűrű, egyenlő távolságú mintáról van szó.

„Az egyenlő távolságú, függőleges csíkokkal készült minta szintén karcsúbbnak láttatja az alakot”

- áll a tanulmányban. A ruhák és a testkép kapcsolata régóta foglalkoztatja az embereket, sokan tudatosan alakítják öltözködésüket a koruk vagy a testalkatuk szerint, hogy a legelőnyösebb oldalukat mutassák. A mostani kutatás gyakorlati tanácsokkal is szolgál: ha valaki karcsúsító hatású ruhadarabot keres, érdemes a sűrű, vízszintes ceruzacsíkokat előnyben részesítenie, de nem kell automatikusan kizárnia a sűrű függőleges mintákat sem.

A téma aktualitását az is adja, hogy a divatvilágban a csíkos minták ismét reneszánszukat élik.

A csíkok optikai hatásának kérdése egyébként nem új, már 1867-ben a német tudós, Hermann von Helmholtz is leírta

az úgynevezett Helmholtz-illúziót, amely a minták észlelt méretre gyakorolt hatásával foglalkozott. Az elmúlt évtizedekben több, egymásnak ellentmondó kutatás is született, de a mostani tajvani vizsgálat az eddigieknél pontosabban határozta meg, milyen feltételek mellett működik a karcsúsító optikai csalódás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk