Müller Cecília: Ne ringassuk magunkat abban, hogy kialakul a nyájimmunitás, az oltás az egyetlen hatásos védelem

Feltehetően halottak nevében is adtak le ajánlásokat a Mi Hazánk józsefvárosi jelöltjének, ezért a választási bizottság feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. A jelöltet ugyanakkor – mivel az érvényes ajánlások száma elérte a küszöböt – mégis nyilvántartásba vették.

A Budapest 2-es számú országgyűlési egyéni választókerület választási bizottsága február 27-én, pénteken döntött a lépésről, miután a Mi Hazánk Mozgalom jelöltjének ívein feltűnően sok hibás vagy érvénytelen ajánlást találtak – írja a Telex. A párt jelöltje, Kvacskay Károly összesen 113 ajánlóívet adott le február 21. óta. Az ellenőrzés 508 érvényes és 396 érvénytelen aláírást állapított meg. Az érvénytelenek között nyolc olyan ajánlás szerepelt, amely esetében a rendszer „SZL-passzív” jelzést adott. Ez azt jelenti, hogy az érintett személy elhunyt, nem magyar állampolgár vagy egyéb okból nem rendelkezik szavazati joggal.

A Mi Hazánk közleményben reagált, ebben azt írták, előre írásban figyelmeztették az összes tagukat és aktivistájukat, hogy aki bármilyen tisztességtelen eszközt használ, azt szigorúan büntetik. A párt szerint gyors belső vizsgálatuk kiderítette, hogy egy tagjuktól származtak az ominózus aláírások, aki a helyi jelölt tudta nélkül, négy évvel korábbi ajánlók adatait írhatta az ívekre saját feljegyzéseiből.

„A cselekedetet el is ismerte nekünk, ezért a mai napon ezt a tagunkat kizártuk” – közölte a párt. Hozzátették, hogy az érvénytelen ajánlások döntő részét eleve áthúzva adta le a jelölt, mert azok másik választókerületekhez tartoztak, és Budapesten a határok legutóbbi variálásával nehezen átlátható helyzet alakult ki a választók számára is.

Az elmúlt években több hasonló ügy is előfordult a magyar választásokon. 2018-ban Monoron több kis párt jelöltjeinél találtak halottakhoz köthető ajánlásokat. 2019-ben Zuglóban vizsgáltak „passzív” státuszú személyek nevére szóló ajánlásokat. 2022-ben Óbudán egy jelölt ajánlásai között 12 elhunyt személy neve is szerepelt, ami miatt nyomozás indult. 2024-ben pedig az ügyészség vádat emelt egy 2022-es jelölttel szemben hamis ajánlások miatt, aki 13 halott személy nevét is feltüntette az íveken.

Bűncselekményt követhet el Orbán Viktor, ha nem tesz feljelentést az általa bejelentett ukrán fenyegetés miatt – erre a jogi következményre figyelmeztet Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. A miniszterelnök február 25-én arról beszélt, hogy információi szerint az ukránok a hazai energiarendszer megzavarására készülnek, ezért készültséget rendelt el. Ha az információ valós, akkor azt büntetőeljárásban kell tisztázni.

„Ha igaz, amit állít, és nem egy politikai lózung, akkor az a ritkán előforduló állam elleni bűncselekmény, rombolás gyanúját kelti, ami a kritikus infrastruktúra körébe tartozó vagyonelemet az alkotmányos rend megzavarása céljából működésképtelenné tételével valósul meg” – fejtette ki Ligeti Miklós a 24.hu-nak.

A bejelentést követően a Magyar Honvédség február 27-én húsz helyszínen jelent meg, a következő hét elején pedig további negyvennél lesznek ott, hogy megvédjék a kritikus infrastrukturális létesítményeket. Nyomozásról egyelőre nincs hír; sem a Miniszterelnökségi Kabinetiroda, sem az Országos Rendőr-főkapitányság nem reagált arra a kérdésre, hogy tettek-e feljelentést az ügyben.

A kormányzati álláspont szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok értékelése alapján Ukrajna „további akciókra készül”, ezért indokolt a védelem megerősítése. Nemzetbiztonsági szakértők ugyanakkor az ukrán támadás valószínűségét kizárják, és legfeljebb orosz, hamis zászlós támadás lehetőségét tartják elképzelhetőnek.

A helyzet hátterében a Barátság kőolajvezeték körüli vita áll. A magyar és a szlovák kormány szerint Ukrajna politikai okokból tartja fenn az „olajblokádot”, míg az ukrán fél azt állítja, hogy a szállítások egy orosz dróntámadás okozta műszaki hiba miatt álltak le. Budapest a vita részeként jelezte, hogy blokkolni fog egy 90 milliárd eurós EU-hitelcsomagot Ukrajna számára, amíg az orosz olajszállítások nem indulnak újra.

A kistelepülések polgármestereinek is üzent Magyar Péter a 850 fős Vas megyei Uraiújfalun tartott pénteki kampányfórumán – írta a Telex. A Tisza Párt alelnöke a beszéde végén azt mondta, nem szeretne olyat hallani a következő hetekben, hogy a polgármesterek azzal fenyegetik az embereket, hogy nem kapnak tűzifát, nem vehetnek részt a közmunkában vagy elvesztik az önkormányzati munkájukat, ha nem a Fideszre szavaznak.

– mondta Magyar, majd kijelentette: „Lehet, hogy 2022-ben, lehet, hogy 2018-ban nem volt ennek következménye, de most lesz. Ezt tudom üzenni”. Azt ígérte, a választás után a szabad és független nyomozó hatóság és igazságszolgáltatás az utolsó választási bűncselekményt is fel fogja tárni, történjen az Vas megyében vagy a határon túl. Hozzátette: „Mindenkinek azt tudom mondani, akit zsarolnak, fenyegetnek, hogy ne engedjen.”

Uraiújfalu a sárvári központú, Vas megye 2-es választókerületéhez tartozik, ahol 2022-ben a fideszes Ágh Péter a szavazatok 64,38 százalékával nyert. Akkor itt volt az egész országban a harmadik legnagyobb különbség a kormánypárti és az ellenzéki jelölt között. Magyar Péter ezzel kapcsolatban közölte: feltett szándéka, hogy Vas megye mind a három választókerületében a Tisza Párt jelöltjei nyerjenek. Abban egészen biztos, hogy a szombathelyi és a sárvári körzetben győzni fognak, és keményen dolgoznak azért, hogy a szentgotthárdi körzetet is megszerezzék.

Az EBESZ 2022-es jelentése szerint a választásokat „jól szervezték”, de „nem volt egyenlő versenyfeltétel” a kormányzati és kormánypárti erőforrások kampánybeli összemosódása, valamint a torz médiakörnyezet miatt. A Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekménynek számít, ha valaki erőszakkal, fenyegetéssel vagy pénzzel befolyásolja a szavazókat, vagy meghamisítja a választás eredményét. A kormánypárti oldalon a választási csalás emlegetését az ellenzék részéről a várható vereség magyarázgatásának tartják. Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter ezzel „vereségre készül”. Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választást.

A Fidesz február 14-én jelentette be, hogy a vadászbalesetet szenvedett Polgári András helyett Halkóné Rudolf Évát indítja Nyíregyházán az április 12-i országgyűlési választáson. A döntést másfél hónapos kampánycsend előzte meg, miután a kormányoldal források szerint nehezen talált megfelelő jelöltet a Tisza Párt népszerű képviselőjelöltjével, Gajdos Lászlóval szemben. Helyben úgy tudják, Kapu Tibornál is próbálkoztak, de az űrhajós nemet mondott a felkérésre.

A jelöltcseréről szóló közlemény Halkóné politikai múltját méltatta: 2010 óta a városi közgyűlés tagja, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője, és a Nyíregyházi Egyetem kancellárjaként a nevéhez köthető az intézmény modellváltása is.

Az életrajzból azonban kimaradt egy fontos epizód: egy évvel politikai karrierjének indulása után, 2011-ben lemondott a megyeszékhely alpolgármesteri posztjáról. Az akkori indoklás szerint családi okok álltak a háttérben.

A lap úgy tudja, hogy a cég lakások építésére kötött szerződéseket, de egy idő után úgy vettek át előlegeket a megrendelőktől, hogy a tulajdonosok tudták, felszámolás indult ellenük, így nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat. Az eljárás során több mint 100 millió forint kárigény gyűlt össze.

Az ügyet évekkel később a Népszabadság elevenítette fel, amikor a 2014-es önkormányzati választás előtt Helmeczy László arról beszélt, hogy a térség kormánypárti jelöltjei között több olyan is akad, aki érintett büntetőügyekben. Halkóné az állításokra sajtótájékoztatón reagált, ahol bejelentette, rágalmazás és becsületsértés miatt feljelentést tesz. Azt állította, a nevét alaptalanul mossák össze a férje volt cégével.

– mondta akkor Halkóné.

Arra azonban nem tért ki, hogy az alpolgármesteri posztról azért mondott-e le, mert éppen akkoriban indult újra az eljárás másodfokon.

A 2012-ben megszületett másodfokú ítélet lényegében helybenhagyta a döntést.

Az ECCOÉP Kft. Halkóék családi vállalkozása volt, amelyben 1996 és 2016 között – tehát a büntetőügy ideje alatt is végig – mindketten tulajdonosok voltak a lap szerint. Az újságírók levélben keresték meg Halkóné Rudolf Évát, egyebek mellett arról kérdezték, hogy a 2011-es lemondásának a családi cég ellen újraindult büntetőper volt-e az oka, illetve miért tartotta korábban becsületsértőnek, hogy kapcsolatba hozták a nevét az ECCOÉP-pel, amikor ő volt a cég egyik tulajdonosa. Választ nem kaptak.