Mit érnek az oltások most? – Kemenesi Gábor szerint ezerszer jobb helyzetben vagyunk
A koronavírus-járvány kezdeti, kaotikus szakaszát már magunk mögött hagytuk ugyan, de a vírus velünk él ma is, és rendre kisebb-nagyobb hullámokat okoz. Arról, hogy mire elég az eddigi oltás, kik a veszélyeztetettek, kell-e aggódni még a covid miatt - többek között erről is kérdezte Kemenesi Gábor virológust az Egy című portál.
Azt reméltük, hogy a szezonális influenza szintjére szelídül a koronavírus, de ez még nem következett be. Ugyanakkor a long Covidra is gondolni kell, sokan a fertőzés után hónapokban is komoly tünetekkel küzdenek. A mostani hullám már tetőzött, a betegek száma csökken.
Ez a rész még káoszos, ahogy azt Kína esete mutatja, ahol a nagyon szigorú lezárás után végül most elengedték a vírust, és az láthatóan súlyos járványba torkollt" - mondta a szakértő.
Az influenzánál már jobban tudnak a szakemberek tervezni az oltással, mert a várható mutációk alapján gyártják le azt minden évben. A koronavírusnál erre még nincs lehetőség, ott csak utólag lehet oltásokat készteni. "Az oltások ügyében is van még hova fejlődni, fejlesztik azokat a készítményeket, amelyek a megfertőződés ellen is sokkal jobban védenek, nemcsak a súlyos betegség kialakulása ellen, mint a mostaniak” – mondta Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársa.
A koronavírus még mindig veszélyesebb, több embert fertőz meg, komolyabbak a szövödmények is. Kínában azért rosszabb most a helyzet, mert ők most találkoznak azokkal a variánsokkal, amiken mi már átestünk és más a fertőzöttségi arányuk és más a használt oltóanyaguk is.
A nálunk eddig beadott oltások hatásosak voltak, és jelentős a különbség a két és a három oltás hatásossága között is. Az omikron halálozási aránya alacsonyabb, mint a korábbi változatoké, az oltás is jól megvéd a súlyosabb megbetegedéstől. Ugyanakkor az idős és beteg embereknek még mindig veszélyes lehet.
A harmadik oltás után négy hónappal már fel lehet venni a kifejezetten az omikron ellen fejlesztett komponenssel kiegészített mRNS-oltást. Erre az ECDC az ajánlásában már nem is negyedik vagy ötödik oltásként hivatkozik, hanem emlékeztető dózisként. Erre szükség van a védettség szinten tartásához, és hosszú távon várhatóan rendszeresen ajánlott lesz legalább a kockázati csoport számára egy-egy aktuális variánsra hangolt adag. Azt látjuk, hogy alapvetően a 70 év felettiek kerülnek most már kórházba, illetve a tartós betegséggel küzdőkre kell vigyáznunk. A hozzátartozók számára szintén ajánlott a védelem fokozása, ha ugyanis kevésbé fertőződhetnek meg, kevesebb vírust ürítenek, tehát kevésbé adják tovább azokat. Ezenfelül nem értjük még a hosszú Covid kialakulásának okait és a működési mechanizmusait, pedig sok millióan szenvednek tőle.
Erre egyre növekvő mennyiségű tudományos adatunk van. Nem különleges egy vírusnál a hosszútávú komplikációk megjelenése. A probléma az, hogy ezt a vírust és az általa okozott komplikációk hátterét nem ismerjük. Ez évekbe is telhet, de az már most látszik: a megfelelően oltottak sokkal jobb helyzetben néznek szembe ezekkel a kockázatokkal”
– mondja a virológus.
Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) becslése szerint a Coviddal fertőzött felnőttek közül minden ötödiknél jelentkeznek hosszabb távú szövődmények. Például nem múló fejfájásról, az íz- és szaglásvesztés fennmaradásáról, fogyásról, de érintett a tüdő, a szív, a keringési rendszer, az agy, illetve az anyagcsere különböző szervei is. Gyakori a szédülés, a szorongás, a depresszió, és az agyköd néven ismert jelenség. Előfordul a vese vagy a pajzsmirigy érintettsége, felborul a vérnyomás, gyakran alakul ki szívinfarktus és sok szívizom-, szívburok-gyulladással is találkoztak. Menstruációs zavarok is előfordulnak. A szakember szerint az a gond, hogy ennél a vírusnál nem ismertek még a mechanizmusok, amelyek ide vezetnek, így a kezelésük is nagyobb kihívás.
A Cambridge-i Egyetem részvételével folyt átfogó, brit kutatás pedig arra jutott, hogy a Covid úgy hatott az érintettek agyára, mintha néhány hónap alatt hirtelen 20 évet öregedtek volna. Az IQ-juk ráadásul nagyjából tíz ponttal csökkent. Az MRI-felvételeken olyan elváltozásokat fedeztek fel a kutatók, mint amilyeneket például a demenciában szenvedők esetében szoktak.
Az Egyesült Államokban és Európában is terjed az XBB.1.5, amiről „valamiért ezzel kapcsolatban pánikkeltő és hatásvadász szalagcímek is megjelentek. Szeretném hangsúlyozni:
Szokták azt a kifejezést használni, hogy kikerülheti az immunrendszert, de ilyen nem létezik. A kórokozók elleni immunitásnak számos szereplője van, a megszerzett védelem egy részét áttörheti a vírus, de a teljes palettát nem tudja kikerülni.
Erre van a vakcinánk: amikor az omikron megjelent, és ez az érték csökkent, akkor a harmadik oltással hatékonyan vissza lehetett állítani, ezt egy kis emlékeztetővel még inkább megerősíthetjük. Ez a stratégia innentől kezdve működni fog” – állítja Kemenesei Gábor.
Egyelőre az omikron korszakban vagyunk, ám mindig lesznek újabb és újabb variánsok. „De láthatóan van már adaptív válasz és megoldás, van több fegyverünk is, figyelőrendszerünk, jó tudományos kutatási gyakorlatunk, illetve olyan vakcinánk, amit instant módon fel lehet javítani újabb komponenssel. Ráadásul a tudomány gőzerővel dolgozik még jobb vakcinákon, amelyek a fertőzés ellen is jobban védenek, illetve nagyobb skálán fedik le a különféle variánsokat” – közölte Kemenesi Gábor.
