Minden korábbi emlékét elvesztette az életét megmentő műtét után egy agydaganattal küzdő skót lány
14 éves volt, amikor egyszerűen kitörlődtek az emlékei: a családját, az otthonát és a barátait sem ismerte fel. De például azt se tudta, mi az a foci, vagy milyen autóban ülni.
Bár az életét megmentette, nagyon sokba került egy fiatal skót nőnek az az operáció, amely után minden emlékét elvesztette. A családjára, a közeli barátaira és az otthonára sem emlékezett a műtét után, és sok korábban megszokott dolog teljesen új lett számára - számolt be róla az STV News.
Az Edinburgh-ban élő Weronika Fafinska problémái akkor kezdődtek, amikor 2012-ben megsüketült a jobb fülére. Két évvel később egy MRI-vizsgálat során pedig kiderült, hogy agydaganata van, úgynevezett diffúz asztrocitómát találtak nála. Ekkor még csak 14 éves volt.
2014 februárjában egy műtét során eltávolították a daganat nagy részét, amivel megmentették az életét. Amikor azonban felébredt, nem ismerte fel a kórházi ágya mellett ülő szüleit.
Aztán a hazafelé úton háromszor is rosszul lett a kocsiban, mert úgy érezte, mintha még soha nem utazott volna autóban. Nagyon megijedt, mert a szülei idegenek voltak számára, és nem tudta, hová viszik. Az otthonát sem ismerte fel, a szobájában lévő holmikat nem érezte a sajátjának. Minden ismeretlennek és idegennek tűnt számára.
„Semmiről nem tudtam, micsoda. Például nem tudtam, hogy a sütő felforrósodik, vagy hogy mi az a foci. Amikor visszamentem az iskolába, furcsa volt a rengeteg ember, és még a legközelebbi barátaimat sem ismertem meg.”
A lány agyában lévő maradék daganat hét évig nem változott, tavaly márciusban azonban egy vizsgálaton már kiderült, hogy kicsit megnőtt. Utána augusztusban, és idén márciusban és augusztusban is növekedést állapítottak meg az orvosok, ami aggasztja a most 23 éves nőt.
„Nagyon megvisel ez a bizonytalanság, hogy mennyit fog még nőni, és hogy működnie fog-e a kezelés. Olyan dolgokon kell gondolkodnom, amiken egy átlagos 23 évesnek nem szabadna. Például, hogy van-e értelme férjhez menni, lehet-e gyerekem, és ha igen, mi lesz, ha elveszítem az agydaganat elleni küzdelmet?”
Weronika most a Brain Tumour Research nevű jótékonysági szervezettel dolgozik, akik az agydaganat-kutatásokat támogatják, illetve azok finanszírozásához gyűjtenek adományokat. A fiatal nő most egy kihívással segíti ezt a munkát: vállalta, hogy ő is megcsinál napi 100 guggolást vagy guggolásból felugrást, hogy pénzt gyűjtsön. Az sem tartja vissza, hogy egy ideje nem mozog aktívan.
„Jelenleg küzdök azzal, hogy elfoglaljam magam, ezért döntöttem úgy, hogy részt veszek a kihívásban. Hogy eltereljem a figyelmemet, javítsak a mentális egészségemen, és felhívjam a figyelmet az agydaganatra. Nem utolsó sorban pedig azért, hogy ne emlékeztessem az embereket, hogy vannak olyan jótékonyság szervezetek, amelyek hozzám hasonló embereken segítenek. A Brain Tumour Research reményt ad nekem arra, hogy vannak, akik megpróbálnak gyógymódot találni erre a betegségre, amely remélhetőleg életeket menthet”
- mondta Weronika.
Matthew Price, a Brain Tumor Research közösségfejlesztési menedzsere elmondta, hogy a szervezet nagyon hálás Weronikának ezért, mivel a hozzá hasonló emberek támogatásával lehetnek igazán sikeresek.
Bár az életét megmentette, nagyon sokba került egy fiatal skót nőnek az az operáció, amely után minden emlékét elvesztette. A családjára, a közeli barátaira és az otthonára sem emlékezett a műtét után, és sok korábban megszokott dolog teljesen új lett számára - számolt be róla az STV News.
Az Edinburgh-ban élő Weronika Fafinska problémái akkor kezdődtek, amikor 2012-ben megsüketült a jobb fülére. Két évvel később egy MRI-vizsgálat során pedig kiderült, hogy agydaganata van, úgynevezett diffúz asztrocitómát találtak nála. Ekkor még csak 14 éves volt.
2014 februárjában egy műtét során eltávolították a daganat nagy részét, amivel megmentették az életét. Amikor azonban felébredt, nem ismerte fel a kórházi ágya mellett ülő szüleit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hol a határ, avagy mit tudunk és mit nem a dohányzásról?
Vajon tudjuk, mit jelent a hevítés, a vape-ezés, a nikotinpárna vagy a snüssz? Hol húzódik a határ a legális és a tiltott forrásból származó termékek között?
Az elmúlt 10-15 évben világszerte átalakultak a dohányzási, vagy pontosabban megfogalmazva a nikotinfogyasztási szokások és eszközök. Korábban a dohányzás egyet jelentett a dohánynövény elégetésével és a nikotint (is) tartalmazó füst beszívásával, de mára ez már teljesen megváltozott. Égető kérdésekből azonban továbbra sincs hiány. Vajon tudjuk, mit jelent a hevítés, a vape-ezés, a nikotinpárna vagy a snüssz? Hol húzódik a határ a legális és a tiltott forrásból származó termékek között?
A dohányzás ma már nem csak a füsttel járó cigarettázás szinonimája. Az új tudományos megközelítés és eredmények, a technológiai fejlődés, valamint a fogyasztói magatartások megváltozása nyomán a kereslet a kevésebb károsanyag kitettséggel járó nikotintartalmú fogyasztási cikkek felé tolódott. Mindezek összessége pedig korábban még elképzelhetetlen módokat nyitott a nikotinfogyasztás területén.
A hagyományos cigaretta – de akár a szivar és a pipa – használata égéssel jár, amely során kátrány és füst, valamint például szén-monoxid keletkezik. Az új technológiai megoldásokat képviselő füstmentes termékek az égés kiküszöbölésével mérséklik annak velejáró problémáit: a szagot, csökkentik a károsanyag kitettséget, a cigarettázással összefüggésbe hozható betegségek kialakulásának kockázatát. Ugyanis számos kutatás megállapította, hogy a dohányzással kapcsolatos egészségügyi problémák elsődleges okozói az égés során keletkező káros anyagok és nem a nikotin.
Mindezzel együtt fontos leszögezni, hogy semmilyen dohánytermék sem kockázatmentes, mivel nikotint tartalmaznak, amely függőséget okoz, hatással lehet a szív- és érrendszer működésére, ezáltal a vérnyomásra, valamint a pulzusra is. Az egészségünk szempontjából tehát a legjobb döntés, ha egyáltalán nem szokunk rá semmilyen nikotintartalmú termékre, dohányzóként pedig továbbra is a teljes leszokás a legjobb megoldás. Ha valaki mégsem hagy fel a nikotinfogyasztással, akkor érdemes tájékozódni az egyes technológiai megoldások közötti különbségekről.
Hevítés - az égés helyett...
A heat-not-burn, röviden HNB technológia külön kategória az alternatív termékek között. A használathoz szükség van egy elektronikai eszközre és egy azzal kompatibilis töltetre. A készülék a kis “rudacskát” felmelegíti olyan hőmérsékletre, amely nem éri el a cigarettáknál ismert égési hőmérsékletet. A folyamat során nem füst és kátrány, hanem nikotintartalmú aeroszol keletkezik.
Elektronikus cigaretta (vape) - folyadékból pára...
Az elektronikus cigaretta, közismertebb nevén a vape, az alternatív technológiák közül az egyik legkönnyebben hamisítható, ebből adódóan az illegális piac egyik főszereplője lett. A hagyományos cigarettától eltérően ezek működése közben sincs égés, mivel az elektronikus készülékben található fűtőelem folyadékot párologtat el. Technológiai szempontból három típust lehet megkülönböztetni: a nyílt rendszerű (a fogyasztó az eszköz tartályába magának tölti újra a folyadékot), a patronos (gyári folyadékkal töltött cserélhető patronok) és az egyszer használható. Utóbbit eldobhatónak is hívják, ám azt sajnos kevesen tudják, hogy ezek az eszközök használat után elektronikai hulladéknak minősülnek a bennük található akkumulátorok miatt, ezért tűzveszélyes lehet, ha valaki csak úgy közterületen eldobja, vagy kommunális hulladéktárolóba helyezi.
Fontos tudni, hogy a webshopokban vagy utcai árusoknál kínált ízesített vape-termékek forgalmazása Magyarországon illegális. Nem véletlenül, ugyanis Európában a vape-ek közel fele illegális forrásból származik, ezért különösen nagy a kockázata annak, hogy illegális forrásból a fogyasztó ismeretlen összetételű, ellenőrizetlen termékeket vásárol.
Nikotinpárna – nincs füst, pára...?
A nikotinpárnák használata az Egyesült Államokban és Európában is egyre elterjedtebb. Ezeket a kisméretű tasakokat az ajak alá, az ínyhez helyezik, a bennük lévő nikotin fokozatosan kioldódik és felszívódik a nyálkahártyán keresztül. Hazánkban a jogszerűen forgalmazható nikotinpárnák nem tartalmaznak dohányt és szabályozzák a nikotintartalmukat is.
Snüssz - a svéd megoldás...
A snüssz alkalmazása - és megjelenése - első ránézésre nagyon hasonló a nikotinpárnáéhoz, a két termék között azonban van egy lényeges különbség: a snüssz dohányt tartalmaz, míg a nikotinpárna dohánymentes. Az Európai Unióban legálisan csak Svédországban értékesíthető.
Ami viszont mindegyik alternatív kategóriára igaz: egyik termék sem kockázatmentes és nikotintartalmuk miatt függőséget okoznak. Természetesen a legjobb megoldás továbbra is kizárólag az, ha egyáltalán nem fogyasztunk semmilyen nikotin- és dohánytartalmú terméket.
A cikk társadalmi felvilágosítási céllal készült, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás; megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Az elmúlt 10-15 évben világszerte átalakultak a dohányzási, vagy pontosabban megfogalmazva a nikotinfogyasztási szokások és eszközök. Korábban a dohányzás egyet jelentett a dohánynövény elégetésével és a nikotint (is) tartalmazó füst beszívásával, de mára ez már teljesen megváltozott. Égető kérdésekből azonban továbbra sincs hiány. Vajon tudjuk, mit jelent a hevítés, a vape-ezés, a nikotinpárna vagy a snüssz? Hol húzódik a határ a legális és a tiltott forrásból származó termékek között?
A dohányzás ma már nem csak a füsttel járó cigarettázás szinonimája. Az új tudományos megközelítés és eredmények, a technológiai fejlődés, valamint a fogyasztói magatartások megváltozása nyomán a kereslet a kevésebb károsanyag kitettséggel járó nikotintartalmú fogyasztási cikkek felé tolódott. Mindezek összessége pedig korábban még elképzelhetetlen módokat nyitott a nikotinfogyasztás területén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hivatalos a figyelmeztetés: erős El Niño jön, ami a magyar telet is átalakíthatja
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal megerősítette, hogy egyre erősödő El Niño-jelenség zajlik a Csendes-óceánon. A globális hatások Magyarországot is elérik, elsősorban egy csapadékosabb késő őszi időszak valószínűségét növelve.
Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.
Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.
A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.
A jelenségek átlagosan 2–7 évente követik egymást, egy El Niño jellemzően 9–18 hónapig tart, míg egy La Niña akár 1–3 évig is fennmaradhat.
Jelenleg egy erősödő El Niño-jelenség zajlik, amely az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal legfrissebb jelentése szerint az év végéig tovább erősödik, és 97 százalékos eséllyel 2027 kora tavaszáig kitart.
A nemzetközi modellek szinte egyöntetűen ezt a pályát valószínűsítik, így a következő hónapokban nem várható a rendszer semleges állapotba való visszatérése. Ezt követően egy semleges időszak a legvalószínűbb, a következő La Niña időzítése még bizonytalan. A Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Celeste Saulo arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenség már most komoly következményekkel jár. „Az El Niño már zajlik, és gyorsan erősödő, erős eseménnyé fejlődik – ez fokozza a hőhullámok, aszályok és heves csapadék kockázatát” – közölte a szervezet.
António Guterres, az ENSZ főtitkára még ennél is egyértelműbben fogalmazott, mondván: „El Niño nem csak az ajtóban áll – már a házban van, és felcsavarja a fűtést.”
Magyarországot és Európát a jelenség közvetetten, gyengébb jelekkel éri el, a hatás leginkább a késő őszi és kora téli időszakban mutatható ki statisztikailag. Az El Niño hajlamos megbillenteni az észak-atlanti térség légköri mintázatait, ami a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat szezonális előrejelzései szerint idén ősszel és a tél elején az átlagosnál csapadékosabb idő esélyét növelheti Közép-Európában.
A tél második felének időjárását azonban már sokkal inkább a poláris örvény és az Észak-atlanti Oszcilláció állapota határozza meg, amelyek előrejelzése jóval bizonytalanabb.
A mostani El Niño kialakulását már tavaly tavasszal komoly figyelmeztetések előzték meg, egyes kutatók pedig egy rekord erős esemény lehetőségét vetítették előre.
A gazdasági hatásokkal kapcsolatban is aggasztó prognózisok láttak napvilágot, egy tanulmány szerint a jelenség okozta globális veszteség a dollártrilliókat is elérheti az aszályok, árvizek és erdőtüzek miatt.
Tavaly ősszel már egy szuper El Niño lehetőségéről beszéltek, amely Európában a poláris örvény gyengítésével akár sarkvidéki hidegbetöréseknek is megágyazhat. Idén februárban, a jelenség csúcsosodása után már az átmenet került fókuszba: az előrejelzések szerint a nyárra megérkezhet a La Niña, ami a kontinensen aszályosabb időszakot hozhat.
A korábbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a La Niña hűtő hatása sem feltétlenül elegendő a globális melegedési trend ellensúlyozására: 2020 például a La Niña ellenére is a valaha mért egyik legforróbb év lett.
Az El Niño–déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán trópusi vizeinek és a felette lévő légkörnek a természetes, de rendszertelenül ismétlődő jelensége, amely két ellentétes fázisból áll. Az El Niño a melegebb, míg a La Niña a hidegebb periódust jelöli az óceán középső és keleti, egyenlítői részén.
Ezek a felszíni vízhőmérséklet-változások alapvetően átrendezik a globális légköri mintázatokat, így a világ számos pontján megnövelik vagy csökkentik az átlagosnál melegebb, hidegebb, szárazabb vagy éppen csapadékosabb időjárás esélyét.
A folyamatot a passzátszelek és az óceán közötti, úgynevezett Bjerknes-visszacsatolás mozgatja. Normál esetben a passzátszelek nyugat felé hajtják a meleg felszíni vizet, emiatt Dél-Amerika partjainál hidegebb, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből. El Niño idején azonban a szelek gyengülnek, a meleg víz pedig kelet felé terjed, ami elnyomja a feláramlást és áthelyezi a heves zivatarokkal járó zónákat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: Olyan alacsony a Duna Budapestnél, hogy szabad szemmel látható a mélyén heverő felrobbantott roncshíd
A Duna vízállása szombaton történelmi mélypontra, 15 centiméterre süllyedt a fővárosnál. Az 1896-ban átadott, majd 1945 januárjában felrobbantott Ferenc József híd darabjai bukkantak így elő.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapestnél, szombat délben mindössze 15 centiméteres vízállást mért a Vízügy.
Az extrém alacsony vízszint miatt a Szabadság hídnál újra szabad szemmel is láthatók a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai.
A jelenségről az Időkép készített friss fotókat és videót, bemutatva a mederben heverő roncsokat. Aki a saját szemével is megnézné a maradványokat, a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől besétálva, az első pillérnél lenézve teheti meg.
Videó a mélyben heverő roncshídról:
A folyó apadása nem állt meg, szombat reggel óta újabb három centit csökkent a vízszint, bő fél nap alatt pedig közel tíz centiméterrel került lejjebb. A rekord alacsony vízszint komoly fennakadásokat okoz a hajózásban, több szakaszon korlátozások vannak érvényben.
A helyzet az ország energiaellátását is érinti, a Paksi Atomerőmű a Duna alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt az elmúlt napokban többször is kénytelen volt csökkenteni a teljesítményét, hogy betartsa a hűtővízre vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.
A ma Szabadság hídként ismert átkelő elődjét, a Ferenc József hidat 1896-ban adták át a forgalomnak, majd a főváros ostroma alatt, 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A hidat rekordgyorsasággal újjáépítették, és 1946. augusztus 20-án már át is adták, de a felrobbantott szerkezet egy részét nem emelték ki. A pesti oldalhoz közelebbi roncsdarabokat később eltávolították, a budai oldalon lévő maradványok azonban a mederben pihennek, és csak a mostanihoz hasonló, extrém apadások idején válnak láthatóvá.
A híd roncsai legutóbb a 2018-as aszály idején bukkantak elő, amikor a Duna addigi negatív rekordja, 33 centiméteres vízállás született Budapesten. Ezt a csúcsot már a hét elején megdöntötte a folyó, amikor 30 centiméterig apadt.
Történelmi mélypontra süllyedt a Duna Budapestnél, szombat délben mindössze 15 centiméteres vízállást mért a Vízügy.
Az extrém alacsony vízszint miatt a Szabadság hídnál újra szabad szemmel is láthatók a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai.
A jelenségről az Időkép készített friss fotókat és videót, bemutatva a mederben heverő roncsokat. Aki a saját szemével is megnézné a maradványokat, a Szabadság hídon a Szent Gellért tér felől besétálva, az első pillérnél lenézve teheti meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Erős Antóniáék máris odaszúrtak a TV2-nek az új híradójuk kapcsán
Az RTL Híradó műsorvezetői burkoltan üzentek a nézőknek, miután a TV2-n elindult a Tényeket váltó új hírműsor. Szellő Istvánék egyértelművé tették, hogy továbbra is mondják a híreket.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn elindult a TV2 Híradó, a csatorna új hírműsora, amely a Tényeket váltotta le. Az első adás merőben máshogy nézett ki, mint azt a TV2 nézői megszokhatták. Nemcsak az arculat és a műsorvezetőpáros változott, az adás klasszikus kereskedelmi tévés szerkezetet követett.
A közéleti blokkban például hosszan idézték Magyar Péter mondatait az aszállyal és a Duna vízszintjével kapcsolatban, a Fidesz új képviselőinek bemutatásakor pedig Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, volt SZDSZ-es politikus adott elemzést.
Az elmúlt időszakban az RTL Híradójának műsorvezetői többször is finoman oda-odaszóltak a rivális csatorna hírműsorának. Most sem hagyták szó nélkül azt, hogy megújult a másik oldalon a híradó.
Az RTL Híradó végén Szellő István megjegyezte, hogy „elnézve a híreket, ez sem lesz egyszerű hét”, amire Erős Antónia így válaszolt: „Hát nem, de a lényeg az, hogy nekünk továbbra is a tények a legfontosabbak!”
Műsorvezetőtársa megerősítette, hogy ez így van, és továbbra sem terveznek ezen változtatni. „Továbbra is mondjuk a híreket” – mondta Erős Antónia.
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn elindult a TV2 Híradó, a csatorna új hírműsora, amely a Tényeket váltotta le. Az első adás merőben máshogy nézett ki, mint azt a TV2 nézői megszokhatták. Nemcsak az arculat és a műsorvezetőpáros változott, az adás klasszikus kereskedelmi tévés szerkezetet követett.
A közéleti blokkban például hosszan idézték Magyar Péter mondatait az aszállyal és a Duna vízszintjével kapcsolatban, a Fidesz új képviselőinek bemutatásakor pedig Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője, volt SZDSZ-es politikus adott elemzést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
