Meztelenkedő népszokások: „Felemelték szoknyájukat, és megmutatták a lábuk közét, mondván, attól megijed a felhőben rejlő ördög”
A Kárpát-medence egykori népeinek gazdag hitvilága volt, és rítusaik igencsak bővelkedtek mágiában, misztikumban, valamint erotikában egyaránt. Remete Farkas László Kárpát-medencei, régi-pogány „pajzánkodó” szokások és hagyományok című kötetéből élmény szemezgetni.
A ruhátlanul futkosás a terület védelmére is szolgált: az asszonyok a házukat óvták így a rontástól, a pásztorok a nyájukat, a gazdák pedig a bevetett földet védték a kártevőktől. Néhol úgy tartották, hogy a nagypéntek hajnalán mezítelenül köpült vajat egy évig nem tudják megrontani a boszorkányok (bár manapság már pont ez tűnne erősen boszorkány-gyanús tevékenységnek, hiába, változnak az idők…).
Nem meglepő módon a termékenységgel is összefüggésbe hozták a nudizmust: az állatok ellésével és a nők szülésével kapcsolatban is tartotta magát a nézet, hogy gyorsabban születnek meg az utódok a ruhátlanság látványától. Gyermektelen asszonyok pedig ruhájukat levetve jártak ki a helyi „csudafához” könyörögni, aki pedig igazán merész volt, még a közeli templomba is bemerészkedett, hogy az oltárt pucéran járja körbe kisbabáért fohászkodva, holott ez szigorú büntetést vont maga után, ha kiderült.
Esőcsinálásra is bevetették a vetkőzést: dél-vidéken például egy lánycsapat járta kör alakzatban a házakat úgy, hogy középen egy – sorsolás útján kiválasztott – pőre leány volt, méghozzá tetőtől-talpig fűvel, gallyakkal, levelekkel és virágokkal borítva. Ő szimbolizálta az eső-istennőt, azaz Dodolát. Minden udvarba betértek esődalokat énekelve, és addig nem mentek tovább, amíg valaki meg nem locsolta vízzel a Dodolát.
Ám úgy tűnik, az anyaszült mezítelenség a fentieken kívül is sok mindenre jolly joker megoldás volt: például a bő termésre, amelynek érdekében sok furcsaságot megtettek őseink. Gyakran pucéran palántázták a káposztát, vetették a borsót, mákot vagy az őszi gabonát. Sőt, olyan vélekedés is elterjedt, hogy csak a telihold fényénél, pőrén vetett lencse nő igazán nagyszeműre, illetve hogy ha a lent vagy a kendert kibontott, hosszú hajjal vetik a fedetlen lányok, a termés szálai is éppen olyan hosszúak lesznek.
A Kárpát-medence keleti és déli részein úgy hatottak a gabona gyér növekedésére, hogy napkeltekor a gazda és asszonya fedetlenül egyesült a vetésen, erőt adva a földnek.
Az eladósorba került leányoknak is megvolt a maguk praktikája, ha tudni akarták, kihez mennek majd férjhez. A népi jóslást András-napra időzítették, ekkor kifőztek kilenc galuskát vagy gombócot, amelyet egy üres szobában, kilenc személyre terített asztalon kellett tálalniuk. Ezek után jött a már jól bevált fordulat: a kíváncsi lány levetette a ruháit, és kilencszer körbefutotta a házat. Ha elég gyors volt, az utolsó kör után az ablakon bepillantva megláthatta egy pillanatra leendő urát.
Úgyhogy, ha valaki azzal jön, hogy a mai erkölcstelen fiatalok szégyelljék magukat, és bezzeg a régi szép időkben…nos, maradjunk annyiban, hogy a morál mindig az adott társadalom és kor függvénye.