UTAZZ
A Rovatból

Melyik Duna-parti kisváros híres a halászlevéről és a gesztenyefáiról is?

Itt található Közép-Európa egyik legnagyobb löszdombja, és a helyi legenda szerint Sisi is megszállt a hangulatos faluban - ami azóta már város.

Link másolása

Paks, Tolna megye második legnépesebb települése. A területén már az őskorban is éltek, hiszen remek adottságokkal rendelkezik a vidék. A történelem során mindig fontos hely volt, köszönhetően a Duna mellett haladó útnak, amely hadi útként is ismert volt.

A 20. században a sváb népszokásokról és a remek halászlevéről volt híres a kisváros. Ismertségét az atomerőműnek köszönheti, ám a település és környéke önmagában is megér egy kirándulást.paks_nemeth_zsolt (1)paks_nemeth_zsolt (5)

A várost több érdekes természeti látnivaló határolja: az Imsósi-erdő, Sánchegy, a Duna, a Csámpa-puszta, és az Ürgemező. A Sánchegy a maga 103 méteres magasságával a város legmagasabb pontja.

A löszös domb tájvédelem alatt áll, mivel ez Közép-Európa egyik legnagyobb löszös képződménye.

Az Ürgemező szintén védett, az itteni növények és állatok, többek között madarak, kígyók és rágcsálók élvezik a védelmet.

A területet kezdetektől állattenyésztésre, mezőgazdasági termelésre használták. A helyből adódóan kereskedelmet is folytattak. Mindezek egészen napjainkig megmaradtak, a halászat és a szőlőtermesztés pedig őrzi a régi tradíciókat. Érdemes elsétálni a Sárgödör-téri pincesorhoz, vagy ellátogatni a szüreti felvonulásra.

paks_nemeth_zsolt (24)paks_nemeth_zsolt (25)

A település másik nevezetes terménye a dinnye, a Tengelic mellett található dinnyeföldekről görög- és sárgadinnyét is visznek a piacokra.

A Duna miatt sok családnak volt csónakja, amellyel halászni is kijártak.

A halászlé készítése pedig komoly hagyományokkal bír Pakson.

Az erre járók biztos, hogy megálltak a messze földön híres paksi vagy dunakömlődi halászcsárdánál. A tradíciót őrzik az augusztusi halászléfőző versenyek is, bár a halat már inkább a közeli halastavakból hozzák.paks_nemeth_zsolt (22)

A paksi halászlé

Az öreg halászok meséiből kiderül, hogy a halászlé egész évben egy gyorsan elkészíthető étel volt. Errefelé pontyból főzték passzírozás nélkül, sok hagymával, házi pirospaprikával. A hagyományos paksi és dunakömlődi halászlé tésztával készül, amelynek gyökerei az itt élő éhes molnárlegényekig vezethetők vissza, akik a fizetségük mellé egy tál ételt is kaptak. A legegyszerűbb pedig a hallé volt, amit tésztával tettek táplálóbbá. A paksi és a dunakömlődi halászlé azonos alapokból készül, de a kömlődibe paradicsompüré is kerül.

A jófajta paksi halászlé titkai a friss hal, amit besózva pár órára hűtőbe tesznek. A hagymát nagyobb kockákra vágják. A fej- és a farokrész megy a bogrács aljába, arra kerül a halhús. Erre teszik a hagymát, fehér paprikát és pár szelet paradicsomot. Cseresznyepaprikát is raknak bele egészben. Fontos, hogy a bogrács alatt fa égjen, mert a füst is szükséges az ízhez. Forrás után kerül bele a pirospaprika és ízlés szerint só. Kavarni nem szabad, csak kóstolni. Tálalásnál a tészta külön kerül a halászlé mellé.

A régi halászfalu életében fordulatot az 1967-es év hozott, ekkor született meg a kormányhatározat az első hazai atomerőmű építéséről. 1979-ben vált várossá a település.

Korábban nagy volt a német lakosok aránya Pakson. Ám az erőmű miatt sokan települtek be, ezért az összetétel alaposan megváltozott, de még mindig őrzik a sváb hagyományokat.

Látnivalók

Pakson több látványosság és építészeti emlék is található, melyeket érdemes megnézni. A Duna partja önmagában szép hely, de a sétány a száz éves gesztenyefasorral mindenképpen látogatásra érdemes. Az óváros, vagy a régi pincesor mellett például a képtár, a római kori erőd, Lussonium, és a Bazársor megnézése is jó program lehet.

Paks országosan is ismert műemléke az Erzsébet Nagy Szálloda. Érdekessége, hogy szobái végig összenyithatók, így akár egy folyosót is lehet csinálni belőlük. Az itt épült kaszinónak hamar híre ment, azt tartották róla, hogy a pesti és a pozsonyi kaszinók utána ez volt az ország harmadik legjobb kaszinója. A helyi legenda szerint Erzsébet királyné is vendégeskedett a szállodában. Ma minőségi szállodaként működik.paks_1955

1955-ben és napjainkbanpaks_erzsebetszallo

A 18. század végén épült műemlék Szeniczey-kúria az Óvárosban található. A 19. század végén eklektikus stílusban alakították át. A helyi nemes Szeniczey család tulajdona volt. Az épületnek érdekessége, hogy itt vendégeskedett többször is Deák Ferenc az unokahúgánál, Szeniczey Katalinnál, és gyakran átruccant a kaszinóba is.paks_Szeniczeykuria

A Makovecz Imre által tervezett Szentlélek templom a Hősök terén áll. A római katolikus templom 1991 karácsonyára készült el. Bejelentkezéssel látogatható. Az épület hátsó része olyan, mintha egy fej lenne két szemmel. A három templomtorony külön áll, a bejáratánál a világosság és a sötétség angyala látható.paks_nemeth_zsolt (4)paks_nemeth_zsolt (8)paks_nemeth_zsolt (11)

A Cseh-Vigyázó kúria 1993 óta Városi Múzeumként működik. Paks és környékének természettudományi kincseit, történeti és régészeti leleteit, néprajzi, antropológiai emlékeit mutatja be.paks_varosimuzeum

Sárgödör téri présházsor a 19. században épült, ekkor indult el a szőlőtermesztés a vidéken. A Sárgödör tér nevét a pincék építésekor kitermelt löszös anyagról, a „sárga földről” kapta.paks_nemeth_zsolt (2)paks_nemeth_zsolt (13)

Tudtad?

Paks nevét viseli 1976 óta egy 6,9 km átmérőjű becsapódási kráter a Marson (Paks-kráter).

A szálloda, múzeum, kúria fotók forrása: Facebook, Fortepan

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
Egy nap nem elég! - Új fejezet nyílt a miskolci turizmus történetében
Felújított épített és megújult természeti környezet várja a Miskolcra érkező turistákat több uniós forrásból finanszírozott fejlesztésnek köszönhetően. Új arcát mutatja a miskolctapolcai Csónakázó-tó és az azt körülölelő őspark, a felújított Avasi kilátó és a Horváth-tető is.

Link másolása

Miskolctapolca jól ismert brand a hazai turizmusban, a város idegenforgalmának zászlóshajójaként emlegetett desztináció évtizedek óta nagyszámú vendéget vonz. A Barlangfürdő szomszédságában található Csónakázó-tó és park felett viszont eljárt az idő, egy népszerű utazási céltól pedig elvárható, hogy rendezett környezettel fogadja az oda érkezőket. Ezt a célt szolgálta a „Miskolctapolca turisztikai fejlesztése” elnevezésű - Széchenyi 2020 Program részét képező -, európai uniós pályázat, melynek köszönhetően olyan fejlesztések mentek végbe, melyek hozzájárultak Miskolc turisztikai vonzerejének növeléséhez.

Újrafestett zászlóshajó

A komplex turisztikai fejlesztéscsomagnak köszönhetően az ide érkezők megtapasztalhatják, hogy lépten-nyomon egy-egy csoda várja őket, azokat megismerni szinte egy nap már nem elég. Amellett, hogy iszapmentesítették a tavat, a parkban új sétányokat alakítottak ki, pihenőpadokat, asztalokat és szeméttárolókat helyeztek ki. Az utcabútorok és a kandeláberek telepítése mellett növényeket ültettek. A komfortérzetet fokozzák az új, interaktív táblák is, melyek hasznos információkkal ellátott, háromdimenziós felületeken mutatják be a környék élővilágát. Egy digitális kijelzőt is telepítettek, az érintőképernyős felületen a látogató minden alapvető, fontos és érdekes, helyi információt megkap, a tájékozódást digitális térkép segíti. Egyfajta kincskeresésként pedig bronzból készült minifigurák mutatják be a térség állatvilágát és nevezetességeit a látogatóknak. Erről bővebb információkat ide kattintva találsz!

Régi terek új időkre hangolva

Felújították az Akropolisz Szabadtéri Színpadot is. A padokat kényelmes székekre cserélték, a kavicsos talaj helyére térkő borítás került, felújították az öltözőket, valamint külön feljárót építettek ki a színpadhoz. A Barabits Fülöp sétány egységes arculata jó példa lehet további, hasonló beruházásokhoz, az ötletek között pedig még számos, további elem szerepel a szabadtéri mozitól kezdve, a napozóágyak telepítésén át gasztronómiai és zenés programokig. További információk Miskolctapolcáról, ide kattintva!

A hegy megmozdult, az utóhatások most következnek

A vonat ablakából megpillantott lakótelep toronyházai, vulkanikus domb, amit a város hegyének becéznek, kőkori szakócák, a református templom miskolcikumként emlegetett jellegzetes harangjátéka, az emblematikus kilátó, borospincék, kilátás a városra és a Bükkre. Volt idő, amikor státuszszimbólumnak számított, ha valakinek pincéje volt a 114 méterrel Miskolc fölé magasodó dombon, amiről sokan, sok mindent gondoltak és éreztek az elmúlt évtizedekben. Ez mind az Avas.

Egy évtizede ha valaki a belvárosból az Avasra pillantott, a református templomon és a kilátón kívül szinte csak fákat és bokrokat láthatott. Ma már több látszik a hegyből, főleg amikor valamilyen rendezvény miatt nyüzsög zenével, lampionokkal, tömeggel és jó hangulattal. A környéken több mint kilencszáz pince és borház, valamint számtalan kanyargós utca található különleges, egyedi hangulattal. Az önkormányzat, civilek, borbarátok és turisztikai szereplők fogtak össze Miskolcon, hogy a sokáig szunnyadó történelmi Avas újra egy szebb arcát mutathassa. Ehhez kapcsolódott a Borangolás nevű bor- és gasztronómiai rendezvénysorozat is azzal a céllal, hogy a hagyományos, helyi és egyedi pincekultúrát újjáélesszék. A rendezvény kezdetben hatszáz érdeklődővel indult, 2023-ban viszont a program két nap alatt elérte a harmincezres látogatószámot. Az Avason való boros kalandozás, az egyedi környezet és a változatos zenei kínálat - mindez pár lépésre a belváros nyüzsgésétől - egyre több vendéget vonz. A környék népszerűségét jelzi, hogy az utóbbi években csaknem száz pince cserélt gazdát.

Fotó: Horváth Csongor

Turizmust erősítő beruházások

Tovább erősítette a turizmust az a beruházássorozat, mely a Széchenyi 2020 Program részeként valósulhatott meg. A Történelmi Avas turisztikai fejlesztése című projekt részeként a többi közt átépítették és modernizálták az Avasi kilátót, melynek korlátján található mini szobrok pedig egy városismereti sétára invitálnak, továbbá fejlesztették a környezetét, bővítették a Bormúzeumot, felújították az Avasi Református Templom tetőszerkezetét, izraelita emlékhelyet alakítottak ki, továbbá fejlesztették a Bortanyát is.

Régi iránytű új köntösben

Egyre több dolog miatt van miért felmenni a hegyre, és egyre gyakrabban téma az Avas, az ottani társasági események és a Horváth-tetőn épült szabadidőpark. A 60 éves Avasi kilátó már sok mindent látott, ha beszélni tudna, sok mindent mondana. Látta az acélváros virágzását, a változást, az ezredfordulót, a kiútkeresést, és minden bizonnyal látja majd a jövőt is. Tervek bőven maradtak: új parkolók, sétányok, kerékpárosok számára tervezett beruházások. Egy biztos, az Avas mindig a miskolciaké volt és az is marad. Az pedig, hogy mi tartogat a következő években Miskolcnak, és hogy mit tesznek érte az itt élők, az csak rajtuk múlik. A jelek szerint konkrét tervek és eredmények is vannak, ezért is mondják: Ideje másképp gondolni az Avasra. További információk az Avasról, ide kattintva!

Fotó: Horváth Csongor


Link másolása
KÖVESS MINKET:

UTAZZ
A Rovatból
Jelentősen megnőtt a Velencei-tó vízszintje, majdnem háromszorosa a két évvel korábbinak
Volt ok az aggodalomra, mert a tó annyira leapadt korábban, hogy már csak 53 centiméternyi víz volt benne. Megmutatjuk milyen volt.

Link másolása

Csütörtök reggel Agárdnál 145 centimétert mutatott a vízmérce - írja az Időkép.

Már február elején újra a régi fényében pompázott a Velencei-tó, a 2022-es kritikusan alacsony vízállást követően ugyanis ekkorra 75 centiméterrel emelkedett a vízszint.

Az elmúlt időszakban ez az emelkedés tovább folytatódott, csütörtök reggel már 145 centimétert mutatott a vízmérce Agárdnál, vagyis az 53 centiméteres rekordalacsony vízállás óta mára közel egy méterrel (92 cm) emelkedett a Velencei-tó vízszintje.

Ez az érték már meghaladja a 140 centiméteres alsó szabályozási szintet, így a tó újra a régi fényében pompázik.

Ilyen állapotok volttak 2022-ben:

Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Itt a lista Európa legélhetőbb városairól – egy magyar is bekerült a száz legjobb közé
Élhetőség, szerethetőség és a gazdasági lehetőségek mentén írták össze Európa legjobb városait.

Link másolása

Megjelent a Resonance Consultancy legfrissebb listája Európa 100 legjobb városairól. 2024 első tíz helye így alakult:

1. London

2. Párizs

3. Berlin

4. Róma

5. Madrid

6. Prága

7. Barcelona

8. Amszetrdam

9. Isztanbul

10. Milánó.

A három fő szempontjuk az élhetőség, a szerethetőség és a gazdasági lehetőségek voltak. Ezek alapján mindössze egy magyar város, Budapest került be a száz legjobb közé. A magyar főváros a 20. helyet szerezte meg.

A teljes listát itt lehet böngészni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
Lezárták az egyik legnépszerűbb magyar kirándulóhelyet – balesetveszélyes a Rám-szakadék
2024. április 24-től kezdődően további tájékoztatásig nem látogatható. Az ok a klímaváltozás, ami ronthatja a kőfalak állékonyságát.

Link másolása

A Telex írta meg a Pilisi Parkerdő felszólítására hivatkozva, hogy a klímaváltozás hatásai miatt a Rám-szakadék jelenlegi állapotában veszélyes.

A klímaváltozás miatti hosszú, aszályos időszakok és rendkívül nagy mennyiségű csapadékkal járó esőzések váltakozása a Rám-szakadék kőfalainak állékonyságára is negatívan hat, ezért a Pilisi Parkerdő a látogatók biztonsága érdekében a helyszínt a teljes körű geológiai és statikai vizsgálatok elvégzéséig és kiértékelésééig ideiglenesen teljes egészében lezárja

– olvasható a közleményben.

A túrázni vágyók így a Rám-szakadék elkerülő útvonalaként a Lukács-árokban futó sárga sávú jelzést tudják használni.

A Rám-szakadék természeti adottságai miatt hazánk egyik legnehezebben járható jelzett turista útvonala, ahol még kőgurulás vagy sziklaomlás is előfordulhat. A szakadékot emiatt csak saját felelősségére látogathatják az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET: