"Mehetünk vissza a balettba ugrálni" – 32 év után újra moziban a Macskafogó
"Mehet, Safranek, és üdvözlöm a kedves feleségét!" - "Köszönöm, uram, de már egy éve önnel él.", "Ki kéne valamit találni, mert a végén mehetünk vissza a balettba ugrálni!", "Maga akkor a legundorítóbb, amikor kedves próbál lenni.", "Megsérült?" - "Nem szokásom."
Biztosan sokaknak ismerősek ezek a mondatok, amiket most az egyik legnagyobb sikerű, 1986-os premierje óta kultikussá vált magyar rajzfilmből idéztünk. Igen, a Macskafogóról (és benne Grabowskiról, Teufelről, Safranekről, Lusta Dickről és a többiekről) van szó, amit több mint 30 év után újra vetítenek a mozikban, digitálisan felújított formában. A díszbemutató szeptember 9-én, vasárnap ötkor lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a most zajló II. Budapesti Klasszikus Film Maraton kiemelt programjaként.
Ternovszky Béla rendezőnek és Nepp József forgatókönyvírónak sikerült egy olyan, abszolút időtálló alkotást létrehozniuk a 80-as évek Magyarországán, ami nemcsak itthon, de külföldön is nagy karriert futott be, ami kicsiknek-nagyoknak szórakoztató, amiben csak úgy hemzsegnek a gegek és a humoros nyelvi játékok, aminek nem egy jelenete, dialógusa szállóigévé, betétdala slágerré vált, és ami egyszerre kaland-, gengszter- és kémfilm, sőt, egyúttal mindezek (így kicsit önmagának is) paródiája. Az eredeti változat hagyományos animációs technikával készült, a zseniálisan megrajzolt karakterekhez pedig a legnépszerűbb magyar színészek adták a hangjukat, úgy mint Sinkó László, Benedek Miklós, Haumann Péter, Bodrogi Gyula, Mikó István vagy Kern András.
A premier előtti sajtóvetítésen részt vett Ternovszky Béla is, aki elmondott néhány kevésbé ismert adalékot is a magyar-német-kanadai koprodukcióban elkészült filmről. A rendező az egyik legnagyobb külföldi sikerként tartja számon, hogy a londoni bemutató után még hónapokkal is a top 10-ben futott, olyan világsikerekkel versenyezve, mint a Star Wars aktuális epizódja. Az amerikai piacra azonban soha nem lehetett bevinni hivatalosan (a kanadai producer előfeltételezései ellenére), az ottani közönség VHS-eken és stúdiómozikban találkozhatott csak vele. Ezzel együtt rengeteg utalás van benne a korabeli amerikai popkultúrára.
Mint kiderült, a film alapötletét egy zeneszám adta Nepp Józsefnek. A forgatókönyvírónak egy barátja mutatta meg a The Manhattan Transfer „Four Brothers” című számát, amit eredetileg négy szaxofonra írtak és ami a patkányok dalbetétje lett, némileg átdolgozva. Pusztán a jogdíjért 10 ezer dollárt kellett fizetni, de még egy kottát sem kaptak. Deák Tamás, a film zeneszerzője fantasztikus adottsággal "fülelte" és hangszerelte le az egészet, úgy, hogy az eredeti hangzásnak tökéletesen megfeleljen az új változat, Hajnal István pedig zseniális szöveget írt hozzá.
Újságírói kérdésre válaszolva Ternovszky elmondta: két és fél évbe telt, mire teljes egészében elkészült a Macskafogó, második részének megalkotása is közel két évig tartott, pedig ahhoz már újabb, számítógépes animációs technológiát használtak 2007-ben. A felújítás során nagyon figyeltek arra, hogy a dialógok, amelyek a film lényegi részét képezik, kristálytisztán érthetőek maradjanak, ne nyomják el őket a zörejek. A munka szinte teljes mértékben kollektíven zajlott, a fázisrajzolótól elkezdve mindenki hozzáadhatta az ötletét. Ternovszky szerint a filmes munka ilyen értelemben vett közössége manapság már nem jellemző - ők annak idején a vágótól az operatőrig mindannyian egy helyen és egy időben dolgoztak, nem pedig otthon, egyedül, a számítógép magányában, a munka "örömteli" része így eltűnőfélben van.
A karakterek hangjának kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy vérbeli profi színészeket válasszanak. A jó hang az animátorok számára is inspiráló, hiszen ők ennek alapján dolgoznak. Ha a színész a hangjával igazán plasztikusan elő tudja nekik játszani a jelenetet, az hatalmas segítség, szinte már csak le kell követniük.
Mint megtudtuk, a szinkronszínészek castingjánál nagy szerepet játszanak a morfológiai jellemzők is, vagyis az, hogy a figuráról, annak jelleméről és külsejéről is lehet asszociálni egy-egy színészre, akihez passzolhat az adott karakter. Sőt, még a testhelyzet is számít, nemhogy az, hogy magas, kövér, sovány vagy alacsony emberről (és a hangjáról) beszélünk. Jó példa erre, hogy a Macskafogó 2. munkálataikor Kállai Ferenc, aki az első részben Poliakoffot szinkronizálta, már betegeskedett, emiatt Darvas Ivánt ajánlotta maga helyett. Amikor hangfelvételre került sor, Darvas bejött és kért egy széket. Döbbenten néztek rá, talán nem érzi jól magát? A színész azonban rájuk nézett és azt mondta: tolószékben ülök, nem? Egész másképp jön ki az emberből a hang, ha ül, mint ha állnék egy mikrofon előtt.
A rajzfilm 4K minőségben restaurált képpel és digitálisan felújított hanggal kerül most újra a vászonra, a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum igazgatóság és a Pannonia Entertainment filmforgalmazó együttműködésében. Szeptember 13-tól országosan is vetítik, több mint negyven moziban, Budapesten és vidéken egyaránt (a teljes lista itt elérhető).
