HÍREK
A Rovatból

Meghalt Ferge Zsuzsa

A legendás szociológus áprilisban lett volna 93 éves.


Életének 93. évében elhunyt Ferge Zsuzsa szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - tudatta családja pénteken az MTI-vel.

A Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus április 4-én hunyt el, szűkkörű temetéséről a család gondoskodik.

Ferge Zsuzsa Kecskeméti Zsuzsanna néven budapesti értelmiségi családban született 1931-ben, felsőfokú tanulmányait 1948-ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdte meg.

Egyik tanára hívta a Központi Statisztikai Hivatalba (KSH) dolgozni, diplomáját a munka mellett szerezte meg 1953-ban. Végzése után átkerült a KSH gazdasági főosztályára. A rétegződéskutató osztály vezetője volt 1959 és 1968 között, majd az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott 1988-ig, többek között tudományos főmunkatársként és a társadalompolitikai osztály vezetőjeként. Csoportja foglalkozott iskolaszociológiával, a társadalmi előnyök-hátrányok átöröklésével, a szegénység különböző megjelenési formáival.

Társadalmi újratermelés és társadalompolitika című tanulmányával 1982-ben szociológiai doktori címet szerzett.

Az ELTE Szociológiai Intézetében szociológiát tanított, 1988-ban teljes állású egyetemi tanár lett, majd az egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének és Továbbképző Központjának tanszékvezetőjévé nevezték ki. A katedrának 2001-ben mondott búcsút, nyugdíjba vonulása után professor emerita lett.

Külföldi egyetemeken is dolgozott vendégtanárként, 1997-ben az Edinburghi Egyetem díszdoktorává választották. 1993-ban az Európai Akadémia, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-től rendes tagja lett. 2018-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagjává választották.

Az oktatás és a tudományos kutatás mellett közéleti szerepvállalása is jelentős volt, több szakmai szervezet munkájában részt vett.

A szegénység mellett fő kutatási területe volt a társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek és integrációs zavarok vizsgálata. Több mint háromszáz tanulmánya jelent meg és több könyvben beszámolt kutatásainak eredményéről.

Tevékenységéért 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Pro Urbe Budapest, 2004-ben Radnóti Miklós-, 2005-ben Prima-díjat, 2007-ben Nagy Imre-érdemrendet kapott. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2009-ben Budapest díszpolgára lett. 2011-ben megkapta az UNICEF Nagyrabecsülésének csokrát és az Európai Polgár Díjat. 2017-ben neki ítélték a Mensch Nemzetközi Alapítvány Mensch-díját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Még mindig nem értik a maffiózók, hogy a magyaroknak nem jön be, ha az adófizetői pénzeket mások hazug gyalázására költik
A TISZA Párt elnöke nem rejtette véka alá a véleményét, és ismét a kormánynak üzent. Szerinte elképesztő összegekből próbálják őt és a pártját befeketíteni.


Magyar Péter a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy a „maffiózók” nem értik, hogy a magyaroknak nem tetszik, ha az adófizetők pénzét mások lejáratására költik. A bejegyzés mellé egy olyan képet csatoltak, amelyen a politikus a róla készülő lejárató könyv plakátja előtt áll.

A bejegyzés a kormányzati kommunikációs költések körüli vitára is reflektál.

Sajtóadatok szerint 2015 és 2023 között mintegy 1360 milliárd forint értékben kötöttek állami szerződéseket kommunikációs célokra a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) keretein belül,

ahol a legnagyobb haszonélvezők között Balásy Gyula cégei szerepelnek. Rogán Antal minisztériuma 2025 elejéig külön is több mint 250 milliárd forintot költött kampányokra, majd 2025 júniusában újabb 20 milliárdot csoportosítottak át erre a célra. 2025 őszén egy új, 75 milliárdos NKOH-keretszerződés szintén Balásy cégeihez került.

Ezzel párhuzamosan

2025 nyarán és őszén jelentősen megnőtt a Magyar Pétert hitelteleníteni próbáló közösségi médiás hirdetések száma.

A 24.hu összesítése szerint a Nemzeti Ellenállás Mozgalom, amely Apáti Bence nevéhez köthető, 2025 júliusában közel 93 millió forintot költött ilyen jellegű Facebook-hirdetésekre. Ugyanebben az időszakban a kormányzati narratíva a „Tisza-adó” témája köré épült; Orbán Viktor 2025. augusztus 28-án egy posztban azt állította, hogy a TISZA Párt adót emelne, amit Magyar Péter visszautasított, és adócsökkentést ígért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ottfelejtette az AI-vízjelet egy krumpliosztós kamuképen a fideszes politikus, aztán levágta, majd fekete háttérre cserélte az egészet
Boldog István egy mesterséges intelligenciával megszerkesztett képpel üzent Magyar Péternek, de a kommentelők lebuktatták. Többször is módosított a posztján, a képet végül törölte is.


Kamu, mesterséges intelligenciával megszerkesztett képpel írt egy volt fideszes országgyűlési képviselő arról, hogy a TISZA Párt egyik aláírásgyűjtő pultjánál "krumplit osztottak". Boldog István a Facebookon osztott meg egy fotót, ami a nagy feliratok alapján a TISZA egyik pultjáról készült, mely előtt több zsák burgonya és alma hever egy halomban. „Aki aláír, kap egy zsákkal? Peti, ez nagyon gáz!” – írta a képhez a politikus, egyértelműen Magyar Péternek üzenve.

Csakhogy a kommentelők felhívták a figyelmet egy bakira: a fotó jobb sarkában ottmaradt a Gemini, a Google által kifejlesztett generatív mesterséges intelligencia alapú chatbot logója.

Boldog István órákkal később módosította a posztját, és már úgy tette ki a képet, hogy levágta a kép jobb szélét, így a vízjel is eltűnt róla. A szemfüles facebookozóknak viszont ez is szemet szúrt, így

újabb módosítás következett: a bejegyzésből törölte a képet, a szövegből csak az első, kérdő mondat maradt meg, a háttér pedig feketére változott.

A posztra közel hétezer nevetős reakció és 3400 komment érkezett. Többen jelezték, hogy az embereket nem lehet ilyen könnyen megvezetni.

„Bádog István tudod, hogy AI-kamu. Ketyeg az óra, csomagolj” – írta egy hozzászóló.

„Rakja nyugodtan a hamis AI-képeket!!! Úgyis a Tisza nyer. Egyébként meg a Fidesz szokta így megvenni az emberek szavazatát” – véli egy másik.

„Számomra ezekben a képekben az a legvisszataszítóbb, hogy pontosan azokat akarjátok megvezetni, akik még hisznek nektek/bennetek. Főleg az idősebb korosztályt, mert ők nem feltétlenül tudnak különbséget tenni egy valós és generált kép között. A saját szavazóitokat veszitek hülyére. De legalább csinálnátok jól... (...)” – jegyezte meg egy újabb kommentelő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Riasztást adtak ki több megyére: délután lecsap a hidegfront, zivatar és viharos szél jön
Délelőtt még süthet a nap, délután viszont eső áztatja majd el az ország nagy részét. Az intenzív zivatarokat akár 60-70 km/h-s széllökések is kísérhetik.


Napsütéssel indul a hét, de csak délelőtt élvezhetjük, a nap második felében ugyanis egy hidegfront csap le az országra, ami záporokat, zivatarokat és viharos széllökéseket is hozhat.

Bár északnyugat felől átmenetileg felszakadozik a felhőzet, délutántól újra beborul az ég. A HungaroMet előrejelzése szerint átmeneti csapadékszünet után ismét jöhet eső, zápor, amire a legkisebb esély délnyugaton van. A nyugati, északnyugati szél sokfelé megélénkül, északon meg is erősödik, délután pedig 11 és 16 fokot mérhetünk, bár északkeleten ennél hidegebb is lehet.

A délutántól az éjszakába nyúlóan érkező hidegfront több hullámban hozhat záporokat, de zivatar is kialakulhat. Erre nagyobb esély az ország középső részén egy északnyugati-délkeleti sávban, valamint az északkeleti tájakon mutatkozik. Az intenzívebb cellákat átmeneti, 60-70 kilométer/órás viharos széllökések kísérhetik.

A zivatarveszély miatt a HungaroMet elsőfokú figyelmeztetést adott ki Pest, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom vármegyékre.

Hétfőről keddre virradó éjszaka többnyire erősen felhős vagy borult marad az ég, és szórványosan továbbra is lehet eső, zápor, sőt zivatar is. A szél átmenetileg mérséklődik, majd az éjszaka második felében ismét feltámad. Éjszaka -1 és +6 fok közé hűl le a levegő.

Kedden napközben észak felől egyre nagyobb területen szakadozik a felhőtakaró,

estére a legtöbb helyen kiderül az ég. Szórványosan még lehetnek záporok, a hegyekben pedig havas eső és hózápor is kialakulhat.

Északkeleten, keleten akár az ég is megdörrenhet. A többnyire északnyugati, nyugati szelet sokfelé kísérik élénk, olykor erős lökések. A legmelegebb órákban 7-14 fok várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Négyszeresére gyorsult a tengerszint-emelkedés – Falakkal védekezne a süllyedő Dubrovnik
A horvát város kockázatkezelési terve szerint az évi 3,62 mm-es vízszintemelkedés már a csatornarendszert is terheli. Az ENSZ 2100-ig akár 1,08 méteres növekedést jósol, ami elkerülhetetlenné teheti a beavatkozást.


A korábbi 0,83 milliméterről mostanra 3,62-re ugrott az éves tengerszint-emelkedés üteme Dubrovnik óvárosában, ami több mint négyszeres gyorsulást jelent. Mindez a világörökségi városrész megóvására készült felkészülési és kockázatkezelési tervből derül ki, amelyről az MTI is beszámolt. A dokumentumot hamarosan a városi közgyűlés is tárgyalja, és már komoly partvédelmi beavatkozásokat vázol fel.

Az ENSZ klímaszakértőinek előrejelzése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig akár 49 centiméter és 1,08 méter közötti vízszintemelkedés is várható, attól függően, hogyan alakul a globális kibocsátás.

Amikor a sós víz elönti, majd visszahúzódik a történelmi épületekről, a száradás során sókristályok képződnek, amelyek szétfeszítik, és hosszú távon tönkreteszik a követ.

A növekvő vízszint már most egyre nagyobb terhet ró az óváros történelmi csatornarendszerére, és rendszeres elöntéseket okoz az alacsonyabban fekvő területeken, például a híres sétálóutcán, a Stradunon.

A terv szerint ha a tengerszint elér egy kritikus pontot, elkerülhetetlen lesz a partvédelem megerősítése. Ez tengeri falak, hullámtörők és árvízvédelmi gátak építését jelentené, hogy megakadályozzák a víz betörését.

A helyzetet tovább rontja, hogy a térségben egyre gyakoribbak a heves esőzések, amelyek a magas tengervízzel együtt növelik a városi árvizek kockázatát.

Dubrovnik egyébként is az Adria egyik legviharosabb részének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot jegyeznek fel.

A probléma messze nem csak Dubrovnikot érinti. Szakértők szerint 2100-ra a mediterrán térség UNESCO világörökségi helyszíneinek döntő többsége ki lesz téve az árvíz vagy az erózió veszélyének. A Nature Communications tudományos folyóiratban közölt kutatás szerint a 49 vizsgált parti mediterrán kulturális világörökségből 37-et már ma is fenyeget az árvíz, 42-t pedig a part pusztulása.

Via MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk